Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek» N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János Prágába utazott Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására szerda este baráti munkalátogatásra Prágába utazott. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Tanácskozás a fegyverkezés hatásairól A fegyverkezés hatásai címmel a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnökségének tudományos tanácsa és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tudományos konferenciát rendezett szerdán az akadémia dísztermében. Dr. Simon Sándor vezérőrnagy, a hadtudományok kandidátusa, a ZMKA parancsnoka megnyitó beszédében egyebek között elmondotta: társadalmunkban felfokozódott érdeklődés kíséri a nemzetközi helyzet éleződését, a fegyverkezési verseny alakulását. Az imperializmus soha nem tapasztalt ideológiai „keresztes hadjárattal” igyekszik a szocialista országok közvéleményét saját céljainak megfelelően befolyásolni. Ezért napjaink egyik legfontosabb feladata a konstruktív magatartásra és tettekre mozgósító politikai tisztánlátás elősegítése. Az elnöki megnyitó után a téma szakértői előadásaikban elemezték a fegyverkezés hatását a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a tudati viszonyokra való hatását. A Tótkomlóst Háziipari Szövetkezet szövőszékein szlovák népművészeti elemekkel díszített asztalterítők készülnek, melyek a hazai és csehszlovák piacokon találnak gazdára Fotó: Fazekas László Ünnepség a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Az aszálysújtotta megyékben is megfelelő a takarmányellátás Az állatállomány átteleltetéséhez, termelőképességének fenntartásához a hat aszály sújtotta megyében is megvannak a feltételek: ésszerű beosztással, a tartalékok megfelelő kihasználásával a készletek kitartanak a jövő évi új termés beérésééig — ez derül ki a MÉM-ben most elkészült takarmánymérlegből. Eszerint az állatállomány, és az eltartásához szükséges takarmány mennyiségi egyensúlyának megteremtéséhez segítséget nyújtott a MÉM, a bővebb terméseket betakarító megyék, a társgazdaságok, és maguk az üzemek is különféle gyakorlati intézkedésekkel, ötletekkel hidalják át a terméskiesésből adódó hiányokat. * Fennállásának 10. évfordulója alkalmából szerdán ünnepséget rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a kulturális központ szervezte eseményen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Lakatos Ernő és Horn Gyula, az MSZMP Nemetközi védjegy-konferencia kezdődött szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A kétnapos tanácskozáson — melyet Zányi Jenő, a Kereskedelmi Kamara alelnöke nyitott meg — több mint 200 magyar, és számos külföldi szakember cseréli ki tapasztalatait a védjegy- használatról. Zányi Jenő elmondotta, hogy a magyar vállalatok versenyképességét, termékeik eladhatóságát nagy mértékben befolyásolja védjegymunkájuk hatékonysága. Éppen ezért 1976 óta a kamara évente megrendezi a védjegy-konferenciát, segítve ezzel a hazai marke- tingszakemeberek munkáját. A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium 1977- ben hozott rendeletet a mezőgazdaságban és élelmiszer- iparban dolgozó művezetők képzéséről. így lényegében 1978-tól számíthatjuk a mezőgazdasági művezetőképzést. Húsz évvel ezelőtt Két- egyháza adott otthont a hazánkban első ízben megrendezett mezőgazdasági gépjavító és karbantartó művezetők országos továbbképző tanfolyamának. Most Gyula következett. A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete rendezésében a SZOT Gyógyüdülőben kezdődött meg Gyulán tegnap, szerdán délután a három napon át tartó II. országos mezőgazdasági gépjavító és karbantartó művezetők továbbképző tanfolyama. KB osztályvezetője, továbbá Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is. A jubileumi ünnepségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete méltatta a szovjet— magyar barátság elmélyítésében kimagasló eredményeket elért központ munkáját. Ezután az MSZBT és az Országos Béketanács képviselője köszöntötte a ház dolgozóit. A tanácskozáson elmondották, hogy Magyarországon a csaknem 4000 lajstromozott védjegy mellett számtalan megkülönböztető jelzést is használnak , a gazdálkodó szervezetek az árucsere-forgalomban. A szabályszerűen lajstromba nem vett védjegy oltalma hiányos, és ígyköny- nyen megtámadható. Ez a belföldi és méginkább a külföldi piacra kerülő termékeknél egyaránt gondot okozhat. Magyarország az ENSZ szakosított szervezete, illetve a KGST-együttműködés keretében, s emellett kétoldalú kapcsolatok szervezésével járul hozzá a védjegyhasználat jogi feltételeinek biztosításához. A továbbképzés célja, a mezőgazdaságban dolgozó gépjavító és karbantartó művezetők, műhelyvezetők korszerű szemléletének és 1 szakmai ismeretének bővítése, valamint a művezetőképzés módszertanának továbbfejlesztése. A továbbképzésen neves szakemberek és előadók ismertetik a legújabb és legkorszerűbb módszereket, de ezeken kívül a résztvevők ellátogatnak — ma csütörtökön — a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszám- gépgyárba, majd Kétegyhá- zára, a Mezőgazdasági Múzeum fejlődéstörténeti kiállítására. Az előadásokat vita követi, majd pénteken plenáris üléssel fejeződik be az országos tanácskozás. B. O. A felmérés szerint a szárazság miatt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bi- har, Szolnok és Pest megyében összességében mintegy 280 ezer tonna széna, és más tömegtakarmány hiányzott az állattenyésztő gazdaságokban. Pótlásukra, illetve helyettesítésükre a cukorgyártás során keletkező melléktermék — a takarmányként kiváló —, megközelítően 1,1 millió tonna répaszelet döntő többségének megvásárlásánál a takarmányhiányban szenvedő állami gazdaságok, tsz-ek előnyt élveznek. É lehetőség kihasználására az ercsi, a petőházi, a kaposvári és más cukorgyárakból már szállítják is vasúton, közúton egyaránt a takarmánynak valót Sajtótájékoztató a MTESZ üzemi szervezeteinek országos tanácskozásáról A MTESZ üzemi és intézményi szervezeteinek első országos tanácskozását november 12-én tartják az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A tanácskozás szervezői szerdán a sajtó képviselőinek elmondták, hogy napjainkban a MTESZ 32 tagegyesületének többsége — valamilyen szintű szervezettel — mintegy 1200 üzemben, intézményben, gazdaságban van jelen, csaknem 130 ezer szakembert tömörítve. A mostani tanácskozás célja, hogy elősegítsék a műszaki értelmiség közvetlenebb bekapcsolódását a vállalatok, üzemek műszaki— gazdasági tevékenységének alakításába, mindenekelőtt a vállalati tervek előkészítésébe, véleményezésébe, valamint újítások, találmányok bevezetésébe. a gazdaságok, a répaszelet egy részét rögtön feletetik, más részét a téli hónapokra tartósítják. A termesztési rendszerek is igyekeznek segíteni a kevesebb takarmánnyal rendelkező társgazdaságoknak. Sok helyen — mivel a májusi első lucerna- és gyepkaszálás gazdagon adott szénát — bizonyos többlet keletkezett, ennek értékesítésére a KITE a közelmúltban Nádudvaron szénabörzét rendezett, amelyen a szűkös készleteiket kiegészíthették a rászoruló üzemek, összesen mintegy 10 ezer tonna szénát vettek meg a börzén. A szükségesnél kevesebb takarmánnyal rendelkező gazdaságok maguk is igyekeznek gondoskodni a kiesés Gyorsan közeledik a tél. A fagyos, havas napokra való felkészülés jegyében tartott megyei értekezletet november 9-én, tegnap délelőtt Békéscsabán a Szolnoki Közúti Igazgatóság békéscsabai koordinációs üzemmérnöksége. A témában érdekelt szervek, szervezetek képviselőit az értekezleten Szabó Lajos főmérnök, a békéscsabai koordinációs üzemfőnökség vezetője tájékoztatta arról, hogyan készültek fel a hóeltakarításra, a síkos utak szórására, és az utak állapotáról való informálásra. A téli időszakban, november 15-től március 15-ig a koordinációs üzemmérnökség, valamint a megyében működő % üzemmérnökségek; a békéscsabai, az orosházi, a gyomaendrődi és a sar- kadi folyamatos ügyeletet tart, és december elsejétől a téli készenléti ügyeleti helyeken ; Szarvason, Szeghalmon és Mezőkovácsházán is éjjel-nappal lesz útügyelet. A főutak mentén november 15-ig kihelyezik a hórácsokat — összesen öt kilométepótlásáról. Gyakran a mező- gazdasági melléktermékeket hasznosítják. Így például a mezőfalvai kombinát, a gyúrói Egyesült és a sarkadi Lenin Tsz a kukorica-betakarítás után a földön maradt szárat nem szántotta be, hanem a szarvasmarhákat ráhajtották, s lelegeltették. A kukoricaszár egyéb részét sem égetik fel, mint más években, hanem betakarítják, s télre tárolják. A kukoricaszár azonban magas rosttartalma miatt legfeljebb a gyenge minőségű szénával egyenértékű, ezért sok üzemben feljavítják a takarmányt. Dán licenc alapján a mi- kepércsi Rákóczi Tsz olyan ammóniagáz-termelő berendezéseket gyárt, amely a rost emészthetőségét kémiai úton megváltoztatja, könyebbé teszi. A takarmányfeljavító berendezésből eddig több mint százat adtak el, s a környékbeli tsz- ek, valamint a Szigetvári Állami Gazdaság ezzel kezeli a kukoricaszárat, jo,bb minőségű takarmányt nyernek ily módon. Az abraktaramány pótlás rés hosszúságban. A hóeltakarításhoz a megyében ösz- szesen 34 hóekével, 4 autó- gräderrel, 2 hómaróval és 4 hószóróval rendelkeznek az üzemmérnökségek, s ha ez a géppark kevésnek bizonyul, akkor a megkötött előszerződésnek megfelelően a mezőgazdasági nagyüzemek erőgépei is segítenek, elsősorban az elakadt járművek mentésében. A hótól első ütemben a főutakat tisztítják meg, két nyomon, azután az alsóbb rendű utakat, egy nyomon. A második ütemben azután teljes szélességben letakarítják a gépek a főutakat és az alsóbb rendű útvonalakat két nyomon teszik járhatóvá. Hófúváskor, vagy ha nagyon erős a szél, amikor havazik, csak mentési munkákat tudnak végezni az üzemmérnökségek dolgozói, akik a megyében összesen több mint négyszázan teljesítenek szolgálatot a téli időszakban. A sok éves tapasztalat szerint megyénkben nem is a hó okozza a legtöbb gondot, hanem a síkosság. Telente általában 60—65 ilyen napot sára a TSZKER és a gabonaipari vállalatok a gazdagabb termést betakarító megyékből a felesleges készleteket rendelésre átirányították a hiányt szenvedő környékekre. Ennek eredményeként a szabad terménypiacon is stabilizálódtak az árak, valamivel drágább ugyan a termény, mint tavaly, ám kiegyenlített az ellátás. _ A kiesés pótlására néhány üzem a jó termést elkönyvelhető más gazdaságoktól némi kedvezménnyel lábon megvette a kukoricát, maga takarította be, s szállította haza. így például a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, az Alagi Állami Tangazdaság és dunavarsányi Petőfi Tsz távolabbi megyékből vett nagyobb mennyiségű kukoricát. A kieső kukorica energia- tartalmának pótlására a takarmánykeverő üzemek a takarmányokba az eddigi gyakorlattól eltérően nagyobb arányban kevernek ipari zsírt, ocsut, korpát, hogy a takarmány beltartal- mi értékét megőrizzék, értékes tápanyaghoz jussanak az állatok. számolnak a szakemberek. A csúszós, jeges főútvonalakon, összesen háromszázhúsz kilométer hosszúságban őrjáratos szolgálatban dolgoznak sószórók, illetve homok-sa- lakszórók, 25—30 kilométeres szakaszonként jut egy ilyen jármű, míg a többi közúton, az úgynevezett ra- jonos utakon csak a balesetveszélyes helyeken, így emelkedőkön, hídfeljárókon, kanyarokban, autóbusz-megállókban sóznak, vagy szórnak homokot, salakot a közúti igazgatóság dolgozói. Mindezt a munkát tíz őrjáratos és 9 rajonos kocsi látja el a megyében. Az információs hálózat szervezett. A közúti igazgatóság kiépítette az URH-há- lózatát, van telex- és telefon-összeköttetés is. így remélhetőleg a megye minden pontjáról gyorsan hírt tudnak adni az időjárásról, az utak állapotáról — aminek alapján az üzemmérnökségek irányítani, szervezni tudják a hóeltakarítást, só-, homokszórást, vagy éppen a mentést. A meteorológiai állomás november 1-től a megyére vonatkozó, lokális előrejelzést is ad a koordinációs üzemmérnökségnek. T. I. Nemzetközi védjegy-konferencia Művezetők a mezőgazdaságban Készülődés a télre
