Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-09 / 264. szám
Ulbert Camus emlékére Nyitott napok a békéscsabai 611. számú Intézetben A huszadik század filozófiájáról, irodalmáról aligha eshet szó Albert Camus nevének és jelentőségének említése nélkül. A kiemelkedő francia regény- és drámaíró, esszéista 1913. november 7-én született, az idén lenne 70 esztendős. S huszonhárom év telt el azóta, hogy 1960-ban autóbaleset áldozata lett — nem sokkal azután, hogy megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Camus tiltakozott, ha filozófusnak nevezték, pedig • óriási hatással volt kortársai- gondolkodásmódjára, a második világháború utáni francia, mi több nyugat- európai értelmiség világnézetére. Tagadta, hogy egzisztencialista, munkássága mégis egyértelműen az egzisztencialista filozófia irodalmi átírása. S egyben több annál. A Közöny, A pestis, A bukás — egyedüllét, magány, halál, a lét kiszolgáltatottsága, abszurd mivolta: mindez Camus művészetének jellemzője. S nagyszerűen beilleszkedik abba a kapitalista országokban a gazdasági és politikai válságok láttán a harmincas évektől rohamosan terjedő, divatos világszemléletbe, amely a polgári értelmiség depressziós köreiben dívott; kétségtelenül az egyén társadalmi létbizonytalanságából, végső kétségbeeséséből és halálfélelméből fakadt, és természetesen Nietzsche és Kierkegaard életfilozófiájára vezethető vissza. Camus nem törölhető a körből, de magasan fölé is emelkedik. A Közöny hőse nem a mindennapi értelemben vett közöny, nemtörődömség példája, hanem azé a nagyon is komolyan gondolkodó és mélyen érző emberé, aki kibékíthetetlen ellentétben áll környezetével, mivel annyira , a jelenben és a jelennek él, csakis a pillanat érzéki örömeit hajszolja. így inkább különcnek nevezhető abban a világban, amely merev konvenciók rabjaiból, képmutatókból, hazugokból áll. A pestis nemcsak a fasizmus félelmetes terjedésére figyelmeztet, hanem az abszurd egyéni sorsokban rejlő veszélyre éppúgy, mintáz ember tudatát fenyegető, szétroncsoló erőkre. A bukás egyrészt a sikeres élet Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő szocialista brigádoknak a nemzetközi kérdésekhez a következő, október hónapban megjelent cikkeket ajánlják a szervezők. Magyarország: — A moszkvai vendég hete (40. szám, 6. o.) — Viták és válaszok (41. szám, 3. o.) — A nők és a politika (41. szám, 12. o.) — A dollár ára (43. szám, U. o.) — Genf és a kilátások (44. szám. 9. o.) csúcsáról való zuhanást, másrészt viszont Ádám és Éva óta az egész emberiség fejlődését szimbolizálja. Camus nemet mond saját társadalmára, de igennel felel a világnak, amelyben az egyén megvalósíthatja önmagát. Az egzisztencialisták nem kerülik meg az egyén társadalmi helyére és szerepére vonatkozó kérdést, hanem egyértelműen elutasítják, tagadják az egyén történelmi szerepét, változtatási lehetőségeit és képességeit, még azt is, hogy az ember saját sorsát kezében tartja. Ezért abszurd, értelmetlen számukra a lét. Camus nagysága viszont éppen abban rejlik, hogy az ilyen idegen, ellenséges társadalomban élő embert is felszólítja, hogy gondolkodjon, érezzen, saját feje után menjen, a szívére hallgasson, eszerint éljen, alkosson, vagyis legyen ember! Emberhez méltó tulajdonságokat, tetteket követel. Camus ismerte a fájdalmat, a betegséget, a szenvedést, a nélkülözést. Mégis tudott és akart élni. Közel álltak hozzá a szenvedélyesek, a lázadók. Elfogadta a történelmi fejlődést, bár nem látott tisztán a valóság ösz- szefüggéseiben. Részt vett az antifasiszta ellenállásban, illegálisan publikált a megszállt Franciaországban. Tudta, hol vannak a művészet határai: sosem próbált társadalmi bajokat könyvekkel gyógyítani, még magyarázni sem. Mégis sokat tett, a legtöbbet, amit író tehet, így szólított fel: Ember légy! És maradj meg embernek! Niedzielsky Katalin Népszabadság: — Közlemény az MSZMP KB 1983. október 12-i üléséről. I. fejezet (október 14. 1. o.) — Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (okt. 15. 5. o.) — Tiltakozások világszerte az amerikai rakéták tervezett telepítése ellen (okt. 23., 1—3. o.) — Az egyensúly védelmében (okt. 26. 1. o.) — Andropov: Élni kell a lehetőséggel (okt. 27. 1—2. o.) — Interjú Willy Brandttal (okt. 29. 5. o) A 611. számú Alfredó Lima Ipari Szakmunkásképző Intézetnek minden évben nagy gondot jelent a beiskolázás lebonyolítása, mivel egyes szakmákat megostromolnak a jelentkezők, egyesekbe pedig még pótfelvételivel sem tudunk megfelelő létszámú tanulót beiskolázni. Valaki mondhatná, hogy a többszörös túljelentkezésnek örülni kell, hiszen a felvételinél válogatni lehet. De gondot jelent az is, hogy a továbbtanuló általános iskolás nem a képességének, érdeklődésének legmegfelelőbb pályát választja, ezért előbb- utóbb otthagyja azt. Hogy elősegítsük a megalapozott pályaválasztást, a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet a Pályaválasztási Intézet segítségével minden évben megrendezi a nyitott napokat. Erre ebben a tanévben november 22-én és 23-án kerül sor. Ezzel lehetőséget adunk a pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulóknak, hogy. ismerkedjenek meg a különböző lehetőségekkel, melyet az intézet kínál. Elképzelhető, hogy egyes tanulók az ismerkedés után fogják módosítani elképzeléseiket. Aki már itt eldöntötte, hogy intézetünkbe jön, azok nevét feljegyezzük, és a tanév hátralevő részében lehetőséget adunk a szakmával való ismerkedésre. Például az esztergályostanulóknak lehetőségük lesz az előgyakorlásra. A szaktanárok és a szakoktatók kapcsolatot tartanak az ide jelentkező tanulókkal. November 29-én fórumot tartunk az intézetben az érdeklődő szülők részére. A korunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány világszerte az újra termelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét. Ezek közüj az egyik legfontosabb a fa. Ez a tény új lendületet hozott- a fa- feldolgozó ipar fejlesztésének. Az európai színvonalú bútorgyárak, forgácslap- és farostlemezgyárak mellett hazánkban felépült a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. A faipar fejlődésének záloga: megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. A szakembereket immár 25 éve az Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, két szakon képezik Sopronban. Tanulmányi idő a mérnöki szakon 5, az üzemmérnökin 3 év. A hallgatók magas fokú műszaki alapképzésben részesülnek, majd ezt követően szerzik meg a szükséges szakmai ismereteket, és szereznek jártasságot a bútorgyártásban, ajtó- és ablakgyártásban, fűrész- és lemezipari terKülön szeretnénk mégem- líteni, hogy 1984 szeptemberétől elektroműszerész szakmában szakközépiskolai osztályt indítunk általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók részére. Az intézet az érettségizett tanulók számára is kínál lehetőséget autószerelő, elektrotechnikai műszerész, háztartási gépszerelő szakmákban. A nyitott napok keretében a tanulók nemcsak a választott szakma iránt érdeklődhetnek, hanem bepillanthatnak az intézet hétköznapi életébe is. Találkozhatnak az iskola tanulóival, megtekinthetik a laboratóriumokat, műhelyeket, tantermeket. Kérdéseket tehetnek fel az őket kísérő nevelőknek, tájékoztatást kaphatnak az ösztöndíjról és egyéb juttatásokról. A tanulók nemcsak az itt folyó munkáról kaphatnak tájékoztatást, hanem a jelentkezés módjáról, a felvételi vizsga gyakorlati teendőiről is. A pályaválasztási napokat nevelők és tanulók egyaránt fontosnak tartják, mert ez jelentős eszköze a pályaválasztásnak. A tanulók itt tisztába jöhetnek azzal, hogy a társadalomnak milyen szakmára, milyen mértékben van szüksége. A nyitott napok arra is lehetőséget adnak, hogy a látogatás keretében már a hetedikesek is érdeklődjenek a szakmák iránt, és tudják, hogy milyen lehetőséget kínál a 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. László István igazgató mékek, sportszergyártásban, belső építészetben és hajóépítészetben, azaz a fafeldolgozó ipar minden ágazatában. A végzett faipari mérnökök és üzemmérnökök a legkülönbözőbb munkaterületeken helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalos-ipari, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszer- gyárak, faüzemrészek és egyéb vállalatok várják a végzetteket. Az üzemi gyakorlat megszerzése után közülük kerülnek ki a kutató- mérnökök, valamint a szakma közép- és felsőfokú oktatói is. Sopron nevét számos jelzővel illették már, műemlék város, üdülőváros, a hűség városa, iskolaváros. Az ez utóbbi téren az elmúlt negyed évszázadban jelentős tényezővel gazdagodott: itt képezik a már felsorolt felsőfokú szakembereket hazánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar számára. Munkahelyi művelődés Faipari mérnököket képeznek KÉPERNYŐ A Fekete császár. ,,Nem kellene-e a tudományt mindaddig feltartóztani, amíg az ember feje lágya be nem n5, hogy az önpusztítás veszélye nélkül tudjon bánni a tudomány teremtette erőkkel?” Tette fel a kérdést önmagának és tudóstársainak nemrégiben Szentgyörgyi Albert profesz- szor. Vajon az emberi értelem blokkolása, vagy visszafejlesztése megszünteti-e az emberiség létét belülről fenyegető veszélyeket, vagy az egy fejlődési ponton való stagnálás egyéb rémségeket hoz a felszínre? Nagy kérdéseket tett fel Gáspár Margit fantasztikus tévédrámájában, amelynek egyetlen megbízhatóan humánus hőse, a Nobel-díjas professzor korszakalkotó találmánya kálváriáját járja. Valahogy úgy van a kettős Alfa Gázzal, mint anya újszülött gyermekével:, nem tudja, milyen lehetőségeket hozott a világra. A félelem viaskodik benne a tudós kíváncsiságával, amikor a véletlen megteremti a tömeges kísérlet lehetőségét. Egy új kísérleti eredmény sorsa jórészt attól függ, kinek a kezébe kerül. A Fekete császár, aki a hatalomra törés örök emberi gyengeségét testesíti meg, afféle — stílusában kikent-kifent — maffiózó figura, akinek jól berendezett birodalma nem is értjük pontosan, milyen célt kíván szolgálni. Egy biztos: rosszat. A jó és a rossz nagyon pontosan körvonalazódik a drámában, akár valamiféle tanmesében. Hozzáadva ehhez a gyakran lapos helyzeteket, a szimpla jellemeket, állíthatjuk, hogy sajnos, ez a tudományos-fantasztikus történet sem sikerült jobban, mint mondjuk a Csillagok háborúja, vagy bármelyik fantasztikus rémmese. Persze, jókora látványbeli különbséggel kell számolni, hiszen a tévés produkció lehetőségei szegényesek voltak. Ez esetben ráadásul még a nehézkes, színpadszerű rendezés is gátolta a drámai hatást. (Ellenpélda a vasárnap sugárzott Shakespeare-dráma, a Téli rege, amely jóformán díszlet nélkül sodorta a cselekménnyel a nézőt. Hiszen mesterien megírt műről van szó, amelyet „csupán” tehetséggel kellett tolmácsolni. De mit kezdjen egy színész egy meg nem írt figurával?) A hiba. Ugyancsak a felelősség kérdését boncolgatta a francia tévéfilm, igaz nem az emberiségért, hanem „csak" egy ember életéért érzett felelősséget. A lelkiismeretes orvos hétköznapi lelki konfliktusába pillanthattunk be. Nem az döbbentett meg, hogy az orvos sem tévedhetetlen, hogy számtalan gondja egy pillanatra elterelheti a figyelmét munkájáról, s ez végzetes diagnosztikai hibához vezethet, hanem az, milyen szigorúan kezeli mindezt a közvélemény. Már ahhoz képest, ahogyan nálunk járnak el hasonló ügyekben. A közvélemény eleve nem, vagy csak rejtett utakon szerez tudomást egy-egy orvosi tévedésről. Nagyon elvétve fordul elő, hogy nyílt tárgyaláson latolgatják az orvos felelősségét. Hogy a két véglet közül melyik a jobb? Mindent a nyilvánosság elé tárva vállalni a biztos presztízsvesztést, tönk- retéve — egyetlen műhiba miatt — egy szakmai karriert, vagy pedig zárt ajtók mögött tárgyalni, dönteni etikai ügyekben, vigyázva, hogy semmi ki ne szivárogjon? (Valami úgy is mindig kitudódik.) Nehéz választani a két alternatíva közül. Talán itt is az arany középút bizonyulna jónak. Visszatérve a filmre: végre valami elhomályosította a Kórház a város szélén hibájukkal együtt is idealizált jellemeit. Valós egészségügyi gondokra, az orvosok túlterheltségére, lelkiismereti konfliktusaira hívta fel a figyelmet a tisztesség, a felelősség általános emberi érzésével fűszerezve a történetet. Változatok agyágra. Szinte szavak nélkül, mintegy húsz percben, a film jól alkalmazott eszközeivel többet el lehet mondani egy hivatásról, mint akár órákig tartó párbeszédben. Az agyag a művészet ősi alapanyaga, de még ma is előszeretettel munkálják meg különböző sajátos technikai eljárásokkal a képző- és iparművészek. Hogyan születik egy használati; egy dísztárgy, vagy egy művészi alkotás a formátlan masszából? Kerek képet adott erről a Lakatps István által készített rövidfilm, amely rövidségében tartalmasabb, figyelemfelkeltőbb, sőt, merem állítani, szórakoztatóbb volt sok, egész estét betöltő játékfilmnél. Külön dicséretet érdemel az önálló életet élő, a látványhoz mégis remekül alkalmazkodó zene. — gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Káin és Ábel testvérisége. 9.06: Nótacsokor. 9.48: Kis magyar néprajz. 9.53: Tarka mese, kis mese. 10.00: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Madrigálok. 11.10: A szovjet rádió napja. 11.30: Goldmark: B-dur trió. 12.45: Otitársaim. (riport) 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Operettdalok. 15.28: MR 10—14 — a nemzetközi ifjúsági világnapon. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: A szovjet rádió napja. 16.30: Zenekari muzsika. 17.05: Az írás tiszta igéje. 17.43: Operaáriák. 18.00: Egy hevesi nótafa: Végh Menyhértné. 19.15: Műveltségi játék. 20.25: Leonyid Kogan hegedül. 21.05: Népdalok. 21.40: A szovjet rádió napja. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Fúvószene. 22.45: Erdőfelmérésen Laoszban. 23.00: Kamarazene. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család. 12.05: Verbunkosok, katonadalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Helen Schneider énekel. 19.10: Közvetítés a Magyarország—Anglia asztalitenisz Szuper Yiga mérkőzésről. 19.20: Nóták. 19.35: Robert Palmer felvételeiből. 20.20: Közvetítés a Magyarország—Anglia asztalitenisz Szuper Liga mérkőzésről. 20.35: Érzékenységi küszöb. 20.45: Szimfonikus könnyűzene. 21.25: Nemzedékek — a szerelemről. 22.15: Zenés beszélgetés Álla Pugacsovával. 23.20: Périchole. (Operett.) III. MŰSOR 9.00: A Szovjet Rádió napja. 10.34: Sanzonok. 11.05: Népdalfeldolgozások. 11.40: Bioritmus. 12.00: Kamarazene. 13.07: Útközben. (Rádiójáték.) 14.12: Zenekari muzsika. 15.49: Operaáriák. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 18.30: A Benkó Dixieland játszik. 19.00: Iskolarádió. 19.35: Igor herceg. (Opera.) 20.49: Külföldi tudósoké a szó. 21.04: Az operaközvetítés folytatása. 22.30: Az irodalomtudomány műhelyei. 23.06 Dzsesszzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Könnyűzene énekegyüttesek műsorából. 17.15: Noteszlap. 17.20: Oj felvételeinkből. 17.30: Zenés autóstop. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétoma. (ism.) 8.15: Iskolatévé: ■ orosz nyelv. 8.40: Élő múzeum. 9.00: Iskolatévé: földrajz. 9.30: Korok művészete. 10.00: Delta, (ism.) 10.30: öregek és fiatalok. (film) V/4. 11.30: Tv-mozaik. 15.00: Iskolatévé: irodalom. 15.50: Iskolatévé: osztályfőnöki óra. 16.00: Tévéesztétikai műsor. 16.45: Kertünk — udvarunk, (riportfilm) 17.10: A nyelv világa. 18.10: Harminc éveseké a világ? 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Olajralépés. (filmvígjáték) 21.40: Tévéegyetem. XVI/6. 22.15: Ránki Dezső zongorázik. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Magyarország—Anglia Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: Árvácska, (film) BUKAREST 16.05: Iskola és hagyományok. 16.25: Kulturális hiradó. 17.00: A nők világa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Kedvelt előadóművészek. 20.50: Történelmi dokumentumok. 21.05: Stop. egy percre. 21.20: A várakozás. Román játékfilm. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató adás. 21.00: Reklám. 21.05: Balett. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 13.25: Labdarúgás: Jugoszlávia— Magyarország (ifi) 15.55: Labdarúgás: Jugoszlávia— Olaszország, (ifi) 18.15: A foglalkozások tarka világa előtt — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mozgóképek — adás a filmről. 21.00: Játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. november 9-én. szerdán 15 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Németh L.-bérlet 1983. november 10-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY 611. sz. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: maria főhadnagy Madách-bérlet 19 órakor Békéscsabán: IRGALMAS HAZUGSÁG ,,D” bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Kóma, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Álmodozás, 6 és 8-kor: Rita asszony menyasszony. Békéscsabai Terv: Britannia gyógyintézet. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Nyom nélkül, fél 8-kor: Üldözők. Gyulai Petőfi, 3-kor: Elefántsztori. 5-kor: Könnyű testi sértés. 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Szegény Dzsoni és Ami- ka, fél 8-kor: Az álarcos lovas legendája. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Feketepiac, 8-kor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk.
