Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-09 / 264. szám
1983. november 9., szerda o iSHsiUfcfiTc} Forradalmi emlékművet avattak Békésen (Folytatás az 1. oldalról) ezt, hogy így köszöntse a hősöket, hogy így fejezze ki békeakaratát. A mai napot az teszi a békésiek számára még ünnepélyesebbé, hogy új forradalmi emlékmű avatásával emlékeznek a múlt nagy fontos eseményére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra. A szobrot az a Békés megyéhez kötődő Kiss Nagy András készítette, aki Pusztaföldvártól — ahol született — elindulva hosszú utat járt be a művészet megismerésében. A szobrász- és éremművész, Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes művész, a szoborral kapcsolatban a következőket vallotta: „A forradalom maga fizikai cselekvés, de szellemi magatartás és történés is. A forradalom különböző epizódjait lehet megjeleníteni, a harcot, a teremtést, a győzelmet és a halált, de az eszmét is, amely a forradalmárokat cselekvésre készteti. A régi hősi emlékművek szellemét nem nehéz megérteni, az elesett hőst felfogják és ápolják. Ez nyilvánvalóan érthetőbb, olvashatóbb form^nyelv, mint a modern művészetek kifejező eszközei. A görögök győzelmi istennője, Niké jeleníti meg nálam is a forradalom győzelmét.” Úgy érzem, hogy a művész jól választott, amikor Nikét, a győzelem szárnyas istennőjét — az ókori művészet által már számtalanszor megformált szimbólumot — alkotta meg a modern szobrászat eszközével. A mű jól szimbolizálja „a lendületes ' száguldást”, „az elsöprő erő kifejeződését” — ahogy ő fogalmazott —, mintha a forradalmárok bátorsága, merészsége egyenesedne fel az öt méter magas alakban. Juttassa gondolatába mindenkinek — aki látja ezt az alkotást — azoknak az em- . bereknek a hősiességét, akik életüket áldozták a marxizmus—leninizmus eszméiért, a szocializmus, a dolgozó nép ügyéért. Soha ne feledjük elszántságukat, bátorságukat, küzdelmes életüket tisztelni, becsülni és soha ne engedjük forradalmi harcuk tüzét kialudni! Juttassa eszébe mindenki- - nek azokat, akik az ügyünk és eszménk megvalósítása ellen voltak és ellene vannak ma is, akiknek a száma csökkent és egyre csökkenni M Frank Ferenc ünnepi beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi fog, mert a történelem fejlődésének ez a menete és ezáltal ne 'felejtsenek el gyűlölni és megvetni! Juttassa eszébe mindenkinek azokat, akik a ma kis és nagy tetteinek hősei, akik biztosítékai a szocializmus építésének, védői a békének, a haladásnak és ezáltal ne felejtsenek el dolgozni! Kedves Elvtársak! Most, amikor valamennyiünk nevében megköszönöm Kiss Nagy András érdemes művésznek, hogy munkájával, művészetével hozzájárult a forradalmárok méltó megemlékezéseihez, arra kérem Békés város lakosságát, fogadják szeretettel ezt az emlékművet, őrizzék olyan tisztelettel, amellyel az elesett hősöknek kötelességük adózni.” Az avatóbeszédet követően a párt megyei első titkára leleplezte a szobrot. Inokai János a város lakóinak nevében tett ígéretet, hogy a forradalom eszméihez hűen ápolják, gondozzák, tisztelik az emlékművet. „Képviselje méltón városunk forradalmi múltját, jelenét és jövőjét ez a szobor” —mondotta. A forradalmi emlékmű talapzatánál sorban helyezték el a kegyelet koszorúit a párt vezetői, a szovjet vendégek, a fegyveres erők és testületek, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Az ünnepség a város középiskolás fiataljainak KlSZ-fogadalomtételé- vel fejeződött be. A városi tanács vezető testületéinek nevében Mako- viczki János tanácselnök átnyújtotta Kiss Nagy András Kossuth-díjas kiváló művésznek a Békés Városért Emlékérmet is. B. Zs. Tanácskozás a települések kommunális szolgáltatásairól A lakóházfenntartási, a köztisztasági és egyéb kommunális szolgáltatásokat végző 154 vállalat és 243 költségvetési üzem vezetői kedden, az építők székházában értékelték e munkák helyzetét, és megjelölték a fejlesztés jövő évi tennivalóit. A tanácskozáson részt vett Ballal László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és több minisztérium, országos főhatóság képviselője is. A tanácskozáson Abrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter összegezte a kommunális ágazat munkáját és legközelebbi feladatait. Hangsúlyozta, hogy évről évre növekedik a kommunális szolgáltatások jelentősége, a lakosság élet- körülményeinek javításában, a humánus emberi környezet kialakításában. E szolgáltató vállalatok, költség- vetési üzemek tevékenysége helyes irányban fejlődött, összességében a népgazdasági tervvel összhangban teljesítették időarányos feladataikat. A tervidőszak első két évében 42 400 lakást újítottak fel, az idén várhatóan további 20 ezrét fiatalítanak meg, tehát ennek az ütemnek megfelelően számolni lehet az öt évre előirányzott 90—100 ezer lakás felújításával. Különösen kedvező, hogy a lakosság közreműködésével időarányosan jelentősen megtetézték, s a tervidőszak végére így lényegesen túlteljesíthetik a tervet, amely 45—50 ezer otthon komfort- fokozatának növelésével számolt. A miniszter megállapította, hogy kedvező irányban bővült a kéményseprőipari vállalatok és üzemek tevékenysége, amelyen belü.1 20- ról 50 százalékra növekedett a tüzeléstechnikai szolgáltatások aránya. Ezzel a munkával — egyebek között a kazánok olaj- és gázégőinek, egyéb berendezéseinek karbantartásával, beszabályozásával, szakszerűbb kezelésével — a fűtési energia 4—5 százalékát lehet megtakarítani. A tanácskozáson Juhász Ottó, a Helyiipafi és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára a kommunális szolgáltatások fejlesztését segítő szakszervezeti munka feladatairól szólt. Nagyértékíi festményeket loptak el a Szépművészeti Múzeumból Szombaton, a késő éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, s hét, ott kiállított, nagy értékű festményt tulajdonítottak el. Elvitték Raffaello Esterházy madonna című, olajjal fára festett képét. A kép mérete: 28,5X21,5 centiméter, leltári száma: 71. Hátsó oldalán a Esterházy-csa- lád pecsétje látható. A kép keret nélküli. A festmény Máriát a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal — egy női és két fiúalak — ábrázolja. Az egyik fiúalak Mária mellett egy sziklára vetett kendőn ül. A másik fiúalak, féltérden — a bal oldali előtérben — kezében írásszalag látható. A kép hátterében hegyvidéki táj, antik szobrokkal. Az alkotáson a világoskék szín dominál. A második eltulajdonított kép Raffaello Ifjú képmása című, olajjal fára festett alkotása. A kép mérete: 54 X 39 centiméter, leltári száma: 72, amely a kép hátoldalán van. A festmény lányos arcú férfi mellalakot ábrázol, aki jobb kezében papírt tart. A haja nyakkő- zépíg érő, fején sapka van. A kép jobb oldali hátterében egy hegyen vár látható, balra folyó és hegy. A képen a kék és a piros szín dominál. A harmadik kép Giorgio- ne egy ismeretlen utánzójától származó Giorgione-kép- más. A fára ragasztott papírra olajjal készült festmény mérete: 31,5 X 28,5 cm, leltári száma: 86. A negyedik és az ötödik kép Giovanni Battista Tie- polo alkotása, amelyeket olajjal vászonra festett a művész. Az egyik kép: Mária hat szenttel címet viseli. Mérete 72,8 X 56 centiméter, leltári száma: 651. A képen oszlopok előtt felhőkön lebegő, széttárt karú Mária, előtte öt térdelő férfi és egy nő látható. Mária ruháját egy angyal emeli, a kép előterében a földön koponya, csontok és könyv látható. A másik Tiepolo-kép címe: Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben. Mérete: 47,7 X 65 centiméter, leltári száma: 6536. A festményen pálmafa alatt az előtérben ülő Mária a gyermekkel látható. Mögöttük szakállas ősz férfi áll, Mária mögött szamár, a kép bal oldalán pedig négy-öt hódoló angyal látható. , A hatodik és a hetedik kép Jacopo Tintoretto alkotása. Az egyik az olajjal vászonra festett női mellkép, amelynek mérete: 38 X 33,3 centiméter, leltári száma: 112. A festmény sötét háttér előtt fiatal, kerek arcú, középen elválasztott, lesimított hajú női alakot ábrázol. Nyakában gyöngysor látható. A másik egy férfi mellkép, amelyet 'fára ragasztott vászonra, olajjal festett Tintoretto. A kép mérete: 47,7 X 39,2 centiméter, leltári száma: 114. A festményen sötét háttér előtt gyér szakállú és bajuszú, rövid hajú, tojásdad arcú férfi látható sötét ruhában. A kép felső két sarkán jól észrevehető vászonkiegészítés van. A rendőrség kéri mindazokat, akik a bűncselekmény elkövetéséről, a festmények hollétéről adatokat tudnak szolgáltatni, értesítsék a Budapesti Rendőr-főkapitányságot — a 07-es telefonszámon —, vagy a legközelebbi rendőri szervet. * * * Itthon és külföldön óriási visszhangot és megdöbbenést keltett a szombat éjszakai budapesti műkincsrablás, amelynek során, mint már jelentettük, 7 igen nagy értékű festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból. Garas Klára, a múzeum főigazgatója ezzel kapcsolatban Szőke Lászlónak, az MTI munkatársának elmondta: — Legértékesebb képeinkből loptak el. Mindenekelőtt a két elrabolt Raffa- ello-kép, az Esterházy madonna és az Ifjú képmása felbecsülhetetlen értékű, annál is inkább, mert Raffa- ello-mű kevés lelhető fel a világ múzeumaiban. — A múzeumi veszteségek történetében ez a műkincsrablás a legnagyobbak közé tartozik, s talán nemcsak Európában. Ezért is kíséri olyan nagy figyelem és érdeklődés az eseményt. — Azt is el kell mondani, hogy sajnos, az utóbbi időben világszerte veszélyesen növekszik az ilyen és hasonló műkincsrablások száma, olyannyira, hogy számos nemzetközi konferencián foglalkoztak már kizárólag ezzel a témával. Külön szeretném hangsúlyozni: nagyon fontos lenne, hogy épségben sikerüljön nyomára bukkanni az alkotásoknák. A képek- felbecsülhetetlen értéke miatt nehezen lehet elképzelni, hogy igazi gazdára találhatnak a festmények. Sarlós István ünnepi köszöntője Az alábbiakban közöljük Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából november 6-án a Kossuth rádióban és a televízióban elhangzott ünnepi beszédét. November első napjaiban hagyományainknak megfelelően tisztelettel és elismeréssel emlékezünk vissza azokra, akik 1917 őszén győzelemre vezették a cári Oroszország népeinek az elnyomás, az erőszak és a háború elleni harcát. Győzelmük új történelmi korszak: az egész emberiség igazi felemelkedésének kezdetét jelentette. A háború még nem "fejeződött. be, a harctereken még szemben álltak egymással a különböző erők, de a frontvonalak mögött az imperialista kormányok már előkészítették az első proletárállam elleni intervenciót. Hamarosan sor került a forradalom és az ellenforradalom nyílt és közvetlen ösz- szecsapására. Ebben a harcban a bolsevikok bebizonyították, hogy a XX. század elején az orosz forradalmi mozgalom mélyén olyan erő keletkezett, amely képes arra, hogy a nép élére állva kivívja a munkásosztály és szövetségeseinek hatalmát. A szovjethatalom létrejöt- • tének első percétől új és minden nép számára ígéretes erőként jelent meg a nemzetközi politika színterén, akkor, amikor békefelhívással fordult a kormányokhoz és a népekhez. Már ekkor kidolgozták a szocialista külpolitika ma is érvényes elveit: az internacionalizmust, valamennyi nép egyenjogúságát és az országok közötti békés viszonyt. 1917-ben olyan nemzetközi politika jött létre, amely azt ígérte: ha a szovjet kormány kezdeményezéseinek szellemében alakulnak az országok közötti kapcsolatok, a világnak nem kell többé a háborúk kirobbanásától félnie. A tőkés országok kormányai nem vállalkoztak erre, mert fő ellenségüknek az épülő szocializmus országát’ tartották. Ezért megakadályozták azt, hogy nemzetközi méretű egységfront alakuljon ki az emberiség létét fenyegető fasizmussal szemben, amely végül is 1939-ben kirobbantotta a második világháborút. Az emberiséget akkor fenyegető veszély láttán felülkerekedett a józan ész, amely létrehozta az antifasiszta szövetséget. A Szovjetunió népeinek hallatlan erőfeszítése és a demokratikus hatalmak világméretű összefogása azzal az eredménnyel járt, hogy 1945-ben Európában és Ázsiában egyaránt sikerült legyőzni a fasizmust. Űj korszak kezdődött, amelynek az a jellemzője, hogy több felszabadult országban elkezdődött a szocialista társadalom felépítése; összeomlott a gyarmati rendszer, és világszerte megerősödtek a béke és a haladás ügyét szolgáló mozgalmak. A második világháborút követő évek elhozták Európa számára a béke korszakát, de a nagy feszültségek és a nagy összeütközések korszakát is. A hidegháborút — a Szovjetunió folyamatos kezdeményezéseinek eredményeként — az enyhülés, az általános közeledés és gazdasági felemelkedés időszaka követte. De ekkor is voltak politikusok, akik szembefordultak az enyhülést erősítő törekvésekkel. Voltak olyan erők, amelyek a helyi háborúk kirobbantásával, feszültségek szításával megpróbálták visszafordítani a történelem kerekét. Fokozták a bizalmatlanságot, elutasították az együttműködésre és a lefegyverzésre vonatkozó javaslatokat, és létrehozátk a mai, veszélyekkel terhes korszakot. Ma olyan korban élünk, amikor imperialista körökben gyakran hangzanak el nyilatkozatok a különböző hatóerejű fegyverek gyártásáról és telepítéséről. De olyan korban is élünk, amelyben minden országban akadnak háborúellenes, nagyhatású békemozgalmak. Ma a béke legfontosabb biztosítéka a szocialista országok léte, befolyása és ereje, ami visszariasztja a háborús gyújtogatókat attól, hogy a nukleáris kaland eszközeihez nyúljanak. A Szovjetunió és a szocialista országok változatlanul folytatják békepolitikájukat, ezzel nemcsak saját népeik, hanem az egész világ érdekeit szolgálják. A megegyezéshez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió békekezdeményezései, valamint a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai ülésén elfogadott javaslatai. A világ egésze olyan átalakulás folyamatában van, mely végül minden nép számára a békét, a biztonságot és a jólétet fogja biztosítani. Ez a folyamat a múltban sem volt, és a jövőben sem lesz mentes a nehézségektől. Nem is lehet az, hiszen a végső célhoz vezető út kijelölése távlati és napi feladat is. Az útkeresés pedig a fejlődés egyik legnehezebb feladata. Mi 1945 óta olyan világ- rendszerhez tartozunk, amelyik új távlatokkal gazdagítja a világot. A Magyar Népköztársaság fejlődése kezdettől fogva a szocializmus irányába vezetett. Voltak törések ebben a fejlődésben, voltak buktatók azon az úton, amit végigjártunk, de az életet szerető, cselekvő, alkotó embert megnyilvánulásaiban mindig a célhoz, a szocializmushoz való közelítés szándéka vezette. Ezt tükrözik programjaink és mai feladataink is. Vállaljuk az ezekkel járó nehézségeket, hisz tudjuk, hogy fölöttük úrrá tudunk lenni és ha úrrá leszünk, akkor gazdaságunk ismét eljut a fellendülés korszakához. Ehhez olyan közösségi szellemű emberekre van szükség, akik fő céljuknak a haza üdvének szolgálatát tartják. Petőfi gondolata arról, hogy „a magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez”, a mi korunkban, a mi munkánk nyomán válik valósággá. Ma jó a hírünk a világban, elismernek és becsülnek bennünket. De az, amiért méltóak vagyunk erre, nem csupán a mi érdemünk, hanem azé a koré is, amelyben egyre inkább meghatározó az a tény, hogy az Októberi Forradalom következményeként társakra, szövetségesekre találtunk a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. November 7-e alkalom arra, hogy ünnepeljünk, alkalom arra, hogy megerősítsük meggyőződésünket társadalom-átalakító eszméinkben, s ügyünkhöz méltóan megújítsuk elhatározásunkat: részt veszünk a világ békéjének, nyugalmának megvédésében, részt kérünk az egyetemes emberiség jólétének szolgálatából. Az ünnep alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, szocializmust építő dolgozó népünk nevében tisztelettel köszöntőm a testvéri Szovjetunió Kommunista Pártját, Legfelsőbb Tanácsát és kormányát, az egész szovjet népet. Kívánok minden szovjet családnak, minden szovjet embernek békés alkotó esztendőket, további sikereket és személyes boldogságot.
