Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-05 / 262. szám
1983. november 5., szombat e i:i=UUK7liq Utólag egy útról Melioráció és öntözés Penzában Ez ev augusztusában négytagú, meliorációval, mező- gazdasággal foglalkozó szakemberekből álló Békés megyei küldöttség járt szovjetunióbeli testvérmegyénkben, Penzában. Útjuk célja a meliorációs munkák és az öntözéses gazdálkodás tanulmányozása volt. A következőkben rövid összefoglalást adunk a delegációtagok tapasztalataiból. 8 Az első, talán legfontosabb: Penzában is ugyanazt értik a melioráció fogalmán, mint nálunk, a gyakorlatban mégis az öntözésre helyezik a legnagyobb súlyt. A dolog magyarázata egyszerű: az éves csapadékmennyiség 300 milliméter körüli — szemben a mi 500—600 milliméterünkkel. Ehhez a vízhiányos állapothoz igazították a mező- gazdaság termelési szerkezetét. Elsősorban szarvasmarha-hizlalással foglalkoznak — sok a legelő, megterem a silókukorica, de az abraknak való kukorica már nem érik be. Viszont a penzai mezőgazdászok is azt vallják: nem adják meg magukat a természet erőinek. Ezért a hiányzó csapadékot mesterségesen pótolják. A megyében általában 50 ezer hektárt öntöznek, nagy szárazság esetén ez a terület 80 ezer hektárra növelhető — különböző szervezési megoldásokkal. De nemcsak nagy szükség esetén, távlatilag is fejlesztik az öntözést, mind nagyobb területeket rendeznek be korszerű csatornahálózattal. Penza megye nem bővelkedik folyókban és vízben sem. Ezért a folyók természetes érhajlatában alakítanak ki tározókat. Lezárják a folyó egy szakaszát, s a felgyűlt vizet szivattyúkkal emelik az öntözőcsatomák- ba. Gyakran nem kis erőfeszítéssel és energiával, hiszen a terület dimbes-dom- bos, s a magaslatokra is el kell juttatni az éltető vizet. 8 Jó példa erre a szurszki vízlépcső, amelyet a Szúra folyó duzzasztásával hoztak létre, a megyeszékhelytől harminc kilométernyi távolságra. A tároló vízfelülete ötvenhektáros, a vízmélység általában egyméteres. A duzzasztó előtti és mögötti rész szintkülönbsége 15 méter, amit három szivattyúegységgel hidalnak át. A csatornákba juttatott víz nemcsak öntözésre alkalmas, szükség esetén Penza város vízellátásához is igénybe veszik. Ezért is érthető, hogy a kellemes környezetű tározónál nem alakítottak ki üdülő- vagy sporttelepet: féltik a víz tisztaságát. A szurszki vízlépcső már működik, de tovább építik. Nem kerülte el a magyarok figyelmét, hogy betonnal fedett csatornákat hoznak létre a közelében: a fedettség csökkenti a víz párolgását, óvja a tisztaságát. Egyetlen hátránya, hogy meglehetősen költséges — az is igaz, hogy nem tíz évre építik őket. A Penza megyei Gigant Kolhoz nagyüzemi szarvasmarhatelepének szerepe van az öntözésben, tápanyagellátásban is. A több tízezer marhát nevelő épületek trágyáját ülepítés, hígítás után juttatják ki a legelőkre. Mindez környezetvédelmi szempontból kedvező és azért, mert a legelők szerves trágyához jutnak. A termelőszövetkezetben öt éve tértek át az intenzív öntözéses gazdálkodásra, ezalatt a szénatermelés a duplájára nőtt. Nem is kell ennél meggyőzőbb bizonyíték az öntözés hasznáról. 8 A penzai Lenin Kolhoz nemcsak öntöz, a tudomány fejlesztéséből is kiveszi a részét. Van egy kétszáz hektáros őssztyeppe a területükön, amelyet növénynemesí- tők jelöltek ki génbanknak. Az ősállapotukban megmaradt gyepalkotó füvek kitűnő alapul szolgálnak korszerű fajták kifejlesztéséhez. Az akadémiai kutatók szaktanácsot adnak a gondozás mikéntjéről, s a kolhoztagok biztosítják a terület háborítatlanságát. A gépészek is láthatnak újdonságot Penzában. Kutatók fejlesztették ki a kívül- belül zománcozott acélcsövet, amely sok mindenre felhasználható. Többek között víz, agresszív tulajdonságú vagy éppen nagy nyomású szerek szállítására. Épp ezért, a szovjet szakemberek szép jövőt jósolnak a már megvalósított szabadalomnak, amelyet a penzai meliorációs vállalat üzemében gyártanak. 8 A négynapos látogatás tapasztalata, hogy Penza megyében szépen fejlődik a melioráció, ezen belül is az öntözés. Hozzá kell tennünk, hogy nagy szerepe van ebben az öntözés kedvező köz- gazdasági feltételeinek. Az üzemek térítés nélkül kapják a berendezéseket, nem fizetnek a vízért sem. Nem volna helyes mindezt egy az egyben összevetni a hazai gyakorlattal, hiszen a két népgazdaság felépítése, működése eltérő. Viszont egyes tapasztalatok, mint például a trágyakijuttatás öntözéssel, a környezetvédelmi intézkedések — nálunk is megAz öntözés hatása jól látszik a cukorrépán — állapították nteg a küldöttség tagjai valósíthatók. 8 A Penzában járt delegáció vezetője volt: dr. Fórján Mihály (MSZMP Békés megyei bizottsága); tagjai: dr. Szalai Tibor (Békés megyei Tanács), Bényei Gábor (békési Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat), Cé- gény Bertalan (Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás). Penzai táj duzzasztóval Fotó: Bényei Gábor M. Sz. Zs. Módosították a földek haszonbérbe adására vonatkozó rendelkezéseket Két jogszabály — miniszter- tanácsi rendelet, illetve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete — módosította a földek haszonbérbe adására vonatkozó előírásokat. Mindkét jogszabály életbe lépett azzal a megkötéssel azonban, hogy a haszonbérleti díjra vonatkozó új rendelkezéseket csak 1984. január 1. után lehet alkalmazni. A rendelkezésekről Koronczay Miklós, a MÉM osztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. A módosított rendelkezések amellett, hogy több korábbi szabályt változatlanul hagytak, lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtettek az állampolgárok számára a nagyüzemileg nem hasznosítható állami és termelőszövetkezeti földek hasznosításához. A községi és a városi tanácsok a kezelésükben levő, állami tulajdonban álló, nagyüzemi módon nem hasznosítható földjeiket területi korlátozás és hatósági engedély nélkül haszonbérbe adhatják az állampolgároknak. Az ilyen külterületi és zártkerti földeket általában időbeli korlátozás nélkül lehet haszonbérbe adni. Más a helyzet a belterületi földeknél, valamint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek területén levő zártkerti földeknél. A belterületi földeket ugyanis legfeljebb 5 évre, az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező településeken levő zártkerti földeket pedig legfeljebb 10 évre lehet haszonbérbe adni. A haszonbérlők védelmét biztosítja viszont az a rendelkezés, hogy a bérleti szerződés lejártakor — amennyiben a területre valamilyen közérdekű célra nincsen szükség — az új haszonbérleti szerződést újból velük kell megkötni. A rendelet részletesen ismerteti a haszonbér nagyságát a különféle művelési ágak esetében. A belterületi földeknél a haszonbér összege 1984. január 1-től emelkedik, ennek oka egyrészt, hogy a belterület elsősorban építési célokat szolgál, másrészt, hogy többnyire a belterületen van lehetőség az intenzív gazdálkodásra. A rendelet az itteni haszonbéreket is meghatározza. Az új rendelkezések közül — a haszonbérlők termelési biztonságának fokozása szempontjából — nagyon lényeges, hogy a haszonbérlő az általa jogszerűen (engedéllyel) létesített hasznos beruházásait (épületet, ültetvényt) másik állampolgárnak — térítés ellenében is — átengedheti. Ebben az esetben az új haszonbérbe adó tanács az átvevő személlyel köteles 30 napon belül a haszonbérleti szerződést megkötni. Az állami gazdaságok a kezelésükben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi és zártkerti földet továbbra is legfeljebb 15 évre, ültetvényjelepí- . tés esetén legfeljebb 25 évre adhatják haszonbérbe, ezek a rendelkezések nem változtak. Az említett földeket a termelőszövetkezetek időbeli korlátozás nélkül adhatják haszonbérbe — szemben az eddigi 15 évvél —, a haszonbérbe adott föld területe azonban nem haladhatja meg a 6 ezer négyzetmétert. A tsz-ekkel kötött haszonbérleti szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges. Igazodni a változó igényekhez! Beszélgetés Tanai Ferenccel, a MÉSZÖV elnökével Fél esztendeje, hogy az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésén elemezte a XII. pártkongresszus határozatainak időarányos végrehajtását. A III. negyedévben megyénk fogyasztási szövetkezeteinek igazgatóságai is értékelték eddigi munkájukat. A közelmúltban pedig összeült a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Mindezeket szem előtt tartva beszélgettünk Tanai Ferenccel, a MÉSZÖV elnökével arról, hogy miként sikerült teljesíteni a VI. ötéves terv eddigi előirányzatait, milyen feladatok várnak a fogyasztási, a takarék- és a lákásszövetkezetekre? O A fogyasztási szövetkezetek általában megfelelnek annak a követelménynek, hogy beszerezzék és továbbítsák az életszínvonal megőrzéséhez szükséges árukat. Szélesedett a takarékszövetkezetek szolgáltatása, erősödött a lakásszövetkezeti mozgalom. Ugyanakkor a gazdálkodás javításra szorul. Hallhatnánk ezekről bővebben? — Talán azzal kezdem, hogy a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt két és fél évben 16,3 százalékkal növelték bevételüket. Az ipar és a nagykereskedelem kivételével minden ágazat túlteljesítette előirányzatát. A feladatok között elsőként szerepel az áruellátás szinten tartása, illetve fejlesztése, a termeltetés és az értékesítés fokozása. E követelményeknek az ÁFÉSZ-ek többsége eleget tett. Csak egy példát mondok. Az elmúlt évben a nem rubelelszámolású export értéke elérte a 725 millió forintot. A csökkenő fejlesztési lehetőségek ellenére a tervezett beruházások 46,3 százalékát megvalósították, kedvezően alakultak a felújítások. Annak már kevésbé örülünk, hogy egyes szövetkezetek nem fordítottak kellő gondot a forgóalapok feltöltésére, így komoly pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Sajnos, a tervidőszak első felében a gazdálkodási eredmények elmaradtak az előirányzattól. Az objektív okokon kívül némely ÁFÉSZ nem figyelt eléggé a tartalékok feltárására, a mozgósításra, a takarékos és fegyelmezett gazdálkodásra. Mint ismeretes, áprilisi küldöttgyűlésünkön őszintén, önkritikusan szóltunk ezekről. azóta szinte valameny- nyi szövetkezet elképzeléseiben kiemelten szerepel a gazdálkodás javítása, a hatékonyság növelése. Ami a takarékszövetkezeteket illeti: a fejlődés nem állt meg. Betétállományuk június 30- án meghaladta az 1,5 milliárd forintot, amely 36,4 százalékkal több, mint az V. ötéves terv végén volt. A bővülő szolgáltatások közül jelentős a biztosítások szervezése, a mezőgazdasági termékek és a felvásárolt állatok ellenértékének a kifizetése. Az összképet rontja azonban, hogy az első két esztendőben az országoshoz képest kedvezőtlenül alakult a nyereség és a hatékonyság. A legtöbb gondot a lakásszövetkezetek jelentik. E fiatal ágazatra kedvezőtlenül hatottak a jogszabálymódosítások, a feltételek változásai. Még mindig nem megfelelő a technikai és a személyi ellátottság. Mindezek ellenére az utóbbi két és fél évben tető alá hoztak 282 szövetkezeti lakást, jelenleg pedig 209- et építenek. Jövőre megvalósul Gyulán az üdülőszövetkezet első üteme, amely 92 üdülőegységet jelent. Ebben a formában épülnek a kisiparosok műhelyei és a garázsok is. Az a véleményem: további erőfeszítésekre, segítségre, a tanácsokkal való jobb együttműködésre van szükség, hogy a mozgalom erősödjön. O Az említett ülésen bizonyára szó volt az idei eredményekről és gondokról is. Kérem, foglalja össze ennek lényegét. — Szívesen teszem, annál is inkább, mivel elnökségünk arra törekedett, hogy ne csupán szemlélje az eseményeket, hanem nyíltan, őszintén és kritikusan elemezze a szövetkezetek munkáját. Mindenki tudja: szigorodtak a közgazdasági szabályozók, a mezőgazdaságot tetemes aszálykár érte. Ez érződik az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek gazdálkodásán is. A fogyasztási szövetkezetek szeptember 30-ig 2,9 százalékkal növelték bevételüket, a tervezettől azonban 0,7 százalékos a lemaradás. Az utóbbi hónapokban visszaesett a forgalom, három szövetkezetben a kiskereskedelem bevétele nem érte el a tavalyit. Az alapellátás viszont nem szenvedett csorbát. Sikerült javítani a kis települések és a peremkerületek ellátását. Ezt a törekvést tükrözi, hogy a vegyesboltok 14,9 százalékkal növelték a forgalmukat. Egyre több cikket adnak el az áruházakban. Megszívlelendő viszont, hogy a ruházati boltokban és az iparcikküzletekben csökkent az eladás. Az élelmiszerek forgalma is mérsékelten emelkedett, és a vendéglátás sem dicsekedhet a terv túlteljesítésével. A mező- gazdasági termeltetés és értékesítés szintén kevesebb a tavalyinál. A várható eladási nehézségek miatt ugyanis eleve alacsonyabbra tették a mércét a szövetkezetek. Az idén felvásárolt 1500 vagon zöldség és gyümölcs ugyanannyi lesz, mint 1982- ben volt. Egyre több ilyen árut vesznek át közvetlenül a termelőktől, amely jobb minőséget is garantál. Fontos feladatunknak tartjuk a nem rubelelszámolású termékek exportálását. Az idén a tíz szövetkezet mezőgazdasági és ipari termékekből 764 millió forint értékűt ad el külföldön. Bizakodhatunk, hiszen az utóbbi időben megélénkült a tőkés baromfi- és tolipiac. O Az előbb említette, hogy számos nehézséggel küzdenek. Hogyan hat ez az AFÉSZ-ek gazdálkodására, pontosabban az eredményre? — Örömmel mondhatom, hogy az utóbbi időben jobb lett az ÁFÉSZ-ek gazdálkodása. Az I—III. negyedévben csaknem 200 millió forint nyereséget értek el, ez 16,6 százalékos növekedést jelent az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. A felvásárlást kivéve, valamennyi ágazatban javult az eredmény. A termelékenységre kedvezően hatott, hogy az ÁFÉSZ-ek létszáma 5,7 százalékkal csökkent. Ennek mintegy fele a tényleges csökkenés, a többi az új üzemeltetési formákra való áttérés következménye. Egyébként ha már itt tartunk, elmondom, hogy a gazdálkodás eredményességéhez — a takarékosságon kívül — nagyban hozzájárult az új üzemeltetési és vállalkozási formák elterjedése is. A kezdeti bizonytalanság és óvatosság után felismerve a lehetőségeket, egyre több szövetkezet ír ki versenytárgyalásokat. Jelenleg 255 üzlet szerződéses, 40 jövedelemérdekeltségű, 66 pedig költségtérítéses rendszerben dolgozik. Ezenkívül nyolc ipari szolgáltató szakcsoport, illetve gazdasági munkaközösség működik az ÁFÉSZ-eknél. Az új üzemelési formák 1683 dolgozója ebben az évben mintegy 2,3 milliárd forint forgalmat ér el. Jellemző: ezekben az üzletekben bonyolítják le a bolti kiskereskedelem eladásának csaknem 24, a vendéglátás 44,6, a felvásárlás és az ipar több mint 5 százalékát. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A fellelhető rendellenességek a szövetkezeti és az állami ellenőrzések fokozásával visz- szaszoríthatók. O Hogyan értékelné röviden a takarék- és lakásszövetkezetek idei munkáját? — A nehéz körülmények ellenére szép eredményekről adhatok számot. A takarékszövetkezetek szeptember 30- ig 24 millió forinttal növelték betétállományukat, nyereségük pedig elérte a 11 milliót, amely jócskán több a tavalyinál. Folytatják a Békéscsabai Lakásszövetkezet fejlesztését, építik a kisipari műhelyeket, az üdülőket. A szövetkezeti lakások építésének az üteme azonban lassú. Ennek gyorsítása mindenképpen indokolt. O Miként határozná meg a szövetkezetek alapvető teendőit a tervidőszak hátralevő időszakában? — Mindenekelőtt azt hangsúlyozom, hogy az ÁFÉSZ- ek a lehetőségekhez képest őrizzék meg az áruellátás eddig elért színvonalát, javítsák a kis települések kereskedelmét. Továbbra is nagy szükség van a kistermelés szervezésére, a tőkés export fokozására, az új üzemelési és vállalkozási formák bátrabb bevezetésére és elterjesztésére, az ellenőrzés jobbítására. Különösen fontos a takarmányforgalmazás bővítése, a pénzügyi gazdálkodás megszilárdítása. Törekedni kell a teljesítményekben és a gazdálkodásban fellelhető különbségek csökkentésére, a belső szervezeti rendszer és önelszámolás korszerűsítésére, illetve feltételeinek a megteremtésére. A takarék- szövetkezetekben lényeges teendő a betétállomány növelése, a szolgáltatások további szélesítése. A lakásszövetkezetekben elkerülhetetlen a tanácsokkal, a tagsággal való jó együttműködés. Egy mondatban: igazodni a változó igényekhez! így teljesíthetjük csak az előttünk álló feladatokat. — Köszönöm a beszélgetést. Seres Sándor
