Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-04 / 261. szám
1983. november 4., péntek Sulyok Mária világa Pénteki beszélgetések Chrudinák Alajos — Az utóbbi évtizedekben a bábeli zűrzavar helyett a közel-keleti zűrzavar kifejezést nyugodt lelkiismerettel használhatnánk. Hogyan került kapcsolatba a Földnek ezzel a térségével? — Nem személyes választásról van szó. A középiskola után a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe jelentkeztem. Ott először törökül kezdtem el tanulni, de két hónap után az egyik évfolyamtársammal nyelvet cseréltünk. Így kerültem kapcsolatba az arab nyelvvel. Az újságírással szintén kicsit véletlenszerű volt a megismerkedésem. Mindig is politikus alkatú ember voltam, olyan korban nőttem fel, amikor a történelmi események nagy változásokat hoztak az életünkbe. Gyerekfejjel megéltem a második világháborút, az utána következő pártharcokat, a Rákosi-korszakot. Az egyetemi tanulmányaimat Budapesten, az ELTE-n fejeztem be 1961- ben, sémi-filológia szakon. Orientalista lettem, tehát tudományos pályára adtam a fejem. Germanus Gyula volt a professzorom, és amikor nyugdíjba ment, akkor átvettem a tantárgyait. Tanítottam sémi összehasonlító nyelvészetet, arab irodalmat és történelmet. 1965-ben a rádiótól kerestek meg, mert a Közel-Kelet egyre inkább az érdeklődés fókuszába került. Egyébként véleményem szerint a Közel-Keletre már ’47—48-tól oda kellett figyelni. Megindult a küzdelem az arab országok függetlenné válásáért, majd jöttek az izraeli háborúk, az USA helyezkedése, és a szocialista világ kapcsolatrendszerének kialakulása. A rádiónak szüksége volt egy olyan emberre, aki többet tud a térségről, mint általában egy újságíró. Sokáig vacilláltam. de egy év gon- dolkozási idő után átmentem a rádióhoz. Később a tv-hez kerültem, ahol most a külpolitikai főosztályt vezetem. — Rendszeresen találkozik a különböző érdekeket képviselő pártok, csoportok vezető politikusaival, államfőkkel, miniszterekkel, szinte mindenkivel, akinek a véleménye meghatározó o Közel-Keleten. A hivatalos, munkakapcsolatain kívül milyen emberi viszony alakult ki Önök között, van-e olyan politikus, akivel esetleg a kapcsolatát barátinak lehetne nevezni? — Ahhoz, hogy egy adott témában egy újságíró otthonosan mozogjon, véleményt formáljon, szintéziseket állíthasson föl, vagy elemezzen kérdéseket, ahhoz elengedhetetlenek a komoly emberi kapcsolatok. Nem feltétlenül a barátságra gondolok. Alapvető feladatomnak érzem ezeknek az emberi kapcsolatoknak a kialakítását baráttal és ellenséggel egyaránt. Tudniillik, nekem a tájékozódás kötelességem, ahhoz, hogy vitázzak, az elképzeléseimet kifejtsem, ismernem kell a politikusokat. De a térségben sikerült kialakítani jó kapcsolatokat írókkal és művészekkel is. Ez azt jelenti, hogy velük rendszeresen találkozom. Ha ott vagyok, felkeresem őket, és sokszor éjszakákba nyúló vitákat rendezünk. Többen megkérdezték már: „Nem vertek-e meg egynémely interjú után?” Természetesen nem. A példa kedvéért, Dzsemajelell is jó a kapcsolatom. Legutóbb, amikor Bejrútban forgattunk, felkerestem a palotájában és beszélgettünk. Van tehát vele is kontaktusom. Az osztályharcot az interjúban vívom meg — vele. és természetesen a többiekkel — és nem előtte, vagy pedig utána. — A Közel-Kelet kultúrájával elég keveset foglalkozik. Pedig sok alapkérdést szinte lehetetlen megérteni a keleti kultúra' minimális ismerete nélkül. Műsoraiban, filmjeiben miért foglalkozik ennyire keveset ezekkel a kérdésekkel? — Korábban készítettem kulturális műsorokat. Tizenöt évvel ezelőtt egy hatrészes filmet, amelyben a Közel-Kelet múltjával, kultúrájával foglalkoztunk. Sajnos, mostanában egyfolytában háborús események zajlanak. Ügy érzem, ezért, mellébeszélésnek tűnne, ha ilyen robbanékony hangulatban régen volt kultúrákról beszélnénk. ■ — És végül egy rövid kérdés. vagy pontosabban személyes jellegű vélemény. Hogyan látja Libanon, mint egséges állam jövőjét? — Most jutottam el oda. hogy feltettem a kérdést magamnak: darabokra hullhat-e Libanon? Azt kellett válaszolnom, hogy a lehetősége ennek fennáll. Személy szerint a legnagyobb problémát abban látom, hogy az USA akadályozza a nemzeti megbékélést azzal, hogy a falangistákat támogatja. A többi politikai erő attól fél, hogy egy diktatúrát akarnak kialakítani. Lovász Sándor Fotó: Veress Erzsi Az emlékmű és alkotója Kiss Nagy András műve Békésen Űj szoborral gazdagodik Békés. A - városi pártbizottság előtt november 7-én avatják Kiss Nagy András forradalmi emlékművét. Kiss Nagy András Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes művész Békés megyéből származik. 1930-ban Pusztaföldváron született. Tanulmányait a leningrádi Repin Akadémián és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. A Békés város felkérésére alkotott emlékműről így beszélt. ,,A forradalom maga fizikai cselekvés, de szellemi magatartás és történés is. A forradalom különböző epizódjait lehet megjeleníteni, a harcot, a teremtést, a győzelmet és a halált, de az eszmét is, amely a forradalmárokat cselekvésre készteti. A régi hősi emlékművek szellemét nem nehéz megérteni, az elesett hőst felfogják és ápolják. Ez nyilvánvalóan érthetőbb, olvashatóbb formanyelv, mint a modern művészetek kifejező- eszközei, ábécéje. A görögök győzelmi istennője. Niké jeleníti meg nálam is a forradalom győzelmét. Nem a köztes cselekményt, amíg eljutott a győzelemig, hanem magát a tényt szeretném érzékeltetni.” Mint minden művészeti alkotásnak — a köztéri szobroknak pedig kiváltképp — nyilván a békési forradalmi emlékműnek is lesznek kedvelői és vitatói egyaránt. Az az ember „használ jól” egy szobrot, s annak van esélye a megértésre és megérzésre, aki megkeresi az alkotásban az önmagára érvényest, a számára fontosat. Az igazi művész életművének mindén jelentős munkája egy-egy próbálkozás, afféle „szent kísérlet" a világ felfedezésére és felfedeztetésére. Kiss Nagy András bronzszobra a forradalomnak állít emléket, vagyis valami olyannak, ami maga is szinte megfoghatatlanul mozgékony, spontán jelenség. A forradalom az ember életmegvető bátorságé újrakeresése, így művészi ábrázolása is megköveteli, hogy az alkotó szakmai tudása, embersége újat akaró merészséggel társuljon. A műélvező bátorsága pedig az, ha mer ’ együttgondolkozni az alkotásokkal. Egyfajta új rítus, egy ezerarcú, mégis kollektív tudat megszületése követheti a műalkotások iránti nyitottságot. S ez a nyitottság fontos életérzésünk kell, hogy legyen. Ezáltal lehetünk fogékonyak az élet bármely szférájában, a világ apróbb- nagyobb dolgaiban, apróbb- nagyobb forradalmaiban. Ezáltal virágzik kezünk és elménk munkája új értéket, új fogékonyságot és haladást. — út — Két születésnapja és két születési helye van .Sulyok Máriának. Pontosabban: mindegyikből csak egy, de kettő van forgalomban. A Színházi Kislexikon szerint ugyanis április 24-én látta meg a napvilágot, de ez csupán egy hiba a sok közül, az egyébként is jó ideje elavult kézikönyvben. Az igazi dátum: november 5. S a szülőhely? Királyhida. No, de melyik ország? Mert ez az Osztrák—Magyar Monarchia-beli település valójában katonai garnizon volt, a Lajta folyó két oldalán. — Oly mértékben a határon — mondta egyszer mosolyogva Sulyok Mária —, hogyha édesanyám tovább lép, már odaát születtem volna Ausztriában .. . Tíz- esztendős koromban Király- hidát Ausztriához csatolták, s így kétnyelvű lettem. Az iskolában németül, odahaza meg hol magyarul, hol németül beszéltem. Amikor mint 17 éves ifjú leányzó látogatóba jöttem Budapestre, nővéremhez — aki itt volt férjnél —, gondoltam egy nagyot... és maradtam. Jelentkeztem a színiakadémiára, fel is vettek, de tanáraim már az első órákban lelkemre kötötték: egy ideig meg se szólaljak németül. Bizonyára akcentussal beszéltem a magyart. Ezért parancsnak tekintettem tanácsukat, hiszen a színészetért akár némasági fogadalmat is tettem volna. Akkoriban az volt a szokás, hogy a növendékek — és az elsőévesek is — statisztáltak a Nemzeti Színháznál. — Az ember tragédiája előadásain Hevesi Sándor rendezésében, Oláh Gusztáv díszletei között tehettem meg pályámon az első lépéseket ... — emlékezik. — Emellett még valami_pénzt is kaptam. Ami persze jól jött villamosjegyre, olykor egy-egy cipőre, ruhadarabra is. Tanulmányai befejezése után Debrecenbe, majd egy évvel később Miskolcra került. De a már akkor kiugróan tehetséges, izgalmasan szép, orgonahangú ifjú színésznőre csakhamar felfigyeltek Budapesten is. 1931- ben a Vígszínház szerződtette. Am nyughatatlan természete továbblendítette: játszott a Magyar Színházban, a Royal Színházban, 1941-től pedig Pünkösti Andor legendás hírű Madách Színházában. A felszabadulás után az akkori Művész Színház majd a Bárdos Arthur vezetése alatt álló Belvárosi Színház társulatának lett tagja. 1947- ben a Nemzeti Színház szerződtette, s hat évvel később visszatért első budapesti sikereinek színhelyére, a Vígszínházba. Néhány évvel ezelőtt innen ment nyugdíjba — de nem nyugállományba. Hosszú lenne felsorolni egy több mint fél évszázados pálya valamennyi állomását, de még legnagyobb sikereit is. Inkább csak a nagy korszakokra, illetve szerepkör-változásokra emlékeztessünk. 1959-ben mutatta be a Vígszínház Dürrenmatt Az Az Örkény-dráma főhőse, Orbánné (Fotó: MTI — KS) öreg hölgy látogatása című színművét. Claire Zachanas- siant, a bosszút forraló milliomosnőt Sulyok Mária megformálásában sohasem feledheti, aki látta. Ő maga is pályafutása eddigi legjelentősebb alakításának tartotta, s ezt mondta róla: „Félelmetes asszony, akit a gleccserek jegéből faragtak”. Ismét néhány év, s újra egy fontos dátum: 1971. Ekkor mutatkozott be először Orbánné szerepében, Örkény István Macskajátékában, a Pesti Színházban. A darabot csaknem egy évtized, több mint félezernyi előadás után is alig lehetett levenni a műsorról. Orbán- nét egyébként nemcsak magyarul, németül is eljátszotta a berlini Volksbühne színpadán, az ottani társulattal. Ilyen bravúrt aligha jegyez fel még egyet a színháztörténet. Nem csak szellemi, de komoly fizikai megterhelést is jelentett a vendégszereplés. Az egyik este Berlinben lépett közönség elé, másnap Budapesten, s harmadnap repült vissza a Volksbühnébe. Amikor most' születésnapja előtt interjút kértünk tőle. kissé szabódott: — Nagy rumliban vagyok. Most renoválták a házat, amelyben lakom, s ha már felfordulás van — gondoltam, legyen még nagyobb. — így hát felújíttatom kedvenc bútoraimat, egyúttal átrendezem a lakást. Jön- nek-mennek a mesteremberek, délelőttönként pedig próbálok a Madáchban, mert a nyári szünet miatt fel kell frissíteni a Noszty fiút. De azért semmi baj, mindjárt megnézem az előjegyzési naptáramat. No, lássuk csak ... Igen ... Jövő kedden délután van egy szabad félórám. Ha van kedve, hogy egy öregasszonnyal kávézzon, szívesen látom . r. Garai Tamás Sulyok Mária cs Bilicsi Tivadar Az öreg hölgy látogatásában Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Jó a dal. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Karinthy Frigyes versei. 10.40: Kórusmuzsika. 11.00: Változatok egy pályára. 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Évszázadok mesterművei. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Fúvósművekből. • 16.00: Pesti házak titkai — II. 16.40: Ravel: Couperin sírja — szvit. 17.05: Húsz év után. (riport) 17.30: Zenés jegyzetek Uruguay- ból. 19.15: Goar-operaáriák. 19.35: Nyugdíjban is, nem is. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Házról házra, (riport) 22.30: Mendelssohn: d-moll trió. 23.00: A dzsessz világa. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Citeramuzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.45: Robert Palmer felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Nóták. 20.35: Iránytű. 21.35: Nótafelvételekből. 22.00: Ritmus! 22.30: Az elmekórtan új útjai. 23.20: Szimfonikus táncok. III. MŰSOR 9.00: Hobbi Dominó. 9.30: A Musica Antiqua együttes játszik. 10.03: Cherubini: Medea. (opera) 12.25: Rimszkij-Korszakov- müvek. 13.07: Könyvszemle. 13.17: Balassa Sándor műveiből. 13.43: Joe Sample ..A vadász”. 14.15: Zenés mozaikok Lvovból. 14.35: Dvorák: f-moll trió. 15.10: Rossini: A sevillai borbély. 15.40: Világújság. 16.00: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.03: Dalok és találkozások. VII 7. 17.33: Bach: Vadászkantáta. 18.10: Országos Babits vers- és prózamondóverseny. 19.05: Régi magyar táncok. 19.18: Kamarazene. 20.34: A Schwerini Staatskapelle hangversenye. 21.30: Opera-müvészlemezek. 22.20: Kassák Lajos versei. 22.30: Könnyűzene. 22.54: Az asszony ördög, avagy: Szent Antal megkísértése. (komédia) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Connie Francis énekel. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.20: Észt vendégkórusok archív felvételeiből. 17.30: Kulturális panoráma Tal- linnból. Szerkesztő-riporter: Pálréti Ágoston. 17.50: Az Ex Antiquis együttes játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé: fizika. 8.40: Iskolatévé: orosz nyelv. 9.00: Iskolatévé.: osztályfőnöki óra. 9.15: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékére. 9.40: A makedón királysír, (rövidfilm) 10.30: Tv-mozaik. (rövidfilm-ösz- szeállítás) 10.40: A tojásfestés művészete. 10.55: A repülés titkai. 14.50: Közlekedj okosan! 15.05: Systéme international. IV. 15.20: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékére. 16.25 : Magyarország—Japán Elegant Kupa női kézilabdamérkőzés. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Isten veled, drágám, (tévéfilm) 20.55: Ismét . . . Vitray Tamás műsora. VIII 3. 22.00: A nevem: Balogh Márton. 22.10: A fele sem igaz! 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A világ nagy zenekarai, (filmsorozat) VI 3. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: öregek és fiatalok, (filmsorozat) V 5. 22.05: Súlyemelő VB. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál — autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Népdalok. 20.40: Vliághíradó. 21.10: Találkozás Mirabellel. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Az ön olvasmányából: Jo- sip Kozarac. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Paletta — kulturális magazin. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Tanácsadás szülőknek — művelődési adás. 18.45: Tudta-e? 19.00: Előadások a fasizmusról — dokumentumsorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. ‘20.00: Ablak a zenei műhelybe — zenei magazin. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: A Tanjug 40 éve — doku- mentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Róka — játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. november 4-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Pécsi S.-bérlet 1983. november 5-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Petőfi S.-bérlet MOZI Békési Bástya. 4 és 6-kor: Szegény Dzsoni és Árnika. 8-kor: Husszein vére. Békéscsabai Szabadság: Könnyű testi sértés. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A névtelen vár, fél 8-kor: Kémek a lokálban. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Jézus Krisztus szupersztár, fél 8-kor: Wilkói kisasszonyok. Gyulai Petőfi: A francia hadnagy szeretője. Orosházi Béke: A néma front. Orosházi Partizán: Az álarcos lovas legendája.
