Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 4., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Felavatták a Paksi atomerőmű reaktorblokkját A hazai ipar fejlődésének, egyszersmind a szocialista országok műszaki-gazdasági együttműködésének kiemelkedő állomása­ként egyik legfontosabb nagyberuházá­sunk megvalósításának ünnepi eseményé­re került sor tegnap: felavatták a Paksi Atomerőmű immár teljes kapacitással energiát termelő 1. számú reaktorblokk­ját. Az avatóünnepségen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, vala­mint hazánk és a szocialista országok több magas rangú állami vezetője. A vendégek elsőként üzemlátogatáson tekintették meg az erőmű már elkészült, illetve most ké­szülő egységeit, majd munkásnagygyűlést tartottak, ahol a kormány elnöke mondott beszédet. A megvalósításban részt vett legkiválóbb hazai és külföldi dolgozóknak az Elnöki Tanács kitüntetéseket adomá­nyozott. Délelőtt érkezett az „atomvárosba” Lá­zár György, valamint Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari minisz­ter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Borbándi János miniszterelnök-he­lyettes és politikai, gazdasági, társadalmi életünk számos más kiemelkedő képvise­lője. Jelen voltak az ünnepségen a szocia­lista országok ez alkalomból hazánkba ér­kezett küldöttségei, Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes, Todor Bozsinov, a bolgár minisztertanács első elnökhelyettese, Ixidislav Gerle csehszlo­vák miniszterelnök-helyettes, Wolf gang Mitzinger NDK-beli szén- és energiaipari miniszter, valamint Ryszard Buchowiec- ki lengyel bányaügyi és energetikai ál­lamtitkár vezetésével. Ott voltak az euró­pai szocialista országok Budapesten akkre­ditált nagykövetei is. A vendégeket az ipari tárca, Tolna megye, Paks és az atomerőmű vezetői fo­gadták és invitálták üzem- látogatásra. Elsőként a most elkészült 1-es reaktorblokk vezénylőtermét keresték fel, ahol Radnóti István ügye­letes mérnök arról tájékoz­tatta a kormány elnökét: a blokk 415 megawatt villa- mosteljesítménnyel dolgo­zik, üzemállapota a tervek­nek megfelelő, munkája za­vartalan. A bonyolult nuk­leáris energiatermelő komp­lexum műszerekkel, kijel­zőkkel zsúfolt „agyközpont­jában” Pónya József vezér- igazgató azt is elmondta, hogy az elektronikus ellen­őrző- és irányítórendszer mintegy 6000 mérést végez folyamatosan, és a blokk 2000 részegységét működtetik in­nen. Úrrá lenni a hatalmas adatmennyiségen, s kellő biztonsággal kézben tartani a termelés folyamatát csak e korszerű számítógépes — a részfolyamatok mindegyi­két azonnal megjeleníteni képes — képernyős vezér­léssel lehetséges. Annál is inkább szükség van erre, mivel a maghasa­dás színhelyét: a reaktort, az ott levő berendezéseket ember nem közelítheti meg, valamennyi műveletet e te­remből végzik el. A vendé­gek megtekintették a gép­ház hatalmas üzemcsarno­kát is, ahol az első reaktor­blokk termelte hő két — a szovjetunióbeli Harkovban gyártott — turbinát forgat meg, amelyek erejét hazánk­ban készült generátorok ala­kítják villamos energiává. Mint elhangzott: a teljes be­ruházás elkészültekor nyolc turbina dolgozik majd itt folyamatosan, egyenként 220 megawatt teljesítménnyel. A kettes blokk épületében folytatódott a látogatás: itt a nagyberuházás közeljövő­jébe nyújtottak bepillantást a szakemberek. Jelenleg a hármas turbina „idegen gő­zös” indítására készülnek: arra tehát, hogy egyelőre nem nukleáris energiával, de megforgassák a turbinát. Ahogyan az erőműben mondják: élővé váljék a gép. Az építés-szerelési mun­kálatok lényegében már be­fejeződtek, így már arra összpontosíthatják erőfeszí­téseiket az itt dolgozók, hogy még idén megkezdődhessék az épülő reaktor egyik leg­fontosabb üzembe helyezési szakasza: a nyomáspróba. Az üzemlátogatást köve­tően az erőmű vezetői, s az avatóünnepség vendégei munkásnagygyűlésen talál­koztak a nagyberuházás megvalósításában részt, vevő munkáskollektívák és az erőmű dolgozóinak a képvi­selőivel. Méhes Lajos meg­nyitójában arról szólt, hogy korszakos jelentőségű ez az avatás, mert egyben az atomenergia ipari alkalma­zásának kezdetét is jelenti hazánkban. Az alapot ehhez a Szovjetuniónak az atom­energia békés célú felhasz­nálásában elért kiemelkedő eredményei teremtették meg. Erre épülhetett az a KGST- országok közötti sokoldalú együttműködés, amely ebben a hatalmas — a feladat bo­nyolultságát, újszerűségét tekintve hazánkban egyedül­álló — létesítményben öl­tött testet. Jellemző e mun­ka méretére — mondotta —, hogy 167 ezer köbméter beton és kilenc Erzsébet- hídhoz elegendő acél- és vas­szerkezet, 1500 kilométernyi kábel épült be a többi kö­zött az erőműbe. E rendkí­vüli szervezettséget, több mint 200 vállalat összehan­golt együttműködését igény­lő beruházás nemcsak a ma­gyar ipar egészének műsza­ki színvonalára, fejlettségé­re gyakorolt ösztönző ha­tást, hanem új, szocialista várost is teremtett a Duna partján — hangoztatta a többi között Méhes Lajos. Ezután Pónya József ve­zérigazgató jelentette a kor­mány elnökének az 1. szá­mú reaktorblokk elkészül­tét, felidézve az ehhez veze­tő út legfőbb állomásait: 1982. december 28-án kap­csolták be a reaktorblokkot az országos villamosenergia­hálózatba, először 1983. má­jus 9-én érte el a 100 szá­zalékos teljesítményt. Az ez évre tervezett 1,6 milliárd kilowattórás termelést már túlteljesítették, csütörtökig 1,9 milliárd kilowattóra ára­mot adott az erőmű. A nagygyűlésen Lázár György mondott ünnepi be­szédet. (Folytatás az 3. oldalon) Kitüntetések Békéscsabán A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfor­dulója alkalmából tegnap kitüntetési ünnepséget tar­tottak Békéscsabán a Békés megyei Tanács nagytermé­ben. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az OVH elnöke, a belkereske­delmi miniszter, az OKISZ elnöksége, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa, a TOT, az építési és városfejlesztési miniszter, valamint a belügyminiszter által adományozott kitünte­téseket Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese adta át a me­zőgazdaságban, az élelmi­szeriparban és a szövetke­zetekben dolgozóknak, ösz- szesen 167-en, köztük 85 fi­zikai dolgozó, 82 vezető, ter­melésirányító, alkalmazott vehette át a munkájával ki­érdemelt kitüntetést. Ünnepség Orosházán Húszéves az üveggyár Kettős ünnepség volt teg­nap, november 3-án az Oros­házi Üveggyárban. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 66. évfordulója tisz­teletére és az Orosházi Üveg­gyár fennállásának 20. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepi gyűlésen részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető­je is. A vendégeket Molnár Gyula, a gyár szakszerveze­ti bizottságának titkára kö­szöntötte, majd Czina Sán­dor, az Üvegipari Művék vezérigazgatója mondott be­szédet: „Az üveggyári beru­házás 1961 májusában kez­dődött. Több mint kétévi megfeszített munka után 1963. november 5-én az I- es kemencében megindult az izzó üvegfolyam, a hű­tőszalagokról lekerült az el­ső üveg. Mindez jogos büsz­keséggel töltötte el akkor az építő-szerelő és termelő üze­mek dolgozóit” — mondot­ta többek között a vezér- igazgató. Az üveggyárnak most a 20 évvel korábbi 600-zal szem­ben 3 ezer dolgozója van, és a termelési érték ebben az évben már csaknem 2,5 milliárd forint lesz. A gyár­ban ma 125-en dolgoznak azok közül, akik az alapí­táskor is részt vettek a mun­kában. Az utóbbi évtized­ben az Orosházi Üveggyár Közép-Európa legnagyobb üveggyárává fejlődött. A csütörtöki ünnepségen, amelyen részt vett Szűcs Albert, a gyár nyugalma­zott igazgatója is, az üveg­gyár hatvan dolgozója ka­pott kitüntetést. Kormány­kitüntetést egy vehetett át, miniszteri kitüntetésben 12- en részesültek. Ezenkívül Hudák István, az üveggyár igazgatója 46 munkásnak, alkalmazottnak, vezetőnek adott át Kiváló Dolgozó ki­tüntetést. Kisegítő iskolát és nevelőotthont adtak át Békésen Mindössze két éve adták át rendeltetésének Békésen a 16 tantermes általános isko­lát, amely enyhítette, de nem szüntette meg me­gyénk fiatal városának okta­tási gondjait. Tegnap, no­vember 3-án ismét avatási ünnepségre gyűlhettek össze a békésiek: délelőtt 11 óra­kor nyitotta meg kapuját a kisegítő iskola és nevelőott­hon, amely 80 gyógypedagó­giai oktatásra szoruló gyer­mek számára teszi lehetővé a bentlakásos tanulást. A frissen takarított tor­nateremben felcsendült a Himnusz, majd kisdobosok köszöntötték a vendégeket. Makoviczki János, Békés tanácselnöke üdvözölte a megjelenteket, majd arról beszélt, hogy az utóbbi években milyen sokat javul­tak a városban az oktatás tárgyi feltételei. Mivel negy­ven évig nem épült itt is­kola, a tantermek 70%-a nemrég még szükségtante­rem volt. A várossá nyilvá­nítás óta viszont már a har­madik iskolaavatót tartják; tíz év alatt 32 új tanterem és 3 tornaterem épült Bé­késen. Eddig a kisegítő is­kolások mellékhelyiségek­ből átalakított termekben tanultak, de a most átadott létesítmény korszerű körül­ményeket biztosít számuk­ra. A köszöntőt követően dr. Véghelyi József, a Művelő­dési Minisztérium terv- és közgazdasági főosztályának vezetője tartott avatóbeszé­det. Említette, hogy a me­gyében három önálló kise­gítő iskola, és négy gyógy­pedagógiai jntézet működik, nem a legideálisabb körül­mények között. Csaknem kétezer gyermek tanul sok helyen összevont tanulócso­portokban, gond van a tan­szerellátással, s a pedagógu­sok szakképpzettsége csupán 47%-os. Békésen 1948-ban kezdődött a gyógypedagógiai oktatás, de csak tíz évvel ezelőtt létesült önálló isko­la. Az épület állaga nagyon rossz volt, ezért kezdtek a Művelődési Minisztérium beruházásában új építésébe. A kilenc tantermes intéz­mény határidőre történő át­adásában jelentős szerepet játszott a város szocialista brigádjainak és a szülőknek a segítsége. Az avatóbeszéd után dr. Véghelyi József átadta az iskola díszes kulcsát Tóth Nándornénak, az intézmény igazgatójának. G. K. Fotó: Kovács Erzsébet Gyenes András kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyenes And­rásnak, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottsága elnö­kének több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelke­dő érdemei elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. A ki­tüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkára. Az idén hatszáz tonna almát szeletelnek rétcskészítéshcz a niedgyesegyházi élelmiszer-feldolgozóban, de nem v.ész kár­ba az almacsuma sem. (Riportunk az 5. oldalon) Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents