Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

1983. november 30., szerda Képzőművészeti tábor Csanádapácán Munka közben jól jön a segítség Fotó: Fazekas László Amikor megérkezünk Csa- nádapácára, a művelődési házba, Szabics Ferenc szen­tesi fafaragó éppen azt ma­gyarázza, hogyan lehet ta­karékosan bánni az anyag­gal. Hogy ki, mit csinál, ab­ba nem szól bele. Van aki Télapót, mások virágmotí­vumokat választanak ■ mo­dellül. Egyesek a linómet­szést, mások a fafaragást próbálgatják. * * * Amint figyelem a gyerekek munkába feledkezését, eszembe ötlenek a művelő­dési ház vezetőjének. Ha­lász Lajosnénak a szavai: — Nyáron, a szegedi if­júsági napokon találkoztam először Szabics Ferenccel és fiával. Nagyin megtetszettek fa-, csont-, és bőrdíszmű munkáik, s megkérdeztem, nem mutatkoznának-e be nálunk is egy kiállításon. Szívesen vállalkoztak rá. A kiállítás nagy sikert aratott a községben, így szó szót követett, és megszületett az újabb megállapodás: aki­nek kedve van meglátogatni otthonában a kiállítókat, azt szívesen látják. Hamar ösz- szegyűlt egy buszra való ér­deklődő, s valóban élmé­nyekben gazdagon tértek haza a kiránduló gyerekek, fiatalok. Vége hossza nem volt az élménybeszámolók­nak. Mondják, az elefánt­agyartól a vízilóagyarig minden volt ott... És azok a faragások! Azok ejtettek ámulatba mindenkit! — Ennyit az előzmények­ről — folytatta elbeszélését Halászná —. aztán ez év Montázsok dalban A pódiumművészet a leg­nehezebb műfajok közé tar­tozik. Különösen egy opera­énekes számára, aki a nagy zenekarokhoz, az együttes munkához szokott. Terebessy Éva, a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja, mégis sikert aratott a Békés megyei Jókai Színház klubszínházában november 23-án megtartott önálló mű­sorával. Az ügyes válogatás is ré­sze volt e sikernek. Jól is­mert opera- és operettáriák, sanzonok csokrából állt mű­sora. Strauss Denevéréből Adél vallomásával vezette be a művésznő hatásosan a színház iránti odaadásáról szóló meggyőző gondolatait. Rossini A sevillai borbély cí­mű operájából Rosina cava- tináját meleg, telt hangon, játékosan és céltudatosan, a jellemet jó mimikával, moz­gással erősítő bravúrral adta elő Terebessy Éva. Érett a meglepetés. Leoncavalló Ba- jazzók című operájából Ned- da „madárdalából” a lírai énekesnőt ismertük meg, de drámai tehetségéről Puccini Bohéméletéből, Mimi áriájá­nak előadásával győzte meg a közönséget. Az Európa számos opera- színpadán megfordult Tere­novemberében Szabics Fe­renc vállalta a faragótábor vezetését. Hozzáteszem: in­gyen és bérmentve! Itt a házban berendeztünk neki egy szobát, itt lakik 10 na­pig, s bárki bekopogtat hoz­zá, szívesen ellátja taná­csokkal, megmutatja mun­káit, s azt, hogy hogyan dolgozik. * * * Délutánonként azóta a szo­kottnál is nagyobb a jövés­menés. S hogy mit csinál­nak? Nos, éppen ez a do­log lényege — ezért a tábor és nem a szakkör elnevezés —, amihez éppen kedvük van. Lehet faragni, batikol­bessy Éva alig egyórás pó­diumműsorának minden mozzanatát fölösleges lenne leírni. Hiszen az ismerős, és az operához hasonló bravú­ros énektudást igénylő nagy­operettekben, a sanzonban legalább olyan járatosnak és igényesnek bizonyult, mint a műsora első részében elő­adott cavatinákban. A Jókai Színházban a Má­ria főhadnagyban megis­mert művésznő a stúdiószín­házbeli önálló műsorával újabb híveket szerzett az opera és operett kedvelői­nek. Ebben pedig tehetséges segítője volt kísérője, a csa­bai színház korrepetitora, Meskó Sándor, aki Rahma- - ninov Prelűdjének előadásá­val még kellemesebbé, szín­vonalasabbá tette ezt a talál­kozást. b. S. E. ni, papírt metszeni... S jö­hetnek, mehetnek bármikor, kötetlenül, csak a tanulás rovására ne menjen a dolog! — Én nem is vagyok a szakkör tagja — emeli fel munkájáról a tekintetét Be- reczki Gergő —, csak hallot­tam, mit láttak Szentesen a többiek, elhozott a kíván­csiság. Aztán megkedveltem a faragást, azóta eljárok minden nap. — Fiú csak három van — legyint Szöllősi Gabi —, pe­dig nekik sokkal könnyebb dolguk van, mint nekünk, lányoknak. — Az érzék a fontos, nem az, hogy fiú vagy lány va­A SZOT kulturális, agitáci- ós és propaganda osztálya, a népművelési intézet, a KISZ KB kulturális osztálya, a szakszervezetek Borsod me­gyei tanácsa, az amatőr kép­zőművészeti tanács, az ózdi népművelési intézmények és a szakszervezetek művelődési háza pályázatot hirdet, hogy átfogó képet adjon az ama­tőr képző-, és iparművészeti mozgalom helyzetéről, válto­zásairól: országos szintű be­mutatkozási fórumot bizto­sítson az amatőr képző-, és iparművészek által készült színvonalas alkotások számá­ra. A pályázatra nevezhet min­den egyéni amatőr képző-, és iparművész-, szakkör és al­kotócsoport olyan munkával, mely az utóbbi 3 évben ké­szült. 15 éven aluliak csak abban az esetben nevezhet­nek, amennyiben műveik a csoportmunka, folyamatának szerves részei. Nevezési kategóriák: festé­szet, grafika, szobrászat és kisplasztika, iparművészet, környezetalakítási tervek, vi­zuális kísérletek. Pályázni személyenként legfeljebb 3 darabbal lehet kategóriánként. A munkákat kiállításra kész állapotban laki — inti le Németh Sa­nyi —, meg az, hogy szíve­sen csináljuk. Én előtte meg utána tanulok, így a szüleim nem szólhatnak semmit azért, hogy itt töl­töm az időt. Furák Erika meg sem szólal, egyre azt a bátorta­lan kis -rózsát bütyköli, amely egy vádódeszkát hi­vatott ékesíteni... * * * A gyerekek megérkezése előtt még volt időnk Szabics Ferenccel beszélgetni. Most. mintha szavait igazolnák a tábor résztvevői: — Nem volt könnyű elles­nem ezt a tudományt, hiszen a fafaragók jó része mindig is féltve őrizte mestersége titkait. Pedig mire jó a sok tudás, ha nincs kinek átad­ni? Azt a sok élményanya­got, amit életemben össze­gyűjtöttem, most itt az al­kalom. legalább részben át­adhatom. S a gyerekek csil­logó szemének, lelkesedésé­nek látványát semmi nem pótolhatja. Ezért csinálom. Nem nyúlok bele a dolgaik­ba, esetleg egy-két vonással megmutatom, hogyan kelle­ne, aztán csak annyit mon­dok: „öregem, ezt neked kell megcsinálni, akkor lesz igazán a tiéd”. Hát nem így van? A műhelynek kinevezett aprócska helyiség közepén hatalmas fatörzs hever. Ol­dalát kikezdte a véső, ám általa új életre kel a holt anyag: bálványfa lesz belő­le. Szabics Ferenc magányos perceiben ezen dolgozik, ezt szánja vendéglátóinak em­lékül, ha szombaton búcsút vesz az ifjú 'csanádapácai al­kotóktól. (nagy) kell benyújtani, a tárgyakon maradandóan feltüntetve a készítő nevét, címét, a mű címét, méretét, technikáját és a kör nevét, amennyiben szakköri tag az alkotó. A jelentkezési lapot 1984. január 31-ig kell beküldeni a Békés megyei Művelődési Központba. A beadott alkotásokat a népművelési intézet vizuális osztálya és a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya által felkért zsűri válogatja. A zsűri által kiválogatott munkákból 1984. március 12. és 24-e között rendezik meg a Békés megyei amatőr kép­ző- és iparművészek kiállítá­sát. A zsűri a Békés ■ megyei kiállítási anyagon belül meg­jelöli azokat a munkákat, amelyek szerepelhetnek az Ózdon, 1984. június 2. és 30-a között megrendezésre ke­rülő XII. országos amatőr képző- és iparművészeti kiál­lításon. Az országos kiállításon a legjobb alkotások díjazására kategóriánként 10 ezer fo­rint áll a zsűri rendelkezésé­re, amelyet a minőségtől füg­gően módosíthat. Pályázat amatőröknek Munkahelyi művelődés Orosházi tapasztalatok Az elmúlt héten Oroshá­zán, a Petőfi Művelődési Központban tartották meg a munkahelyi művelődésért felelős szakemberek — mű­velődési bizottsági elnökök és titkárok, közművelődési felelősök, függetlenített vál­lalati népművelők — kétna­pos továbbképzését. A me­gyei rendezvény második volt a tavaly Gyulán meg­tartott után; az elképzelések szerint ezentúl minden év­ben megrendezik. A tanácskozással, viták­kal, eszmecserékkel teljessé tett továbbképzés alaphang­ját Ambrus Zoltán, a Bé­kés megyei Tanács művelő­désügyi osztályvezető-helyet­tese adta meg a munkahe­lyek és a közművelődési in­tézmények kapcsolatáról, a társadalmi vezetőségek tag­jainak feladatairól szóló, igen nagy visszhangot kivál­tott előadásával. Csak ezt erősítették, bővítették a to­vábbi előadások is. Az utób­bi időszakban ugyanis — a népgazdaságunk fejlődési ütemében tapasztalható las­sulás miatt — a művelődés ügye sok helyütt háttérbe szorult. Az orosházi tanács­kozás résztvevői is megálla­pították, hogy a gazdasági stabilizációt mindenképpen sokoldalúan képzett, művelt, kiegyensúlyozott emberekkel lehet csak végrehajtani. A művelődés ugyanakkor fo­lyamat is, amelyet ha meg­szakítunk, akármilyen rövid időre is, annak ismételt in­dításához felbecsülhetetlen értékek, energiák szüksége­sek. Ugyanakkor ebből a megszakításból olyan nép- gazdasági károk keletkez­hetnek, amelyek sokszorosai annak a ráfordításnak, amelyet a művelődés jelen­legi fejlesztése követel. En­nek igazságát közelmúltunk is példázza. De más gondokról is szó esett ezen a továbbképzésen. Az egyik előadó hangsúlyoz­ta: ma már az is nagy do­log, ha egy munkahelyi ve­zető egyszerűen csak nem gátolja a munkahelyi mű­velődés ügyét. Igen, a fen­tiekből eredő szemléletvál­tozásról lenne szó. Annak belátásáról — s természete­sen beláttatásáról —, hogy a gazdaság és a művelődés szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással; e kettőt szétválasztani csak mindkettő megsértésével le­het. A munkahelyi művelő­dés ügyének azonban nem egyedüli felelősei a népmű­velők, bizottsági elnökök, titkárok. A gazdasági egy­ség minden vezetőjének ér­deke és kötelessége, hogy ne csak bürokratikus módsze­rekkel kísérje figyelemmel a művelődési folyamat ala­kulását, hanem segítse is azt. Ennek előfeltétele, hogy ne szűkítsék le a kultúra fogalmát. A legtöbb prob­léma megyénk üzemeiben, vállalatainál és szövetkeze­teiben kétségkívül az úgy­nevezett munkakultúrával van. Sok egyéb mellett ide tartozik (!) az is, hogy a termelő egységek egy részé­ben a technológiai színvonal alacsony, s annak fejleszté­sére, emelésére még megfe­lelő igény sincs. De a mun­kakultúra témakörébe tarto­zik sok egyéb mellett a szervezettség, a munkaer­kölcs kérdései, a munkakö­rülmények kulturáltsága, a szakképzettek aránya, a vég­termék hasznosságának (ha úgy tetszik — bizonyos vo­natkozásaiban —: exportké­pességének, eladhatóságá­nak) megléte, az üzemi élet (döntések meghozatala, munkahelyi demokratizmus, közérzet, információáramlás stb.) kérdései. A munkahelyi művelődés megszervezése természete­sen itt is az érdekek és ér­deklődési viszonyok feltárá­sával kell hogy kezdődjék. A belső igényhez kell ala­kítani az állami közművelő­dési intézmények szolgálta­tásait. A vállalati művelődé­sért felelős szakembereknek kell a partneri kapcsolat megteremtését kezdeményez­niük, fenntartását szervezni­ük. A közművelődési intéz­ményeknek alapvető felada­tuk a munkahelyi művelő­dés segítése,, de nem annak átvállalása. Generális változás termé­szetesen a munkahelyi mű­velődés kiteljesedésében sem várható. A végcél azonban változatlan: társadalmilag elismert munka legyen a művelődés irányítása, igény­lése és befogadása. Az orosházi továbbképzés tapasztalataiból merítve végzik majd nem kevés ál­dozatokkal is járó munkáju­kat a közművelődés szak­emberei a következő hóna­pokban. Bizonyára vala­mennyiünk érdekében. (nemesi) ♦ Az Ember és környezete elne­vezésű közművelődési mozga­lomba benevezett brigádok ré­szére a novemberben megjelent Élet és Tudomány című folyó­iratszámok közül az alábbiak­ban szereplő számok cikkeinek elolvasását és tanulmányozását javasolják a mozgalom szerve­zői : — Nyugdíjban (44. szám. 1397. o.) — Vihar a Dél-Alföldön (45. szám, 1414—1415. o.) — Természetkedvelés — félre­értésekkel (46. szám, 1447. o.) — A magas vérnyomás étren­di kezelése (47. szám. 1493— 1494. o.) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Történelemformáló talál­mányok III.. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: XVIII. századi muzsika. 9.43: Kis magyar néprajz. 10,05: Díákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Népdalok. 11.05: Évszázadok mesterművei. 12.45: Házunk tája. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Művelődéstörténet gyer­mekeknek. 15.05: Weber: Duó. 15.28: Iskolák — őrsök — bará­tok. 16.05: Sullivan operettdalaiból. 16.30: Kóruspódium. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Beszélgetés Ausztria gaz­daságáról. 17.30: Cigándi lakodalmas képek. 18.06: Filmzene. 19.15: Babits Mihály maszkjai — II. 20.00: Szimfonikus muzsika. 20.45: Egy nap Belgrádban. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szenthelyi Miklós hege­dül. 23.30: Operaáriák. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Operettfelvételekből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Verbunkosok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Verssel, muzsikával kisdo­bosok között. 14.00: Terebessy Éva énekel. 14.15: Kecskés Sándor klarinéto- zik. 14.35: Slágermúzeum. 15.24: Fúvósművekből. 15.47: Lionel Hampton triója játszik. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: A Segíthetünk? — mellék­lete. 17.10: A Kaláka együttes felvé­teleiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Operetthármasok. 19.00: Népdalfelvételekből. 19.25: Szomszédolás sok zenével. 20.35: Magyarország, 1983. 21.25: Barangolás régi hangle­mezek között. 21.48: Nótaest. 22.30: Könnyűzene Jereb Ervin szerzeményeiből. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Kamarazene. 9.38: Sonny Stitt együttese ját­szik. 10.00: Kamaramuzsika. 11.05: Az olimpia (opera). 12.00: Szimfonikus zene. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. VI. 14.20: Kamarazene. 15.00: Manón Lescaut (opera). 15.53: Mozart-hangverseny. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Magyar zeneszerzők. 18.09: Görbe éjszaka (rádiójá­ték). 18.20: Magnósok, figyelem! 19.05: Iskolarádió. 19.35: Operaest. 2Q.45: A Berlini filharmonikus zenekar játszik. 21.52: Az Üjvidéki Rádió és a Magyar Rádió műsora. 22.47: Operettfelvételekből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna. 8.15: Iskolatévé: 8.45: Iskolatévé: lom. 9.05: Iskolatévé: (ism.) fizika. magyar iroda- fizika. 9.30: Iskolatévé: magyar nyelv. 9.45: Delta. 10.15: Éjszakai ügyelet (francia film) VI/1. (ism.) 11.15: Calder mobiljai (rajzfilm). 15.00: Iskolatévé: innováció az iskolában, (ism.) 15.30: Táborozás a múzeumban. 15.45: Iskolatévé: élővilág. 16.30: A Szovjet Televízió estje — bevezető. 16.35: Dalok, táncok Oroszország­ból. 16.50: összeállítás gyermekek­nek. 17.20: Mesék a tundráról (kis- film). 17.05: Népi sportok a Szovjet­unióban (kisfilm). 18.05: A Volga folyón (termé­szetfilm). 18.25: Az öreg arbat (kisfilm). 18.35: Két félév a világűrben (ismeretterjesztő film). 19.05: Tv-torna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: Beszélgetések holdvilág­nál (színházi előadás). 21.25: Ma és minden nap (portré­film) . 22.10: A prágai nemzetközi dzsesszfesztivál szovjet résztvevői. II. MŰSOR 16.25: Játékvezető: Palotai. (ism.) 16.55: Csehszlovákia—Románia labdarúgó-mérkőzés. 18.50: Sakk-matt. 19.05: A modell (portréfilm). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Shakespeare: Lear király (tragédia). BUKAREST 16.30: Kulturális híradó. 16.55: A képek. 17.25: Dokumentumfilm. 17.35: Fórum. 17.50: Dalok. 18.00: Csehszlovákia—Románia labdarúgó-mérkőzés. 19.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Dokumentumfilm. 21.00: Dalok. 21.15: Testvérek. Színmű. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.25: Alkalmi műsor. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató adás. 21.00: Reklám. 21.05: Komoly zenei adás. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Alkalmi műsor. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Album. 20.30: Játékfilm. 21.35: Hírek. SZÍNHÁZ 1983. november 30-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: SEVILLAI BORBÉLY Bartók-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Vadölő, 6-kor: örizetbevétel, 8-kor: Él­veboncolás. Békéscsabai Sza­badság, de. 10, du. 4 és 6-kor: Vízipók — Csodapók, 8-kor: Flór asszony és két férje. Békéscsa­bai Terv, fél 6-kór: Mindent fordítva, fél 8-kor: Szemben a világgal. Gyulai Erkel: Vissza­esők. Gyulai Erkel, 3-kor: Ri- ki-Tiki-Tévi, 5 és 7-kor: Az if­júság édes madara. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Do­nald kacsa és a többiek, fél 8-kor: Szuperzsaru. Szarvasi Táncsics: Harc a vízen.

Next

/
Thumbnails
Contents