Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÄCS LAPJA 1983. NOVEMBER 30., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVUL ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Kádár János Berlinbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Német Demok­ratikus Köztársaság állam­tanácsa elnökének meghívá­sára kedden este baráti láto­gatásra Berlinbe utazott. Kíséretében van Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kar- valics László és Kótai Géza, a KB osztályvezető-helyet­tesei. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Hor­váth István belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter, a Központi Bi­zottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Nagy János kül- ügyminisztériumi államtit­kár búcsúztatta. Jelen volt Siegfried Kör­ner, az NDK budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Losonczi Pál látogatása a XVI. kerületben Jellegzetesen kertvárosi része Budapestenk a XVI. kerület: mintegy 80 ezren élnek a kerülethez tartozó Mátyásföld, Cinkota, Árpád­föld, Sashalom és Rákos­szentmihály együttesen 33,5 négyzetkilométeres területén. Keddi munkanapját az ittla- kók életéről, munkájáról, a városrész eredményeiről és terveiről tájékozódva töltötte el Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanácselnöke. Reggel a kerületi pártbi­zottság székházában fogad­ták, ahol Darvas Dániel, az MSZMP XVI. kerületi bi­zottságának első titkára és Tódika László, a kerületi ta­nács elnöke adott tájékozta­tást. Nyugodt légkörben él­nek, dolgoznak az emberek kerületünkben — mondták —, de természetesen van­nak gondok is, csakúgy, mint másutt a fővárosban, s az országban is. A gondok sorából az általános iskolák viszonylagos zsúfoltságát említették a vezetők. A meg­oldásban — tették hozzá — itt a vállalatok is igyekez­nek segíteni, az Ikarus pél­dául átadott egy munkás- szállást, hogy használják ál­talános iskolának. A Corvin Mátyás Híradás- ipari Szakközépiskolába lá­togatott ezután Losonczi Pál, itt Vida József igazgató és Lándor Béláné, az iskola pártalapszervének titkára volt a házigazdája. A Corvin­ban végző ifjú szakemberek — a munkahelyek vélemé­nye szerint — kiválóan helytállnak például az Ori- onban, a MOM-ban, az EMG-ben. Elektronikus Mé­rőkészülékek Gyára — ezt jelenti az utóbbi betűszó. S •ezt az üzemet most Losonczi Pál is felkereste. Kiss No- vák József vezérigazgató és Szabó Imre, a gyári párt- bizottság titkára tájékoztatta a váll_alat életéről: kétezren dolgoznak az EMG-ben, amely az elektronikában, az adatfeldolgozás terén és az iparban előforduló különféle mérésekhez, vizsgálatokhoz, számításokhoz, szabályozá­sokhoz és vezérlésekhez szük­séges elektronikus mérőké­szülékeket, berendezéseket fejleszt ki és gyárt, jelenleg mintegy 150-félét. Programzárásként, dél­után az Elnöki Tanács eL- nöke a kerületi pártbizottsá­gon összegezte benyomásait, s kötetlen beszélgetést foly­tatott időszerű politikai kér­désekről a kerületi párt-vég­rehajtó bizottság tagjaival és az EMG vezetőivel. Tanácskozás az innováciá tartalékairól Országos tanácskozást tar­tanak „Innováció—inkurren- cia ’83” címmel december 1. és 3. között Budapesten. A rendezvény szervezői keddi sajtótájékoztatójukon el­mondták, hogy napjainkban rohamosan ^növekszik az in­kurrens, azaz kihasználatlan gépi, anyagi, szaktudásbeli kapacitás. Ugyanakkor a je­lenlegi gazdasági, technikai feltételek között a hatékony műszaki fejlesztés elsősor­ban a már meglévő eszkö­zök, ismeretek hasznosításá­ból biztosítható. A tervezett tanácskozáson az inkurrens állomány növe­kedésének és a fejlesztés kérdésének összekapcsolásá­val éppen erre a követel­ményre kívánják felhívni a figyelmet. Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy inkur- rencia alatt nemcsak anyagi, hanem feleslegessé vált be­rendezés, kiképzett munka­erő, szaktudás, ki nem hasz­nált szellemi termék (ötlet, újítás, találmány) is értendő. A három nap során megvizs­gálják azt is, miként előzhe­tő meg az inkurrencia létre­jötte. A tanácskozás célja, hogy olyan fejlesztésekre irányít­sák a figyelmet, amelyek nem — vagy csak kismér­tékben — termelnek ki fe­lesleges kapacitást, illetve amelyek kifejezetten a már létező inkurrens állomány felszámolására irányulnak. Megyei aktívaértekezlet A tudomány és a termelés kapcsolata Tegnap az oktatási igaz­gatóságon megyei aktívaér­tekezlet volt a tudománypo­litikai határozat megyei vég­rehajtásáról, a tudomány és a termelés kapcsolatáról, a továbbhaladás feltételeiről. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára elnöki bevezetője után Várai Mi- hályné, a pártbizottság osz­tályvezetője a párt megyei végrehajtó bizottságának határozata alapján — a vég­rehajtó bizottság a közel­múltban mérte fel a megyé­ben folyó tudományos ku­tatómunka hatását a megye fejlődésére — sokoldalúan elemezte a megyében folyó tudományos kutatómunka helyzetét, a tudomány és a termelés kapcsolatát, a tudo­mányos eredményeket befo­gadó képességek hangsúlyo­zásával. Kiemelte többek között azt a ma már közis­mert tényt, hogy a jelenkori intenzív fejlődésünk stádiu­mában jelentősen megnöve­kedett a dolgozó emberrel szemben támasztott szellemi követelmény, a tudásnak a termelés folyamatában ját­szott szerepe: a tudomány közvetlen termelő erővé vá­lása. A vitaindító előadás után a tudományos kutatást, és annak gyakorlati alkalmazá­sát végzők közül számosán mondták el véleményüket: azokat az eredményeket és gondokat, amelyek megyénk­ben ezen a területen tapasz­talhatók. A vitában részt vett, és számos felvetődött problémára választ is adott Hajdú István, a KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztályának alosz­tályvezetője is. A tanácskozás fontosságá­ra való tekintettel mind a referátum, mind a hozzászó­lások rövidített szövegét la­punk szombati számának 6—7. oldalán közöljük. egs. Fotó: Veres» Krz«l Péter Aodrás oapok Szeghalmon Az iskolatörténeti kiállítás'első látogatói Napirenden Az értékteremtő úttörőmunka Ezen a héten gazdag ese­ménysorral emlékeznek név­adójukra — Péter Andrásra — a szeghalmi gimnázium­ban. A Péter András-napokat hétfőn délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek kö­zött az iskolában. Délután két kiállítás nyílt, az egyik az iskola történetére vonat­kozó dokumentumokat tar­talmazza, a másikon Szabó Ferenc — a gimnázium ta­nára — mutatkozik be alko­tásaival. Ezen a napon talál­kozhattak a diákok dr. Czo- ma Lászlóval, az MSZMP KB munkatársával is. Tegnap délután a • vers­mondást kedvelő tanulók mérhették össze tudásukat, majd játékos programozó­versenyt bonyolítottak le az iskolai számítógép segítségé­vel. Ma tanár—diák sportvetél­kedőre kerül sor a tornate­remben, utána pol-kaszinót tartanak az ifjúsági házban. Délután Vinter Ilona válo­gatott kosárlabdázóval be­szélgethetnek a sportrajon- -gók. Holnap helyesírási ver­senyt, s alkalmi könyvvásárt rendeznek. Az utóbbin az iskolai könyvtár fölös példá­nyait árusítják ki a tanulók részére. Este a diákok szer­vezésében és rendezésében divatbemutató lesz a torna­teremben, melyet diszkó kö­vet. Pénteken „hatalomátvétel­re” kerül sor a gimnázium­ban: egy napra a diákok lesznek „urai” az iskolának a fordított napon. A délutá­ni Westerlánc-koncert után Havas Judit előadóművész „Óda Európához” című mű­sorát hallgathatják meg az irodalomkedvelők a járási könyvtárban. Az egyhetes program a már hagyományos András- bállal zárul. P. F. A gyomaendrődi úttörők között hetekig Gál Laci volt ősszel a „menő”; édesapja segítségével ugyanis két te­herautónyi papírhulladékot „zsákmányoltak” az egyik békéscsabai üzemtől. Ezzel természetesen alaposan hoz­zájárultak'a gyomai úttörő- csapat sikeres hulladékgyűj­tési akciójához — amely ré­sze volt az 1983/84-es úttö­rőév első harmada feladatai­nak. Az úttörőszövetség orszá­gos tanácsának határozata, az új úttörőévről szólva a következőképpen fogalmaz: „Az úttörőszövetség vala­mennyi tagjának cselekvésé­vel kell megmutatnunk, hogy miképpen tudnak a kisdobo­sok és az úttörők az ország, a nép, a társadalom hasznos tagjai lenni, akik jelenlé­tükkel és tevékenységükkel hatnak környezetükre egyé­nileg és közösségeikben. Ez­zel bizonyíthatják azt is, hogy miként készülnek az ifjú és felnőtt életre, a jövő formálására.” Az országos tanács az úttörőév szakaszo­lását javasolta, lehetőséget adva arra, hogy közösen ter­vezzenek, szervezzenek és értékeljenek a közösségek­ben. Az úttörőév három részre tagolása azonban nem jelent időszakosságot a fel­adatok végrehajtásában, csu­pán ezek megvalósításának megszervezésére és értékelé­sére biztosít több időt, át- gondolási lehetőséget. Miként fogadták az orszá­gos tanács ajánlásait me- .gyénk úttörőcsapatai, és mi­lyen munkát végeztek az el­múlt hónapokban a pajtá­sok? — egyebek között erről tárgyalt november 29-én, tegnap délelőtt Békéscsabán Varga Sándor megyei úttörő­elnök vezetésével az úttörő­szövetség Békés megyei el­nöksége. A szóban forgó té­máról Szabó Andrásné me­gyei úttörőtitkár számolt be az elnökség tagjainak. El­mondta, hogy az országos tanács ajánlásait kedvezően fogadták az úttörőcsapatok. Széles körben vitatták meg gyerekek, úttörővezetők, az iskolavezetés, a társadalmi segítők a tennivalókat, majd elkészültek a közösségek ter­vei. A megyében minden csa­pat 3 szakaszra bontotta az úttörőévet: szeptember 29­től december 11-ig; december 12-től május 27-ig; és má­jus 28-tól augusztus 20-ig. Az első, jelenlegi szakasz kiemelt feladata az értékte­remtő munka. Ennek ered­ményei igen elismerésre mél­tóak: á mintegy 50 és fél ezer kisdobos, úttörő közül a túlnyomó többség — 95 százalékuk — vett részt az értékteremtő munkában, mégpedig csaknem 1 és fél. ezer felnőtt; szülő, KISZ-es, szocialista brigádtag segítsé­gével. Sok mindent vállaltak és végeztek a gyerekek; dol­goztak az iskolákban és kör­nyékén, köztereken, ligetek­ben, játszótereken, időseket segítettek. Munkájuk értéke csak részben fejezhető ki fo­rintban, tevékenységük je­lentős részben környezetvé­delmi munkából, idős embe­rek patronálásából állt. Pénzben is kifejezhető a hulladékgyűjtés, a mezőgaz­dasági munkák értéke. Összességében a megye kisdobosai, úttörői 357 ezer 907 órát dolgoztak, ami sze­mélyenként 8,2 órát jelent. Az összegyűjtött hulladé­kért, a mezőgazdasági mun­káért összesen több mint 2 millió 400 ezer forintot kap­tak, és ebből csaknem 900 ezer forintot ajánlottak fel különböző célokra, egyebek között úttörőtáborok építé­sére, - fejlesztésére, öregek napközi otthonának, gyer­mekprogramok jutalmazásá­hoz, sportudvarok létesítésé­hez, a Nemzeti Színház épí­téséhez, a kambodzsai gye- rekeknék és táborozásokhoz, különös tekintettel a hátrá­nyos helyzetűekre. S bár az úttörőév első szakasza rövi­desen véget ér, ez nem je­lenti azt, hogy a pajtások ilyen irányú tevékenysége is befejeződik. Ellenkezőleg, a most tovább bővült kapcso­latok, munkaformák révén gazdagodott a mozgalom. A megyei úttörőelnökség, a napirendnek megfelelően ezután saját munka-, ülés- és rendezvénytervét vitatta meg és fogadta el. A délelőtti elnökségi ülés után délután, szintén a me­gyeszékhelyen az október végén megtartott megyei út­törővezetői konferencián megválasztott új, s az azt megelőző időszakban tevé­kenykedő megyei elnökség tagjai találkozón vettek részt. Itt a jól dolgozó egy­kori elnökségi tagoknak és több aktívának elismerése­ket, jutalmakat nyújtott át Varga Sándor. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents