Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

Nemzetiségi bázisközpontok őrségváltása o- 1983. november 3., csütörtök * 11 kapcsolattartás létkérdés Békés megye közművelődésének szerves része volt, jelenleg is az és az lesz a jövőben is. a nemzetiségi kultúra. Nemcsak féltjük e soknyelvű viharsarki tájra oly jellemző hagyo­mányokat. szokásokat, hanem minél többel próbálunk — intézményesen is — megőrizni. Nincs könnyű dolguk azoknak, akik erre vállalkoznak! A népművelői munka oly sokszor elsírt nehézségei ezen a területen talán hat­ványozottan jelentkeznek. A világtól clzártan, belterjesen egyetlen népcsoport sem virágoztál- hatja kultúráját. Mennyire így van ez a kis települések nemzetiségi lakossá­ga esetében! Szinte létkérdés számukra a kapcsolattartás, a megyén bélül még elérhető távolságra levő településeken élőkkel, az anyanyelv, a kulturális szokások ugyanolyan gyökerein nevel­kedőkkel. Van egy meglehetősen szá­raz kifejezés: nemzetiségi bazistevé- kenység. Mit takar ez a népművelői fogalom, amely oly jól ismert a me­gye néhány művelődési intézményé­ben'? Vajon tényleges erőfeszítéseket az érintett települések nemzetisegei­nek összefogására, vagy csupán tar­talmatlan jelentéseket ? HANGSZÓRÓ Egy telefonálója (gyanítom, idősebb nő) felhívta Szilágyi .Jánost, a „Halló, itt vagyok’’ riporterét, hogy mondaná meg, ..mi ebben a műsorban a jó. mi a szórakoztató?" A szituáció furcsa, úgy tűnt, hogy na. most a ..hóhért akaszt­ják", mert mire is gondolna másra a hallgató, ilyen eset­ben? Régen rossz, ha a festőtől megkérdezik: mire jó ez a képe? Az sem szívderítőbb, ha a költőtől: minek írta ezt a verset? Vagy a színésztől: miféle jellemet akart ábrázol­ni? Szilágyit szemtől-szembe (illetve fültől-fülbe) megkér­dezték, hogy minek csinálja ezt az egész ..Halló, itt vá­gyóknak Tudtam, hogy Szilágyi János talpra esett fickó, nem ijed meg a saját árnyékától, és ha előre kiterveltem ágyafúrtan kelepcébe akarják csalni, kivágja magát, nem veszít. Most is így történt. „Talán érdekes’’ — válaszolta a másoktól is­mert hangsúly nélkül, mondhatnám: szerényen. És erre nem volt érve az ismeretlenség mezébe burkolózó telefo­nálónak, csak csendesen elbúcsúzott, hogy (szerintem) ki­hegyezett füllel hallgassa az utána következőket. Ha kimarad, nem is tudunk róla. Szilágyi karakán ripor­ter: nem hagyta ki. Pedig megtehette volna. Mégis vállal­ta. hogy ország-világ előtt leszólják a műsorát, amit szeret, melynek (állítom, de olvastam is valahol) sok százezer (vagy millió?) hallgatója van. Ez még semmi, vállalt egy másik névtelent is (habár minden telefonáló az), aki a pimaszkodás csúcsaként Szilá­gyit nevezte pimasznak, jó vastagokat mondva a riporter szavahihetőségéről, ígéreteinek értékéről, miután levelére elutasító választ kapott. A lóláb messzire kilógott, szegény ónhitt telefonáló pedig érdemeire hivatkozva, egyre csak csepülte a riportert. Mi. hallgatók, lélegzetvisszafojtva vár­tuk: most hogyan vágja ki magát Szilágyi János? Hiszen a sértegető még azt sem tartotta soknak, hogy megkérdez­ze: elvtársnak, vagy úrnak szólítsa-e? Borotvaélen táncoló beszélgetés volt! Az ismeretlen úr (vagy elvtárs?) retirált a végén, mert kifogyva sértegeté­seiből. nem tudott már mit mondani. Hogy aztán ez a be­szélgetés is kiröppent az éterbe hétfőn este: bráró. Szilá­gyi János! Hit jól emlékszem, régebben, amikor először konferálták be. hogy ..Halló, itt vagyok!'', olyan siker követte, amilyen­re ritka a példa. Mi a titka? Mi a varázsa? Mert még az ..unatkozó, öreg tyúkok Jánoskámozása" (idézet a Felhábo­rodott Ür szavaiból) is lebilincselte a hallgatókat. Sorsok, életek tárulkoztak elő. szinte kendőzetlenül előlépve a ho­mályból. mint példák, esetek, tanulságos történetek. Szilá­gyi ráérzett arra. hogy az ember kíváncsi. Az is, aki titkol­ja. A kíváncsi ember pedig szívesen hallgat másokról, szí­vesen ismerkedik más életekkel, sorsokkal. Tragédiákkal és' örömökkel, egyszerű semmiségekkel és extrém furcsaságok­kal. A ..Halló, itt vagyok!" riportere mindenkit végighallgat És közben felhív arra, amiből sosem elég: szeretetre, segí- tökészségre, barátságra, figyelemre. Nem mondja ki, csak tudjuk, hogy erre gondol. És nekünk is erre kell gondol­nunk. Hát ettől jó ez a műsor. Kedd délelőtt. 8 óra 27 perc: Magántörténelem. Beszél­getés a „memoárdivatról", Szerkesztő-műsorvezető: Erdei Grünwald Mihály. Nemcsak a Magvetőnél, vagy a Szépirodalminál, magán­kiadásban is jelennek meg memoárok, azaz visszaemlékezé­sek. Az érdeklődés irántuk óriási. Lehet ezt az érdeklődést kisebbíteni, lehet magyarázni, hogy csak látszat; tény. hogy a memoárkönyvek a sikerlista élén állnak, és pillanatok alatt elfogynak. A műsor vendégei azt járták körül, hogy miért van így. hogy mitől és hogyan lett ..divat” a memoár, hogy miféle igényt elégít ki. Egyben valamennyien megegyeztek: egy időben alig je­lent meg érdemleges könyv történelmünk eseményeiről, memoárok pedig jószerével szóba sem kerültek. A helyzet azonban gyökerestől megváltozott, az olvasó ember szinte csillapíthatatlan éhséget érez arra. hogy megismerje önma­ga és népe, nemzete múltját, történelmét, hogy világosan lásson sokáig elködösített kérdésekben. Pár éve azt mondtuk, hogy a dokumentumregények korát éljük, űjabban pedig azt mondjuk, hogy a memoárokét. Hogy szubjektivek? Azok! Hogy nem mindig fedik a való­ság minden részletét, az is igaz. A beszélgetők elmondták: mindig a korszak határozza meg, hogyan írja le emlékeit a memoáríró? Tehát a tükör, amit felmutatnak, torzíthat néha. Lehet az író túl szubjektív is, mégsem csak ..divat” a nagy érdeklődés. Inkább az a divat, hogy divatba jött a történelem. Erre ez a műsor is fordulatosán, szellemesen, eligazító módon rávilágított. Lehetne folytatni! Sass Ervin . A battonyai művelődési központot a megyei tanács 1971-ben jelölte ki megyei szintű nemzetiségi bázisfel­adat ellátására. A megbíza­tás nem érte készületlenül a nagyközséget, hiszen a há­rom nemzetiségű Battonyán mindenkor kiemelt feladat volt a nemzetiségi lakosság­gal való foglalkozás. Már 1970-ben önálló román és szerb fiókkönyvtár alakult azzal a céllal, hogy a közsé­gi könyvtárból különválasz­tott. majd bővített nemze­tiségi könyvállománnyal si­kerül fellendíteni az anya­nyelvi olvasás iránti igényt. MÚLT: a klubokra alapozva Nemsokára külön helyi­ségbe került a román könyvtár, ahol mód. nyílt klubélet kialakítására is. Hogy erre már régóta volt az igény, bizonyítja a nem­zetiségi lakosság jelentős társadalmi munkája. A klub­tagságot sem kellett toboroz­ni, gondot jelentett viszont olyan tartalmas program el­készítése. amely figyelembe veszi a nemzetiségi közmű­velődésben eddig elért ered­ményeket, az országban mű­ködő más román, illetve dél­szláv klubok tapasztalatait. Ma már — csaknem egy év­tizedes múlttal és kialakult klubtagsággal — nem jelent gondot á tervezés. Időköz­ben a román klubon belül népdalkor alakult. amely nemegyszer nagy sikerrel lépett fel. emellett minden­kor fontos szerepet töltött be a népdalok őrzésében. A fellendülő klubélet is segített a bázisfeladatok el­látásában. Vajon hogyan szervezték meg ezt a mun­kát annak idején? A műve­lődési házban vaskos dosz- szié őriz mindenfajta je­lentést a nemzetiségi mun­káról. Lovász Mihály, aki csak szeptember 1-től igaz­gatja a művelődési házat, de csaknem 20 éve dolgozik ezen a területen. így ösz- szegzi gondolatait: — Battonyának az a ba­ja. hogy a megye . szélére esik. Nézzük például a szlo­vák lakta falvakat: Két­snprnnv. Kardos. örmény­Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nóták. «.51: Massenet: A navarrai lány. (opera) 9.43: N,delejes. 10.05: Diákkönyvtár • hangszala­gon. -t 10.35: Romantikus kamaramü­vek. 11.18: Válófélben. 11.38: ... Hogy hosszú életű légy e földön. (elbeszélés) VI/8. 12.45: Jogi arcképcsarnok. 13.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 14.04: Világirodalmi könyvszem­le. 14.34: Filmzene. 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.25: Kagylözene. 10.10: Operett felvételekből. 10.37: Üj lemezeinkből. 17.05: A pénz világa — Vili. 17.30: Téves kapcsolás, (hangjá­ték) 19.15: Jégkorong Magyar Nép­köztársasági Kupa. 19.20-: A pármai kolostor, (regény) 20.20: Zenekari muzsika. 21.08: A Békés megyei román ajkúak. kút sokkal közelebb van Bé­késcsabához vagy Szarvas­hoz. mint hozzánk. Hogyan lehet, így szoVos kapcsolatot tartani, eljuttatni a mun­kaformákat, módszereket ? Az útiköltség többe került, mint a megyei tanácstól ka­pott támogatás. Szerencsére a román és a délszláv klubunk — a nagyközségi tanács anyagi támogatásával — remekül indult, később pedig mód­szertani műhellyé fejlődött. Próbáltunk kísérletezni, s a tapasztalatokat továbbadni. Felmérést készítettünk a települések művelődési le­hetőségeiről. majd tervez­tünk öt évre. A látottak alapján legcélszerűbb műve­lődési formának a kiscso­portok tűntek, így belekezd- tünk a klubok szervezésébe. A nyelvápolás érdekében is­meretterjesztő előadásokat szerveztünk, a TIT és a nemzetiségi szövetségek se­gítségével. (Csak együtt tud­tuk megoldani azt a gon­dot. amelyet az adott nyel­vet jól beszélő, szaktudás­sal is rendelkező előadók hiánya jelentett.) Minden községet elláttunk megfelelő sajtótermékkel: évenként ál­talában 25 folyóiratot fizet­tünk elő. A délszláv klub nvelvtanfolyamot indított, amelynek sikerén felbuzdul­va kidolgoztuk a társalgási fokú nyelvtanfolyam néhány formáját, s ezt sikerrel al­kalmaztuk a szlovák nyelv- területen is. Ebbő] az alapállásból szer­vezték Battonyáról 1980-ig a megye nemzetiségi terüle­teinek kulturális életét. To­vább erősítették a klubo­kat. a pávakörmozgalmat. tapasztalatcsere-látoga tu­sokat szerveztek, terjesztet­ték az anyanyelvi kultúrát. Mivel 1980-ban újraosztot­ták a feladatokat. Battonya — mint a délszláv nyelvte­rület gondozója — csupán helyi feladatot kapott. JELEN: őrizni a színvonalat Az eleki művelődési ház 1980. január 1-től a német és a román nemzetiségi terület, bázisközpontja lett.. Először felmérést készítettek, majd 22.30: Madrigálok. 22.50: Közel a Naphoz. 23.10: Banda Ede gordonkázik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tánczene. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelöti. 12.35: Népzene. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 13.36: Goossens: Kaleidoszkóp. 14.00: Lelátó. 15.-10: Az én rádióm. 16.00: Játék- és ajándékműsor gyermekeknek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — az. ezredfor­duló iskolájáról. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.05: Karinthy Színpad. 22.15: Gramofonalbum. *23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Sanzonok. 9.3«: Zenekari muzsika. 10.35: Népdalok. 11.05: Operaáriák. 11.40: Zenekari muzsika. 12.33: Ravel: Couperin sírja — szvit. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.07: Kamarazene. rangsorolták a feladatokat: az elsők között szerepelt egy munkacsoport létrehozása, valamint a munkakapcsolat kialakítása a két. nemzetisé­gi szövetséggel, a Megyei Művelődési Központtal és a Hazafias Népfront megyei bizottságával. A munkacso­port vezetésével a román ál­talános iskola igazgatóját bízták meg. A német és román lakta települések művelődési há­zaiba körlevelet küldtek. A visszajelzések jó néhány megoldásra váró feladatra derítettek fényt: hiányoznak a megfelelő klubvezetők, a néptáncoktatók, módszerta­ni útmutatókra lenne szük­ség a klubok, művészeti csoportok működéséhez. Ez utóbbit részben megoldotta a HNF megyei bizottságával és az MMK-val közösen évenként megrendezett Bé­kés megyei nemzetiségi klubtalálkozó, melynek ke­retében mód nyílik a gon­dok megvitatására. útmu­tatásokra. Eleken ..beindult" — vagy talán inkább folytatódott? — egy szeles körű nemzeti­ségi kulturális szervező mun­ka. Csaknem három év alatt milyen zökkenőkön ju­tottak túl. és milyeneknek néznek elébe? Top Sándor- né, aki régi munkatársa, de csupán pár hónapos igazga­tója a művelődési háznak, őszintén válaszol a kérdés­re: — Azoknak a követelmé­nyeknek eleget tenni, amit a bázisintézménytől igé­nyelnek. szinte lehetetlen. A megyei tanácstól 30 ezer fo­rint támogatást kapunk. Ha az ide-oda utazgatás költsé­geit (messze van hozzánk például Méhkerék), és az egyre emelkedő előadói dí­jakat számolgatjuk. bizony ez igen kevés. Azért igyek­szünk. hogy a működő klu­bokat. pávaköröket megfe­lelő színvonalon ' tartsuk. Újat hozni nehéz! Az idő­sebb korosztály még őrzi a hagyományokat, de a fiata­lok többsége már kevés ér­deklődést mutat. A nagyobb rendezvényeink — mint pél­dául a nemzetiségi klubta­lálkozó. vagy a híres sváb bál — mindig jól sikerül­nek. Az anyanyelvi előadá­sok szellemi táplálékot je­15.12: Az észt állami férfikar hangversenye. 15.59: Zenei lexikon. 16.20: Világok meséi. 16.55: Pophullám. 18.12: Kamarazene, 19.00: Iskolarádió-. 19.35: Haydn: Esz-dúr szimfó­nia. 20.00: Az MRT énekkara éne­kel. 20.30: Bluesfelvételek. 21.15: Operaest. 22.12: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Rod Stewart énekel. 17.15: Árkáosz. A „művi” szám­lázott ártól a kiskereske­delmi fogyasztói árig. Ri­porter: Cseh Éva. 17.30: Ami csak a szolnoki stú­dió hullámhosszán hallha­tó. Zenei ajánló műsor. 17.50: Hangképek a magyar—észt barátsági nagygyűlésről. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncz.ene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé: Fizika. 9.00: Iskolatévé: Osztályfőnöki óra. lentenek például a pedagó­gusoknak. csak sajnos, nem könnyű megfelelő előadót keríteni. Itt. Eleken nagy számban élnek német ajkú­ak : talán ők ápolják legin­kább a szokásokat, s tartják fenn a kapcsolatokat megyén belül a gyulaiakkal. A ro­mán anyanyelvűek a két- egy háziakkal ..szomszédéi­nak”. de például a méhke­rékiekkel nehezebb közös programot szervezni. Szlo­vákok itt elenyésző számban élnek, a lakosság mintegy 10 százalékát teszik ki. A pávakör saját magát oszlatta fel: nem volt olyan, szlo­vákul jól beszélő ember, aki összetartja a társaságot. JÖVŐ: továbbképzések, ajánlójegyzékek A Békés megyei Műve­lődési Központ hivatalosan 1984. január 1 -töl a megye szlovák és szerb lakta tele­püléseinek bázisgazdája. Fo­lyamatban van már egy munkacsoport létrehozása, amely meghatározza majd a bázisfeladatokat. — Mit tehetünk? — gon­dolkodik el István Anna, az MMK nemzetiségekkel fog­lalkozó előadója. — A kü­lönböző szakági képzéseken, amelyeket a művelődési központ szervez. megpró­báljuk érvényre juttatni a nemzetiségi témát. Egy adott területen a gyakorló cso­portvezetőknek évi két al­kalommal összejövetelt szer­vezünk. amelyeken szó es­het aktuális témákról. A csoportokat ajanlójegyzékek- kel. újságokkal, folyóiratok­kal segítjük. A TIT-tel kö­zösen készítjük már az elő­adáscímek és előadók ajánló jegyzékét. Műsorszer­vezést nem tervezünk! En­nek több oka van: egyrészt kevés a pénzük az adott művelődési házaknak, más­részt nem könnyű a közön­ségszervezés sem. Szeret­nénk úgynevezett szomszé­dolással erősíteni az egyes csoportok kapcsolatát. és valamilyen módon fellendí­teni az igényt az anyanyelv művelésére. Székhelyi tevé­kenységünket a szlovák klubra alapozzuk, amelynek aktív tagsága van, s nyitott foglalkozásainkon néha több mint 200-an is részt vesznek. * * * A nemzetiségek kultúrája — a nehézségek, a hullám­völgyek dacára — a legtöbb helyen megőrződik. Hogy ebben mi a szerepe a román, a német, a szlovák, a szerb anyanyelvűek szándékának, avagy a szakemberek szer­vezőkészségének, ki tudná azt kideríteni? Egy a fontos: addig ne hagyjuk veszni ér-, tékeinket. amíg nem késő. Gubucz Katalin .9.40: Mekkái zarándoklat, (rö­vidfilm) (ism.) 9.55: Az élet ára. (rövidfilm) (ism.) 10.20: XIII. Martin, (tévéfilm) 11.50: A kiskacsa tévedése, (kis­ül m) 12.00: Iskolatévé: Osztályfőnöki óra. 15.00: Mariann születésnapja. 15.30: Élet az ókori Keleten. 16.00: Látogatás a moszkvai po­litechnikai múzeumban. 16.35: A calder cirkusz, (rövid­film) 16.55: Darwin nyomában II. 17.35: Tévébörze. 17.45: Pedagógusok fóruma. 18.20: Szomszédolás — egy cső ^ két végén, (riportműsor) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: Panoráma. 21.45: A hét műtárgya. 21.50: Telesport. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Joe Cocker a rockpalotá- . bán. x 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Fiúk a térről, (film) BUKAREST 16.20: Karino. Filmsorozat. 4. rész. 16.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: Gazdasági figyelő- 20.30: Dalok. 20.40: A valóság képei. 21.25: Az Atlantisz embere. 10. rész. 22.10: Diszkó. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Diák vagy-e, vagy kérdő­jel?. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Használd a fejedet. 17.40: Hírek. 17.45: A kis lázadó — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor —' politikai ma­gazin. 21.00: Reklám. 21.05: Halló, jó estét! — vetél­kedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Az én meggyőződésem — tudomány. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. - 20.00: Drámaest. 21.10: Reklám. 21.15: Zágrábi körkép. 21.30: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1983. november 3-án, csütörtö­kön 19 órakor Békéscsabán: IRGALMAS HAZUCfSÁG ..B” bérlet 13 és Í5 órakor Sarkadon: SZÉLKÖTÖ KALAMONA 1983. november 4-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: maria főhadnagy Pécsi S.-bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Sze­gény Dzsoni és Arnika. 8-kor: Husszein vére. Békéscsabai Sza­badság : Könnyű testi sértés. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A névtelen vár. fél 8-kor: Kémek a lokálban. Gyulai Erkel: Jé­zus Krisztus szupersztár. Gyu­lai Petőfi: A francia hadnagy szeretője. Orosházi Béke: A né­ma front. Orosházi Partizán: Az álarcos lovas legendája. Szarvasi Táncsics: Hair. 22-kor: Filmklub.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents