Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

1983. november 26., szombat Várkonyi Péter a közel-keleti országokba utazik Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter november 26-án, ma Ali Akbar Velajati külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Iránba utazik. Külügyminiszterünk Iránból — ugyancsak hivatalos látogatásra — Kuvaitba, Szíriába és Jor­dániába utazik, ezen államok külügyminisztereinek meghí­vására. Tegnap délután Békéscsabán, az MSZMP Dózsa György úti I. kerületi bizottságának székházában bensőséges ünnepségen nyújtották át a legjobban dolgozó pártmunkásoknak a Ki­váló Társadalmi Munkáért és az Érdemes Társadalmi Mun­kás kitüntetéseket. Ez alkalommal köszöntötte a pártveze­tőség és a HNF kerületi bizottsága a legidősebb párttago­kat is Fotó: Veress Erzsi Emlékezés Fürst Sándorra Fürst Sándor, a magyar kommunista és ifjúsági moz­galom kiemelkedő személyi­sége születésének 80. évfor­dulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget tartottak pénteken, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Fürst Sán­dor urnájára Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancs­noka és Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja helyezte el a megemlékezés koszorúit. A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága képviseletében Szó- rádi Sándor, a Központi Bi­zottság titkára és Horváth Attila, a Központi Bizottság tagja koszorúzott. Elhelyez­ték a kegyelet virágait Fürst Sándor családtagjai, a nevét viselő szocialista brigádok és a XIII. kerületi Radnóti ut­cai iskola Fürst Sándor út­törőcsapatának képviselői. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Telefonkötvény Szegeden A Magyar Posta az Álla­mi Fejlesztési Bankkal kö­zösen 310 millió forint ér­tékben telefonkötvényt bo­csát ki Szeged, illetve a sze­gedi körzet távbeszélő-ellá­tásának fejlesztése érdeké­ben — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Doros Bélaf a Magyar Posta elnök- helyettese. Magyarországon mindösz- sze 12.5 telefon jut száz la­kosra, ugyanakkor az euró­pai átlag 24,6. Hazánkban jelenleg 372 ezer a telefon­kérelmek száma, ami több mint 1 millió embert érint, ugyanakkor a VI. ötéves tervben mindössze 110—120 ezer új előfizető állomásá­nak felszerelése lehetséges. A Magyar Posta keresi azo­kat a lehetőségeket, ame­lyekkel gyorsíthatja a tele­fonfejlesztés ütemét. Az ál­lami és postai fejlesztési források mellett a telefon- kötvények kibocsátásával most mód nyílik a vállalati és lakossági pénzeszközök bevonására is e cél érdeké­ben. Kétfajta telefonkötvényt bocsátanak ki Szeged, illet­ve Ullés, Forráskút, Bor- dány, Ópusztaszer, Puszta­szer, Baks, Dóc, Üjszent- iván, Tiszasziget, Kübekhá- za, Csengele, Rúzsa, Puszta- mérges, Öttömös, Domaszék és Hódmezővásárhely távbe­szélő-ellátásának terven fe­lüli fejlesztésére, korszerűsí­tésére. A szegedi általános telefonkötvényt az ország bármely gazdálkodó szerve­zete megvásárolhatja saját fejlesztési alapjából, ötven-, száz-, kétszáz-, ötszázezer és egymillió forint névértékű kötvényeket bocsátanak ki. A kötvényt a Posta 1989-től évente tíz egyenlő részlet­ben, évi 11,5 százalékos ka­mat mellett törleszti. A Sze­ged körzeti telefonkötvényt az érintett területek lakosai 25 ezer forintért, közületei pedig 100 ezer forintért vá­sárolhatják meg, s a Ma­gyar Posta vállalja, hogy számukra 1986. december 31- ig telefont szerel fel. Ma­gánszemélyek részére a köt­vény törlesztését a Posta a telefon felszerelésekor 5000 forinttal kezdi meg, a fenn­maradó összeget 1987-től évenként 2000 forintos rész­letekben törleszti. A gazdál­kodó szervezetek részére 10 éven át egyenlő részletekben törlesztik a kötvényt. A köt­vény vásárlásától számítva, annak mindenkori marad­ványértéke után évi 6 szá­zalékos kamatot fizet a Ma­gyar Posta. A sajtótájékoztatón szóba került az is, miért éppen Szegeden és környékén ve­zetik be kísérleti jelleggel a telefonkötvényt. Doros Béla válasza: az ilyen jellegű fej­lesztésre — a felmérések szerint — ezen a területen a legkedvezőbbek a feltételek, ugyanis itt megvannak a központok bővítéséhez szük­séges épületek, nagyrészt már kiépítették az alépít­ményhálózatot. Az eddigi elemzések sze­rint az ország más terüle­tein is lesz lehetőség a te­lefonhálózat fejlesztésének ily módon történő gyorsítá­sára, de ennek megvalósítá­sa hosszabb előkészítő mun­kát igényel, s feltétlenül szükség van a mostani kí­sérlet tapasztalatainak fel­dolgozására. A terven felüli fejlesztés eredményeként várható, hogy Szegeden és körzeté­ben összesen 15 ezer tele­font szerelnek fel, melyek csatlakoznak az országos és nemzetközi távhívó háló­zathoz. A jelenlegi 9,4-ről 13,2-re emelkedik a száz la­kosra jutó állomások száma Csongrád megyében, tehát jobb lesz az ellátás, mint a jelenlegi országos átlag. Innováció és szabadalom Befejeződött a KGST könnyűipari állandó bizottságának ülése A KGST könnyűipari ál­landó bizottsága, amely no­vember 22-től Balatonöszö- dön tartotta meg 41. ülését, pénteken a jegyzőkönyv alá­írásával befejezte munkáját. Az ülésen, amelyen Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­döttségei vettek részt, átte­kintették a KGST XXVII. ülésszakán és a végrehajtó bizottság 106. ülésén hozott határozatokat, s ütemtervet állítottak össze a testületre háruló feladatok végrehaj­tásához. Áttekintették és jó­váhagyták a sokoldalú együttműködésre vonatkozó javaslatokat, a többi közt a mikroelektronika, a robotok, u manipulátorok, a hulladék- mentes technológiák és a számítógépek ipari alkalma­zására vonatkozóan. Kidol­gozták és elfogadták a má­sodlagos nyersanyagok és hulladékok fokozottabb fel- használására vonatkozó ja­vaslatokat, a textil-, kötő-, ruha-, bőr-, cipő- és fafel­dolgozó ipar technológiai be­rendezéseivel szemben tá­masztott fő követelménye­A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, valamint a Békéscsabai Ker­tészeti és Köztisztasági Vál­lalat munkájáról tárgyalt többek között november 25-i, pénteki ülésén a HVDSZ megyei bizottsága. Ott volt az eseményen dr. Kócsó 11- lésné, a HVDSZ Központi Vezetőségének titkára és dr. Varga Imre, az SZMT tit­kára, a két városi tanács képviselői. A gyulai vállalat 1980-tól jelentősen fejlődött. Az épí­tési részleg teljesítménye két év alatt a duplájára nőtt és ez év végére megháromszo­rozódik. Különösen az el­múlt esztendő mondható eredményesnek, hiszen sike­rült a fejlesztési alapot és a bérszínvonalat emelni. A szakmai utánpótlást is meg­szervezték. Megindult a szakmunkástanulók és a fel­nőtt dolgozók képzése, to­vábbképzése. Sokat fejlődött a szocialista munkaverseny. Üj szabályzatot fogadtak el, amely konkrét feladatokat szabott, a brigádok egy ré­szét átszervezték. Ugyancsak jelentősen javult a szociális ellátás. Megfelelő körülmé­nyeket teremtettek az út­fenntartóknak, a parkgondo­zóknak, felújították a kerté­szeti telepet. Ebben az év­ben új ebédlőt, fürdőt és öltözőt adtak át az ipartele­pen. Az elmúlt 3 és fél év alatt korszerűsítették a bé­rezést is. Ma már a fizikai dolgozók nagy része teljesít­ménybérben dolgozik és nö­velték a mozgóbérek ará­nyát. Persze, vannak gondok is. Ez kiváltképp az ingatlanke­zelésnél jelentkezik. A hiba­elhárítókat évek óta nem tudják megfelelően elhelyez­ni. Gond az is, hogy kevés az átmeneti lakások száma és a lakossággal való jó kapcsolatot rontja a vállalati központ mostoha körülmé­nye. A kommunális szolgál­tatások költségei állandóan nőnek az igényekkel együtt, a tanácsoknak viszont kevés pénzük van a köztisztaság­ra, a parkosításra és az út­fenntartásra. Ez óhatatlanul a színvonal csökkenéséhez vezet. két. Ajánlást fogadtak el ar­ról, hogy a KGST-tagorszá- gok bőr- és cipőiparában az egyes országokban eddig el­ért eredmények alapján ál­talánosan alkalmazzák az energiatakarékos eljáráso­kat. Különös figyelmet for­dítottak a textil-, kötő-, ru­ha-, bőr-, cipő és bútoripari termékek minőségének javí­tásával kapcsolatos intézke­désekre. A küldöttségek ve­zetői tanácskoztak a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés fő irányairól, a haté­konyság növelésének mód­szereiről és a tudományos­kutatási eredmények gyor­sabb bevezetésének lehető­ségeiről. Az ülésen elfogadták az 1976—80-as években végzett műszaki-tudományos kutatá­sok eredményeinek gyakor­lati hasznosításáról szóló be­számolót. Áttekintették az állandó munkacsoportoknak a további együttműködésre és a szabványosításra vonat­kozó javaslatait, s ezekkel kapcsolatban határozatokat hoztak. A delegációvezetőket fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes. A békéscsabaiak nagy fi­gyelmet fordítanak a köz- tisztasági munkára. Tavaly január óta 2 ezer lakást von­tak be a nagykonténeres sze­métszállításba. Jelenleg a megyeszékhely lakásainak a 60 százalékából rendszeresen elviszik a hulladékot. A fel­adatok évről évre nőnek, 1982-ben 133 ezer köbméter háztartási és ipari szemetet ártalmatlanítottak Békéscsa­bán. A parkgondozás szin­tén nagy gondot ró a válla­latra. Az egymillió 300 ezer négyzetméter zöld felület gondozása mindenképpen fe­lelősségteljes munka. A ter­melési és gondozási költsé­gek emelkedése miatt nehéz a korábbi színvonalat meg­őrizni. A virágtermesztés sem gazdaságos és nincs ele­gendő szakmunkás. így a veszteség elkerülésére keve­sebb virágot termesztenek és bérbe adják az 1875 négyzet- méteres növényházat. A munkakörülmények javítá­sát szolgálja az új központi telephelyen épülő műhely- csarnok, amely várhatóan a tmk-költségeket is csökkenti. Valentinyi Mártonná, a megyei bizottság titkára ösz- szefoglalójában elmondotta, hogy mindkét vállalatnál megerősödött az irányítás, a középvezetők munkája vi­szont még javításra szorul. Beszélt az élet- és munkakö­rülmények javulásáról, az ösztönző bérezés bevezetésé­ről. Azt kérte a felügyeleti szervektől, nevezetesen a tanácsoktól, hogy időben ad­ják meg a szakmai segítsé­get. Jobban vonják be a la­kosságot, főleg' Békéscsabán a környezetvédelmi felada­tok ellátásába. Ugyanis a társadalmi munkások szíve­sen szépítik környezetüket, egy-egy akció nem kevésszer azon bukik meg, hogy nem tud a vállalat, illetve a ta­nács szerszámot, palántát, virágot és egyéb eszközöket adni. Végül megvitatták _ a me- gvei bizottság 1984. évi gaz­dálkodásáról szóló jelentést, a szakszervezeti politikai ok­tatás feladatait és tárgyaltak a jövő évi üdülőjegyek el­osztásáról. S. S. Magyar Nemzeti Bank Innovációs Alapja már több éves sikeres múltra tekinthet vissza. Számtalan ötlet, ta­lálmány felkarolása, mened­zselése fűződik már a nevé­hez, amely végül is — az esetek többségében — a ter­mék megszületésével fejező­dött be. Ez év derekán az újabb hírek már arról tudó­sítottak, hogy több „kis­bank” alakult az innováció támogatására. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, majd az Ipari Minisztérium hozta létre az Állami Fej­lesztési Bank közreműködé­sével a műszaki fejlesztés anyagi támogatását célzó in­tézményeket. S ha figyelem­be vesszük, hogy ezenkívül létezik még néhány szerv, amely szintén e célra spe­cializálódott, 'akkor mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a hiányos intézményi háttér akadályozza az okos ötletek megvalósítását. És mégis: az új szellemi termékek, találmányok, sza­badalmak száma csak nem gyarapodik megfelelő ütem­ben. Vagy gyarapodik, csak éppen a termékké válás rö­gös útjain nem jut végig? Vagy termék is lesz belőle, csak nincs megrendelő, ve­vő? Ki tudja? Bár a közel­múltban Budapesten rende­zett konferencián idézett adatok inkább a legelső fel- tételezést támasztották alá. A Danubia Szabadalmi Iro­da szakembere mondta el, hogy a találmányok és a la­kosság számát egybevetve, Magyarország nem tartozik éppen a nemzetközi élme­zőnybe. Amíg például 1979- ben Bulgáriában tízezer la­kosra 3,9: Csehszlovákiában 4,9; az NDK-ban 3,6 talál­mány jutott, addig a ha­sonló hazai adat 1,3. A mű­szaki értelmiség sem dicse­kedhet fényes eredménnyel: ezer műszaki értelmiségre átlagosan mintegy három ta­lálmány bejelentése jutott. Az abszolút számokat te­kintve még riasztóbb a kép. 1980-ban összesen 3172 sza­badalmi bejelentés érkezett az Országos Találmányi Hi­vatalhoz, amiből 1601 a ha­zai. Joggal kifogásolhatja per­sze az olvasó, hogy miért 1979—80-as adatokat idé­zünk. Elképzelhető, hogy a frissebbek már egészen más képet mutatnak. Elképzelhe­tő, de nem így van. A kissé szakállas adatok alkalmazá­sát pedig főleg az indokolja, hogy így van mód nemzet­közi összehasonlításra. És ebben az esetben valóban nem lehet még gyökeres vál­tozásról beszélni. Valami el­kezdődött, s ezt éppen a szaporodó intézmények is példázzák, de ez még nem az igazi. Pedig éppen a nehezebb gazdasági helyzetben válna kulcskérdéssé, hogy a ma­gyar gazdaság mennyire in­novatív, vállalatai mennyire tudják kivédeni ,a piaci re­cessziót, s ha kell, új ter­mékek piacra dobásával csökkenteni vagy ellensú­lyozni a veszteségeket. So­kan a szellemi termékek le­becsülése miatt nem fektet­nek súlyt a megszülető ta­lálmányok hasznosítására, vagy éppen bejegyeztetésére. Egyszerűbbnek vélik kül­földről megvenni a licencet, s s azt adaptálva felzárkózni a nemzetközi színvonalhoz. Eb­ben a gondolatban is van valami, ám ha valamelyik cég ezt a stratégiát követi, akkor egyúttal azt is tudo­másul kell vennie, hogy csak kissé elhasznált techno­lógiához jut. amelyet tulaj- dohosa már nem tart veszé­lyesnek értékesíteni, amely­nek gyártásával már nem le­het igazán hatásosan a piac­ra betörni. Mások pedig ép­pen hogy misztifikálják a találmányok lényegét. „So­kan úgy gondolják még ma is — mondta Síkos Róbert, a Danubja képviseletében a már említett konferencián. — hogy a találmányok nagy­ságrendje az edisoni gondo­latnál kezdődik és szaba­dalmat csak olyan korsza­kos megoldásokra lehet nyer­ni, mint az izzólámpa, vagy a transzformátor, illetve a DDT, vagy a penicillin. Ez­zel szemben a valóságban, a törvény szerint szabadalmaz­tatható találmány minden új és haladást jelentő műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható...” A találmányok, szabadal­mak. természetesen az in­novációnak csak * egy apró részletét jelentik. Ám na­gyon fontos részletét. Ha ez nincs kellően a helyén, ak­kor kiépülhet akármilyen in­novációs intézményi bázis, javulhat akárhogy a piaci munka, lehet akármilyen jó a végeredményként megszü­lető termék, a hasznot más is lefölözi. O indez, persze, most prédikációként hat­hat, hiszen kapásból tudunk több példát is idéz­ni. hogy nálunk mennyire nincs becsülete az újnak, a szellemi munkának. hogy még az igazgatóknak is az a kifizetődőbb, ha nem koc­káztatnak, nem vágnak be­le az újba. hanem a régi ke­rékvágáson haladva irányít­ják a vállalatot. A rövidtá­vú érdek valóban erre kény­szerítheti az embert. Ám a hosszú távra is gondolni kell. S nemcsak az irányítók szint­jén, hanem vállalati berkek­ben is. Éppen ezért üdvözöl- hetők azok a kísérletek, amelyek a szellemi produk­tum, a találmányok rangját növelni akarják. Nemcsak érveléssel, meggyőzéssel, de anyagi érdekeltség megte­remtésével is. Egyelőre ugyanis ez az. ami legfőkép­pen hiányzik. Wagner Ilona Munkaértekezlet és fajtabemutaté A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben novem­ber 24-én tenyésztői munka- értekezletet és ponty fajta- bemutatót rendeztek. Beve­zető előadásában dr. Dobrai Lajos, a MÉM vadászati és halászati főosztályának he­lyettes vezetője ismertette a pontytenyésztő és -nemesítő munka szükségességét a hal­tenyésztési ágazatban. Az in­tézet kutatói beszámolnak a halgenetikai kutatások újabb eredményeiről, az általuk nemesített, államilag elis­mert hibrid pontyfajtákról. Mint felkért hozzászólók járultak hozzá az értekezlet eredményességéhez az ország haltenyésztési ágazatának vezető szakemberei, a HA­LÉRT, a TERIMPEX, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Halászati Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­ge, a Magyar Horgászok Or­szágos Szövetsége vezető képviselői és mondták el a pontynemesítőknek az előt­tünk álló tíz év minőségi igényeit a fogyasztók, a fel­dolgozóipar és a külföldi halvásárlók részéről. Szóltak a törzstenyésztő gazdaságok létrehozásáról és a nemesi­tett pontytenyészanyag szer­vezett, központilag ellenőr­zött forgalmazásáról. Az értekezletet halbemu­tató követte, ahol a szakem­berek megismerhették a leg­újabb hibrid pontyokat, amelyek várhatóan a közel­jövőben részesülnek állami faj taelismerésben. Fejlődött a gyulai és a békéscsabai kertészeti vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents