Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

^ 1983. november 25., péntek 9 ........................................1 Pénteki beszélgetések Kondor Katalin Első helyen a termőföld védelme A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Or­szágos Földügyi és Térképészeti Hivatala a közelmúltban értékelte a Békés megyei Földhivatal munkáját. Mint az értékelésből is kitűnik, a megyei földhivatal a földvé­delmi előírásoknak megfelelően fokozott figyelmet for­dít a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére. Nem utolsósorban a hivatal tevékenységének tulajdonítható, hogy évről évre csökken a megmüveletlen terület. Leszámítva az utóbbi három évet, a megyében is roha­mosan csökkent a szántó. A jelenség hosszabb távon fontos népgazdasági célok megvalósítását — az élelmi­szer-termelés növelését, exportját — akadályozta volna. Hogy mennyire valóságos gondokról volt és van szó, azt a következő Békés megyei számok is bizonyítják: 1978 és 1982 között 10 ezer hektárral csökkent a szántó, igaz a mezőgazdaságilag művelt terület — ebbe a fogalom­körbe tartozik a szántón kívül a gyep, a nádas, az erdő és a halastó is — csak kétezer hektárral volt kevesebb 1982-ben, mint öt évvel korábban, de a népgazdaságnak elsősorban a szántóföldi növénytermesztés szinten tartá­sához, növeléséhez fűződnek érdekei. — Tudja, hogy mit jelent a neve? — Természetesen. Erede­tileg csak a feketékre mond­ták. hogy kondor. Szindbád történeteiben Krúdy is gyak­ran ír bizonyos „kondor fe­kete” hölgyekről. Később a szőke, a barna is lehetett kondor, aki fodros, göndör. A televízió székhazának iroda-labirintusában A Hét szerkesztőségének egyik pa­rányi irodájában talán nincs semmi berendezés. Figye­lemre méltó bizonyára nincs, hiszen most egy izgalmas „jelenséget” kell figyelni. Sugárzó intelligencia, ter­mészetes közvetlenség. Mo­dern, okos madonnaarc. hosszú, kondor barna haj. Kondor Katalin. Ahogy a képernyőről megszokhattuk, az „életben” is éppen olyan. Talán az a pici feszesség, gondolatainak az a töredé­ke, amellyel állandóan „vi­gyáz magára”, ezek a voná­sok rajzolódnak ki éleseb­ben, ha a kamera előtt van. Ettől egyéniség. És még sok minden miatt. — Bizonyára észlelte, hogy ismerik mindenfelé. Halan­dó emberek viszont általá­ban tudnak az ismerőseik­ről. Ha valakivel találko­zom, s köszöntjük egymást, tudom ki az illető, vagy legalábbis töröm a fejem, ki lehet? A televízióban dolgo­zóknál nem így áll a helyzet. Nem zavarja az egyoldalú kapcsolat? — Meg kell szokni. Attól még nagyon is halandó le­hetek, mert a foglalkozásom riporter. És mert az a dol­gom, hogy nemcsak a gondo­lataim. de a hangom, és időnként a fizimiskám is közszemlére kerül, tudomá­sul veszem az összes jó és megmosolyogtató hatását. 11 évé dolgozom a rádiónál — a főállásom most is ott van —, volt tehát alkalmam hoz­záedződni a közszerepléshez. Kicsit furcsa, különösen a magánélet reagálásainál, ha annak alapján ítélik meg az ember munkáját, hogy a műsorban „hogyan nézett ki”. Nem ez a mérce. — Hanem? Miként méri le egy adás sikerét? — Vannak kiváló kollégá­im. jó barátaim, akiknek hallgatok a véleményére. Legszigorúbb ítésznek mégis önmagámnak kell lenni. Adás után mindig kikérem a kazettát, visszanézem a mű­sort. Akkor látom igazán, hogy ezt vagy azt a dolgot másként kellett volna csinál­ni. Főleg a kamera előtti viselkedés technikáját kell az embernek a maga kárán megtanulnia. Egy pici feles­leges mozdulat is hadoná­szásnak tűnhet, a merevség­től pedig ég óvjon. Nálunk a bemondókat még csak csak képezik, de hogy a műsorve­zetőnek hogyan kell megje­lennie, viselkedni, előadni a mondandóját, azt mindenki maga döntse el. Vagy van érzéke hozzá, vagy nincs. — Hogyan lett riporter? — Debrecenben érettségiz­Mi a propolisz? A propoliszt a méhek fő­ként a nyár-, fűz- és néhány más fa rügyeiből termelik ki. Ennek feltétele az erős (40— 60 ezer méhböl álló) méh­család és a megfelelő kör­nyezet. A méhek a kaptár­ban képződő 3 milliméternél keskenyebb réseket propo­lisszal tömik be, ami egyút­tal fertőtlenít is. Mindezekről Erdei Lajos megyei méhész szaktitkár tá­jékoztat, aki azt is elmond­ja, hogy a propolisz évezre­des tapasztalatai szerint szá­mos betegség megelőzésére szolgáló szer. — Mi az összetétele? — kérdezem. — Azt nem tudom ponto­san, de azt igen, hogy a ké­mikusok, biológusok vizsgál­ják. Annál is inkább, mert az utóbbi években mind töb­ben használják fel egyes he­tem, majd a közgazdasági egyetemen szereztem diplo­mát. Végzés előtt pályázato­kat hirdettek, s a rádió is keresett fiatal" közgazdá­szokat. Mivel örök vágyam volt a riporteri hivatás, be­adtam a jelentkezésem. Any- nyi szerencsém talán volt. hogy Szél Júliához került a pályázatom, aki, olvasva az adataim, egyszer csak felki­áltott: „Debreceni! Akkor rossz ember nem lehet!” Így kerültem mellé „kifutó kislánynak”. Három hónap múlva munkatárs lettem. Azóta eszem a riporterek kenyerét. Rengeteget járom az országot, mert úgy lá­tom, túlzott főváros-centri- kusság van nálunk. Igaz. ha a Bródy Sándor utcától el­indulunk, 30 kilométeren be­lül mindent látni: várost, falut, erdőt, mezőt. Ám ha az ország gazdasági szerke­zetét meg akarom ismerni, el kell menni mindenhová, távolabbi tájakra is. Sose lehet félretenni a riporteri hivatást, mindig benn kell éljek az élet vérkeringésé­ben. Nagy szavak? Pedig így van. Rengeteg rohanás­sal jár mindez, de így a jó. Időnként „beiskoláznak”, végezni kell azt is. Tanulni is illenék, sokkal többet, mint amennyire időm jut. Szerencsére az egyetemen kiváló nyelvtanárom volt. neki köszönhetem orosz tu­dásom. Megtanultam fran­ciául, úgy-ahogy beszélek olaszul is. Ha addig élek is. elsajátítom az angol nyel­vet. — És a televízió? — Mit mondjak? Nem tu­dom. Hajdú János miért hí­vott A Hét-be, de ezt a le­hetőséget nem szabad ki­hagyni. Csinálom. Persze, hogy boldog vagyok, ha má­sok is jónak látják azt, amit teszünk. Itt, házon belül, de a közönség részéről is jó vol­na, ha úgy néznék a műso­rokat, mint amellyel vitat­kozni lehet, amelynek meg­adják a tévedés jogát is. Mint műsorvezető boldog vagyok, ha érződik, hogy a saját gondolataim közlöm. Mindig az első perc nehéz, utána már órákig csevegnék a kedves nézővel. Andódy Tibor tegségek gyógyítására, illet­ve megelőzésére. — Hol kapható propolisz? — Az üzletekben csak pro- poliszos mézet és néhány ké­szítményt lehet vásárolni. Külön propoliszt csak méhé­szektől lehet szerezni. — Exportcikk is? — Külföldre bármilyen mennyiségben eladható. Az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Vállalat — az ÁFÉSZ-ek felvásárlók útján — kg-ként az első osztályúért 2000, a másodosztályúért 1900, a harmadosztályúért 1500 forintot fizet. — Ha ilyen jó ára van, ér­demes a termelést növelni? Mi ennek a módja? — Nincs rá szabály. A méhészek a saját tapaszta­latukat igyekeznek jól fel­használni. A méheknek az az érdekes tulajdonságuk, hogy — mint már szó volt róla — A földhivatal szakemberei 1983-ban az említett értéke­lésben már sokkal kedve­zőbb jelenségről adhattak számot. És ebben az esetben nemcsak a csökkenés mér­sékléséről van szó, hanem a szántó növekedéséről is. Míg 1978-ban négyezer hektárral csökkent a szántó, addig 1982-ben már csak 1200 hek­tárral, az idén pedig a for­dulat folytatásaként kétszáz hektárral nőtt. Ez a változás több éves erőfeszítés ered­ménye, s bár a földhivatal jelentős szerepet vállalt ma­gára, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a szabályzó­kat sem. amelyek a mező- gazdasági üzemeket is a szántók növelésére ösztönöz­ték. A hivatal tevékenysége en­nek ellenére sem becsülhető le. Sajátos eszközeivel siet­tette a változásokat. Ilyen eszköz például a művelésiág- változás, vagy a mezőgazda­ságilag művelt terület más célra történő használatának Hogyan kell leszokni a dohányzásról? Nagy-Britanniában évente mintegy százezren halnak meg idő előtt a dohányzás miatt — állapította meg a Royal Col­lege of Physicians orvos­társaság szerdán nyilvános­ságra hozott jelentése. A be­számoló egyebek között fájlal­ja. hogy alig sikerült megfé­kezni a dohányipar termelését — valamint azt is. hogy a nagy dohányipari konszernek tízszer annyit fordítanak reklámcélokra, mint amennyit az egészségügyi felvilágosításra költenek. Egy nyugatnémet egészségügyi felvilágosító központ igen pozi­tívan nyilatkozott a nikotintar­talmú rágógumiról, mint a ká­ros szenvedélyről való leszokás sikerrel kecsegtető segédeszközé­ről. A központ 1978-ban beindí­tott dohányzásellenes program­jában csak minden negyedik résztvevő tette le (legalábbis egy időre) a cigarettát. A központ illetékesei szerint viszont a ni­kotintartalmú rágógumi segítsé­gével a hagyományos módsze­rekhez képest kétszer többen szoknak le a dohányzásról. a kaptárban képződő 3 mil­liméternél keskenyebb rése­ket tömik be propolisszal. A négymilliméteres rés betö­méséhez már viaszt használ­nak. És hiába minden, nem lehet őket becsapni. — Milyen formában alkal­mazzák a propoliszt? — Én például egy tinktu- ra elkészítésének a receptjét mondom el: „Száz gramm 80—96 százalékos alkoholhoz jégszekrényben tartott, der­medt propoliszból 20 gram­mot reszelünk. Az alkoholt a propolisszal együtt 30—40 Celsius fokra felmelegítjük és jól összerázzuk. Ezt a mű­veletet egy héten át több­ször (hatszor-hétszer) megis­mételjük. Az oldatot végül állni, ülepedni hagyjuk, majd óvatosan leöntjük a tiszta részt.” — Milyen betegségek meg­előzésére használják? — Sokfélére, de erről az orvostól kell véleményt kér­nünk. Pásztor Béla engedélyezése, a határszem­le, a figyelemfelkeltés, az ellenőrzés, és ha más már nem használ: a büntetés. Er­re az utóbbi években a me­gyében nem volt példa, ami arra utal, hogy a földhiva­tal és a mezőgazdasági üze­mek a termőföld védelmé­ben megtalálták a közös hangot. Sőt a gazdaságok a korábbinál gyakrabban for­dulnak a szántó növelése ér­dekében művelésiág-módo- sító kérelemmel a hivatal­hoz. A megyében a mezőgaz­daságilag művelt 487 ezer hektárból 57 ezer hektár a gyep. Ma már egyre több üzemben törik fel az átme­netileg gyepként hasznosí­tott területet és esetenként az ősgyepet is. Az ilyen és ehhez hasonló művelésiág- változást az állam támogat­ja. Kedvelő jelenségként könyvelik el a szakemberek azt is, hogy az utóbbi évek­ben az üzemek hibájából a megművelhető földből nem Toronyórát — láncostól? Az ÁFÉSZ-elnök nem a legjobb kedvében van, ami­kor a kis települések népes­ségmegtartó erejéről beszél. Hallgatom az érveit, az in­dulatait, bólogatok és mo­solygok is. Fejtegeti: nehogy félreértsem, egyetért azzal, hogy a falvakban, a tanya- központokban lakók hazánk egyenrangú állampolgárai, joguk van ugyanúgy élni, mint bárki másnak. Érti és érzi: különösen fontos tár­sadalmi érdek, hogy a fel­növekvő nemzedéket ne érintse előnytelenül a szülők lakóhelye, amennyire lehet, mérsékeljük az ebből eredő hátrányokat. Miért van az mégis, ha alapellátásról esik szó, szinte mindenki a keres­kedelemre gondol. Ebbe a fogalomba ugyanis beletarto­zik a szolgáltatás, a közleke­dés, a hírközlés, az oktatás, a művelődés. Tudomásul kell vennünk, hogy a népesség­megtartó erő fokozása komp­lex feladat. Azt is belátja: nagy fele­lősség hárul a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre. Csakhogy az utóbbi évek­ben megnőtt a helyi vezetők étvágya. Majdhogynem to­ronyórát követelnek az ÁFÉSZ-ektől — láncostól, most már az Operaház fel­építése következik, tette hoz­zá némi iróniával. Minek egy ezer lelket számláló kisközségben például ABC- áruház? Másik kollégája azt kérdezte: mi az, hogy alap­vető cikkek? Ezt a listát ré­gen bővíteni kellett volna, hiszen ma már a liszten, a cukron és a són kívül többek között a mirelitáru is ideso­rolható. Mielőtt állást foglalnánk pro és kontra, vizsgáljuk meg a valóságot. Hazánkban az ezer lélekszám alatti köz­ségek aránya 52,4 százalék, megyénkben ez a szám alig 14 százalékot tesz ki. Ennek ellenéi’e nem kevés tenni­való vár a szövetkezetekre. Békés megyében ugyanis maradt parlag. A korábban nem művelt területek, ta­nyahelyek, feleslegessé vált utak, árkok hasznosítására is vállalkoznak. Hogy milyen mértékben? Nos, az előbb már említett földvédelmi alapból a ko­rábbi három-négy millió fo­rint helyett a gazdaságok 1984-re 14 millió forintos tá­mogatási kérelmet nyújtot­tak be. Az igények több mint hétszáz hektárra vo­natkoznak. A földhivatal felmérte azt is, hogy kisebb költséggel két-három éven belül 450 hektárt, 5—10 éven belül négyszáz hektárt és hosszabb távon 1600 hektárt hasznosíthatnak az üzemek, ha vállalják az ezzel járó jelentős, nemegyszer hektá­ronkénti 40—50 ezer forint költséget. A termőföld védelmét sza­bályozók is biztosítják. Egy hektár föld kivonása a ter­melésből 1,5 millió forintba kerül, az engedély nélküli felhasználás pedig ennek az összegnek a háromszorosa is lehet. Mentesül a fizetési kötelezettség alól a gazdál­kodó, ha a kivont terület he­lyett mezőgazdaságilag nem művelt, hasonló minőségű és területű földet hasznosít. A földhivatal a felsorolta­kon kívül az üzemi területek ésszerű kialakítását, tömbö- sítését is szorgalmazza. Ez nemcsak a népgazdaság, ha­nem az üzemek érdeke is. Az egymástól távol eső, vagy szalagszerűen elterülő földe­ken a termelés költsége jó­val nagyobb, öt év alatt, 1978 és 1983 között a gazda­ságok önkéntes földcseréi meghaladták a 20 ezer hek­tárt. További 15—20 ezer hektár cseréje lenne még indokolt. 1983-ban még 3 ezer hektár cserélt gazdát, de a földek minőségi különb­csaknem 52 ezer ember, a lakosság 12 százaléka él ta­nyákon, tanyaközpontokban, kisközségekben, peremkerü­letekben. Az ÁFÉSZ-ek 137 kiskereskedelmi boltban ta­valy 362 millió forint bevé­telre tettek szert. A forgalmi adatokat elemezve azonnal szembeötlik: az összes el­adás 54 százaléka élelmiszer, mégis az egy lakosra jutó ilyen forgalom 25 százalék­kal alacsonyabb a megyei át­lagnál. Ezt azzal magyaráz­zák, hogy jelentős a falvak­ban, a tanyákon a sertés- és baromfinevelés, tehát az ön­ellátás nagyban befolyásolja a bolti vásárlást. Az áruutánpótlást azonban sok minden befolyásolja. A sütő-, a tej- és húsipar igyekszik a követelmények­nek megfelelni, amely nem mindig sikerül. A kenyeret és a péksüteményt az üzle­tek 80 százaléka délelőtt 10 és 12 óra közölt kapja meg. A Kunság Kereskedelmi Vál­lalat békéscsabai fiókja pél­dául a megrendelések 30— 60 százalékát teljesíti, a szállítási ütemtervtől pedig 2—3 nappal is eltérnek. Va­lamivel jobbak a tapaszta­latok az orosházi fióknál, a karcagiak szállítása viszont igazodik a területi igények­hez. Az áruutánpótlás szín­vonalának emelését a leg­hatásosabban a mozgóbolt- rendszer meghonosítása je­lentheti. Ilyen gondolattal foglalkozik az orosházi és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ. B Az utak keresése minden­képpen indokolt, mert a kis falusi és tanyasi boltok nem kép sek egyszerre megfelelő mennyiségű árut fogadni. Ezek az üzletek általában elavult, bérelt helyiségek, amelyek gátolják a moder­nebb technika térhódítását. Igaz, sok helyen van hűtő- szekrény, mélyhűtőberende­zés, de olyan bolt is akad, ahol még villany sincs. A dolgozók többsége szakkép­zetlen, nincs idejük a tanú­ságé, már megnehezíti, las­sítja ezt a folyamatot. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal érté­kelte a földhivatalnak az ál­lampolgárok tartós földhasz­nálati igényével kapcsolatos tevékenységét is. Megállapí­totta, hogy a megyében az ilyen igényeket nem tudják kielégíteni. Ezért a hivatal feladata többek közt, hogy felmérje azokat a területe­ket, amelyek nagyüzemi me­zőgazdasági • művelésre al­kalmatlanok, majd javasol­ja a tanácsoknak, mezőgaz­dasági üzemeknek ezek át­adását az igénylőknek tar­tós használatra. Az előzetes * felmérések szerint a megyé­ben több száz hektár ilyen föld van. A hivatal sikeresen tesz eleget ingatlan-nyilvántartá­si kötelezettségeinek. Több mint 350 ezer ingatlan ada­tait tartják nyilván, s bár­melyikről perceken belül in­formációt adnak az érdeklő­dőknek, akár adás-vételi szerződésekhez, lakásépíté­sekhez, OTP-kölcsönökhöz kellenek azok. Évente 30— 40 ezer ingatlan adatairól készítenek információszol­gáltatás céljából másolatot. A mostani nyilvántartási rendszer 1978 és 1980 között készült el, nagy költséggel. A szolgáltatás és persze a nyilvántartás színvonalát befolyásolja az is, hogy az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek tájékoztatják-e a földhivatalt a változásokról. Ezt gyakran elmulasztják, pedig a bejelentési kötele­zettséget jogszabály írja elő. A Békés megyei Földhi­vatal az utóbbi években eredményes munkát végzett, ugyanakkor a földvédelmi munkák megoldása szakem­berhiány miatt a későbbi­ekben akadályokba ütközik. Ezért is javasolta az Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hivatal a káderfejlesztési tervek felülvizsgálatát. Kepcnycs János lásra. A kis boltok túlnyo­mó része veszteséges, a for­galmat már nem képesek fo­kozni. Az állami gazdaságok, a tsz-ek a legmagasabb bér­leti díjat kérik, a kiskereske­dők sem tolonganak ilyen helyen üzletet nyitni. Per­sze, mindez nem azt jelenti, hogy a kis boltoknak befel­legzett. Ellenkezőleg. A né­pességmegtartó erő lényeges fokmérője a kereskedelmi ellátás javítása. A SZÖ- VOSZ évente 250—300 mil­lió forintot ad felújításra. Megyénk 15 fogyasztási szö­vetkezete 310 ezer forint béremelést hajtott végre, ezt az összeget munkahelyi pót­lékként a falusi és a tanya­si vegyesboltok dolgozói kapták. A MÉSZÖV illeté­kesei több nagykereskedel­mi vállalattal tárgyaltak az áruellátás javításáról, a kap­csolatok erősítéséről. # Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben szép eredmé­nyeket értünk el a terület- és településfejlesztésben. Ezek akkor is jelentősek, ha sok gonddal, nehézséggel, esetenként szakszerűtlen­séggel jártak. Igen, me­gyénkben is avattunk olyan ABC-áruházat, amely gaz­daságilag nem kifizetődő, a lélekszám sem indokolta létrehozását. Az ott élők vi­szont örülnek, hiszen évtize­dekre megoldották a napi­cikkek kulturált beszerzését. Tudjuk, ezekben az évek­ben a települések korszerű­sítését szolgáló források szűkülnek. Ilyen körülmé­nyek között még jobban oda kell figyelni az igazsá­gos elosztásra. Ne ígérjünk toronyórát láncostól, vagy Operaházat, csak azt, amire futja. De a szövetkezeti tag­ságot, az ott élő embereket vonjuk be a döntésekbe. Mert itt is elengedhetetlen a fokozottabb társadalmi de­mokratizmus. És akkor alig­ha kondulnak meg a vész­harangok a kis településeink felett. Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents