Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1983. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVin. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Kádár lános a Német Demokratikus Köztársaságba utazik v Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Erich Honeckernek, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hi­vatalos, baráti látogatásra az NDK-ba utazik. Időközi választásokat tartanak szombaton Az Elnöki Tanács novem­ber 26-ra tűzte ki az or­szággyűlési képviselők idő­közi választását, az elhunyt Tóth István, Klaukó Mátyás, Cseterki Lajos és Várkonyi Imre megüresedett képvise­lői helyének betöltésére a budapesti 26., a Békés me­gyei 10., a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei 3. ésaBács- Kiskun megyei 6. számú or­szággyűlési választókerület­ben. A Fővárosi Tanács, s az érintett megyei tanácsok ugyancsak erre a napra tűz­ték ki a helyi tanácstagok időközi választását: mintegy 900 választókerületben állí­tottak jelölteket elköltözés, elhalálozás vagy egyéb okok miatt megüresedett tanács­tagi helyekre. A budapesti 26. számú or­szággyűlési választókerület­ben Boros Lászlót, a Posta Kísérleti Intézete techniku­sát és Hanoi Józsefet, a Fő­városi Szerelőipari Vállalat főépítésvezetőjét, a Békés megyei 10. számú ország- gyűlési választókerületben Zahorecz Józsefet, a gádoro- si November 7. Mgtsz el­nökét, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei 3. számú országgyűlési választókerü­letben dr. Czibere Tibort, a Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem rektorát, a Bács- Kiskun megyei 6. számú or­szággyűlési választókerület­ben pedig Sztrapák Feren­cet, a Petőfi Népe című lap főszerkesztőjét jelölték or­szággyűlési képviselőnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a jelöléseket be­nyújtotta az Országos Vá­lasztási Elnökségnek, amely megállapította, hogy a je­lölések törvényesek voltak. A helyi tanácstagi választó- kerületekben is mindenütt megtartották a jelölő gyűlé­seket, amelyeket követően az illetékes választási szer­vek megállapították, hogy a jelölések a törvényes elő­írásoknak megfeleltek. A gyűléseken elfogadott országgyűlési képviselői és helyi tanácstagi jelöltekre szombaton szavazhatnak az állampolgárok. A szavazóhe­lyiségekben reggel 6-tól es­te 6-ig várják a választókat, akiktől kérik, hogy a szava­záshoz személyigazolványu­kat vigyék magukkal. A szombati időközi vá­lasztásokkor még a régi vá­lasztójogi törvény van ér­vényben, amely nem teszi kötelezővé két, vagy több jelölt állítását. Ennek elle­nére a választójogi törvény- tervezettel kapcsolatos tár­sadalmi viták hatásaként sok választókerületben éltek a többes jelölés lehetőségével. Növekvő vetömagkivitel Sikeres évet zárhat a Hun- garoseed Gazdasági Társa­ság, az elmúlt évihez ké­pest 15 százalékkal növeli tőkés kivitelét, s a vetőmag­vakból származó bevétele eléri a 32 millió dollárt. A forgalom döntő többsége az úgynevezett céltermeltetés­ből adódik; a nyugat-európai országok és az Egyesült Ál­lamok cégei szaporításra át­adják korszerű vetőmagvai- kat magyar partnereiknek, s a termeléshez szükséges szakmai tudásért, a gépek, a technológia és a föld hasz­nálatáért fizetnek. Ily mó­don elsősorban gabonát, ku­koricát, búzát, fűféléket, mustárt, vörsöherét és borsót termelnek a külföldi meg­rendelőknek. A külföldi érdeklődők szí­vesen termeltetnek hazánk­ban magvakat. A Kárpát­medence éghajlata, talaj­adottságai, nem utolsósorban a hazai szakemberek hozzá­értése ugyanis egyfajta _ ga­ranciát jelent a jó minőség­re. Mindezt azonban még jobban lehetne kamatoztat­ni, ha az itthon kinemesített növények szaporítóanyagát maguk az üzemek termelnék meg, és adnák el exportra, magasabb áron. A magyar növénynemesítés eredmé­nyességét gátolja az új faj­ták nemesítéséhez szükséges jelentős szellemi, anyagi rá­fordítás — a megfelelő ér­dekeltség híján — rendsze­rint nem térül meg. Néhány növénynél azonban ennek ellenére is világszínvonalú fajtákat nemesítettek ki a kutatók. A gazdaságosabb termesz­tést, s az export fokozását szolgálják a termelési együtt­működések. Jelenleg ötféle kooperáció van érvényben hazai üzemek és külföldi cégek között kukorica, hagy­ma, borsó és más növények közös nemesítésére. A közös munka már ered­ményt is hozott. Holland ku­tatókkal együtt a magyar szakemberek bőven termő új babfajtát nemesítettek ki, s most harmadik piacon kí­vánják együtt értékesíteni a növény szaporítóanyagát. A szorosabb együttműködés ér­dekében a Hungaroseed a Vetőmag-termeltető és Ér­tékesítő Vállalat, az ÁGKER és a holland Royal Sluis cég hamarosan megállapodást köt magyar—holland vető­mag-termeltető közös válla­lat létrehozására magyaror­szági székhellyel. A jövő év­től induló új vállalkozás azért is előnyös lesz a hazai fél számára, mert a közös munkához a hollandok adják a pontosan működő, korsze­rű technikai felszerelést, amely egyik biztosítéka az eredményes magtermesztés­nek. Az iparfejlesztés kérdései Nápolyi László ipari államtitkár előadása Az iparfejlesztés közép- és hosszútávú elképzeléseiről, a megvalósítás reális esélyeiről tartott előadást Kapolyi László ipari államtitkár, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesület Békés me­gyei Szervezetének székházá­ban. A tegnap délután fél 4- kor kezdődött tájékoztatóban szólt arról, hogy az iparnak szerepe van a fizetőképesség megőrzésében, az életszínvo­nal megtartásában. Arról a folyamatról beszélt, amely az ipar megújhodását jellemzi, az exportorientált fejlesztés­ről, a mennyiség és az ár­színvonal összefüggéséről, az importcsökkentés módjairól, lehetőségeiről, az élőmunka- és az eszközhatékonyságról. Elemezte a technológiailag orientált műszaki fejlesztést, a nemzetközi munkamegosz­tás feltételrendszerének vál­tozását, s e témakörön belül a versenyképesség fontossá­gát. Az előadást követően Ka­polyi László ipari államtit­kár Békés megye vezetőivel tárgyalt a vezetékes föld- gázellátás további bővítésé­ről — különös tekintettel az olaj kiváltására. Szó esette a villamos hálózat felújításáról is, főként a tanyai területe­ken. Sz. J. A Szovjetunió tizenegyedik ötéves terv-lakásprogramjának megvalósulása alapjában véve az előírt ütem szerint halad. Abból a 10 millió lakásból és családi házból, amelyet a jelen tervidőszakban kell felépíteni 4 millió még az ötéves terv első két évében elkészült és átadásra került. 1983 első hat hónapjában további 640 ezer új lakásba költöztek be a la­kók. A képen: új házak Leningrádban (Fotó: APN — KS) Közlekedés és környezet- védelem A közutakon robogó au­tók, tehergépkocsik, autó­buszok kipufogógázaikkal a levegőt, az üzemapyagok el­égetésekor keletkező nehéz­fémekkel, s az utakra télen kiszórt sóval a talajt szeny- nyezik, e környezetre káros anyagok a táplálékláncon ke­resztül veszélyeztethetik az embert. Miként lehet felol­dani a közúti közlekedés és a környezetvédelem ellenté­tét — erről tanácskoztak a Hazafias Népfront országos elnöksége környezetvédelmi munkabizottságának tagjai szerdán a HNF OT székhá­zában. A közúti közlekedésért fe­lelősök igyekeznek eleget tenni a környezetvédelmi előírásoknak, s arra törek­szenek, hogy ne csak elke­rüljék, hanem megfelelő szakmai előrelátással fel is oldják a feltételezhető és ténylegesen meglevő konf­liktushelyzeteket — mondot­ta vitaindítójában Hegyi Kálmán, a Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezető­je. Rámutatott arra is, hogy ez nem csupán az úttervező mérnökök feladata: a közúti közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelmi tennivalók­ba be kell vonni más szak­területek képviselőit is, bio­lógusokat, kertészeket, me­zőgazdászokat, erdőmémö- köket, s nem utolsósorban a közlekedésbiztonság kérdé­seiben járatos szakembere­ket. A napi tennivalók mel­lett kellő figyelmet kell for­dítani a most készülő, s a közlekedést hosszú ideig meghatározó országos köz­úthálózat-fejlesztési koncep­ció kidolgozására — hang­súlyozta Hegyi Kálmán. Többen szorgalmazták, hogy a városi közlekedés tervezésekor a már jól be­vált társadalmi viták hagyo­mányait kell folytatni, s még az útépítéseket megelőzően kell kikérni az érintettek vé­leményét. Budapesten lehe­tőséget kell teremteni a je­lenleginél folyamatosabb közlekedés megteremtésére, amit — úgy tűnik — az úgynevezett zöldhullám- program nem szolgált elég eredményesen. A gyakori megállások nélküli közleke­dés ugyanis nemcsak üzem­anyag-takarékosság szem­pontjából fontos, hanem csökkenti a zajártalmakat, s a levegőszennyezést is — hangoztatták a felszólalók. Befejeződött a Babits-emlékülés az Akadémián Szerdán befejeződött a Ba­bits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából az MTA nyelv- és irodalom- tudományok osztálya, a Ma­gyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezte tudomá­nyos ülésszak az Akadémián. A kétnapos tanácskozáson nemcsak az utóbbi években fellendülő Babits-kutatás eredményeit összegezték az előadók, hanem a még nyi­tott vagy kevésbé feltárt kérdésekre is megpróbáltak választ adni, s bemutatták a legújabb kutatások adatait is. Az ülésszak referátumai három kérdéskörre összpon­tosítottak: elemezték Babits költői műfajait, feltárták életművének filozófiai ösz­tönzőit, valamint szemléleté­nek összefüggéseit a korszak irodalomtudományának tör­ténetével, művelődéstörté­netével. Az emlékülés második napján Bodnár György Ba­bits esszéi, tanulmányai és irodalomtörténeti szintézisei alapján annak a költőnek az irodalomelméletét vázolta fel, aki — Ady mellett — a századelő magyar költői megújulásának egyik lehető­ségét teremtette meg. Len­gyel Balázs „Ész és intuíció kérdésköre Babits tanulmá­nyaiban” című előadásában a költő filozófiai látásmódjá­nak alakulását ismertette, rámutatva: a Jónás könyve szerves gondolati, filozófiai fejlődés eredménye. Babits és antikvitás viszonyát a poéta „Odüsszeusz és a szi­rének” című novellájának elemzésével Ritoók Zsigmond világította meg, a „Laoda- meia” című Babits-drámáról pedig Hubay Miklós érteke­zett. Végül George Cushing angliai tanszékvezető egye­temi tanár tartott magyar nyelvű előadást „Babits és az angol klasszika-filológiai hagyomány” címmel, ki­emelve, hogy az angolok számára talán azért Babits a legérthetőbb XX. századi magyar költő, mert az antik kultúra, melyből oly gyakran merített, nem ismeretlen a szigetországbeliek között sem. Zárszavában Németh G. Béla akadémikus hangsú­lyozta: az üléssorozatot a szakszerűség, az érdemi vita jellemezte. Az előadók kitű­nő anyagismerettel szóltak hozzá a témához, ugyanak­kor — talán éppen Babits szellemének köszönhetően — az egyébként oly gyakori szépelgés szerencsére telje­sen hiányzott a referátumok­ból. A szakemberek nem azzal adtak jelentőséget a jeles költőnek, hogy másokat kisebbítettek, nem valaki el­lenében emelték ki fő voná­sait, hanem Babits értékeire mutattak rá. Valamennyi előadó esztétikai érvekkel élt, az irodalmat használta fel bizonyítéknak Babits vi­lágnézete, társadalmi állás­pontja vizsgálatakor. Az emlékülés jelentős volt abból a szempontból is, hogy köze­lebb hozta egymáshoz a gon­dolkodás-, a művelődés- és az irodalomtörténetet — hangsúlyozta Németh G. Bé­la. Magyar vállalatok a müncheni szakvásárokon 1984-ben a müncheni vá­sárközpont több mint 20 szakvásárnak ad otthont, és a vásári szezont a BAU nemzetközi építőipari kiállí­tással nyitják. Egy másik nagy érdeklődésre számot tartó bemutatójuk, az IFAT hulladékhasznosítási szakki­állítás. A két vásárról tar­tottak tegnap szerdán sajtó- tájékoztatót az Atrium Hyatt szállóban a müncheni vásár­szervezők. Elmondták: az építőipari vásárt négyévente rendezik meg, s ez a kontinens legje­lentősebb ilyen szakvására. A januári kiállításon 15 ország cégei állítják ki új technoló­giáikat, több mint 137 ezer négyzetméternyi területen. A másik jelentős szakvá­sár a hulladékfeldolgozással és -hasznosítással foglalkozik majd. Erre 19 ország 700 ki­állítóját várják. A magyar vállalatok sorában a Chemo- komplex, a Licencia, a Nikex és a Fővárosi Csatornázási Művek állít ki. A müncheni vásárszervezők kiemelték, hogy a bemutatón nagy fi­gyelmet szentelnek majd a vízvédelemnek, pontosabban a vízszennyeződések megaka­dályozását szolgáló eljárások ismertetésének. Példaként mondták el, hogy nemzetkö­zi számítások szerint egy kiló papír előállításához 50 liter, egy tonna papírzsebkendő készítéséhez 20 ezer liter vi­zet használnak fel, nem be­szélve a többi feldolgozó iparágak tetemes vízfelhasz­nálásáról. Ez a vízmennyiség olyannyira szennyeződik, hogy többé már nem lehet hasznosítani. Az ipari vízfel­használás az utóbbi években világszerte megsokszorozó­dott, éppen ezért a termé­szeti víz védelme minden nemzet számára fontos fel­adattá vált. Egyebek között ezzel a témával is foglalko­zik majd a kiállítással egy időben megrendezendő kong­resszus, amelyen számos ma­gyar szakember is részt vesz majd. Hetvenöt éves a villamosközlekedés Szegeden Hetvenöt évvel ezelőtt, 1908 novemberében indult meg a villamosközlekedés Szegeden. Ebből az alkalom­ból szerdán kiállítást nyitot­tak a Technika Házában. A jubileumi kiállításon kora­beli fotók, dokumentumok és tárgyi emlékek illusztrál­ják a szegedi tömegközleke­dés történetét. Láthatók azok az élethű, méretarányos ki- csinyítésű makettek, amelyek a különböző típusú villamo­sokról készültek. Az első kocsikban, amelyek a győri vagongyárból érkeztek, 25 lóerős motorok voltak, és óránként 10—12 kilométeres sebességgel szállították az utasokat. A bemutató felidé­zi, hogy az első villamos vasútvonalat Szegeden, a nagyállomás és a Rókusi pá­lyaudvar között építették meg 4311 méter hosszúságban. Bemutatja a kiállítás a tö­megközlekedés korszerűsí­tésének különböző állomásait is. A városban öt éve indul­tak meg a vidék első troli- buszjáratai, s ezek ma már fele annyi utast szállítanak, mint a villamosok.

Next

/
Thumbnails
Contents