Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

1983. november 23., szerda Hetven esztendős Benjamin Britten Alig található századunk zeneszerzői között olyan je­lentős egyéniség, aki sokol­dalúságban, a világ társa­dalmi és politikai ellent­mondásainak felismerésé­ben, és nem utolsósorban ízig-vérig zseniális muzsi­kus együtt említhető lenne a hetven évvel ezelőtt, 1913. november 22-én született Benjámin Brittennel. A sziklás, hullámtarajos, angol tengerparti kisváros, Lowestoft részben meghatá­rozója volt az itt született Britten későbbi operáiban megjelenő emberi karakte­reknek. A szülőföld öröksé­ge az egyik legnépszerűbb mű, a Peter Grimes alak­jaiban jelent meg talán leg­erőteljesebben. Ez a valósá­got kegyetlen realisztikus- ságában ábrázoló, minden romantikus idilltől mentes, tragikus falusi életkép a szegény halászok gyerek­korból ismert alakjainak emlékét őrzi. „A szegények poétája” — mondták a fia­tal Brittenre a mű bemuta­tása idején, amely a Paul Bunyón című, 1941-ben be­mutatott opera bukása után végre sikert hozott szerző­jének. Ettől kezdve a szá­zad egyik legnagyobb ope­raköltőjének tekintik Brit­tent, Wagner és Debussy után a műfaj talán legjelen­tősebb megújítójának, aki különösen fejlett színpadi érzékével, bámulatos dra­maturgiai megjelenítő kész­ségével, és a jellemábrázo­lásban alkalmazott erőteljes zenei kifejezőerejével tűnt fel. Britten szimfonikus, ora- torikus, sőt kamaraművek komponistájaként is kiemel­kedő szerző. Talán két leg­jelentősebb mestere, Frank Bridge és John Ireland ha­tására írja azokat a korai szimfonikus alkotásokat, amelyekkel első sikereit aratja. Britten már ötesz­tendős korától' folyamatosan komponált, s kilencéves, amikor első, immár figyel­met érdemlő alkotását, he­gedűversenyét megírta, ti­zenhat esztendős korában már egy oratórium, tíz zon­goraszonáta, hat vonósné­gyes, egy szimfónia és jó néhány dal és zongoradarab szerzője. Zongoraművészi karrierje is bizonyára a kon­certirodalom felé fordítja fi­gyelmét. Említett első operá­jának a bemutatója idején Britten már 28 éves. Négy esztendővel később a Peter Grimes. Két kamaraoperája, a Lukrécia elrablása és az Albert Herring után megírja A kis kéményseprőt, majd a Glorianát, azután táncjáté­kát, A pagodák hercegét, és — Shakespeare nyomán — A szentivánéji álom című nagysikerű vígoperáját. Britten hihetetlenül ter­mékeny alkotó energiájából még olyan világhírűvé vált kompozíciók megírására >s jutott, mint — egyebek közt — a Háborús Requem, a Simple Symphony, a Variá­ciók és júga egy Purcell-té- mára ... Mérhetetlen drámai sodrású műveiben gyakran felbukkan a humor, a szatíra, a természet erőihez és szép­séghez való vonzódás. És ha figyelembe vesszük például azt is, hogy fiatal éveiben gyakran muzsikált hadikór­házakban, óvóhelyeken — Benjamin Britten emberi­művészi magatartásában, személyiségében korunk egyik legnagyobb humanista művészét tisztelhetjük. Sz. Gy. Könyvtári jegyzések 1983 /2 Nemrég jelent meg a Könyvtári jegyzések leg­újabb száma, a Békés me­gyei Könyvtár kiadványa. Az olvasókörök, -egyletek mintegy száz évvel ezelőtt alakultak hazánkban, shosz- szú évtizedeken keresztül je­lentős szerepük volt a városi iparosok, a falusi feltörekvő parasztság művelődésében. Jelentőségük a könyvtári há­lózat fejlődésével egyenes arányban csökkent. Kevés ol­vasókör munkájának doku­mentumai maradtak fent, ezek — az egyleti tevékeny­ség ismertetésén túl — pá­ratlan értékű helyismereti, helytörténeti anyagot tartal­maznak. Egy ilyen fennma­radt — több száz oldalas kéz­zel írt — dokumentumot is­mertet Balogh Ferenc, a Bé- késszentandrási olvasóegylet jegyzőkönyveiből olvasha­tunk érdekes részleteket, egyúttal betekinthetünk az egylet húszévi — 1876-tól, 1895-ig tartó — munkájába. A gyulai orvosi szakkönyv­tárat, mely a megyei kór­házban van, Kis-Pál Sándor, né mutatja be. Ez a könyv­tár 1900-ban jött létre, je­lenleg 11 ezer ötszáz kötettel rendelkezik, s elsősorban az egészségügyi dolgozók szak­mai igényeit törekszik kielé­gíteni. A könyvtár szolgál­tatásairól, mindennapi te­vékenységéről is olvashatunk az írásban. A továbbiakban a békési Sárrét muzeális gyűjtemé­nyének kialakulásáról, az el­múlt két évtized gyűjtő­munkájáról számol be sze­mélyes hangú írásában Mik- lya Jenő, a szeghalmi múze­um vezetője. Ady Endre gyulai színhá­zi látogatásainak — melye­ket csak a Nagyváradi Nap­lóban megjelent kritikái tá­masztanak alá — lehetséges időpontjait Marik Dénes helytörténeti kutató taglalja. Érdekes, vaskos füzet ke­rült elő Körösnagyharsány- ból: Csikós Ágnes tanuló 1862-ben írt iskolai és min­denes könyve. Beck Zoltán ismerteti ezt a füzetet, mely­nek legérdekesebb része Har- riet Beecher Stowe: Tamás bátyja kunyhója című re­gényének verses kivonatát tartalmazza, tíz évvel a mű megjelenése után, többek kö­zött Kossuthról, Garibaldiról szóló népdalok társaságában. Végezetül — Varga Gábor- né összeállításában — az 1982-ben megjelent Békés megyei kiadványok, vala­mint a máshol kiadott me­gyei vonatkozású könyvek listája található a könyvtári jegyzék legújabb számában. P. F. Naptárak a falon Beszélgetés egy kiállításról November 17-én Békés­csabán, a Kner Nyomda ki­állítótermében új, érdekes anyag került bemutatásra. A falon, a vitrinekben naptá­rakat látni. Kártyanaptárak, falinaptárak, asztali naptá­rak ... Fémből, papírból, textilből... A Szovjetunió­ból, Dél-Amerikából, Japán­ból ... Abonyi-Nagy Árpád, aki a Wagner József gyűjtemé­nyéből összeállított kiállítást megnyitotta, a naptárak egy­kori és mai létéről, szerepé­ről beszélt. Emlékezett az egykori vásárokra, mikor esemény volt az új kalen­dárium megjelenése. Meg­vették sokan, és méltó hely­re, a nagy tükör mellé akasztották, hogy mindig szem előtt legyen. És szólt az élelmes kereskedőkről, akik flitterekkel, csókolózó galambpárokkal ékes fali­naptárokkal lepték meg év ' végén vásárlóikat. Aztán véget ért a meg­nyitó, s mi ottmaradtunk a látnivalókkal. A képeket csodáltuk, melyek mesetája­kat mutatnak be valószínűt- lenüj kék egek alatt. Mások a modelleket, a légiesen kar­csú szépasszonyokat néze­gették nagy lelkesedéssel. Amott a virágokkal ékesí­tett falinaptárakban gyö­nyörködhettünk. Voltak, akik „szakmai szemmel” a nyomdatechnika bravúrját dicsérték egyik-másik dara­bon. Vajon a gyűjtemény tu­lajdonosának miért kedve­sek a bemutatott naptárak? Muzeális értékük, csaknem hivalkodó szépségük, töké­letességük, vagy talán sok­színűségük miatt? Nos, nem hagyott nyugodni a kérdés, felkerestem munkahelyén a MÉSZÖV főelőadóját, Wag­ner Józsefet, beszéljen kedv­teléséről. „Apám, vasúti tisztviselő­ként sokfelé eljárt, s gazdag bélyeggyűjteményt mondha­tott magáénak. Ügy 14 éves lehettem, mikor — szigorú feltételeket szabva: csak tiszta kézzel, csipesszel nyúl­hatok a teljesen hibátlan bé­lyegekhez — engem is közel engedett kincseihez. Attól kezdve ketten gyűjtöttünk. Mikor utoljára számoltuk, úgy 14 ezer bélyeg lehetett az albumban. Aztán jött a háború, a bombázás, és oda­lett a pompás gyűjtemény ... Azóta nem foglalkozok bé­lyeggel. Volt más. Ez időben a szalvétagyűjtés divatjának hódoltam, volt is jócskán, de a keresztlányaim elkér­ték, hát odaadtam . . . Eny- nyit a gyűjtőszenvedély ki­alakulásáról. Ám volt egy másik indí­ték is. Tanáraim annak ide­jén megkövetelték, hogy ami nyelvet tanulunk — szerbet, németet, franciát — azt hasznosítsuk is, ha másként nem, hát levelezéssel. Rá­adásul egy baráfom, mivel amolyan könyvbújó gyerek hírében álltam, egy könyvet ajándékozott nekem 1942- ben. »Ha kell, tedd el, ha nem érdekel, dobd ki« — mondta. Baranyai Imre esz­perantó nyelvkönyve volt. No, én nem dobtam ki. A nyelvek által rengeteg levelezőtársat szerez az em­ber. Egyik-másik hazájabe- li naptárral kedveskedett, s én elraktam őket szép sor­jában. Ha a munkám során vállalatoknál vagy kiállítá­sokon reklámnaptárakat kaptam ? Azt is elrakosgat­tam. Ezt csak azért mondom el, mert nem volt tudatos elha­tározás, hogy most ezt fo­gom gyűjteni. Adva volt jó néhány naptár, melyeknek szépségében kedvem leltem. Aztán úgy 5 éve megint előszédegettem őket, sorba- raktam évszámok szerint, s lám, .egy egész történelmet meséltek nekem. Az 1936- os Csabjanszki kalendár ré­gi világba enged bepillan­tani. Így az 1950-es Kincses Kalendárium is ... A kül­földi naptárak mindegyike egy-egy barátság emlékét őrzi. Szóval, ettől kezdve már tudatosan törekedtem a gyűjtemény gazdagítására. Jelenleg úgy 1600—1800 da­rab lehet belőlük. A kiállításról mit is mondhatnék? Nem gondol­tam én ilyesmire, s igen­csak , meglepődtem, mikor felkértek a nyomdától, mu­tassam be a gyűjteményt. Aztán belegyeztem, hiszen híve vagyok mindennek, ami szép, ami a műveltséget gazdagítja, s a nemzetek közötti kapcsolatokat ápol­hatja. Nos, valahol ezek a naptárak közvetítik mindezt másoknak is ezen a kiállí­táson. Ezért vállaltam örömmel." Sok mindenről esik még szó. Hogy hamarosan nyug­díjba megy, s akkor élhet csak igazán nemes szenve­délyeinek, a levelezésnek, az idegenvezetésnek, a gyűjtés­nek ... Jó egészséget kívá­nunk hozzá mindazok nevé­ben is, akik megtekintik a november 27-ig nyitva tartó kiállítást. Nagy Agnes Az egyik kedvenc naptár Fotó: Fazekas László Mai műsor KOSSUTH RADIÖ 8.27: Eszményképek. 8.57: Lápi lábbelik. 9.12: Operettegyüttesek. 9.53: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: A japáni halászok, (rádiójáték) 11.27: A magyar népdal hete. 12.45: Portré Juhász Imre gé­pészmérnökről. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Filmzene. 15.28: MR 10—14. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Rimszkij-Korszakov: Se­herezádé. 17.05: Ojítók. 17.30: Reflektorfényben egy ope­raária. 17.57: Haydn: E-dúr trió. 19.15: Babits Mihály maszkjai. I. 20.00: Évszázadok mesterművei. 20.48: A magyar népdal hete. 21.30: Külpolitikai Klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.45: Magyarok a trópusokon. 23.00: Operarészletek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.45: Sanzonok. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család. 12.05: Népi muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Zenés délután. 14.18: Fúvóskeringök. 14.35: Slágermúzeum. 15.36: offenbach-felvételek. 16.00: Mi van, ha... házaso­dunk? 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Zenés összeállítás. 19.05: Nótafelvételekböl. 19.45: A Kansas együttes felvé­teleiből. 20.35: Díszvacsora a temetkezési vállalatnál, (komédia) 21.58: A magyar népdal hete. 22.28: Gyulai Gaál Ferenc szer­zeményeiből. 23.20: Melódia és ritmus. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.10: Oj operalemezeinkből. 12.25: Kamarazene. 14.00 r Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.20': Szimfonikus zene. 15.36: Hangszerszólók. 16.15: Kamarazene-verseny. , III,2. 16.46: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A Nyíregyházi vegyes kar énekel. 18.10: Dzsesszzene. 18.40: A magyar népdal hete. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Beethoven: B-dúr vonós­négyes. 20.00: Külföldi tudósoké a szó. 20.15: Operaest. 21.11: Szimfonikus zene. 22.34: Rahmanyinov-hangverseny. 23.21: Howart: Farnaby szvit. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hirek. 17.05: A Los Javaloyas együttes slágerdalaiból. 17.10: A NEB vizsgálta. Dalocsa István jegyzete. 17.20: Oj felvételeinkből. Cite- rafeldolgozások alföldi együttesek műsorából. 17.30: Zenés autóstop. Közleke­dési magazin. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: orosz nyelv. 8.30: Iskolatévé: környezetisme­ret. 8.45: Magyarországi műemlékek. 9.00: Iskolatévé: magyar iroda­lom. 9.15: Iskolatévé: magyar nyelv. 9.25: Korok művészete. 9.55: Delta, (ism.) 10.25: Paul esete (film), (ism.) 11.15: Meghökkentő mesék, (té­véfilm) (ism.) 14.45: Komlói cigánygyerekek. 15.20: Iskolatévé: magyar nyelv. 15.40: A film szintaxisa 2. 16.20: Kisfilm. 16.35: Esküvő istenigazából. 18.20: Milyen partnerek va­gyunk? 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Kék fény ... 21.15: A hét műtárgya. 21.20: Tévéegyetem 16/8. 22.10: Zene, zene. zene. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Pulzus. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Objektív. . 22.10: Egy mozgalmas éjszaka, (tévéfilm) BUKAREST 16.05: Mezőgazdasági műsor. 16.25: Kulturális hiradó. 17.00: Nőkről nőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-hiradó. 20.35: Történelmi dokumentu­mok. 20.50: Román színházi est. Ion Popa: A nagy útkereszte­ződés. Befejező rész. 21.50: Stop egy percre. 22.00: Kedvelt előadóművészek. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A foglalkozások tarka vi­lága előtt — művelődési sorozat. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem: Bevezető, utá­na játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. november 23-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: TBAVIATA (a debreceni Csokonai Színház előadása) 16.30 órakor Hódmezővásárhe­lyen: IRGALMAS HAZUGSÁG 19.30 órakor Hódmezővásárhe­lyen: IRGALMAS HAZUGSÁG 1983. november 24-én, csütörtö­kön 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTO KALAMONA Manócska-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Szentpétery-bérlet MOZI Békési Bástya. 4 és 6-kor: Röp­ke éjszaka, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: Meny­nyei seregek. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Ne sápadj!, fél 8-kor: Az ifjúság édes madara. Gyulai Erkel: A birodalom visszavág. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Egy szoknya, egy nadrág, 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Csillagullás, fél 6 és fél 8-kor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Szarvasi Táncsics: Gya­nútlan gyakornok.

Next

/
Thumbnails
Contents