Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-23 / 276. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 23., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Szénbányászatunk mennyiségben kielégíti a fogyasztók igényeit Bánva- és energiaipari vállalatok vezetőinek tanácskozása A szén-, érc- és ásvány- bányászati, a kőolaj- és föld- gázipari, valamint a villa- mosenergia-ipari vállalatok, trösztök gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői tanácskoztak kedden az Ipari Minisztériumban az idei munka tapasztalatairól és a további feladatokról. Kapo- lyi László ipari államtitkár értékelte a munkát és összegezte a legfontosabb jövő évi feladatokat. Elmondotta, hogy a szén- bányászati vállalatok az idén várhatóan 25,1—25,3 millió tonnás termeléssel zárják az évet. Ezzel mennyiségben kielégítik a fogyasztók igényeit, amit máris jelez, hogy a TÜZÉP-telepe- ken és a villamosenergiaiparban is lényegesen növekedtek a készletek, s bőségesen fedezik a téli szükségleteket. A jövő évben is mintegy 25 millió tonna szén és 1,6 millió tonna brikett termelésével számolnak. Ebből 5,1 millió tonnát szállítanak a lakosságnak, ám gondoskodni kell arról, hogy javítsák a minőséget, gyorsítsák a szénelőkészítő művek fejlesztését, s Borsodban mielőbb munkába állítsák a szénmosó művet, hogy a jövő évben már tisztább és magasabb fűtőértékű szenet szállítsanak a lakosságnak. A körültekintő fejlesztéssel, a nagy értékű berendezések hatékony kihasználásával kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy lényegesen csökkenthessék a munkaszüneti és szabadnapokon végzett termelést. Kiemelt feladat, hogy a biztonságos munka érdekében folyamatosan ellenőrizzék a technológiai előírások érvényesítését és azoknak az intézkedéseknek a teljesítését, amelyeket a nyári sorozatos bányaszerencsétlenségek után határoztak meg. A kőolajbányászok teljesítik idei tervüket. Jövőre is a mostanihoz hasonlóan 2 millió tonna kőolaj kitermelése a feladatuk. Földgázból 7 milliárd köbméteres termeléssel számol a jövő évi terv. Fontos feladat, hogy meggyorsítsák a föld alatti föld- gáztároló-helyek kiépítését, bővítését, nehogy a tárolási lehetőségek hiánya szükségessé tegye a termelés visz- szafogását, mint az idén. Az ország energiafelhasználásának struktúráját kedvezően alakítja a paksi atomerőmű, amely az idén várhatóan 2,3—2,4 milliárd kilowattóra villamos energiát ad a népgázdaságnak, s ezzel tetemes mennyiségű szénhidrogén-felhasználástól mentesíti. Az ország energiagazdálkodási programjának megfelelően alakul a felhasználás összetétele, s így 1978-tól számítva 40,7- ről 32,7 százalékra csökkent a kőolajtermékek felhasználásának aránya. A jövő évben várhatóan 1—2 százalékkal nő az ország energiafelhasználása, ezen belül 3,1—3,2 százalékkal pedig, a villamosenergiafogyasztás. Fel kell készülni arra, hogy a hazai villa- mosenergia-termelésben az atomenergia mellett fokozottabban hasznosítsák a gyen- ,gébb fűtőértékű, úgynevezett inertes földgázkészleteket is. Az energiagazdálkodási program alapvető célja, hogy a nemzeti jövedelem növekedési ütemének a felénél jobban ne bővüljön az energia felhasználása. Ezért különösen fontos a gyártási technológiák energiaigényének csökkentése. Megengedhetetlen, hogy több iparágban, mint a nyersvas- és acélgyártásban, az olefintermékek, a nitrogénműtrágya előállításában és a papír- gyártásban nem csökkent, sőt növekedett a fajlagos energia-felhasználás. Nyomatékosabban kell szorgalmazni az olajtüzelésű berendezések mielőbbi felváltását szén- és földgáztüzelési módszerekkel. Indokolt, hogy a mezőgazdasági hulladékot is szélesebb körben hasznosítsák például brikettálással, vagy más módszerekkel, s gyorsabban készüljenek fel a geotermikus energia hatékonyabb hasznosítására is. Az energiagazdálkodási program keretében a helyi források felhasználásával és az üzemek, valamint a lakosság hozzájárulásával 12 település kap vezetékes földgázt. Ám meg kell gyorsítani a szükséges feltételek megteremtését azokon a településeken is, amelyek ugyancsak széles körű összefogással, hasonló módon kívánnak hozzájutni ehhez a gazdaságos energiahordozóhoz. Szabad pártnapok Békés megyében A pártalapszervezetekben, a különböző közösségekben megnőtt az érdeklődés a nemzetközi élet eseményei iránt. Az elníúlt időszakban 200 rendezvényen, politikai vitakörön, fórumon vitatták meg a nemzetközi kérdéseket az előadók és a hallgatóság. Ezek a rendezvények alapszervezeti kezdeményezésre szerveződtek, november 23-tól december 10-ig pedig szervezett, nemzetközi kérdésekkel foglalkozó politikai szabad pártnapokat tartanak Békés megyében. A pártnapok előadói részére adott segítséget a felkészüléshez az a két előadás, melyet tegnap a megyei pártbizottságon hallgatott meg 130 vezető propagandista, járási-városi pártbizottsági apparátusi dolgozó, és a pártnapi előadói aktívahálózat. Barabás János, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője az időszerű nemzetközi kérdésekről tartott előadást. Ezt követően dr. Horváth István vezérőrnagy időszerű katonapolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. A december 10-ig tartó szabad pártnapok rendezvénysorozatával nem zárul le e témáról a tájékoztatás, mert az igények alapján az , érdeklődő alapszervezetek kérésére tartanak . előadásokat. Szövetkezeti konferencia lesz Debrecenben Országos szövetkezeti konferenciát rendez a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság november 25—26- án Debrecenben. A konferencia szervezői kedden a sajtó képviselőinek elmondták, hogy a konferencián elhangzó több mint harminc előadásban kiemelt témaként kezelik majd a szervezeti és vezetési kérdéseket, mindenekelőtt a vállalkozási készség, a megfelelő vállalati és személyi érdekeltség, valamint a szövetkezetek közötti együttműködés témáit. Hatodik alkalommal rendezték meg a közelmúltban Diósgyőrött a munkás kulturális napokat. A háromnapos rendezvénysorozat színhelyén, a miskolci Vasas Művelődési Központban és környékén valóságos vásárvárost és kiállítási központot építettek. A számos szórakozás és látnivaló közül a legérdekesebb az ómassai őskohó begyújtása volt, ahol régi kohászviseletben, az egykori külsőségek közepette csapoltak a kohászok (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) Emlékülés a Babits-centenáriumon Babits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdődött tegnap az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztálya, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezésében az Akadémia felolvasótermében. A kétnapos tanácskozáson az előadók nemcsak az utóbbi években megélénkült Babits- kutatás eredményeit összegzik, hanem választ keresnek a még nyitott vagy kevéssé feltárt kérdésekre is, s bemutatják a legújabb kutatási eredményeket. Az emlékülést Szentágo- thai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: Babits Mihály felelős írástudó volt, az irodalomban és a tudományban egyaránt. Nemcsak az irodalmi műfajok, s a tanulmányírás magas fokú művelőiéként tisztelhetjük, de olyan humanistaként is, aki az írást mindig az emberiség ügyének rendelte alá. „Az elbocsátott vad”1 című pályaképvázlatában Ke- resztury Dezső akadémikus kiemelte: Babits Mihály életművének mélységét, minőségét, sokrétűségét tekintve a kivételes nagyságok közé tartozik. A továbbiakban Németh G. Béla akadémikus „A kései Babits költőszerepének meghatározása” címmel tartott előadást, amelyben a költő egyik legjellemzőbb és legjelentősebb versének, a „Mint különös hírmondónak” jelentését, művészi versalkotó elemeit tárta a hallgatóság elé. Az emlékülés második részében a regényíró Babits Mihályt mutatta be Sőtér István akadémikus. A regények és a versek közötti fontos összefüggésekre is rámutatott. - « „Humánum és valóság" című előadásában Tolnai Gábor akadémikus emlékeztetett arra, hogy „Az európai irodalom története” című műve kiadásához Babits nem járult hozzá, mert az akkori fasiszta rendelkezések értelmében az illetékes minisztérium olyan döntést hozott, hogy a műből hagyják ki a „zsidófajú” írókat. Napirenden a gyes Megújul az ország legnagyobb történelmi városmagja Korszerű technológia a lejtős területek talajának művelésére Pécs belvárosának — az ország legnagyobb kiterjedésű történelmi városmagjának — rekonstrukciójával foglalkozott keddi ülésén a Mecsek-vidéki Idegenforgalmi Bizottság. A középkori várfallal határolt kilencven- két hektárnyi területen több évtizedet átfogó program során újítják fel a lakóházakat és a középületeket. Idegenforgalmi szempontból hazánk egyik legfontosabb helye a pécsi belváros, a testület ezért különös figyelemmel kíséri a védett negyedben folyó rehabilitációs munkát. A mostani ötéves tervben minden eddiginél több — összesen 2362 — lakást újítanak fel Pécsett. Csehszlovák, lengyel és jugoszláv vendég- munkások segítik a rekonstrukciót, ennek eredményeképpen meggyorsult a munka az utóbbi időben, megkezdődött több nagy középület felújítása, ami által kedvezően változik az öreg városrész arculata. A belváros rehabilitációját mozdítja elő több nagy közműprogram is. A városrész védelme érdekében új útrendszert alakítanak ki. A múlt év végén megépült távvezetéken Pécsre érkezett az alföldi földgáz. Az új, kor- . szerű energiahordozó bevezetése hozzájárult a belváros környezetvédelméhez, az épületek — elsősorban a műemlékek — megóvásához. A pécsi városmag megújulásának egyik szembetűnő eredménye az első sétálóutca létrejötte: az ódon hangulatú, apró boltokkal és műhelyekkel teli Sallai utca visszanyerte eredeti — múlt századi — arculatát, s ezáltal a város újabb idegenforgalmi nevezetességgel gazdagodott. A Sallai utca mintájára alakítják ki a történelmi városközpont több más utcájának képét is. A lejtős területek mező- gazdasági művelése gondot okoz a mezőgazdasági nagyüzemeknek; egy részüket ezért az átlagosnál rosszabbul hasznosítják. A költségek sokszor olyan nagyok, hogy az ilyen területen amúgy is általában kisebb hozamok mellett a termelés gyakran nem is kifizetődő. A lejtős területek hiányos talajművelése miatt általában nagyok az eróziós károk is, és a talaj romló vízháztartása a termési eredményeket is kedvezőtlenül befolyásolja. A kérdés megoldására a Szolnok megyei gabona • és ipari növények termelési rendszere új technológiát alakított ki. A termelési rendszer 84 olyan gazdaságban fejti ki tevékenységét, amelyek gazdálkodásának eredményességét alapvetően meghatározzák az észak-magyarországi felszíni viszonyok. A lejtős területekre ható eróziós folyamatok évről évre csökkentik a humuszban és tápanyagokban gazdag termő réteget. A tartós esőzés, illetve olvadás, avagy egy kiadós nyári zápor után szemmel láthatóan pusztul a termőföld. Az ekére alapozott talajművelési rendszer alkalmazása csak növelte az eróziós folyamat talajromboló hatását, mivel a felgyülemlő csapadék lassan megindul a lejtő irányába. A felszín alatt is eróziós folyamat zajlik le; ennek nyomán vályúszerű mélyedések, apró szakadékok keletkeznek a talajban, és ez szintén rontja a növénytermesztés esélyeit. A termelési rendszer szakemberei mélyművelő-tárcsát javasolnak ezekre a talajokra. A 160—280 milliméter mélységig állítható tárcsa előnye, hogy nem fordítja, hanem keveri a talaj felső rétegét, s nem hagy maga mögött olyan barázdákat, amelyek eleve kedvezőtlenül befolyásolják a felszíni vizek mozgását. Egy másik szintén traktorral vontatott szerkezet 10—15 milliméter mélységben készíti el a jó vetőágyat. Ez a munkagép „érdes” felületű talajt hagy maga után, ami gátolja a felszíni vizek elfolyását. A szakemberek a technológia sorába tárcsás mélylazító berendezést is beiktattak. Ezzel a talaj vízbefogadó képességét növelik. A technológiával mintegy 30 százalékos energiamegtakarítást érhetnek el, és alapvetően javíthatják a lejtős területek vízgazdálkodását. A tapasztalatok szerint az eróziós folyamatok szinte teljesen megszűnnek a beavatkozás után. A hároméves kísérleti munkával kialakított technológia több nagyüzemben bevált. Országos elterjesztését megkezdték. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők és családjuk helyzetének alakulására vonatkozó vizsgálat tapasztalatait vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége kedden, a MNOT székházában tartott ülésén. Ferge Zsuzsa, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének osztályvezetője, a MNOT családpolitikai munkabizottságának elnöke tájékoztatta az elnökséget a KSH Népességtudományi Kutató Intézete, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az MTA Szociológiai Kutató Intézetének közreműködésével végzett nemzetközi vizsgálat erédményeiről. Az ülésen megvitatták az MNOT és az elnökség 1984. évi munkatervét. Eszerint a nőtanács a következő esztendőben _ tanulmányozza többek közt az ipari szövetkezetekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeit.
