Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

NÉPÚJSÁG 1983. november 22., hedd ítélkezési feladatokról tanácskozott a Legfelsőbb Bíróság ülése (Folytatás az 1. oldalról) eddiginél nagyobb gondos­ság, körültekintés megkö­vetelése. A teljes ülésen — az elnö­ki előterjesztés nyomán — elemezték a bűnözés helyze­tét. Ennek kapcsán kiemel­ték, hogy szükséges a közve­szélyes munkakerülő szemé­lyekkel szembeni még kö­vetkezetesebb fellépés, mert a munkakerülő életmód egyik forrása a bűncselek­ményeknek. Mind a közva­gyont, mind a személyek ja­vait károsító bűncselekmé­nyek új, sajátos elkövetési módjai — fokozott veszé­lyességük miatt — szigorú büntetések kiszabását kí­vánják. A gazdasági bűncse­lekmények gyakran együtt jelentkeznek korrupciós cse­lekményekkel; ez a társadal­mi védekezés hatékony mód­szereit és a büntetőjogi esz­közök fokozott alkalmazását indokolja. Az állampolgárok egymás közötti pereiben, személyi és vagyoni vitáiban — miként elhangzott — a jogos érde­kek védelme mellett fel kell lépni a rosszhiszemű eljárá­sokkal, az állampolgári fe­gyelmezetlenséggel szemben. Az ítélkezés — fogalmaztak — fejezze ki a jogi kötele­zettségek teljesítésének szi­gorú követelményét. A tömegtájékoztatás jelen­tősége, a valósághű tájékoz­tatáshoz fűződő érdek, a nyilvános vélemény és bírá­lat fontossága, a személyiség védelme szükségessé teszi a sajtó-helyreigazítási eljárá­sokkal kapcsolatos állásfog­lalások hozatalát olyan kér­désekben, amelyekben a bí­róságok gyakorlata nem egységes, és amelyekben a sajtó, a tömegtájékoztatás munkatársai is bizonytala­nok — állapították meg. Az újítói és feltalálói te­vékenység feltételeinek javí­tására központi intézkedések történtek, és korszerűsítették az ide vonatkozó jogszabá­lyokat is. A következő idő­szakban az újítási, találmá­nyi, szabadalmi perekben fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy az új intézmények és szabályok maradéktalanul érvényesüljenek, a felek a jogaikat társadalmi rendel­tetésüknek megfelelően gya­korolják. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán az iparról szóló beszámoló kapcsán is hang­súlyosan szerepelt a vállalati átszervezésekkel járó esetle­ges munkaerőmozgás. A ta­pasztalatok szerint a válla­lati átszervezés során eddig nem sok munkaügyi vita ke­letkezett, ám felmerült jó néhány olyan jogi kérdés, amely a továbbiakban köz­ponti iránymutatást igé­nyelhet. Megállapították a teljes ülésen, hogy a vállalatok és a szövetkezetek közötti viták száma, tárgya, perértéke az utóbbi időben a korábbinál jobban tükrözi a gazdálkodó szervezetek nagyobb költség- érzékenységét, az igényeik érvényesítéséhez fűződő tényleges érdekeit. Ezért az eddigi iránymu­tatásokon túl biztosítani kell, hogy a bíróságok kö­vetkezetesen és fokozottan alkalmazzák a jogkövetkez­ményeket. ha a termék, szol­gáltatás minősége rossz. A szerződésszegésből származó igények érvényesítésénél, a vállalatok ' magatartásának vizsgálatánál a bíróságok­nak fokozott figyelemmel kell lenniük arra, hogy a je­lenlegi gazdasági körülmé­nyek a gazdálkodó szerveze­tektől az eddiginél nagyobb gondosságot, körültekintést, kezdeményezőkészséget, koc­kázatvállalást és felelősséget kívánnak. így a szerződés­szegésben való vétkesség vagy vétlenség megítélésénél — fogalmaztak a bírák — nem lehet elegendő bizonyos adminisztratív igazolás az eddigi módon, hanem a szer­ződés teljesítése útjában álló akadályok elhárítása ér­dekében a gazdálkodó szer­vezetektől megfelelően ak­tív tevékenység bizonyítását kell megkívánni. A teljes ülésen a felszó­lalók — köztük dr. Markója Imre és Varga Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője — sokrétűen elemezték a jog­élet, a szocialista törvényes­ség, az igazságszolgáltatás más időszerű kérdéseit is, majd egyhangúlag elfogad­ták a következő időszak ítél­kezési feladatairól szóló elő­terjesztést. MÉM-pálvázat gazdaságoknak A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szakirányítása alá tartozó gazdálkodó szerveze­teknek pályázatot írt ki; lehető­séget biztosítanak arra, hogy a legfejlettebb szervezési ismere­tekkel és tapasztalatokkal ren­delkező tőkés országbeli szerve­ző vállalatok közreműködését és szakértőik segítségét vegyék igénybe. Egy-egy szervezési fel­adat megoldásával vagy átfogó helyzetelemzéssel bízhatják meg őket. A «szakértői költség deviza- fedezetéről a MÉM gondoskodik. A pályázaton a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és fagaz­dasági üzemek vehetnek részt. A cél az, hogy a külföldi szer­vezők, helyzetelemzők munkája nyomán olyan anyag birtokába jussunk, amely alapul szolgál a gazdálkodás fejlesztéséhez, a munka gazdaságosabbá tételé­hez. A pályázatot 1983. november 30-ig kell a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályához be­küldeni. A minisztérium kezdeményezé­se azért is figyelemre méltó, mert köztudott, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek számos olyan korszerű technológiai, szérvezési stb. el­járást alakítottak ki, amelyek külföldön is terjedőben vannak. Am még a nemzetközi mércé­vel mérve magas színvonalú ter­melés eredményeit is javítani lehet, ha újabb szervezési és gazdasági elemzésekkel, intézke­désekkel fokozzák a hatékony­ságot. Egyebek között termelé­kenyebbé tehetik a munkát egy- egy gazdaságban, feldolgozó vál­lalatnál, ahol gyakran okoz gon­dot a munkaerő hiánya. A kor­szerű szervezési megoldásokkal elejét veheti a gondoknak, leg­alábbis jelentősen javíthatnak a helyzeten. A szervezők alkalma- zásávál korszerűsíthetik a vál­lalatközi együttműködést, és fel­tárhatják például az üzemszer­vezés belső tartalékait is. SZMT-titkársági ülés A székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetben az őszi lehalászás során mintegy 340 tonna halra számítanak, amelynek egy részét különböző horgászegyesületekhez to- vábbtenyésztésre, valamint lakossági fogyasztásra, a piac­ra szállítják (MTI-fotó: Kabáczy szilárd felvétele — KS) Szedik az oltványokat Hegyalján A SZOT elnöksége három évvel ezelőtti, október- 27-i határozata alapján kezdődött a szakmaközi bizottságok újjászervezése. Békés me­gyében 16 ilyen bizottság te­vékenykedik, közöttük ered­ményesen a szeghalmi. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkársága tegnapi, november 21-i ülésén a 13 tagú testület eddig végzett munkáját értékelte Győri Istvánná beszámolója alap­ján. Győri Istvánná felvázolta mindazt, amit a település érdekében a szakmai alap­szervezet képviselőivel a la­kosság érdekében tettek. A szakmaközi bizottság részt vesz településfejlesztési tervek véleményezésében, intézkedéseket kezdeménye­zett a nyugdíjasok helyzeté­nek megismerésére, felmér­ték az ipari munkásság helyzetét, élet- és munkakö­rülményeit a nagyközségben. Ebben az esztendőben ren­deztek fórumot a lakásgaz­dálkodásról, -építésről, az új jogszabályokról és rendel­kezésekről. Hallatják véle­ményüket a lakossági áruel­látás javítása érdekében, a Miről ír a Kertészei és Szőlészet? Az idei meleg nyári és őszi idő nemcsak jó minő­ségű szőlőtermést adott, ha­nem kedvezett a savszegény, elsősorban a fehér borok ki­alakulásának is. Ennek is­meretében megelőzhető volt, illetve még most is meg­előzhetők a bor rendellenes elváltozásai. A savszegény borok javításához ad taná­csot egyebek között a Kerté­szet és Szőlészet most meg­jelenő 47. száma. 1 Tavaszra mutat a lap egy másik tanácsa arról, hogyan és miből építsünk a környe­zethez jól illeszkedő, s egy­úttal célszerű kerti utat. Ezeken kívül a biovetőmag­ról, az ipari őszibarack-ter­mesztés tapasztalatairól, az almából készíthető finomsá­gokról, a rózsa haj tatásáról és a játszótereken megjelenő új játékokról olvasható a lap legújabb számában. szakmaközi bizottság mel­lett működő 15 főből álló társadalmi kereskedelmi el­lenőri csoport rendszeresen végez ellenőrzéseket a szer­ződéses üzletekben a szabá­lyok betartatása érdekében. A szakmaközi bizottság titkárának beszámolója után Nagy István, az SZMT el­nöke, Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, Szeljak György és dr. Varga Imre, az SZMT titkárai mondták el véleményüket. Kerekes Kálmán, a nagyközségi párt- bizottság titkára és Zsom- bok János, a tanács végre­hajtó bizottságának titkára egyetértett a szakmaközi bizottság aktív tevékenysé­gével. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkársági ülé­sét aktívaülés követte, ahol munkahelyi párttitkárok, szakszervezeti titkárok, fő­bizalmiak vettek részt a nagyközségi ifjúsági házban megtartott rendezvényen. Ir- házi Lajosné, az SZMT ve­zető titkára a SZOT no­vember 17-i üléséről tartott tájékoztatót. — Számadó — Századik adásához érke­zett immár a televízió egyik legnépszerűbb műsora, a „Kék fény”, amely első íz­ben 1965. decemberében je­lentkezett, Az első adások technikai hibái, s egyéb gon­dok miatt hamarosan változ­tattak a szerkesztés módsze­rén, s 1967-től „szakosítot­tak”; tematikus műsorokat állítottak össze, többek kö­zött csalókról, szélhámosok­ról, élet elleni bűncselekmé­nyekről. Az első három adás­ban egyébként határőrizeti és tűzrendészed témákkal is foglalkoztak. Az adás mind népszerűbbé vált, s így a „Kék fényt”-t 60 perces adá­si idővel főműsorrá minősí­tették. 1969 áprilisától — cél­jának megfelelően — még közvetlenebbül segítette a bűnüldöző munkát az adás: a nézők segítségét kérték nagyobb bűncselekmények ismeretlen tetteseinek felde­Megkezdték a szőlőoltványok felszedését a tokaj-hegyaljai oltványiskolákban. Az oltványok fejlődéséhez több mint egy év­tizede nem volt olyan kedvező az időjárás, mint az idén. En­nek köszönhetően a megeredési százalék a szokásosnál maga­sabb, az oltványok jól fejlettek, erőteljesek, nagyobb részben el­ső osztályú minőségűek. Az idén mintegy két és fél rítéséhez, körözött szemé­lyek elfogásához. így sike­rült a műsorban körözött bűnözők 80 százalékát a la­kosság bejelentése alapján elfogni, de többször az is előfordult, hogy a bűnözők az adás után önként jelent­keztek. Szintén a lakossági bejelentések 30—40 száza­lékban segítették a felderí­tést olyan bűnügyekben, amelyek tettese vagy tettesei ismeretlenek voltak. Az adás tehát elérte cél­ját: a maga sajátos eszközei­vel segíti a bűnözés elleni harcot, és népszerűsíti a bel­ügyi szervek munkáját. Hoz­zájárul a tudatformáláshoz, a közgondolkodás fejlesztésé­hez, erősítve a köztudatban, hogy a bűnmegelőzés nem­csak a Belügyminisztérium, és a többi bűnüldöző szerv, hanem az egész társadalom feladata. Ha felvijjog a szi­réna, megjelenik a képer­millió oltványt készítettek sze­lektált tőkékről vett oltóesapok- kal. A többségük Tokaj-Hegyal- ján hagyományos fajta furmint, hárslevelű és sárga muskotály. A mádi, a tállyai és a tarcali határban kialakított öntözhető telepeken nevelték, „iskolázták" őket. Szinte valamennyit a re­konstrukció során esedékes új telepítésekhez és felújításokhoz használják fel. nyőn a villogó kék lámpa, 4—5 millióan ülnek a ké­szülék elé. A „Kék fény” népszerűségének egyik ma­gyarázata az emberek bűn­ügyi érdeklődése, de a műsor sikeréhez nem kis mértékben hozzájárul annak sajátos ka­raktere, hitelessége. S egy- egy konkrét eset kapcsán nem marad el a felvilágosí­tó és jogpropaganda-tevé­kenység sem. Az elmúlt 18 év alatt így szóba került — hogy csak néhány témacso­portot emeljünk ki példakép­pen — a lopások és az ellen­őrzés hiányosságának ösz- szefüggése, a csalás, mint az emberi hiszékenység követ­kezménye, a környezet sze­repe az alkoholizmus kiala­kulásában, a fiatalkori bű­nözés jellemzői. S megtud­hattuk a képernyőről, mi a visszaeső fogalma, mi a kü­lönbség a gyanúsított, a vádlott és az elítélt között, melyek a. bírói ítélethozatal szempontjai, és mi a szerepe, célja a javító-nevelő mun­kának. November 23-án, tehát a „Kék fény” száza­dik adását láthatjuk. Holnap este „Kék fény” századszor Legközelebb a dolgozókhoz M agy szerepet töltenek be a párt munkastí­lusának fejlődésében a pártcsoportok, amelyek a pártszervezetek szervezeti­leg legkisebb egységei. Ép­pen e sajátosságukból adó­dóan a legalkalmasabbak arra, hogy az üzem, mun­kahely mikrokollektívájá- ban meghatározó szerepet töltsenek be a párt politiká­jának terjesztésében, tö­megkapcsolatainak megtes­tesítésében. Az MSZMP Szervezeti Szabályzatának 29. pontja előírja: „Az alap- szervezetekben — létszámtól függően — pártcsoportokat kel] létrehozni. A pártcso­portok rendszeresen értéke­lik tagjaik magatartását, a pártmegbízatások teljesíté­sét. A pártcsoportok mun­káját a csoportülésen meg­választott és a taggyűlés ál­tal megerősített bizalmiak irányítják.” Az elmúlt években az alapszervezetek vezetőségei a legtöbb helyen konkrét in­tézkedéseket tettek a párt- csoportmunka fejlesztésére. Nagyobb igényességgel vá­lasztották ki azokat a párt­tagokat, akik felkészültsé­gük és munkahelyi maga­tartásuk alapján a legalkal­masabbak arra, hogy a párt­tagságnak ajánlják. Több he­lyen — a közvetlenül irá­nyító pártszerv segítségével, útmutatásai alapján — az alapszervezeti vezetőségek eredményesen oldják meg a pártcsoportbizalmiak képzé­sét. továbbképzését. Ahol ér­demben segítik a pártcso­portok munkáját, ott a párt­csoport megbeszélésein kö­tetlen, nyílt eszmecsere út­ján vitatják meg munkájuk problémáit, foglalkoznak a pártmegbízatások értékelé­sével, a termelőmunkában tanúsított helytállással, a dolgozók hangulatával. A pártvezetőségek nagyon he­lyesen teszik, ha a pártcso- portbizalmi-megbeszélése- ket rendszeresen a politikai tájékoztatás, az információ és az agitáció fórumaiként is kezelik. Töblj helyen az is gyakorlat, hogy egy-egy párttag kérésére is összeül a pártcsoport valamilyen helyi probléma tisztázására, megtárgyalására. Jó példák ösztönöznek ar­ra, hogy több helyen fel kell oldani _ a pártcsoportok működésében még tapasztal­ható merevségeket, és a ru­galmas, a feladatokhoz gyor­san alkalmazkodó pártcso- port-tevékenységet kell meg­teremteni. A vezetőségek munkáját teszi eredménye­sebbé, ha a feladatok napi operatív megoldásában na­gyobb szerepet biztosítanak a pártcsoportoknak. Jó gya­korlat, hogy az irányító pártszervek a kádertartalé­kok kiválasztásánál, előlép­tetéseknél is meghallgatják a pártcsoport véleményét. Rangjának érdemi emelését érhetjük el, ha az alapszer­vezetek vezetőségeinek tag­jai meghatározott időközök­ben részt vesznek a párt­csoportok ülésein. Még nem mindenütt hasz­nálják ki eléggé a pártcso­portokban rejlő lehetősége­ket a közösségi nevelés, a magatartás formálására. Pe­dig a pártcsoportbizalmiak állnak a legközvetlenebb kapcsolatban dolgozó tár­saikkal. Ezért kell őket min­denekelőtt alkalmassá tenni i politikai hangulat formá­lásába a napi feladatokhoz, ^rre viszont csak akkor ké­pesek, ha megfelelő, rend­szeres politikai felkészítést és tájékoztatást kapnak. Ezt segíti elő, ha az alapszerve­zetek vezetőségei, a pártcso­portbizalmiak tematikus to­vábbképzésben részesülnek. Sok száz párttag a szak- szervezetben vagy szakszer­vezeti bizalmiként folytat' pártmunkát. Az alapszer.ve- zeteknek működési területü­kön teljes felelősségük van abban, -hogy az üzemi de­mokrácia fejlődésével össz­hangban a szakszervezetek eredményesen gyakorolják az őket megillető jogokat. A szakszervezeti bizalmiak és a pártcsoportbizalmiak kö­zös együttműködését és fel­adataik összehangolását nem szükséges jogszabályokba foglalni. A pártirányítás el­vei, a tömegszervezetek ön­állóságának tiszteletbeli tar­tása útján kell az elvszerű és minden tekintetben párt­szerű együttműködést meg­teremteniük, Adott esetek­ben, kitüntetés, jutalom, bér­emelési javaslatoknál a szak- szervezeti bizalmi jogkör gyakorlásának — a pártsze­rű együttműködés keretei között — kell találkoznia a pártcsoportbizalmi vélemé­nyével, természetesen a he­lyi gazdasági vezető egyet­értésével. Országosan a pártalap- szervezetek mintegy 70—80 százalékában működnek pártcsoportok. Munkájuk fejlődött, sokat tesznek a párthatározatok megismer­tetéséért és végrehajtásáért. Egyre több figyelmet for­dítanak tagjaik nevelésére. Fontos szerepet töltenek be a párttagság és a pártonkí- vüliek kapcsolatának erősí­tésében, a politikai hangú­dat formálásában, a közéleti aktivitás erősítésében. A tagság a jövőben is igényli a pártcsoporton belüli rend­szeres munkát, a kötetle­nebb eszmecserét, a beszél­getéseket. A pártcsoportok jó fórumai a véleményalko­tás aktivizálásának, félkész gondolatok közreadásának, s hozzásegítenek a párttagok és pártonkívüliek vélemé­nyének jobb megismerésé­hez. A színvonalas pártcso­portmunka alapja a párt­egység állandó és folyama­tos erősítése. Ezt éppen a beszámoló taggyűlések, de különösen a KB áprilisi ha­tározatát tárgyaló taggyűlé­sek előtti pártcsoportrendez- vények is bizonyították. A z alapszervezetek ve­zetőségeinek feladat­körébe tartozik, hogy rendszeresen értékeljék, mi­nősítsék a pártcsoportok munkáját, s hasznosítsák a pártcsoportoktól érkező ja­vaslatokat, észrevételeket, jelzéseket. A munka ilyen továbbfejlesztése hozzájárul a pártélet mozgalmi jellegé­nek erősítéséhez, a folyama­tosan politizáló légkör ki­alakításához. Most, amikor országosan folynak a beszá­moló taggyűlések, a pártcso­portok is áttekintik a jövő­re előttük álló feladataikat. A gazdasági élet fejlesztése, a pártpolitikai munka szá­mos új lehetőséget kínál az ő tevékenységük gazdagítá­sához, tartalmasságához is. A pártalapszervezetek veze­tőségein a sor, hogy az,,új nagy feladatok eredményes megoldásában az őket meg­illető helyet foglalják el a párt * legkisebb szervezeti egységei. Dr. Arató András Energiaforrás nádhulladékból Évente körülbelül egymil­lió kéve nádat dolgoznak fel a tiszaörsi Petőfi Tsz-ben. A Hortobágy szélén levő, vize­nyős, mocsaras, mezőgazda- sági termelésre alkalmatlan területekről származó anyag­nak még a hulladékát is hasznosítják. Házilag speciá­lis nádbálázót és kazánt ké­szítettek, s a nádtörmelék szinte minden kilóját elége­tik. Az olajkályhákat felvál­tó kazánokkal az állatte­nyésztő telep épületeit fűtik, de felhasználják a fóliasát­rak, szárító üzemek energia- ellátására is. A hulladékkal, amelynek kalóriaértéke egyenértékű a közepes minő­ségű szénével, évente félmil­lió forint értékű fűtőanyagot takarítanak meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents