Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 22., KEDD Ár*: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM,275. SZÁM Hazánkban tárgyalt a belga külügyminiszter Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter — aki vasár­nap este érkezett Budapest­re hivatalos látogatásra — hétfőn reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—belga külügymi­niszteri tárgyalások. Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter és a belga diplomá­cia vezetője véleménycse- (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a magyarországi szlovákok kongresszusa A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge VII. kongresszusának második, befejező napján, vasárnap folytatták a vitát. Az MSZMP KB Politikai Fő­iskoláján tanácskozó küldöt­tek beszámoltak a hazai szlovákság életéről, mun­kájáról, helyi kezdeményezé­seiről. Több felszólaló szor­galmazta a szlovák nyelvok­tatás továbbfejlesztését, mind 'az óvodákban, mind az is­kolákban. Egyetértettek a határozati javaslatban meg­fogalmazott feladatokkal: a szövetség ösztönözze a szlo­vák fiatalokat arra, hogy a pedagógus pályát válasszák hivatásuknak, mert még -mindig kevés a szakképzett Iszlovák anyanyelvű pedagó­gus. Fontosnak ítélik, hogy a szlovák nemzetiségi gyerme­kek megismerjék a szlovák irodalmi nyelvet, otthonuk­ban, családjuk körében ugyanis jobbára a szlovák tájnyelvet beszélik. Helye­selték, hogy a szövetség a határozati javaslatba foglal­ta: a következő években még hatékonyabban támo­gatja a szlovák amatőr mű­vészeti csoportok tevékeny­ségét, azok művészeti veze­tőinek képzését, továbbkép­zését, a szlovák nyelvű színjátszást, irodalmi színpa­dok, bábcsoportok alakítását. A kongresszus küldöttei Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának küldött levélben fe­jezték ki a hazai szlovák anyanyelvű lakosság ragasz­kodását szocialista rendsze­rünkhöz. Biztosították pár­tunkat és kormányunkat, hogy a szlovák ajkú lakosok a magyarokkal és más nem­zetiségiekkel együtt a jövő­ben is tevékenyen vesznek részt szocialista társadal­munk építésében, a közélet­ben. A továbbiakban a kong­resszus egyhangúan elfo­gadta a beszámolót és a ha- . tározati javaslatot, amely rögzíti a szövetségre váró főbb feladatokat. A küldöt­tek egyetértettek a szövetség alapszabályzatát módosító javaslatokkal, majd megvá­lasztották az országos vá­lasztmány 61 tagját. A vá­lasztmány titkos szavazással megválasztotta a szövetség elnökének Such Jánost, fő­titkárának Jakab Róbertnét. Köpeczi Béla művelődési« miniszter üdvözölte az újon­nan megválasztott országos választmányt és az elnökség tagjait. A kongresszus az el­nök zárszavával fejeződött be. Békés megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1983.1-III. negyedév (Az előző év azonos időszakának százalékában) Szocialista ipar A termelés volumene: Nehézipar Ezen belül: gépipar építőanyag-ipar Könnyűipar Egyéb ipar Élelmiszeripar Szocialista ipar összesen Szocialista ipar élelmiszeripar nélkül A szocialista ipar összesenjéből: állami ipar szövetkezeti ipar A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés A foglalkoztatottak havi átlagbére Kivitelező építőipar (megyei székhelyű szocialista szervek) A saját építési-szerelési tevékenység termelési volumene A foglalkoztatottak száma .Ebből: az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés A foglalkoztatottak havi átlagbére Mezőgazdaság 103.7 109.3 100.8 98,8 104.1 105.4 102,8 102,0 102.1 105,3 98,4 104.5 103,7 90.7 96.7 91,9 93.8 100,0 Kereskedelem A fontosabb vágóállatok és a tej értékesítése (felvásárlása): vágómarha 97,5 vágósertés 113,4 baromfi ✓ 100,5 tehéntej 103,9 A foglalkoztatottak száma: állami gazdaságokban, kombinátban 100,6 mg. tsz-ek közös gazdaságaiban 98,6 A foglalkoztatottak havi átlagbére: állami gazdaságokban, kombinátban 103,4 mg. tsz-ek közös gazdaságaiban 103,9 Kiskereskedelmi forgalom 'folyó áron) 107,3 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 106,2 vendéglátás 103,7 ruházati cikkek 105,3 vegyes iparcikkek 109,4 A foglalkoztatottak száma # 95,7 A foglalkoztatottak havi átlagbére 103,9 A szocialista ipar termelé­se 1983. I—III. negyedévben 2,8 százalékkal emelkedett. A fő ágazatok közül csak a könnyűipar termelésének vo­lumene maradt el kis mér­tékben az egy évvel koráb­bitól, a többi ágazatban nö­velték a termelést. A ne­hézipar termelésbővülését je­lentősen befolyásolta, hogy a gépipari üzemek igen dina­mikusan tudták növelni ter­melésüket. Ugyanakkor az egyes építőanyagok (pl. tető­cserép) iránt megnyilvánuló kereslet a szakágazat terme­lésének nagyobb ütemű nö­velését is indokolta volna. Ezt azonban a cserépgyártó kapacitás átmeneti, részleges kiesése (rekonstrukció miatt) nem tette lehetővé. A köny- nyűipar termelésének csök­kenő tendenciája összefügg egyes cikkek külpiaci érté­kesítésének nehézségeivel is. Az élelmiszeripar a fő ága­zatok közül a legdinamiku­sabban bővítette termelését. A szocialista ipar a nagy- és kiskereskedelem részére történt többletértékesítés mellett, dinamikusan (12,5 százalékkal) növelte az ex­portot. A szocialista iparban átla­gosan 52 300 főt-foglalkoztat­tak, 1,6 százalékkal keveseb­bet, mint az előző év első ki­lenc hónapjában. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 4,5 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt. A munka termelékenysége a szövetkezeti iparban javult a legjobban. A kivitelező (megyei szék­helyű) építőipar termelése 9,3 százalékkal csökkent. A termelés volumene legin­kább az építőipari szövetke­zeteknél csökkent (14,7 szá­zalékkal), ennél kisebb mér­tékben az állami vállalatok­nál, majd az építőipari kö­zös vállalatoknál. A terme­(Folytatás az 5. oldalon) Olasz szakszervezeti küldöttség Budapesten Luciano Lamanak, aCGIL főtitkárának vezetésével hét­főn Budapestre érkezett az Olasz Általános Munkásszö­vetség küldöttsége. A magyar szakszervezeti tár­gyalócsoport és az olasz testvérszervezet képviselői között megkezdődtek a meg­beszélések. * * * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB szék­házában fogadta Luciano Lámát, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) fő­titkárát. Megalakult a Coop-Hotel GT November 15-én megala­kult és 1984. január elsejé­től működik a Coop-Hotel Gazdasági Társaság. Erről tájékoztatta az újságírókat tegnap, november 21-én dr. Simkó Sándor, a társaság igazgatója Orosházán, az Al­föld Szállóban. A megjelen­teket dr. Tóth Sándor, a helyi ÁFÉSZ elnöke, a gaz­dasági társaság igazgató ta­nácsának elnöke üdvözölte, majd ismertették az orszá­gos szövetkezeti szállodai lánc célját, lehetőségeit, fel­adatait. Egy éve előkészítő bizott­ságot hoztak létre a szövet­kezeti vendéglátás egységesí­tésének kidolgozására. Je­lenleg 24 ilyen szálloda al­kalmas arra, hogy bekap­0 TIT és az MTESZ feladatai A közelmúltban tartott ülésén arról folytatott esz­mecserét az Országos Köz- művelődési Tanács elnöksé­ge, milyen lehetőségei és fel­adatai vannak a termelési követelményekhez alkalmaz­kodó szakmai ismeretek ter­jesztésében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak s a Műszaki és Természet- tudományi Egyesüeltek Szö­vetségének. Mint azt előterjesztésében Ádám György, a TIT elnöke hangsúlyozta: a szakmai is­meretek fejlesztéséhez'a szé­les tömegek — elsősorban a fizikai munkások — köré­ben végzett ismeretterjesz­tő, oktató munkájával igyek­szik hozzájárulni a TIT. Az utóbbi négy évben e tevé­kenységen belül számotte­vően — mintegy 70 száza­lékkal — nőtt a szakmai át- és továbbképző tanfolyamok száma: tavaly 873 ilyen kur­zust szerveztek, s ezeken több mint 25 ezren vettek részt. A társulat az igé­nyeknek megfelelően főleg a kis és a közepes nagysá­gú vállalatok, szövetkezetek munkásképzésébe kapcsoló­dott be, túlnyomórészt rövi- debb, 50—100 órás üzemi tanfolyamok szervezésével. Ezenkívül részt vállalt olyan — általában több száz órás — tanfolyamok lebonyolítá­sában is, amelyek állami ér­vényű bizonyítványt adó vizsgára készítették fel a hallgatókat. A Fő utca lebontott, ódon házainak legszebb, s viszonylag ■ épen maradt középkori magját a Műemléki Felügyelőség kivitelezésében helyreállították. Az Industriaexport Vállalat új, csupa üveg és alumínium székhaza előtt a konzervált rom őrzi a régi budai Fő utca emlékét csolják a belföldi és a kül­földi idegenforgalomba, ez­zel is emelve az éttermek, a szállodák szolgáltatási szín­vonalát. Az elkövetkezendő négy-öt évben el szeretnék érni, hogy ezeken a vendég­látóipari helyeken egységes berendezések, étlapok és egyéb eszközök legyenek, kulturáltan szolgálják ki a vendégeket. Közös lesz a reklám- és propagandatevé­kenység, már ebben az év­ben megkezdik a tévéreklám sugárzását, valamint tájé­koztatókat jelentetnek meg. Mint ismeretes, csak szál­láshelyet eladni manapság nehéz. Ezért a különböző programok megszervezése, kínálata nagyon fontos. Orosházán és környékén el­sősorban, lovasprogram, a puszta meglátogatása, gyo- párosi üdülés jöhet számítás­ba. A másik lehetőség az üdülőszövetkezetekhez kap­csolódik. Bükfürdőn már át­adták az első épületeket, ez­után Hévíz következik. Jö­vőre Gyulán, 1985 első fe­lében pedig Zalakaroson, Agárdon nyílik lehetőség csereüdültetésre. Később külföldi országokból is jö­hetnek pihenni, többek kö­zött Ausztriából, Csehszlo­vákiából, Dániából, Svédor­szágból. A tervek szerint 1984 derekán üdülőszövetke­zeti falut is létrehoznak, a Hazafias Népfront segítsé­gével. S. S. ítélkezési feladatokról tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság ülése Hétfőn megtartotta idei tanácskozását a Legfelsőbb Bíróság legmagasabb szintű testületé, amelynek elneve­zése — a törvény szavaival —: teljes ülés. A Markó utcai székházban lezajlott eseményen a Legfelsőbb Bí­róság bíráival együtt részt vett dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész he­lyettese, s meghívták a ta­nácskozásra a megyei bíró­ságok elnökeit is. Ez a teljes ülés eltért a szokásostól annyiban, hogy célja ezúttal nem irányelv vagy elvi döntés hozatala, illetőleg valamelyik — bün­tető, polgári, gazdasági, munkaügyi, katonai — kol­légium tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása volt. A tanácskozáson a legutób­bi időszakban végzett mun­ka részbeni áttekintése volt a feladat — hiszen az or­szággyűlés idei tavaszi ülés­szakán átfogóbban szó volt a Legfelsőbb Bíróság ítélke­ző és elvi irányító munká­járól. A kollégiumok javas­lataira is figyelemmel, cél volt annak meghatározása is, hogy a következő idő­szakban — lényegében 1984- ben — melyek a Legfelsőbb Bíróság előtt álló feladatok. Olyan kérdéseket tárgyaltak meg tehát, amelyekben a bí­róságok egységes gyakorla­tának érvényesítése végett indokolt elvi iránymutatást adni, ez pedig — az alkot­mány és a bíróságokról szóló törvény előírásai szerint — a Legfelsőbb Bíróság egyik alapvető teendője. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke előadói beszédében egyebek között rámutatott, hogy az igazságszolgáltatás felada­tai szorosan összefüggnek a szocialista jog funkciójává/, a társadalmi viszonyokkal. A jognak és a jog realizálását megvalósító igazságszolgál­tatásnak — mutatott rá — ma is alapvető szerepe van a társadalmi viszonyok és rend védelmében. Ugyanígy változatlanul fontos az em­beri konfliktusok feloldása, a különböző jogviták ren­dezése, az emberek közötti viszonyok alakítása, bele­értve a jogsértések megelő­zésére való törekvést is. A Legfelsőbb Bíróság kiemelt feladatai közé tartozik — mondotta az elnök —, hogy segítse az igazságszolgáltatás hatékonyságát, továbbra is biztosítsa a rend, az igazság, a törvényesség érvényesülé­sét. A következő időszakban fokozottan és jogpolitikai igényként is jelentkezik — az ítélkezésben csakúgy, mint az élet más területein — a közvagyon, a közélet tisztaságának védelme, a kötelezettségek fegyelmezet­tebb teljesítése, a gazdálko­dó szervezetektől pedig az (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents