Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
1983. november 2., szerda Székely János: Irgalmas hazugság A Marosvásárhelyen élő Székely János öt drámáját tartalmazó, 1979-ben megjelent Képes krónika című drámagyűjteményének — a békéscsabai klubszínházi bemutatóval — immár szinte minden darabját színpadra állították színházainkban. S ezt azért fontos megemlíteni, mert a ..felfedző”, a Gyulai Várszínház tette igazán ismertté hazánkban a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtó költő- filozófus írót. Székely Jánost. A Caligula helytartója, a Protestánsok, a Vak Béla, a Dózsa várszínházi előadásai a szerző drámáinak értőszerető táborát alakították ki. Ezért vártuk különös izgalommal a Békés megyei Jókai Színház klubszínházi ősbemutatóját, az Irgalmas hazugságot. Székely János 1966-ban elkészült drámai költeménye, az Irgalmas hazugság — akár többi drámái — rendkívül nehéz feladat elé állította mind a rendezőt, mind a színészeket. Nézzük tehát az okokat. Először is a forma, a verses megjelenítés, a tiszta szövegejtést és -értelmezést követelő míves stílus, nyelvi tisztaság és gazdagság követel igen nagy erőfeszítést. A másik, ennél jóval fajsúlyosabb ok; a dráma következetlennek tűnő dramaturgiája. Az Irgalmas hazugságban a szerző. Székely János a Prológusban, de különösen az Epilógusban oly dolgokat mond ki, amit tulajdonképpen a darabba szőve, a szereplők és események által kellett volna kimondania. (Bár elnézést is kér érte imigyen: Témánk tehát az emberi hazugság.) Erről folyt itt a képzelt párbeszéd. (Kedves volna, ha elnéznétek nékem, hogy megfejeltem, mint egy tanmesét.) , Székely igen izgalmasan, többféle értelmezhetőségre építette mondanivalóját. A főszereplő dr. Paál Ákos professzor, nagy tekintélyű tudós, súlyos infarktust kapott. Barátja és családja hosszasan vívódik: megmondják-e a professzornak, hogy menthetetlen. vagy hamarosan bekövetkező haláláig irgalmas hazugságokkal leplezzék előtte a könyörtelen igazságot. Ágnes, a professzor fiatal felesége, így érvel az igazság kimondása mellett: „De hát értsd meg: az igazságért koplalt, küzdött és lázadt teljes életében. Ö maga volt a meztelen igazság”. A darabban, egészen az utolsó jelenetekig, ilyen nagyszerű, kivételes ember nyugalmának a megteremtéséért építenek fel hazugságokból egy álomvilágot: Ágnes, a feleség, Emma, az anyós, és dr. Lukács Péter kezelő orvos és barát. Csakhogy a külvilágot, a könyörtelen politikai légkört — 1952 májusától decemberéig játszódik a cselekmény —, a valóságos fenyegetettséget nem tudják kizárni a betegszobából. A professzor egy ideig belemegy & játékba, aztán fellázad, maradék emberi méltóságának, önbecsülésének megmentése érdekében. S ekkor jön — amikor a néző e nagyszerű embertől valami emelkedett dolgot vár —, a különös megnyilatkozás. Dr. Paál Ákos mindent és mindenkit vádolva megtagadja gyermekét, kijelenti, hogy amiért ma egyik legkedvesebb tanítványát a becsületesség nevében megkövezik, azt a fiatal Paál is elkövette, hiszen maga is kifúrta egykori főnökét, ő is kijátszott másokat, s börtönben is ült, de nem egészen emelkedett okok miatt. A békéscsabai előadásban itt az a pont, amikor már egyik szereplővel sem tudunk azonosulni, együttérez- ni. Ügy tűnik, az író vette el a katarzis élményét a nézőtől, mikor kimondja ugyan a világot körülölelő hazugságra a nemet, de darabjának minden szereplője éppen ebben vétkes. A Jókai Színház klubszínházában Schmidt Zoltán rendező erre a gondolatra helyezte a hangsúlyt, kicsit a több rétegű mondanivaló kibontásának a kárára is. Mert egy, a darabból kiérezhető másik megoldás, a professzor őszinte. az igazság kimondására ingerlő önostorozása végül mégiscsak a többi fölé emeli. Hiszen a halál tudatában is van ereje saját nimbuszának lerombolására, hogy ezzel megkönnyítse környezetének az új élet megkezdését, s enyhítse az irgalmas hazugság okozta lelkiismeretfurdalást. Ezáltal válik többé, nagyobbá, nemcsak környezeténél. de egykori önmagánál is. A Schmidt Zoltán rendezte darabban a szereplők nehezen küzdenek meg a kevés cselekményt, de annál több erkölcsi, filozófiai tartalmat hordozó feladataikkal. A professzort alakító Gálfy Lászlónak van a legnehezebb dolga. Ágyhoz láncoltán kell nagynak, ravasznak, játékosnak, s végül egy eszményt halállal megmentő és megváltó óriássá lennie. Az eleinte gyanútalan, majd a kínkeserves játékot vállaló professzort árnyaltan jeleníti meg. De később nem sikerül óriássá válnia. Az Ágnest játszó Pálfy Margit — néhány szép pillanatot leszámítva — túl fennkölten, mártír vonásokkal formálja meg a hűséges hitves szerepét. Olyan feladatot ugyanis, amivel nem ért egyet se szívével, sem értelmével, nem lett volna szabad a későbbiekben feltétlen alázattal vállalni. A •fiatal orvoshoz fűződő régi és sosem szűnő szerelmének „kitudódása” — korábbi jelzések hiányában — pedig indokolatlannak tűnik. Ez a szerep sokkal összetettebb játékánál. Hiszen ő is, ahogyan Péter is, nemcsak az irgalmas hazugság idején élt hazugságban, hanem annak előtte is. s így nincs joga a tiszta lelkű mártír szerepére. Péter, a hazug játék értelmi szerzője, két iszonyúan nehéz, de nagyon emberi érzelem között ingadozik. Egyrészt egykori atyai jótevőjének akarja a hamis nyugalom megteremtésével meghosszabbítani az életét, másrészt pedig várja-, ha tudat alatt is, hogy Ágnes újra szabad, és az övé legyen. Az orvos, a barát és a szerelmes férfi egymásnak ellentmondó érdekeivel kellett megküzdjön a dr. Lukács Pétert alakító Harkányi János. Akinek a szerelmi jelenetben — mint Ágnesnél — nehéz elhinni az igazi gyötrődést. Hiányoznak ugyanis a szerepépítésből az apró jelzések, mozdulatok, amelyek őszinte kitörését előkészítették volna. Ágnes édesanyja, Emma — mint később kiderül —. több éven át kedvese volt a professzornak, s ez helyzetét visszamenőleg is megváltoztatja a néző szemében. Dénes Piroska ezt az egykori bizalmas viszonyt nem nagyon érzékelteti, s időnként a megírtnál indokolatlanul könnyedebbnek ábrázolja a figurát. A darabban saját hazugságötleteinek „beadagolásakor” nyújt emlékezeteset. A külvilágot megszemélyesítő Gyurcsek Sándor kitűnő epizódalakítást nyújtott Farádi bácsi és különösen a telefonszerelő személyében. ö az, aki „házhoz szállította” azt a dermesztő, a professzort is fenyegető politikai légkört, ami második vonulatként jelen van a darabban. Gyurcsek szerepeltetése rendezői telitalálat. A kritikák végén szoktak megemlékezni az előadások díszlet- és jelmeztervezőiről. pedig most inkább az élre kívánkozott volna. E két feladatot ebben a darabban Német Zoltán oldotta meg, nagyszerűen. Színpadképe, a két színhelyet elválasztó tül- függönnyel, telitalálat volt. A külső folyosó „játszatása” pedig azt az illúziót keltette a nézőben, hogy ott ül a lakásban, s ily módon válik közvetlen részesévé a játéknak. A Jókai Színház nehéz, de nagyon nemes feladatot vállalt Székely János Irgalmas hazugságának ősbemutatójával. A magyar drámairodalom egyik kiemelkedő alkotójának műveit ismerhettük meg általuk teljesebben, s a színpadon nehezen megjeleníthető dráma bemutatásával — nem kevés kockázatot vállalva — közvetítettek maradandó, embert gazdagító gondolatokat. B. Sajti Emese A professzor (Gálfy László) még hajlandó a színlelésre Fotó: Gál Edit Emma (Dénes Piroska), Ágnes (Pálfy Margit) és Péter (Harkányi János) az „irgalmas hazugság” kitalálása közben Munkahelyi művelődés Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő szocialista brigádoknak az Élet és Tudomány című folyóirat októberi számaiból az alábbi cikkek tanulmányozását ajánlják a szervezők : — Mitől rák a rák? (40. szám. 1254—1255. o.) — Milyen lesz Földünk jövőbeli arculata? (41. szám, 1289— 1290. o.) — Magyar kivándorlók az Egyesült Államokban (42. szám, 1318—1319. o.) — Fűtés és hőérzet (43. szám, 1347—1349. o.) flmatörszínházi bemutató GYomaendrődön Október 29-én manapság ritkaságszámba menő amatőrszínházi bemutató tanúi lehettünk a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központban. A Békés megyei Művelődési Központ és a helybeliek közös szervezésében került sor az adácsiak vendégjátékára, akik Nóti Károly: Nyitott ablak című darabját mutatták be. A napjainkban, s különösen megyénkben nehezen, erőre kapó színjátszómozgalom egyik szép példája lehet az adácsiaké. Az említett előadás mintegy ötven embert mozgat, s ez ötven főt a mindössze 3600 lelket számláló falu állította ki.(!) A „nagyszínházi” produkciót — 2 órás, kétrészes jelmez-, díszletigényes előadásról van szó — szinte csak saját leleményükre, erejükre támaszkodva hozták létre. Vállalva ennek minden buktatóját, nehézségét. S nyugodtan mondhatjuk, nincs szégyenkeznivalójuk. A kimlei falusi színjátszók országos találkozóján a közönség díját nyerték el, eleddig 15 előadásban játszották a darabot. S2ekeres János, a darab rendezője, mondhatnánk az ötvenes években divatos mozgalmi irányzata felé fordult, azt éleszti fel, mégsem jelent ez egyértelmű dekadenciát. Ö, s játszói is igazi jókedvvel, lelkesedéssel vállalják a szórakoztatás nem könnyű feladatát. S hogy erre napjainkban van igény, mi sem bizonyítja fényesebben, mint a közönségdíj, a 15 előadás. 'A gyomaendrődi — eddigiekhez képest — kevésbé sikerült bemutató okát talán a közönségszervezés hiányosságaiban kereshetjük. Mindössze 50---60 nézőt számolhattunk a 20 000 fős nagyközségben. A vendégjátékot hirdető plakátot hármat-né- gyet. Jóllehet nehezen, döcögve indult az előadás, a játszók ének- és szövegtudása, a koreográfia itt-ott gátolta a komédia maradéktalan kibomlását, mégsem mondhatnánk, hogy csalódottan távozott a közönség. Külön meg kell említenünk Varga Lajost (Novotni) és Szekeres Jánosnét (Greti, Mariska), a darab két főszereplőjét, akik kimagasló játékukkal hívták fel magukra a figyelmet. A fent leírt hibák ellenére is komoly értékeket hordoz magában egy-egy ilyen előadás. Ha csak a játszók számát, korukat (tizenévestől a jó harmincasig), a darab elkészítéséhez szükséges rengeteg, közös munkát vesszük figyelembe, már ez is „közművelődési értékekről” árulkodik. Reméljük, az adácsiak példája teremtő erőt,- hitet is kölcsönöz a megye színjátszómozgalmának. Steinwender József Francia lap a magyar dokumentumtilmekröl A párizsi Georges Pom- pidou kulturális központban október végén magyar filmnapokat rendeztek — a Balázs Béla-stúdió 15 dokumentumfilmjét vetítették le. A Le Guotidien de Paris filmkritikusa ezzel kapcsolatban ismertette a Balázs Béla-stúdió működését, hangsúlyozva, hogy ebből az iskolából igen tehetséges rendezők kerültek ki. A filmkritikus nagy elismeréssel írt a bemutatott filmekről. „Franciaországban még nem ismerik eléggé a kelet-európai filmművészetet — állapította meg —, a most bemutatott filmek lehetővé tették, hogy jobban megismerjük a magyar film utolsó negyedszázadát, megismerkedjünk nagyon tehetséges rendezők eddig előttünk ismeretlen, rendkívül eredeti alkotásaival. Olyan filmművészetet ismertünk meg, amely meglep frisseségével és élénkségével." Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 9.08: Népdalcsokor. 9.53: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.50: Zenekari muzsika. 12.45: A Falurádió műsora. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Művelődéstörténet gyere- kéknek 15.05: Schubert: Három kórusmű. 15.18: Pesti házak ttikal. 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Wolf: d-moll vonósnégyes. 17.05: Halász Gábor emlékezete. 17.49: Mozart: C-dúr szimfónia. 18.15: Mese. 19.15 : Gondolat. 20.00: Félóra népzene. 20.30: Johann Strauss operettjeiből. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es Stúdiót. 23.30: Goldmark operáiból. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene — hangszerszólók. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Operettdalok. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Népzene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Rímek és ritmusok. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Fúvósesztrád. 14.40: Slágermúzeum. 15.29: Népzenekedvelőknek. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Oktatásunk pótvizsgái. 17.10: Filmzene. 18.00: Közvetítés a Dinamó Minszk—Rába ETO Bajnokcsapatok Európa Kupa és a Hajdúk Szplit— Bp. Honvéd UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzésről. 18.55: Nóták. 19.25: Szomszédolás sok zenével. 19.50: Halló, Berlin — Halló, Budapest. 20.50: Közvetítés az 1. FC Köln —O. Dózsa Kupagyőztesek Európa Kupa labdarúgó- mérkőzésről. 21.50: Népzenei felvételek. 22.27: Dzsesszzene. 23.20: Slágerek. III. MŰSOR 9.00: Bach-művek. 9.48: Szólódarabok húros hangszerekre. 10.30: Operaáriák. 11.05: Régi magyar dalok. 11.30: Dzsesszarchívum, 12.00: A Guarneri-vonósnégyes felvételeiből. 13.40: Zenekari muzsika. 14.47: Cosi fan tutte. (opera) 15.27: Beethoven: Esz-dúr zongoratrió. 16.00: Slágerek Párizsból és Rómából. 16.47: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Poppea megkoronázása, (opera) 18.20: Magnósok, figyelem! 19.00: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. 20.35: Román költők antológiája. 20.55: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.55: Beszélgetés Babits Mihály költészetéről. 22.55: Palestrina: Énekek éneke, (részletek) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. 17.45: Észt könnyűzene. 17.50: Testvérkapcsolatainkról. A jászberényi barátok között. Riporter: Dalocsa István. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: Iskolatévé: Magyar irodalom. 8.40: Deltácska. 9.00: Iskolatévé: Fizika. 9.25: Delta, (ism.) 10.15: öregek és fiatalok, (filmsorozat) V/3. (ism.) 11.10: Meghökkentő meséké (tévéfilmsorozat) (ism.) 15.00: Iskolatévé: Magyar irodalom. 15.45: Táborozás a múzeumban. 16.00: Iskolatévé: Magyar nyelvtan. 16.45: Ligabue élete. (tévéfilm) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gáspár Margit: A fekete császár, (fantasztikus történet) 21.45: Tévéegyetem XV/5. 22.25: Mesterdallamok. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.12: Műsorismertetés. 18.15: A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. 18.55: Szemle. 19.45: Reklám. 19.55: FC Köln—Ü. Dózsa KEK- mérkőzés közvetítése Kölnből. Szünetben: Tvhíradó. 21.45: összefoglaló a Dinamó Minszk—Rába ETO BEK- labdarúgó-mérkőzésről. BUKAREST 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Románia 65 éve. 20.45: Dalok. 21.00: S. V. Hamburg—Dinamó Bucuresti labdarúgó-mérkőzés. 21.45: Stop, egy percre. 22.00: Labdarúgó-mérkőzés folytatása. 22.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A foglalkozások tarka világa előtt — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színes fény. SZÍNHÁZ 1983. november 2-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: MÁRIA FŐHADNAGY Arany János-bérlet 19 órakor Békéscsabán: MÁRIA FŐHADNAGY Móricz-bérlet 1983. november 3-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: IRGALMAS HAZUGSÁG ,,B” bérlet 13 és 15 órakor Sarkadon: SZÉLKÖTŐ KALAMONA MOZI Békési Bástya, 4-kor: Egy trombitás Szocsiban, 6-kor: Visszaesők, 8-kor: A háborúnak vége. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Akit Bulldózernek hívtak, 6 és 8-kor: A préri. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A hatodik halálraítélt, fél 8-kor: Atlantic City. Gyulai Erkel: Szép ismeretlen. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Panelkapcsolat, 7-kor: Blöff. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Gyerekek a Kéktó-hegyről, fél 6 és fél 8-kor: Kémek a lokálban. Szarvasi Táncsics: Gyilkos bolygó.
