Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
1983. október 8., szombat o Németh László: Sámson című drámájával nyitotta 30. évadját a Békés megyei Jókai Színház. Képünk a tegnap esti premier egyik jelenetét idézi, előtérben Nagy Attila érdemes művész, Sámson szerepében Fotó: Gál Edit n Nemzeti Színházért Mint arról már hírt adtunk, a „Hazádnak rendületlenül ...” című sajtópályázaton a Békés megyei Népújság kollektívája a Magyar Újságírók Országos Szövetsége különdíját és az ezzel járó 10 ezer forintot kapta meg. Á pályázaton díjnyertes kollektíva az összeget a Nemzeti Színház építésére fizette be. Nemzetközi tancverseny Kecskeméten, Baján és Tiszakécskén A KISZ kecskeméti városi bizottsága és a Szalvay Mihály Ifjúsági és Űttörőotthon immár másodízben rendezi meg Kecskemét, Baja és Ti- szakécske sportcsarnokaiban a Hirös Kupa nemzetközi társastáncversenyt. Otkóber 7-én este 6 órai kezdettel a bajai Türr István Sportcsarnok adott otthont az egyéni standardtáncver- senynek. Ma este 7 órakor kezdődik a kecskeméti sport- csarnokban a mix-, azaz a standard-latin csapatverseny, majd 9-én Tiszakécskén a latin-amerikai táncok versenye látható, 14 órától. Boscoop-alközpont a megyeszékhelyen A Boscoop Agráripari Közös Vállalat 1975-ben alakult, 18 mezőgazdasági termelőszövetkezet elhatározása alapján. A 'tagok száma azóta 610-re nőtt. Jelentősen szélesedett a vállalat tevékenységi köre: szolgáltatásai elsősorban a szarvasmarha-, juhtenyésztés és tömegtakarmányozás termelésének növelését célozzák, de 1982. óta a prémesállat-tenyésztést is szervezi. Békés megyében 15 tagüzeme és 11 partnere van a Boscoopnak. Hogy még jobban kielégítse a szolgáltatások igénylőit a vállalat, ez A gálaest 9-en este kor kezdődik Kecskeméten, melynek műsorvezetője Ba- leczki Annamária és Király Zoltán lesz. A rendezvényen csehszlovák, dán, NSZK, NDK, lengyel, svájci és magyar versenyzők mérik össze tánctudásukat. A műsort színesíti a svájci The Tollys Musical Show, egy Dániából érkező seniorpár, Elin Olsen és Benny Olsen, a délszláv Csitaonica táncegyüttes, a szeremlei és a kalocsai népi együttes, végül a kecskeméti Hirös táncklub. év szeptember 1-től alközpontot létesített a megye- székhelyen, a Munkácsy utcában. Legfőbb feladatuknak tartják a vállalat vezetői, hogy munkájukkal segítsék a csíramentes tej termelését. Ezért együttműködési szerződést kötöttek a megyei állategészségügyi állomással és intézettel. Október 6-án, csütörtökön pedig tájértekezletet tartottak Nagybánhegye- sen, ahol az új tejátvételi rendszerre való felkészülésről tájékoztatták a Zalka- tejhez tartozó üzemek szakembereit, megismertetve őket a biológiailag is tiszta tej termelésének módszereivel. Hitelügylet A Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap intéző bizottsága a héten ülést tartott. Fontos kérdésekről esett szó: a bizottság megtárgyalta a tagüzemek hitelEzen a hét végén is választékos a belkereskedelem vásári programja. Október 8-án, szombaton Rátán, Békésen, Nagykörűn és Szentlőrincen tartanak országos állat- és kirakodóvásárt, Szentlőrincen autóvásárt is. Október 9-én, vasárnap országos állat- és kirakodóvásár lesz Bujákon, Dabason, Dombóváron, Jászberényben, Pásztón, Szalk- szentmártonban, Szentesen, Tákérelmeit és döntött azok odaítéléséről. így négy termelőszövetkezet kapott a Kölcsönös Támogatási Alapból rövid lejáratú hitelt. Több közös gazdaság fejlesztési hitel visszafizetését 1983. december 10-ig átütemezték. Új fejlesztési hiteleket nem helyezett ki az intéző bizottság. piószelén és Tázláron. Országos sertés- és kirakodóvásárt rendeznek Gödöllőn, országos kirakodóvásárt Szeged-Kiskundo- rozsmán. Autóvásárra várják az érdeklődőket Baján, Békéscsabán, Dabason, Debrecenben, Lajosmi- zsén, Marcaliban, Miskolcon, Nagykőrösön, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Szegeden, Szombathelyen, Tatán, Veszprémben és Zalaegerszegen. .----------------------------------------------------Vá sárnaptár Katonapolitikai tájékoztató Békéscsabán TIT-előadók, foglalkozásvezetők részvételével október 7-én, tegnap katonapolitikai tájékoztatót tartottak Békéscsabán, az Építők Művelődési Házában. Az MHSZ vezetősége által szervezett összejövetelen Frontó András, megyei titkár köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Tóth Elek, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia főtanára tartott előadást aktuális katonapolitikai kérdésekről. Beszéde elején részletesen szólt a szovjet—amerikai kapcsolatok korábbi fejlődéséről, továbbá azokról az USA-, illetve NATO- tervekről, intézkedésekről, valamint jelenségekről, amelyek fokozatosan kiélezték a nemzetközi helyzetet. A Rea- gan-kormány tagjai, mint mondotta, minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy az „erő pozíciójából” tárgyaljanak a haderőcsökkentésről, a fegyverkorlátozásról a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok képviselőivel. Az előadó ezután részletesen ismertette azokat az amerikai elképzeléseket is. amelyek — a szovjet javaslatokkal ellentétben — a világűr háborús célokra való felhasználását szolgálják. Az USA és a NATO-államok szélsőséges körei a fegyverkezés fokozásával azt szeretnék elérni, hogy a Szovjetunió minél előnytelenebb pozícióba kerüljön, s így könnyebben megfoszthatják hadászati csapáserejétől. A békeszerető erőknek azonban sikerült eddig, s minden bizonnyal sikerül a jövőben is gátat vetni az ilyen veszélyes próbálkozásoknak. Egyedül a tárgyalások jelenthetik a kiutat a még sok feszültséggel terhes világból. Az előadás további része a közép-amerikai, a közel- keleti és a közép-keleti helyzettel, valamint Kína jelenlegi katonapolitikájával foglalkozott. Ezt követően a részvevők több kérdést tettek fel az elhangzottakkal kapcsolatban, majd pedig módszertani jellegű felkészítéssel ért véget a tájékoztató. —y—n Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap délelőtt kitüntetéseket adott át Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapta dr. Palov József, a szarvasi múzeum igazgatója (képünkön), Hentz Lajos, nyugalmazott iskolaigazgató, a mezőberényi helytörténeti és néprajzi gyűjtemény létrehozója. „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott Vá- radi Zoltán, a békéscsabai múzeum fotósa és Oláh Éva restaurátor. Miniszteri dicséretben részesült Dedinszky Gyula nyugalmazott lelkész. Fotó: Veress Erzsi Bővül a harisnyaválaszték A Budapesti Harisnyagyár jövőre az ideinél mintegy 3 és fél millió párral több láb- ravalót — harisnyát, zoknit — szállít a belkereskedelemnek. Az összesen 61 millió párt meghaladó mennyiséggel javul az ellátás, s enyhülnek az idén esetenként még tapasztalható választékhiányok. Mindez feltételezi az ideinél zavartalanabb alapanyag-ellátást; erről a Budapesti Harisnyagyár hazai partnereivel időben megkötött szállítási szerződésekkel gondoskodik. A jövő évi harisnyakínálatban megjelennek a gyártmányfejlesztés legújabb termékei, amelyek az alapanyagokban és a kivitelben egyaránt megfelelnek a legújabb divatnak. A hazai választékban eddig csak importból származó gyapjúzoknik szerepeltek, jövőre már magyar gyártmányú is kapható lesz: a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Gepárd nevű új fonalából a Budapesti Harisnyagyár egész termékcsaládot fejlesztett ki. Gyermekeknek, nőknek és férfiaknak harisnyanadrágokat készítenek, s elegáns férfizoknikat a kellemes viselési tulajdonságokkal bíró alapanyagból. Technológiai változásokkal újjávarázsolják — vékonyabbakká és kényelmesebbekké teszik — hagyományos frottír hatású akrilzok- nikat is. A harisnyagyár nagyon keresett pamut típusú csipkezoknijainak választékét is bővíti új termékcsaI ládjával. Ezek új mintákkal, s a legújabb divatszínekben készülnek, női és gyermekméretben, boka- és térdzokniként. A harisnyaszezon legnagyobb slágere várhatóan a női neccharisnyák termékcsaládja lesz, amelyet a BÉKÖT-tel kooperációban készítenek. Boka- és térdzokniból, valamint harisnya- nadrágokból áll a termékcsalád, a bokazoknik gyártását már az idén megkezdték. A divatra való gyors reagálást bizonyítja, hogy a Budapesti Harisnyagyár a Váci Kötöttárugyárral közösen már az idei őszi BNV-n megjelent az aerobicöltö- zékkel. A kötött, különböző csíkozású aerobic lábszárvédők mellett női kamáslikat is gyártanak, ezek a téli divatos öltözködés kiegészítői lesznek, cipő, illetve csizma fölött viselve. A belkereskedelem egyelőre mértéktartóan rendelt e cikkekből, ezért az árusítást főként a harisnyagyár saját mintabolthálózatában kezdik meg. A női finomharisnyanad- rág-választék is gazdagodik, a már ismert és sikert aratott Viktórián kívül a Léda elnevezésűvel. A finomharisnyanadrágokból mennyiségileg is többet ígérnek; három jugoszláv gyárral kötöttek bérmunka-megállapodást, amelynek keretében a gyermek- és bébizoknikon, harisnyanadrágokon kívül női árut is készítenek a szabadkai, illetve a zágrábi harisnyagyárakban. Már megállapodtak abban, hogy az idei mennyiségnek a kétszeresét, 7 millió darab, illetve pár harisnyanadrágot és zoknit készítenek a Budapesti Harisnyagyár megrendelésére Jugoszláviában. Új utak a KGST előtt O KGST feladatairól, a változó körülményekről folyó eszmecserék, viták szemléletesen tükrözik azt a vitathatatlan tényt: számos tekintetben új utak előtt áll a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete. A változást a szocialista országok eddig elért eredményei nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszik. A szocialista országok gazdasági integrációjának kibonta- ' kozása nagyfokú kölcsönhatást hozott létre az egyes államok népgazdaságai között. Ezt jelzi egyebek között az is, hogy napjainkban a KGST-országok közötti áru- és szolgáltatáscsere már a tagországok nemzeti jövedelmének több mint 18 százalékát jelenti. Ám az is kétségtelen, hogy a nyolcvanas évekre alapvetően megváltoztak a körülmények. Az elmúlt években jelentős átalakulásoknak lehettünk tanúi nemcsak a bennünket körülvevő világban, hanem magukban a szocialista országokban is. Ami a külső változásokat illeti, elsősorban a világpiacon végbement folyamatokra kell gondolnunk. A hetvenes évek elején bekövetkezett árrobbanás következtében alaposan módosultak a régi, hagyományos értékarányok. Nem kis mértékben ez is közrejátszott abban, hogy a tőkés világ napjainkban a második világháború utáni legnagyobb és leghosszantartóbb válságát éli át. S mindez olyan időszakban következett be, amikor a hetvenes években felülkerekedett enyhülési politika eredményeképpen a szocialista országok a korábbinál intenzívebben bővítették kapcsolataikat a tőkés államokkal. Ezért a fejlett tőkés országok gazdaságának válsága a szocialista országokat sem hagyta érintetlenül. Emellett erre az időszakra esik az is, hogy számos gyorsan iparosodó fejlődő ország is egyre inkább részt és vásárlót követelt termékei számára a világpiacon. Ez azért is figyelemre méltó, mert a fejlődő országok árui gyakran a szocialista országok termékeivel versenyeznek. A világgazdasági átrendeződést, a válságot követte, néhol bevezette a nemzetközi politikában bekövetkezett változás. Annak a szocialistaellenes, de sok tekintetben a fejlődő országokat sem kímélő agresszív politikának a megszületése — elsősorban az Egyesült Államokban —, amely alapvető szakítást jelentett a hetvenes évek enyhülési politikájával. A szocialista országok együttműködési szervezete, s számára e történelmi léptékkel is villámgyors változások már csak azért is nehézzé tették a gyors alkalmazkodást/ mert ebben az időszakban zajlott — s zajlik ma is — a tagországok legtöbbjében az az alapvető váltás, amit külterjes szakaszból a belterjes szakaszra való áttérésnek szoktunk nevezni. Ez az áttérés önmagában is társadalmi megrázkódtatásokkal jár. A megváltozott világgazdasági, nemzetközi politikai helyzet kétségkívül sok tekintetben még csak fokozta a nehézségeket. E nehézségek orvoslásának egyik méltán fontos eszközeként tekintik a szocialista országok gazdasági együttműködésüket, s az ezt segítő szervezetet, a KGST-t. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok azonban azt is világossá tették: az új típusú nehézségek aligha orvosolhatók a régi módszerekkel, a megváltozott körülmények a problémák újszerű megközelítését és megoldását követelik. Az eddigi tapasztalatok például azt bizonyítják, hogy az egymástól függetlenül kifejlesztett ágazatok munkáját később már meglehetősen nehéz az ésszerű munka- megosztás alapján magasabb szinten összekapcsolni. Napjaink tudományos-technikai forradalma azonban korábban nem ismert technológiai eljárásokat, sőt, ezekre épülő egész iparágakat hoz létre — némelyek meghonosítása a szocialista országokban még a jövő feladata. Számos ilyen terület akad például a gépiparban. A KGST már 1980-ban prágai ülésén — máig szóló érvénnyel — fel is sorolta azokat a témaköröket, amelyekben korszerű, a fejlesztések elhatározásánál kezdődő együttműködés alakítható ki. A hét pontban megfogalmazott együttműködési irányok magukban foglalják a ma is progresszívnek mondható ágazatokat. Kezdve a mikroelektronika alkalmazásától a termelésben, a tudományban, a szolgáltatásban — s ide tartozik persze az ezt megalapozó alkatrészbázis létrehozása is —. egészen az anyagmozgatás, a raktározás gépesítéséig, a kitermelő iparágak fejlesztésétől az energiafelhasználást racionalizáló berendezések kifejlesztéséig. Alapvető stratégiai kérdés, hogy a tagországok hosz- szú távon összehangolják energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-ellátási elképzeléseiket. Az energia- és fűtőanyag-ellátásban már történtek gyakorta nem is kis horderejű lépések. A jelenlegi tervidőszakban például a KGST-országok az előző ötéves periódushoz képest csaknem megduplázzák atomerőművi kapacitásukat, s emellett nagy erőfeszítéseket tesznek a nyersanyagok és az energia ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására. Fontos azonban az is, hogy olyan hosszú távú stratégiai tervük legyen, amely évekre előre tisztázza az energia-, fűtő- és nyersanyagellátásban, -felhasználásban az együttműködés feladatait, lehetőségeit, feltételeit. Az iparétól sokban különböznek a KGST-országok együttműködésének feladatai a mezőgazdaságban. Mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdaságban aligha alakítható ki az iparban már megszokottá vált szakosodás. Nehezen képzelhető, hogy egy-egy mezőgazdasági terményre szakosodna egy-egy ország. E téren az együttműködés fejlesztésének útja elsősorban a már bevált termelési módszerek, a közös kutatási eredmények, a fajtanemesítéstől a tenyészállat-szaporításig, mind szélesebb körben való hasznosítása lehet, természetesen a helyi feltételek és sajátosságok messzemenő figyelembevételével. Viszont nemcsak lehetőség, de mindinkább égető igény is a mezőgazdasági termelés gépipari, vegyipari hátterének, a különböző gépeknek, technológiáknak az eddigieknél szélesebb körű, hatékonyabb, közös kifejlesztése és a munkamegosztáson alapuló gyártása. D ermészetes, hogy a KGST munkájának továbbfejlesztésekor nemegyszer kerül sor vitákra, eltérő nézetekre is. Ám az is nyilvánvaló, hogy csak a különböző érdekeket kifejező nézetek körültekintő egyeztetése révén fejlődhet tovább a szocialista országok gazdasági együttműködése. Valamennyi tagország, a közös ügy előnyére és hasznára. K. Nyirő József