Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám
1983. október 12,, szerda II 30. évad kezdetén: Németh László: Sámson Munkahelyi művelődés Sámson a filiszteus király Németh László Írja levelében Benedek Andráshoz, hogy „a darab mélyébe van beírva” mindaz, aminek a hősök tolmácsolói lettek. Nem a Sámsonról beszél, hanem általában történeti drámáiról, de hát ezek sora a Sámsonnal kezdődik, nyilván. megállapítása erre is vonatkozik. Annál is inkább, mert mindaz, amit az író közölni szándékozik velünk, amire figyelmeztet, amit elénk állít, hogy elgondolkozzunk azon, itt, a Sámsonban is ,,a darab mélyébe van írva”, rétegeibe elrejtve; és ha fel is tündököl néha valami félreérthetetlen, valami egészen erőteljesen meghatározó Sámson vívódó, bosszúra éhes ..szörnyeteg-leikéből”, mely- lyé a megaláztatás, a filisz- teusoktól szenvedett válogatott kínzások. gúnypocsolyák és sártengerek vál- totatták benne a .szent” és a „hős” lehetőségét: akkor sem élhet meg a néző puszta szemlélődésből, itt együtt kell élni. lélegezni a drámával. követni annak hullámait, árapály-vonulatait, hogy eljuthassunk a pusztuló Sámsonnal együtt oda. ahonnan már nincs visszaút, csak a megingó palota halál-indulása az egyetlen valóság. Sokan kutatták, miért is írta Németh László a Sámsont 1945-ben. a romhalmaz Budapestről Békésre érkezve. odahúzódva a különös nyugalmat és menedéket adó Körös-csatorna partjához, térdén egy rossz tálcával, sebtiben összeszedett iratpapírokra írva-öntve a verssel feloldó nagy kísérletet, a Sámsont. Hogy miért éppen ezt a bibliai hőst választotta, hogy miért éppen általa szólt? De mit is mondott valójában? Nem hiszem, és maga az író is utal erre több helyen, hogy fontos lenne ilyen racionális összefüggéseket keresni. azt kutatni, hogy miért éppen a Sámson-téma. és miért éppen Békésen. és miért éppen 1945-ben? ,,Sámson érzéseiből... inkább csak a »majd megmutatom még- boldog titka lehetett meg bennem” — írja. majd másutt: „ö volt a félelem, a tükör, melyet a világ tartott elém... a világ által szörnynek látott emberben védtem: előbb a szentet, aztán a hőst. Ennek a szörnyetegség, hősiesség, sőt szentség között tántorgó életnek volt jelképe számomra ö is”. Hiszem, és ami ennél sokkal több: tudom, hogy a harmincadik évadját kezdő békéscsabai színház nem választhatott volna jobban a mindenképpen ünnepi évad elejére darabot. nemcsak megírási kötődése miatt, hanem az időpont miatt is. amikor most 1983-at írunk, és — ki mélyebben, ki felületesebben. de valahogy feltétlenül — azt keressük az emberben (önmagunkban). hogy miként is van ez: szent, hős, szörnyeteg ...? Dramaturgok és kritikusok vitája lehet, hogy Németh László történeti drámái miért, hogy „egy szerepesek”, hogy valójában egyetlen központi hős hordozza az írói gondolatot, minden más (szerep is) csak azt szolgálja, erősíti, arra kelt rezonanciákat. vagy ellenhullámokat a még magasabbra emelkedés okán? A vita. szabad legyen profán válasszal élnem: lényegtelen. A kérdés, hogy így a jó, vagy amúgy jobb lett volna, befejezett tényekkel találkozik, az író ezt nyújtja számunkra, ezt kell elfogadnunk, ehhez kell igazodnia a megjelenítésnek, az előadásnak. Itt, Rencz Antal, a rendező már nem egyszer elismert őszinte és nyitott (az író gondolataira nyitott) magatartással-előadásépí- téssel válaszol újra azoknak, akik (divatból? önmutogatásból? lélekferdülésből?) az írót olykor egy nyíló és csukódó ajtó színpadi eszközévé alacsonyítják. Válaszol, hogy nem azonosul. sikert így nem keres, mert Németh Lászlót és a Sámsont a színház mellett jóban-rosszban, eddig huszonkilenc évadon át kitartó közönségének akarja átnyújtani tisztulásul, belső épülésül, a „milyen is az ember”-1 kutató vágy. akarat, türelem és türelmetlenség adalékául, az önmagunk jobb megismerése végett. Nagy erény, tiszteletre méltó rendezői alapállás, amikor az író mellé (és nem elé!) állva egyetlen központi kérdést kíván megoldani egy előadás rendezője: hogyan juthat el a lehető legtökéletesebben, leghatásosabban az írói gondolat a nézőhöz? Szerintem ez a színház alfája és ómegája, minden más öncsalás, nézőbutítás, önmutogatás, blöff. Szabad legyen megkérdeznem: ilyen színházat akarunk? Talán még kimondani is felesleges, annyira egyértelmű. hogy: nem. Színházat akarunk, szeretnénk, kívánunk, mely (ne szégyelljük) tükröt tart elénk, és amelyben a felzengő szó megrendít és rabul ejt; amelyben a felfénylő kacagás emberi, szép. illatos és tiszta. De ezúttal a Sámson békéscsabai. évadnyitó bemutatója áll előttünk, mely a nyári. Gyulai Várszínház- beli ősbemutató után ugyancsak először került közönség elé kőszínházban, egy másabb. zártabb világban- körülményben. A változás (nyilván a várszínházi elő*- adások számos tapasztalata- leleménve nyomán is) szembetűnő. Feszesebb. izzóbb, bensőségesebb és megrendí- tőbb a színázi élmény, mint odakint. Lehetne vizsgálni azt is, hogy miért? Hogy talán ez a zártabb színpadi környezet (mely a szereplők mozgását, gesztusait is másféle módon befolyásolja) tette a változást? Meglehet A szereplők mintha szikrát- vetőbb testi közelségbe kerültek volna egymással. Sámson robosztus ereje, lelke nagysága, és a másik véglet: esendősége jobban betölti itt a tereket? Tény. hogy más a szabadtér és más a zárt színház, ezúttal a lehetőségeket ez utóbbi látszott bővíteni. Hogy mást ne említsek (ami mégis nagyon lényeges) a díszletek hatása ötszöröse? tízszerese? a várszínházinál. Pedig valójában ugyanaz (kis átrendezéssel), mégis több. Az előadás középpontja Sámson. Lelkének forrongása. a filiszteus-rabságban gyermekkori megaláztatásait is újra élő, vérig sértett ember (malomállat) gyötrődik itt a mégis-tűrés és az elvakult bosszú között; lehetne bár hős, elhivatott, de igazán és mélyen már a zsidó anyától született filiszteus katona, Jefte hívásának- eszének-karjának sem hisz. Újra kinőtt hajával visszatért roppant ereje lépésről lépésre a bosszú kiteljesedése felé sodorja: íme. így változik ót az ember arca szentből, hősből szörnyeteggé ..........Egy romhalmaz alá m indent, mit sértett erőm elér” kiált fel a filiszteus király palotájában, az épületet tartó oszlopok között, hogy pillanatokkal később megroppantva azokat, önmagára. a szerelmet eláruló Delilára és gyűlölt ellenségeire omoljon a díszes palota, és bekövetkezzen a pusztulás, a vég, ahonnan semmi álmok. semmi hősiesség, semmi szentség, és semmi gyűlölet nem hoz már visz- sza élni senkit. A gondolat, mely egykor leíródott Békésen. a Körös-csatorna partján. nem szűnt meg élni. megrendíteni, szemeket felnyitni. Még az erősen összecsukott szemeket is, még a figyelmetlenül hallgató füleket is: pusztulásba vezet annak a sorsa, aki józan eszét veszíti a bosszúvágyban. Nagy Attila érdemes művész Sámson alakítása színházi esemény. Szerepépítése elvezet a szenttől a szörnyetegig; esettsége is erő, fé- kezhetetlen szenvedélye hiteles: kimagaslik az egész filiszteus-országból, mégis buknia kell! Tragikus ez a vég, nehéz szabadulni tőle. Kemény, elszánt, és kellően eszes katona Barbinek Péter Jefte szerepében, Gál- fy László, mint filiszteus király. egészen más. mint a várszínházi előadásokon volt: ravasz ellenfél, az a bizonyos „kicsiny”. akinek „édes taposni a nagyot”. Thimneus fontos alakját Tóműnek Gábor személyesíti meg. Felkai Eszter Delilája az első részben jobb. habár a másodikban az író szűkkeblűén bánt vele. Emlékezetes felvillanással szolgál Várday Zoltán, Jancsik Ferenc, Széplaky Endre és Dénes Piroska. A díszletről már szóltunk, a jelmezek Mialkovszky Erzsébet tervei szerint készültek és kitűnőek, a hangkulisszák. melyet Krzysztov Pendereczki műveiből Rencz Antal állított össze, találóan emelik ki a színpadi történéseket, helyzeteket, fokozzák a feszültséget, nyújtanak átmeneteket. Ez volt az ünnepi évadkezdés Békéscsabán, méltó a hagyományokhoz, és emlékezetes útjelző a továbbindul,-ishoz. sass Ervin Az Ember és környezete el. nevezésü közművelődési mozgalomba benevezett szocialista brigádoknak és tagjainak — akik a Politika témakörét is választották — az alábbi cikkeket ajánlják tanulmányozásra a szervezők a Népszabadság és a Magyarország című lapok szeptemberi számaiból. NÉPSZABADSÁG — Mi foglalkoztatja a békekutatókat? (szept. 3., 5. o.) — A dél-koreai repülőgép dur. ván megsértette a polgári repülés nemzetközi szabályait (szept. 6., 2. O.) — Kedvező jelek Madridból (szept. 13., 3. o.) Nemhiába mondják, hogy a legtünékenyebb művészeti ág a film. Bár ez a meghatározás inkább a forgalmazásra, mint a tizedik múzsa gyermekére igaz. Kellemes és szükséges az egyetemes emberi kultúra halhatatlanná lett celluloidjait, sikerfilmjeit a ma emberének is látnia egy-egy alkalommal. Többek között ezért is oly népszerű a hiányt pótló klubmozi rendszere. Az idei őszön közel negyven helyen indít klubmozi- sorozatot a megyei moziüzemi vállalat a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum segítségével. A filmtörténeti értékek vetítésén kívül olyan sorozatok is lesznek, amelyekben a ma is élő és alkotó rendezők hazánkban szélesebb körű forgalmazásra nem kerülő, igen jelentős filmjeit tekinthetik meg a mozi szerelmesei. így a Kortársaink a filmművészetben című sorozatnak ebben a naptári évben sorra kerülő nyolc darabját a békésiek, a szarvasiak, a mezőhegyesiek, az orosháziak, a gyulaiak és a békéscsabaiak. A kéthetenként sorra kerülő, zártkörű — tehát csak előre váltott bérlettel látogatható — vetítéseken többek között francia. svéd, japán, lengyel, töZalkalamajka Sztori pályázatot hirdetett nyári különkiadásában az örménykúti Zalka Máté Üttö- rőcsapat Zalkalamajka című újságja. A/. akkori, ’83,2-es szám tele volt hangulatosabbnál hangulatosabb élménybeszámolóval, ezért csodálkoztunk, hogy — mint a '83 3-as szám hírül adja — kevesen kaptak kedvet élményeik leírásához. Pedig ott volt a jó példa, hogyan lehet színesen, életszerűen leírni a mulatságos eseményeket, ahogy a „Bringatúra”, vagy az „Arcképcsarnok” című írásokból olvashattuk. De jót nevettünk a „Legszikon”- on, és a „Túráink — sláger- címekben” című válogatáson is. A '83 3-as szám már a nyári szünet után látott napvilágot, s legalább olyan kellemes perceket okozott, mint elődei. A „Gaztetteink nyo— Elutazott hazánkból George I3ush (szept. 21., 1-2. o.) — Egy nehéz év tapasztalatairól (szept. 24., 5. o.) — Űj „Európa-doktrina"? (szept. 25., 2. o.) — Jurij Andropov nyilatkozata (szept. 29., 1. és 3. o.) magyahorszAg — A Boeing 747-dosszié (37. szám, 3. o.) — Kínai gazdaság (37. szám. 11. o.) — Madrid és Genf (38. szám. 3. o.) — Magyar—finn kapcsolatok (39. szám. 5. o.) rök, svájci, jugoszláv és NSZK-beli alkotásokat láthatnak az érdeklődők. A békéscsabai vetítéseket a korábbi évek gyakorlatától eltérően — az ifjúsági és úttörőház nagytermének átépítése miatt — új helyen, a Vasutas Művelődési Házban tartják az ifiház újbóli megnyitásáig. A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház több sorozatot indít a film különböző korosztályú barátainak. Csütörtökönként este fél 8 órától — szintén ideiglenesen a Vasutas Művelődési Házban —. első alkalommal október 27-én lesznek a Bemutató Klubmozi vetítései, amelyeken Pasolini és Bunuel művészetével ismerkedhet meg a felnőtt közönség. A békéscsabai középiskolás filmklub ebben az évadban a filmzenére és a zenés filmekre összpontosít; e témakör legnevesebb alkotásait vetítik szintén csütörtökönként, szintén az ideiglenes helyszínen. Az általános iskolás korúak olvasmánymozijában nyolc ajánlott és kötelező olvasmány filmváltozatát nézhetik meg a gyerekek. A középiskolásoknak szóló sorozat szintén nyolc alkotást tartalmaz. mában" című írás ügyes szófordulatokkal ecseteli a Zal- ka-park létrehozásának eseményeit. szinte látjuk a sürgő-forgó gyerekeket, amint irtják a gazt — innen a „gaz-tett” a címben —, egyengetik a földet. A pop- zacskó azaz zenezacsek, sok meglepetést tartogat, s jót derültünk az „Aranyszáj” rovat válogatásában is. A „Játéktarisznyát" is érdemes említeni, mint praktikus olvasmányt, s a pályázati felhívást, amely reméljük, nagyobb sikert arat, mint az előző. Ezúttal mese- és verspályázatot hirdet a Zalkalamajka, melynek beküldési határideje december 6. A szerkesztőség címe: örménykút. Tessedik u. 30. 556. A pályázók kisdobosok és úttörők, esetleg ifik lehetnek. N. A. Városokban és falvakban, klubmozi (ni) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak, (ism.) 8.56: A takarékos színház. 9.96: Kamarazene. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05: Lapp rokonaink mesekincséből. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Cigánydalok. 11.16: Évszázadok mesterművei. 12.45: Válaszúton (riport). 13.05: Operaslágerek, (ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Nóták. 15.28: MR 10—14. (ism.) 16.03: Kritikusok fóruma. 16.13: Dalfelvételekből. 16.48: Cherbourgi esernyők, (filmzene). 17.05: Jeienidőben (riport). 17.30: A hegedű virtuózai. 19.15: Műveltségi játék. 20.25: Népdalok, néptáncok. 21.03: A magyar mikroelektronika (riport). 21.33: Régi híres énekesek műsorából. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mozart-társasénekek. 22.45: Beszélgetés a műtárgyak restaurálásáról. 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Operettdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti... 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népdalkórusok. 13.30: Zenei rejtvények 12.35: Tánczenei koktél. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Nóták. 14.35: Slágermúzeum. 15.39: Operettkettösök. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Zenei Tükör. 17.55: Közvetítés a Magyarország —Anglia labdarúgó EB-se- lejtező mérkőzésről. 19.45: A Tubes együttes felvételeiből. (ism.) 20.35: Eszmék és rögeszmék II. 20.45: Nosztalgiahullám. 21.30: Nemzedékek — a szerelemről. 22.20: A koldusdiák (operett). 23.20 : Nóták. III. MŰSOR 9.00: Dzsesszarchívum. 9.50: Csemballómuzsika. 10.25: Schütz: Dávid-zsoltárok. 11.05: Bioritmus, (ism.) 11.25: Paisiello: A molnárlány. (opera) 13.07: Zenekari muzsika. 15.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 16.00: Könnyűzene barokk stílusban. 16.30: Fúvószene. 16.48: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Zenés játékokból. 17.59: Népzene. 18.19: Operafelvételekből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Szonátaest. Közben: 20.30: Az élet írta. 20.50: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.30: James Galway fuvolázik. 22.04: Maros Rudolf műveiből. 22.32: Irodalmunk a felszabadulás után. (ism.) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Seekers együttes énekel a tegnap slágereiből. 17.15: Vetéstervek. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Fekete Borbála, a szolnoki zeneiskola tanára fuvolázik. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. (A tartalomból : Aszfaltmozaik — KRESZ-vetélkedő — Közúti hírek — Kétkerekűek az esőben.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. 8.25: Osztályfőnöki óra. 8.40: Éneklő Ifjúság. 8.50: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.25: Ásványok és kőzetek világa. 9.55: Delta, (ism.) 10.20: A tengerpart hölgyei (filmsorozat). 5/5. (ism.) 15.00: Iskolatévé. Környezetismeret. 15.50: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra. 16.00: Kamera. 16.55: Magyar röVidfilmek távoli tájakról. 17.50: Magyarország—Anglia EB- selejtező labdarúgó-mérkőzés. 19.45: Tv-torna. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: önök kérték. 21.55: Tv-egyetem. 16/2. 22.35: A hét műtárgya. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.25: Egy szerelem története. Szovjet tévéfilm. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Színház születik. 21.40: Tv-híradó. 21.50: Béres Ilona műsora. BUKAREST 16.30: Kulturális hírek. 16.50: Andalúzia. Dokumentumfilm. 17.10: Nők világa. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: A béke védelmében. 20.30: Kórusok. 20.40: Gazdasági figyelő. 20.55: Politikai fórum. 21.10: Szerepcsere. Tv-film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.10: Magyar nyelvű tv-napló. 16.35: Szerb-horvát nyelvű tv- napló. 17.25: Labdarúgás: Jugoszlávia— Norvégia. 17.40: Hírek. 17.55: Villámcsapás — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00 : Szórakoztató adás 21.00: Reklám. 21.05: BEMUS. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Megélni a századikat — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Divatvásár. 20,00: Mozgó képek — adás a filmről. 21.00: A kék gallér — film. 22.45: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Zsákutca. 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és este 8-kor: Jöttmentek, 4 és 6- kor: Adj király katonát! Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Jegyzetfüzet titka, fél 8-kor: A szénbányász lánya. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Sztrogoff Mihály. fél 8-kor: Profi. Gyulai Petőfi, 3-kor: A szervezet, 5 és 7- kor: A nagy zsákmány. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Az idő urai, fél 8_kor: Kalózok Jamaicában. Szarvasi Táncsics, 6 és 8-kor: Apaszerepben, 22- kor: Filmklub. /
