Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-12 / 241. szám

1983, október 12,, szerda “"^HÍRLAP Nagy tetterő a kisvállal­kozásokban ... Csongrád megye fogyasztási szövetke­zetei pillanatnyilag 688 kis­kereskedelmi üzlettel és 307 vendéglátóegységgel rendel­keznek. Ezekből 55 boltot s 144 vendéglőt, italboltot vet­tek át bérleti megállapodá­sokkal a kisvállalkozók. Pá­lyázati felhívás jóval több volt, ám nem minden üzlet­re akadt üzemeltető. Igen­igen mérlegelik a bérlők, hogy mennyit jövedelmez­het számukra a befektetés, s akad egy sor olyan tanyai külterületi bolt, ahol nem változott meg a cégtábla, mert az alacsony forgalom nem ígért nagy hasznot. Mindez jól tanúsítja a? ál­lami és a szövetkezeti ke­reskedelem ellátási felelős­ségvállalását, hiszen tovább üzemeltetik azokat a bolto­kat is, amelyekre nem tart igényt a magánkereskede­lem. Mint ahogy a búzában is akad ocsú, a szerződéses üz­letvitel, a kisvállalkozások, a gazdasági munkaközössé­gek, a szakcsoporti társulá­sok színterén sem egyértel­mű a korrektség. A kirívó esetektől eltekintve azonban igen nagy erőforrást jelen­tenek a termelésben, az el­látásban a kisvállalkozások. A megyében egyébként 31 ipari kisszövetkezet és 179 vállalati gazdasági munka- közösség tevékenykedik, gyártván a hiánycikkeket, erősítvén a vállalati többlet­termelést déíMgyarorszáb ­Ötödikes középiskolások. Több éve új középiskolai modell bevezetésével kísér­leteznek a szegedi Déri Mik­sa Gépészeti és Erősáramú Ipari Szakközépiskolában. Az első és második osztály­ban itt tanított közismereti tárgyak tananyaga meg­egyezik a gimnáziumi anyaggal. így lehetséges, hogy két középiskolai év be­fejezése után iskolát változ­tassanak a diákok. Ez a for­ma elsősorban azok számára lenne segítség, akik nem a szakközépiskolai szakirány­nak megfelelő felsőfokú in­tézményben szándékoznak továbbtanulni. A Dériben az idén végzett 97 diák közül most 32-en valamelyik egye­tem vagy főiskola hallgatói, illetve előfelvételesei. Az érettségizettek közül mind­össze 9-en vállaltak munkát. 56-an jelenleg is az iskola padjaiban ülnek, továbbra is nappali tagozatosak. Az ötö­dikesek órarendjében főként szakmai tárgyak szerepelnek, de tanulnak orosz és angol nyelvet, társadalomtudomá­nyi ismereteket is, és szá­mukra sem marad el a test­nevelés. A gazdaságszerve­zési és vezetési ismeretek keretében a Kalmár László Kibernetikai Laboratórium­ban ismerkednek a számí­tástechnika alapjaival és a programozással. A tanév si­keres befejezése után tech­nikumi szakképesítést kap­nak az ötödikesek. Elhelyez­kedésükkel feltehetően nem lesz gond, hiszen az ipari üzemekben régi gond a köz­vetlen termelésirányítók hiá­nya. A Déri Szakközépisko­lában kipróbált modelltől csak részleteiben tér el az 1985-ben az ország / összes szakközépiskolájában beve­zetésere kerülő szervezési módszer. Autóbontásból importhe­lyettesítés. A Debreceni Au­tójavító Vállalat Balmazúj­városi úti telepén köze) 10 esztendeje autóbontó is üze­mel, ahol teher- és személy- gépkocsik bontásával egy­aránt foglalkoznak. Az üzem a tehergépkocsik közül a ZIL-ek bontására szakoso­dott, mivel ez illeszkedik szorosan a volt AFIT XIII számú Vállalat profiljába. A kiselejtezett kocsikat felvá­sárolják, majd a hibafelve­vő részleg dolgozói dara­bonként ellenőrzik a beérke­zett járműveket. A selejtes ZIL-ekből tavaly 8 millió forint értéket tudtak fel­használni, beépíteni. Ha ezek helyett új anyagokat kellett volna vásárolni, az a vállalatnak 40 millió forint­jába került volna. Termé­szetesen ezeket az alkatré­szeket külföldről kellett vol­na behozni. A teherautók mellett kisebb volument képvisel a személygépkocsik bontása, de a lakosság szempontjából csöppet sem elhanyagolható tevékenység­ről van szó. A lakosság több mint egymillió forint értékű bontott alkatrészt vásárolt, ez új áron számolva több mint 4 millió forint import­megtakarítást jelent. Természetesen nemcsak a kereskedelem, a közületek is felkeresték az autóbontót, mert sokszor csak itt lehet a keresett hiánycikkre buk­kanni. Ráadásul egyötöd áron, mint az üzletben. Ta­lán azt is kevesen tudják, hogy az üzem nemcsak az Állami Biztosító totálkáros kocsijait vásárolja fel, ha­nem a lakosságtól is meg­veszi az ócska, elhagyásra ítélt járműveket. SZOLNOK MEGYEI * MtCYB PAflTBCUTTSAa tt « MtOYB U»*-* Társkeresés segítséggel. Az egyes szaporodó gazdasági munkaközösségek sorában nem egy olyan akad, ame­lyik munkáját különösen nagy érdeklődés kíséri, mert olyan területen tevékenyke­dik, olyan szolgáltatásokat nyújt, amely nem megszo­kott, de esetleg régóta van rá igény. Ilyenek például a társ megtalálásban segítsé­get nyújtó munkaközösségek is. A fővárosban több nagy apparátussal dolgozó társa­ság tevékenykedik, nemrég Szolnokon is alakult társke­reső szolgálat. Az ötletet a budapesti cso­portok adták — mondta Czéh Szabó Gabriella, a „Heuré­ka" társkereső és házasság­közvetítő szolgálat vezetője —, de úgy gondolom, az or­szág minden területén szük­ség van az effajta szolgálta­tásra. Sok az olyan ember, aki vágyik a társaságra, a társra, de megfelelő ismer­kedési lehetőség híján nem találja meg azt, így a ma­gányosság nyomasztó érzésé­vel éli napjait. Nekik pró­bálunk segíteni a magunk eszközeivel. Húszévesek, de nyugdíj- korhatár fölöttiek is írnak, nemcsak Szolnokról, hanem az egész megyéből. Legtöb­ben átgondoltan mérik fel lehetőségeiket, és a partner iránti elvárásaik is reálisak. Közismert, hogy a magá­nyos embereknek az ünne­peket, karácsonyt, a szilvesz­tert a legnehezebb elviselni, amelyeket mások családi körben töltenek el. Ezekre a napokra kirándulásokat, ta­lálkozókat szervezünk. Ugyancsak az elképzelések között szerepel, hogy meg­alakítjuk a magányosok klubját, ahol igyekszünk majd minél jobb feltételeket teremteni a társkeresők szá­mára. Összeállította: P. F. Vízügyes fiatalok Pártbizottsági ülés a KÖYIZIG-nél A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság pártbizottsága nemrég tárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ifjúságpoli­tikai határozatának végre­hajtását, az ifjúsági törvény megvalósításának helyzetét és a további feladatokat. Természetesen a téma tár­gyalására meghívták az igaz­gatóság KISZ-bizottságának tagjait is. Debreceni Mihály, a pártbizottság titkára ’ be­szélt arról, hogy miként szü­letett meg felmérésük az if­júság helyzetéről, összesí­tették a magánbeszélgetése­ken elhangzottakat, az ifjú­sági parlamentek tapasztala­tait és a városi pártbizott­ság ezzel kapcsolatos határo­zatait. Az ifjúság erkölcsi, politikai állapota mindig összefügg a társadalom er­kölcsi, politikai helyzetével. A fiatalok eligazodását a vi­lágban gyakran nehézzé te­szik a felnőtt környezet szél­sőséges megnyilvánulásai. Csak állandó tanulással, gyakorlással és tapasztalás­sal érhetik el a fiatalok, hogy megértsék, mi miért történik a világban, közvet­len környezetükben. Tapasz­talataik szerint a KÖVIZIG- nél nincs nemzedéki problé­ma, zavartalan a fiatalok és az idősebbek együttműködé­se. A fiatalság rétegei kö­zött nincs ellentét, elkülönü­lés. Az viszont igaz, hogy a munkahely központi rendez­vényein a fizikai dolgozók kisebb számban vesznek részt, mint mások. Munkájuk értékelését várják A fiatalok megítélésénél nagyon fontos tényező telje­sítményük objektív értéke­lése. Lényeges, hogy érezzék, odafigyelnek rájuk, eredmé­nyeiket elismerik, hibáikat bírálják. Elkedvetleníti őket az olyan példa, ami sajnos, megtörtént. A munkahelyen közösen készítettek elő egy döntésre vonatkozó anyagot, a döntés végül is más lett. és javaslatuk megváltoztatá­sára magyarázatot sem kap­tak. Helytelen a fiatalok egyoldalú megítélése, amikor ténykedésüket csak jónak ítélik meg, vagy elkövetett hibáikat éveken keresztül emlegetik. A munkahely ne­velő hatása nagy jelentősé­gű a fiatalok életének ala­kulásában. Hogyan fogadják őket, segítenek-e a beillesz­kedésben. milyen példák vannak előttük, ösztönzi-e valami őket a továbbképzés­re és támogatják-e világné­zeti biztonságuk megterem­tését? A vízügyes tapaszta­latok szerint hiba volt a technikusképzés megszünte­tése, s visszaállítását, a kö­zépkáderek képzésének meg­oldását mindannyian várják. Az igazgatóság a továbbta­nulás lehetőségét biztosítja a fiatalok számára. Több mint ötszázan vannak a 35 év alattiak, s a 30 év alat­tiak száma pedig 388 az 1470 összdolgozói létszámból. A hibák feltárásánál a követ­kező fő problémákat talál­ták: jobban meg kell ismer­tetni a fiatalokkal az igaz­gatóság egészének munkáját, ne túl későn kapjanak ko­molyabb feladatokat, a té­vedés jogát a felnőttekéhez hasonlóan, számukra is biz­tosítsák, minden javaslatuk­ra kapjanak visszajelzést, is­merjék a jövő terveit és cél­kitűzéseit. Az igazgatóság jó javaslatokat vár a fiatalok­tól, kezdeményezőkészségük­re. a munkaversenyben való részvételükre jobban számí­tanak. A vezetők között vi­szonylag sok a fiatal. A je­lenlegi bérgazdálkodási ke­retek között a fiatalok vég­zettségüknek. munkakörük­nek és munkavégzésüknek megfelelő bért kapnak. Az oktatás és a gyakorlat kapcsolatairól A fiatalok munkahelyi hangulatának, a jogok és kötelességek ismeretének alapvető feltétele az ifjúsági szervezet eredményes nevelő munkája. A cél a KISZ-tag- ság' körében olyan aktív mag kialakítása, akikre mindig lehet számítani. Fontos kér­dés a KISZ-ben dolgozó párttagok felelőssége. Álta­lános tapasztalat, hogyha a pártirányítás nem figyel eléggé a fiatalok munkájára, akkor a KISZ-ben is vissza­esik a tevékenység színvo­nala. Az igazgatóságnál nincs általában megfogalmazható ifjúsági probléma, a fiatalok eleget tesznek a kötelessége­iknek. A KÖVIZIG KISZ- bizottsága Szakmándy László titkár irányításával nemré­giben határozatot hozott az ifjúsági vitakörök munkájá­nak javításáról, a szabad idő hasznos eltöltésének diffe­renciált programjairól, a párt- és KISZ-tagépítő te­vékenység javításáról. Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója a pártbizottsági ülésen télhívta a figyelmet arra, hogy el kellene érni a vízügyi szakmában dolgozók­nak. hogy jó tapasztalatai­kat érvényesíthessék az is­kolai oktatásban. Akiknek érdeke a fiatalok képzése, le­gyen joguk véleményezni a szakiskolák oktatási anyagát. A nyári gyakorlatokon kide­rül ugyanis, hogy milyen hiányosságok mutatkoznak a diákok ismereteiben. A pá­lyakezdők beilleszkedése köl­csönösséget feltételez a fia­taltól és a befogadó közös­ségtől egyaránt. Rossz értel­mű nemzedéki kérdés nincs, és a véleménykülönbséget sem lehet ilyennek felfogni. Az évente két alkalommal rendezett fórumokon nyújt­ható tájékoztatás nem ad ar­ra lehetőséget, hogy min­denki egyformán megismer­je az igazgatóság célkitűzé­seit. Az egységvezetők fel­adata a szakmai munka mel­lett, akár magánbeszélgeté­sek során a fiatalokat tájé­koztatni az aktuális problé­mákról és összefüggésekről. A pályakezdők megméretése leginkább a megbízatásos rendszer alkalmazásával tör­ténhet. Kapjanak önálló fel­adatokat, például a beruhá­zások műszaki ellenőrzését, vagy egyes munkák kivite­lezését. Minél képzettebb a fiatal, annál nehezebb a kö­vetelményrendszer szakmai részét meghatározni, gya­korlati alkalmazását megva­lósítani. Az ifjúság tudását jól hasznosíthatja az újítá­sok. a tervezések, a szakmai előadások, az Alkotó Ifjúság pályázatai során. Az igazga­tóság jövője a szakmunká­sok letelepítésétől is függ, ezért aktívabban szükséges már az általános iskolások pályairányításába kapcsolód­niuk. Szükség van utánpót­lásra a gyulai gépüzemben, gépkezelők és szerelők kel­lenének többek között a gyomai és vésztői szakasz- mérnökségekhez is. A Körösvidék ügyét szolgálják Az Alkotó Ifjúság pályá­zattal kapcsolatos tapaszta­latait ismertette Pálinkás Lajos igazgatóhelyettes fő­mérnök. Az egységektől be­kérik a megoldásra váró pá­lyázatnak kínálkozó felada­tokat, és ezeket szinte név­re szólóan ismertetik a fia­talokkal. Dolgozzák fel a problémákat. javasoljanak újításokat! Kevesen jelent­keznek pályamunkákkal, akik mégis vállalkoznak az írásra, azok magas színvona­lú munkákat nyújtanak be. A tapasztalatok szerint nem elegendő a pályázatot jól szervezetten. megfelelően felépítve meghirdetni. A KISZ szervező és ellenőrző munkája, a középszintű ve­zetők patronáló tevékenysé­ge elengedhetetlen a fiatalok szellemi kapacitásának ka­matoztatásához. Az igazgató­ság vízügyi sajátosságait, a nagy tradíciókra visszate­kintő szakterületeket jobban a figyelem középpontjába kell helyezni. Kapjon na­gyobb hangsúlyt a gátőrdi­nasztiák, a technikusok. a mérnökök, a Körös-vidéket szolgálók életének népszerű­sítése. Ehhez a munkához fizikailag egészséges, szelle­mileg friss emberek szüksé­gesek. ezért is döntő a sza­bad idő eltöltésének mi­kéntje. az egészséges élet­mód. A területen dolgozó fiata­lok összefogásának nehéz­ségeiről. a szakmaszeretet­ről. a sport- és kulturális élet lehetőségeiről szólt Nagy Sándor pártbizottsági tag. — Egész évben folya­matosan foglalkozzunk a fiataljainkkal — mondta Debreczeni Mihály, a párt- bizottság titkára. A pártbi­zottság határozati javaslatai felölelik az ülésen elhangzott minden fontos problémát, s meghatározzák a párt és a KISZ feladatait az ifjúság- politikai határozat végrehaj­tásának feladatairól. Bede Zsóka BNV nagydijas tapéta-textil együttes Társasági tagértekezletet tartott Megkezdték a győri Grabo­plast és Budaprint BNV-nagy- díjjal jutalmazott tapéta- és textílegyüttesének nagyüzemi gyártását. A termékcsaládot a két válla­lat iparművész stúdiója dolgoz­ta ki Molnár Mária és Erdei Ir­ma iparművészek irányításával. A szobabelsők, étkezők eszté­tikus berendezéséhez a Grabo­plast Győri Pamutszövő és mű- bőrgyár készíti a tapétát, a le­vél és virágmotívummal. to­vábbá csíkos és kockás mintá­val; a tapétához színben és mintázatban harmonizáló pad­lóburkolatot és lemosható asz­talterítőt is készítenek. A Bu­daprint ezekhez a termékekhez állít elő azonos mintájú és ár­nyalataiban illeszkedő függönyt, ágyneműt, díszpámahuzatot és textil asztalterítőt. Az újdonság a két gyár min­taboltjaiban lesz kapható. a SZÖVKER Vállalat A napokban tartotta meg második félévi társasági tag­értekezletét a Békés megyei ÁFÉSZ-ek Árubeszerző és Értékesítő, Ipari és Szolgál­tató -Vállalata, ismertebb ne­vén a SZÖVKER. A tagszö­vetkezetek képviselői min­denekelőtt arra voltak kí­váncsiak, hogy a társaság szakapparátusa miként tel­jesítette az ÁFÉSZ-ek elvá­rásait, illetve időarányosan hogyan alakult az áruforgal­mazás és gazdálkodás. Ezért is került elsőként napirend­re annak az írásos jelentés­nek a megvitatása, mely az 1983. I. félévi munkáját értékelte. Az írásos számve­téshez Szendy Béla, a SZÖV- KER-társaság vezetője' mon­dott szóbeli kiegészítést. A jelentésből és a szóbeli kiegészítésből egyértelműen kiderült, hogy e szövetkezeti vállalat megközelítően tel­jesítette I. félévi áruforgalmi tervét. Különösen jól alakult a nyereség növekedése, mely a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 31,7 százalé­kos emelkedésben realizáló­dott. Második napirendként Sze- belédi János, a SZÖVKER- társaság elnöke az elnökség első félévi irányító és ellen­őrző munkájáról tájékoztatta a tagszövetkezetek küldöt­teit. Kiemelten szólt az ÁFÉSZ-eknél tett szervezett látogatásokról. Mint mondot­ta, a szövetkezetek vezetői e személyes találkozások al­kalmával egyértelműen hangsúlyozták: a SZÖVKER Vállalat létét és sok irányú tevékenységét fontosnak tart­ják, árubeszerző és -értékesí­tő munkájára ezután is szá­mítanak. Ugyanakkor azt sem hallgatta el a társaság elnöke, hogy az említett sze­mélyes látogatások során a nem kielégítő kapcsolattar­tás miatt, és az esetenként előforduló szervezetlensége­kért bírálták a SZÖVKER apparátusát. Éppen ezért ja­vasolta a társaság elnöke, hogy a látogatás kapcsán szerzett tapasztalatokból von­ja le a SZÖVKER kollektí­vája a megfelelő következte­tést. Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke bevezetőként elisme­réssel szólt a SZÖVKER Vál­lalat idei első félévében el­ért eredményeiről. Ugyan­akkor felhívta a vezetés fi­gyelmét a tagszövetkezetek­kel való kapcsolatrendszer erősítésére. Továbbá arra is, hogy fordítsanak nagyobb gondot a különböző áruféle­ségek legyártatására, az árukiszállítás jó megszerve­zésére. Ezt követően bejelentések megvitatásával folytatta ta­nácskozását a SZÖVKER-tár- saság. E napirend keretében hozzájárult a tagértekezlet ahhoz, hogy Szendy Béla, a SZÖVKER vezetéséről le­mondjon, és áthelyezéssel a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ dolgozója legyen. Ezzel egy időben az elnökség javasla­tára a tagértekezlet Nátor Istvánt, a Békéscsaba és Vi­déke ÁFÉSZ volt kereskedel­mi főosztályvezetőjét kine­vezte a SZÖVKER Vállalat igazgatójává. Balkus Imre Piac Nagyszénáson Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents