Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. OKTOBER 9., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Nemzetiségi politika A küldöttválasztó gyűlések tapasztalatai megyénkben Az utolsó küldöttválasztó gyűlést szeptember 30-án, Battónyán tartották a délszláv lakosok részvételével. Jóllehet Békés megye 22 településén élnek nemzetiségek, azonban mégsem szervezett a népfront ilyen ösz- szejövetelt mindenütt, részint azért, mert csak szórványosan laknak az adott helységben, részint azért, mert a közös tanácsú községek együtt tartották meg összejövetelüket. A 18 küldöttválasztó gyűlés helyéről, időpontjáról, és magáról a programról többnyire meghívó alapján értesültek az érdekeltek, akik körében nem volt ritka a személyes agitáció sem. Bocskai Mihálynénak, a HNF megyei alelnökének, valamint Rácz Gábornak, a testület politikai munkatársának tájékoztatása szerint mindenhol a helyi népfrontbizottság és a tanács szervezte a rendezvényeket, amelyeken a nemzetiségi szövetség, a megyei népfrontbizottság, valamint a művelődésügyi osztály és a nemzetiségi albizottság vezetői, illetve munkatársai mellett képviseltették magukat a párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervek, továbbá- a tömegszervezetek is. A legtöbb településen az alkalomhoz méltóan díszítették fel a helyiségeket, s maguk a küldöttválasztó gyűlések is ünnepélyes jelleggel zajlottak le, s ily módon megfelelő rangja volt a rendezvényeknek. A tanácselnökök és a tisztségviselők többnyire anyanyelvükön és magyarul számoltak be a nemzetiségi lakosság helyzetéről, valamint a politikai feladatok ellátásáról. A szövetségek képviselői pedig az eddig elért eredményeket és a közeljövő teendőit ismertették a hallgatósággal. Stílusában is szép volt a gyulai román, a kétsopronyi szlovák küldöttválasztó gyűlésen kívül a békéscsabai és a szarvasi ünnepség. A megyeszékhelyen tartott rendezvényen részt vett a brez- nói küldöttség, s az amatőr színjátszók nagy sikerű műsort adtak a közönségnek. Sőt. Pozsonyból is érkezett egy vendég erre az eseményre. Többen a nemzetiségek által betöltött „híd” szerepét emelték ki felszólalásukban, majd felhívták a figyelmet a nemzetiségi nyelvoktatás, valamint az anyanyelv ápolásának szükségességére. Ugyancsak nyílt és demokratikus légkör jellemezte a szarvasi küldöttválasztó gyűlést, amelyen csaknem 10 felszólalás hangzott el. Ott voltak a gazdasági egységek és intézmények vezetői is, akik többek között elmondották, hogy a nemzetiségi dolgozók példamutatóan helytállnak a munkában. Ennek megfelelően nemcsak a szlovák, hanem a magyar ajkú állampolgárok is kellőképpen tájékozódhattak a városban élő etnikai csoportok mindennapi tevékenységéről, valamint a közéletben betöltött szerepéről. A megyében rendezett küldöttválasztó gyűléseken bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi lakosság teljes mértékben azonosul a párt politikájával. Minden jelenlevő tudta és érezte, hogy nem csupán örömeink, hanem gondjaink is közösek, s hogy együtt kell munkálkodni problémáink megoldásán. A nemzetiségi szövetségek által tartandó idei kongresz- szusokon — a választmányi tagok mellett — 54 szlovák. 37 román, 5 német és 3 délszláv küldött képviseli Békés megye nemzetiségi lakosságát. Közülük többen minden bizonnyal felszólalnak majd ezen az országos jellegű tanácskozáson, ahol alkalmuk lesz beszámolni a társadalmi, gazdasági életükön kívül a hagyomány- ápolás, valamint a folklór jelenlegi állapotáról is. —y—n A nők szavával A nyári szezon után elcsendesült Bala- tonaliga négy napon át asszonyokat lát vendégül. Az őszi part bizonyára kellemes kikapcsolódást ígérne számukra, ám a 110 ország nőtársadalmának képviselőit nem a pihenés vonzotta ide, hanem, hogy szavukat hallassák asszonytársaik, és a béke érdekében. Balatonaligán tartja ülését a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezető szerve, az iroda és a tanács. A mintegy 400 küldött megvitatja, mi történt a nők érdekében a két évvel ezelőtti prágai világkongresszus óta, milyen gondok aggasztják az asszonyokat, a családokat Európában, Afrikában, s a világ más tájain. Az NON 38 éve alakult meg Párizsban és bizony alig volt tanácskozása, amelyen ne kellett volna szót emelnie a háborús tervek, a fegyverkezés, a nők elnyomása és kizsákmányolása ellen. Ha manapság nem könnyű a világon élő embereknek, sokszorosan nehéz a nők helyzete: azasz- szonyokat súlyosan érinti a nemzetközi helyzet éleződése, de elviselhetetlen terhekkel sújtja őket a nyugati féltekét uraló válság, munkanélküliség, a fejlődő országok gondjai, s néhol a helyi háborúk pusztítása is. A Moldva partján tett legutóbbi ígéretet, hogy a világ asszonyai fokozzák küzdelmüket a nukleáris fenyegetettség ellen, ma a megromlott nemzetközi helyzetben kell beváltani. Akkor, mikor az amerikai kormányzat eddig soha nem tapasztalt erőszakosságával és makacssággal törekszik erőfölényét, s újabb, hatalmas költségeket felemésztő fegyverkezési hullámot megvalósítani. Ha mások nem, az asszonyok tudják, mennyi helye lenne a fegyverkezésre pazarolt milliárdoknak! Az éhségövezetekkel, az analfabétizmus fehér foltjaival tarkított világtérkép a bizonyság erre. Nem véletlen tehát, hogy tavaly, az NDN vezető szervei berlini ülésükön úgy ítélték meg, hogy a legközvetlenebb veszély az újrafegyverkezés, s minden erővel meg kell akadályozni az új amerikai atomrakéták Európába telepítését. Az NDN felhívására a nők ott voltak a húsvéti békemegmozdulásokon, a tüntetéseken, elítélik az eurorakétákkal való imperialista zsarolást most is, amikor immár hónapok óta őrt állnak Greenham Commonban, a rakéták angliai támaszpontjánál. Az NDN síkraszáll a világ asszonyainak jogaiért, egyenjogúságáért is. Kezdeményezte, hogy az ENSZ hirdesse meg a nők évtizedét, s elérte, hogy számos országban először iktatták törvénybe a nők legelemibb jogait. Küzd a szociális támogatás növeléséért, rámutatva, hogy a fegyverkezés erősen cs'ökkenti a szociális kiadásokat, a gyermekneveléshez nyújtott hozzájárulásokat. Figyelmeztető, hogy a nyugati munkanélküliek fele nődolgozó. Biztosan hisszük, hogy a magyarországi tanácskozás tovább erősíti a nőmozgalmak harcát. Számunkra sem érdektelen, mit nyújt a nőknek a vendéglátó ország példája, amely a nőpolitika szocialista megoldását mutathatja fel. Nem titok, számos gond nehezedik ma még a magyar asszonyok vállára, de tény, hogy példamutató anya- és csecsemővédelem, gyermekoktatási hálózat, s mind nagyobb figyelem segíti őket hivatásukban. A vendégek azt is tapasztalhatják majd, hogy a magyar nők nem érzéketlenek mások sorsa, nehézségei iránt: szívük mélyéből rokonszenveznek a többi nemzet harcával a haladásért, a felemelkedésért. Együtt a többi szocialista ország nőszervezetével, a Magyar Nők Országos Tanácsa is keresi a gyümölcsözőbb együttműködést a különböző társadalmi berendezkedésű országok asszonyaival, szolidaritását tevőlegesen is kifejezi Ázsia, Afrika, Latin-Ame- rika nehéz sorsú népeivel. Ezen az alapon kívánnak most jó házigazdává válni távolról jött társaiknak. K. F. Ismét termel az érctömörítömü A tervezett határidőnél hamarabb végeztek a Dunai Vasmű érctömörítőjének nagyjavításával, s a kohászati kombinát e fontos üzeme — amely a kohókat látja el alapanyaggal — újra megkezdte a termelést. öt vállalat kétszázötven szakembere dolgozott tizenkét napig felújításán, s a munka során többek között kicserélték a főbb gépészeti berendezéseket, a füstgázcsatorna falazatát, átvizsgálták a gépeket, s megerősítették az épület egyes vasszerkezeti elemeit. A tartókra nehezedő súly csökkentésére a téglafalakat trapézlemezekkel helyettesítették. A felújításra igen nagy szükség volt, a berendezések rossz állapota miatt korábban ugyanis gyakoriak voltak az üzemzavarok. A szakemberek szerint a nagyjavítás eredményeképpen jobb lesz a minőség és javulnak a munka feltételei is. Az érctömörítő jövőre havonta mintegy 100 ezer tonna alapanyagot biztosít majd a kohóknak. ■ BÉKÉS MEGYEI üiwiwiw újra Békéssámsonban (Községriportunk a 4. oldalon) «vitö: Fazekas László Több a lapkézbesitö, kevesebb a panasz Hazánkban évente csaknem 1,4 milliárd sajtóterméket terjeszt a posta, s ez a szám egyenletesen emelkedik. Az idén például októberig 13 millióval több újságot értékesítettek a postások, mint tavaly ilyenkor. Az újságok 62-63 százalékára előfizetnek az olvasók. Az előfizetők részére az elmúlt évben 880 millió lapot vittek házhoz a kézbesítők, akiknek száma meghaladja a 10 ezret. Ma már az ország valamennyi részébe eljutnak az újságok, a kézbesítőhálózat teljesnek mondható. A legnagyobb városoktól a legapróbb tanyákig naponta kézbe vehetik az olvasók a legfrissebb újságokat, folyóiratokat. A panaszok sem ritkák, az előfizetők többször tapasztalják a szolgáltatás hiányosságait. Ezek okairól Toplak Ferenc, a Magyar Posta hírlapügyosztályának vezetője mondja: valóban sok még a jogos kifogás, ám töredéke a néhány évvel ezelőttinek. Alapjában megszűntek létszámgondjaink, melyek a legtöbb kifogás előidézői voltak, olyannyira, hogy a hanyagok helyébe könnyen találunk újakat. Tízezer-kétszáz kézbesítőnk közül- 3300 foglalkozik kifejezetten az újságkézbesítéssel, főként részmunkaidőben, általában 3-4 órás elfoglaltsággal. A munka kora hajnalban kezdődik, ekkor derül ki, hány hiányzó van, s helyettesről kell gondoskodni. Ez — különösen az influenzás időszakokban — nem könnyű dolog. Ilyenkor a többiek vállalják, hogy saját körzetűk után beteg társukét is ellátják. Természetesen jóval később kerül így az újság a postaládákba, mint egyébként. A nyomdai csúszások, a vonatok késése miatt szintén előfordul, hogy nem érkezik meg idejében a lap. Gondot okozott az ötnapos munkahét megszervezése is, elsősorban a hétvégi újságkihordásnál. A dolgozók többsége azonban — külön díjazásért — alkalmi munkaként vállalta, hogy széthordja az újságot szombat és vasárnap hajnalban. A hiányzókat családtagjaik, illetve diákok helyettesítik. Panaszra ad okot időnként a lapok üdülőhelyre történő utánküldése is, de emiatt nem elsősorban a postások hibáztathatok. Az olvasók gyakran nem tudják, hogy legalább hat nappal előbb kell bejelenteni a címváltozást, s többször pontatlan az új cím megjelölése is. A kifogások egy része amiatt érkezik, hogy szakadtán, néha hiányosan kapják meg újságaikat az előfizetők. Ennek oka nem ritkán az, hogy szűkösek a levélszekrények, nagyobb alakú, vagy több újság alig- alig fér beléjük, nem zárhatók, így idegenek is hozzáférhetnek a betett lapokhoz. Átmeneti gondokat okoz az is, amikor helyettesítik az állandó kézbesítőt, vagy új ember veszi át a körzetet. Az előfizetők nem örülnek annak sem, hogy — néhány év óta — nem viszik fel az újságot a kézbesítők az emeleti lakásokba. A posta mentségére legyen mondva: alap- kihordók 70 százaléka nő. akik nem szívesen cipelik fel a nehéz táskát a magas emeletekre. A posta törekszik arra. hogy a fővárosban, illetve az öt nagyvárosban még 8 óra előtt, a többi városban 10 óráig, a falvakban pedig délig befejezzék az újságok házhoz szállítását. Ez — főként vidéken — még nem minden esetben sikerül, ám az utóbbi időben mindenhol javulás tapasztalható. Bevált az úgynevezett támpontkézbesítés az apróbb helységekben: több mint ezer motorizált kézbesítő juttatja el naponta az újságokat a falvakba: az iskola, vagy a bolt előtti támpontra és a tanyavilágba. (Nem is olyan régen a tanyákra hetente kétszer jutott el az újság, s vasárnap egyáltalán nem volt kézbesítés.) A megfelelő sajtótermékek kisebbik részét — csaknem 500 millió lapot — alkalmanként vásárolják meg az olvasók. Magyarországon jelenleg 33 ezren foglalkoznak hírlapárusítással, közülük 15 ezren postás dolgozók, a többiek alkalmi munkavállalók, üzemi sajtófelelősök, szövetkezeti boltok eladói, diákok. Az árusítóhálózat igen kiterjedt, az országban több mint 20 ezer helyen lehet újságot vásárolni, s általában a választék is megfelelő. Egy kétezres lélekszámú faluban ma már 80 féle lapot kaphatnak az olvasók, míg régebben mindössze 3-4 újságot találhattak a postahivatalok pultjain. A példányszám okoz időnként gondot: nincs mindig kellő összhang a kereslet és a kínálat között. Jobban figyelembe kellene venni, hogy milyen helyi, vagy közérdeklődésre számot tartó témáról írnak a lapok, s ennek függvényében emelni esetenként a példányszámot. A posta szándékában áll, hogy a nap minden szakában kaphassanak újságot az érdeklődők — emiatt tovább bővítik a nem postai árusítóhelyek számát. Az elmúlt évben például ezer új helyen kezdtek árusítani, főként élelmiszer-üzletekben, szállodákban, vendéglőkben, cukrászdákban. Ezeken a helyeken nemcsak hét közben, hanem szombaton és vasárnap is újsághoz juthatnak az olvasók. A kedvező visszhang arra ösztönzi a postát, hogy mind több vendéglátóhelyet kapcsoljon be a lapterjesztésbe. Emellett új postai pavilonokat is építenek, elsősorban metro-állomások, autóbusz-pályaudvarok közelében. Űj kezdeményezése volt a postának az elmúlt évben a becsületkasszás újságárusítás, de keserves tapasztalatokat hozott. A fővárosban kísérletképpen felállított újságosdobosok többségét megrongálták, a lapok 70 százalékát fizetés nélkül vitték — viszik — el az „olvasók”. Ennek ellenére a posta még nem adta fel a harcot: az idén vidéken 100 újabb becsületkasszás újságárusítóhelyet létesítettek a forgalmasabb helyeken.
