Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
1983. október l., szombat o Az orosházi K AZÉP egymás után négyszer nyerte el a Kiváló Ipari Szövetkezet kitüntetést. Sikerük egyik „titka" a vállalkozókészség, melynek eredménye jelentős tőkés export, de bőven akad hazai megrendelésük is. Képünkön egy korszerű Termoprcss kazán alkatrészének megmunkálása látható Fotó: Fazekas László Nincs kis üzlet és nagy üzlet, csak üzlet Interjú az Intercooperation Rt. vezérigazgatójával A napokban — ahogy arról lapunkban már beszámoltunk — vidéki irodát nyitott Békéscsabán az In- tercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. Az eseményen részt vett a külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója. dr. Oblath György is. Tőle érdeklődtünk, mi céllal jött, mit szeretne elérni Békés megyében az Inter- coop? — Az ötlet a helybeliek, a KISZÖV. a BEKÖT. a KKM megyei megbízottjának érdeme. Ök kerestek meg bennünket, nincs-e kedvünk vidéken irodát nyitni, és mi — tudva milyen előnyökkel járhat ez — készséggel vállalkoztunk. A Budapest-cent- rikus külkereskedelmet régóta kritizálják és a ..közelebb kerülni a termelőhöz" nem üres frázis. A közvetlenebb kapcsolat nemcsak a lehetőségek feltárásában segít, hanem a termelés orientálásában is. Mióta kis volumenű exporttal foglalkozunk, rengeteg különféle árualapot kínáltak fel a gyártók és sajnos, ezek között igen nagy arányban teljesen versenyképtelen árut. Ez arra utal, hogy a termelőnek olykor nem sok fogalma van a külpiaci viszonyokról. — Az Intercooperation Rt. — neve szerint is — nemzetközi termelési kooperáció kialakítására, segítésére vállalkozott. Miért foglalkozik a kis volumenű exporttal? — Az Intercoop fiatal vállalat és alapításától, 1969- től kezdve valóban csak kooperációs ügyletekkel foglalkozott, egészen a párhuzamos külkereskedelmi jogról szóló rendelet megjelenéséig. Ezt követően szinte mindennel. Működési területei közé tartozik a kohóipar, a gépipar, a nehézipar, ,a vegyipar csakúgy, mint az építőipar, könnyűipar. élelmiszeripar és a mezőgazdaság. Azért nem ártjuk bele magunkat mindenbe. Az olyan régi. nagy exportálók, mint például a gyógyszeripar vagy a szerszámgépipar ügyeibe nem avatkozunk. Tulajdonképpen Vámos Tibor akadémikus szavait — ami az MTA egyik ülésén hangzott el — igyekszünk követni: „Nekünk, magyaroknak a nemzetközi munkamegosztás óriásai között az ügyes kisiparos szerepét kell betölte- nünk." Tevékenységünkkel nem az exportárualapok újrafelosztása a célunk. Ezért foglalkozunk a kis volumenű exporttal, amire a nagy volumenekkel foglalkozó, nagy külkereskedelmi vállalatoknak nem jut elég energiája. Fizikailag képtelenek megfelelően foglalkozni vele. — A Békéscsabai Kötöttárugyár régebben a HUN- GAROTEX-szel, most Önökkel áll kapcsolatban. Hogyan tudják elkerülni a többi külkereskedelmi vállalattal való összeütközést? Mit tart az Intercoop tisztességes versenynek? — A külkereskedelmi vállalatok közötti verseny a kon vert i bi 1 is dev i zaex po rt ra korlátozódik. A szocialista országokkal folyó, kontingenseken alapuló kereskedelemben nincs konkurrencia. Nem indokolt a versengés a konvertibilis import területén sem, marad tehát a konvertibilis export. Tisztességesen az a vállalat versenyez,' aki jobb árakat. jobb feltételekkel kínál a partnernek. A BEKÖT esetében egyébként így volt. A korábbi külkereskedelmi vállalat nem vette figyelembe a vállalat sajátosságait, egyedi törekvéseit, ezért kerestek meg bennünket és ez nem ütközik a tisztességes verseny szabályaiba. A verseny akkor tisztességtelen. ha egymás vevőinek elcsábítását jelenti, de még ennél is tisztességtelenebb a feltételeket — az üzletkötés feltételeit —■ rontani. Ez azonban nem tévesztendő össze a rosszabb körülményekhez való alkalmazkodással. — Mennyiben tud jobb feltételeket, többet nyújtani az Intercoop? Milyen külpiaci hálózat segíti munkáját? — Vállalatunk ugyanazokkal az eszközökkel rendelkezik, mint a többi külkereskedelmi vállalat. De kisebb a létszám, kisebb az adminisztráció. kisebb a rezsi. És nálunk nincs kis üzlet és nagy üzlet, csak üzlet. Például: a szobi gyümölcsfeldolgozónak vásároltunk (saját fejlesztésünk terhére) egy aszeptikus tárolót Svájcból és termékeiket most Nyugat-Európába exportáljuk. Nem nagy tétel, de dollár ez is. Ami a külpiaci hálózatot illeti, saját kiküldöttünk kevés van, az általános profil miatt, tekintve, hogy nem adott cikkcsoporttal foglalkozunk. Nyugat-Németor- szágban és Angliában állandó kiküldöttünk van. máshol, mint például Finnországban más külkereskedelmi vállalatok kiküldöttéhez csatlakozunk. A jellemző az. ügynöki hálózat, de tervezzük, hogy hamarosan japán mintára kereskedőhazat hozunk létre a Távol-Keleten. Malaysiában. — Megnőtt igen jelentősen az Intercoop áruexportja is a „szellemi" mellett. Mi most a fő profil? — Természetesen továbbra is a magyar külkereskedelem kooperációs szakvállalata vagyunk, specialisták a nemzetközi együttműködések kialakítása, a licencek és know-how vásárlások terén. De mostanában kevesebb az ilyen ügyletünk, és ennek két oka van: nyugaton a munkanélküliség miau csökkent az érdeklődés a termelési kooperációk iránt, itthon pedig „divatba jött" ez a tevékenység, és a többi szakvállalat is foglalkozik vele. Békéscsabai irodánk feladata nemcsak az export- árualapok felkutatása, hanem a kooperációs lehetőségek feltárása is. (A nemzetközi termelési kooperáció tartalma nem azonos a hazai kooperációval: többet, közös érdekeltséget jelent.) — Az iroda működésének hatékonysága függ az érdekeltségi rendszerétől is . . . — Kísérletről, kísérleti évről van szó, ezért megbízottunk egyelőre fix fizetésért dolgozik. Érdekeltsége tehát nem azonos az üzletkötőkével. Először tapasztalatokat kell szerezni, és aztán, ha szükséges, a jobb munka érdekében módosíthatunk. Ha beválik a kísérlet — és miért ne válna be —, továbbfejlesztjük a vidéki hálózatot. esetleg úgy, hogy más külkereskedelmi vállalatok vidéki képviseletéhez csatlakozunk. Szatmári Ilona Folytatják a tereprendezést és a fásítást Elkészült Békéscsaba szabadidő-központjának tanulmányterve A Békés megyei Tanács V. B. értékelte a békéscsabai agyaggödrök, valamint a szabadkigyósi tájvédelmi körzet komplex fejlesztési lehetőségeit, és a 126 1981. sz. határozat alapján Békéscsaba város Tanácsa V. B. műszaki osztálya a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalattól tanulmánytervet rendelt meg. Ennek elkészítésével kapcsolatban az alábbi célokat tűzte ki: tárja fel a természeti adottságok mellett a területfelhasználási lehetőségeket. a meglevő épületállomány hasznosíthatóságát (a téglagyár területén és Szabadkígyós bel-, valamint külterületén), a megépítendő létesítmények körét üte- mezhetően, a fontossági sorrendnek megfelelően, a térség zöldterületi rendszerét. a bányatavak vizének hasznosítását. a közművesítési. a közlekedési (útépítési) szükségleteket, illetve feladatokat. A tanulmányterv képezze a térség fejlesztési programjának az alapját. Mi teszi szükségessé ennek a területnek a fejlesztését'.’ A programban erre vonatkozóan a következőket olvashatjuk: „Délkelet-Magyarország. ezen belül Békés megye felüdülést biztosító tájegységeinek a terhelése is fokozatosan növekszik. Gyula város idegenforgalmi szempontból telített, a zsúfoltság enyhítésére a közelben néhány napos program biztosítása indokolt.” Ugyanakkor a rossz ökológiai indexű. gyorsan gyarapodó Békéscsaba alig rendelkezik a napi. a hétvégi egy- kétnapos pihenés feltételeivel. Figyelemmel a Békéscsabának szánt magas szintű regionális szerepkörre, a városnak és a térségben érdekelt valamennyi településnek, gazdálkodó szervezetnek az üdülés, pihenés, idegenforgalom tekintetében hosszú távon előretekintve kell gondolkodnia. Békéscsaba közvetlen környezetében óriási potenciális lehetőség a téglagyári bányatavak és a szabadkigyósi tájvédelmi körzet bizonyos szintű összekapcsolásával létrehozandó összefüggő terület, amelynek alapos. vizsgálata, és a lehetőségek kellő mélységű feltárását követően a területfejlesztés végrehajtható. így helyi és regionális jelentőségű üdülőtáj jön létre. A szóban forgó területen a bányatavak művelése utáni teljes hasznosításra, valamint a tájvédelmi körzet A térképvázlat a bányatavakat, a szabadkigyósi kastélyt és környékét mutatja be. A szaggatott vastag vonallal bekeretezett bányatavak és környékének részletesebb tervét a másik ábra mutatja A nagy tó egy részlete Ilyen lesz a szabadidő-központ. Megjegyzés: 1. lakóterület, 2. I. sz. téglagyár, 3. II. sz. téglagyár, 4. termálfürdő, 5. strandfürdő. 6. sporttelep, 7. vízi vadaskert, 8. kemping, 9. csónakázótó, 10. ifjúsági park, 11. vízi sportok, 12. horgásztavak, 13. erdő, 14. vállalati üdülőházak Fotó: Gál Edit és Veress Erzsi egészére és a kisebb területegységeire a korábbi időkben már több. különböző fokozatú terv készült, amelyek a tanulmányterv elkészítéséhez felhasználhatók voltak. Mi a jelenlegi helyzet? Először is tudni kell. hogy a megvalósítás szervezésére, irányítására létrejött a Szabadkígyós és Környéke Gazdasági Társulás, amelynek tagjai a következők: a Békés megyei Tanács, Békéscsaba város Tanácsa, az Újkígyós—Szabadkígyós nagyközségi Közös Tanács, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Békéscsabai Állami Gazdaság és a békéscsabai Szabadság Tsz. A társulás legutóbbi (augusztusi) ülésén a tanulmányterv alapján meghatározták. hogy az a gazdasági társulás elnöke is) az alábbiakban válaszol: — Most a terveknek megfelelő tereprendezést, és a kijelölt területeken a fásítást folytatják. Jövőre a Békéscsabai Állami Gazdaság elkezdi a kastély melletti major rekonstrukcióját. A további fejlesztés a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől függ. Támogatóst kértünk a főhatóságoktól. az OVH-tól, a műemlék-felügyelőségtől, a KPM-töl, a PM-től. az ÉVM-től. valamint a Belkereskedelmi Minisztériumtól. Társadalmi segítségre is számítunk. — Várhatóan hány ét' alatt valósul meg a program? — Tizenöt evre számítunk. Természetesen az ország anyagi helyzetétől függ az ütem. Várható, hogy a téglaipari vállalat 3—4 év múlva átadja az agyaggödrök területét, s akkor lehetővé válik majd a kirándulás, a csónakázás és a horgászás. Kocsis Zoltán, a gazdasági társulás ügyvezetője vázolja a jövőt: — A szabadidő-központban lesz strand (majd termálfürdő). létesül labdarúgó-. tenisz-, kézilabda-, röplabdapálya. lesz ifjúsági park. abban szabadtéri színpad, lelátódomb, valamint korcsolyapálya. Innen nem messze kap helyet a vízi vadaskert és a kemping. A nagy csónakázótavon 1000 méteres evezőspályát alakítanak ki. Egyébként a ló hossza 1800. szélessége pedig 700 méter. A kisebbik csónakázótavat egybefüggővé teszik a horgásztavakkal. Épül majd szálloda, néhány vendéglátó egység és vállalati üdülő, valamint horgásztanya. Még egy 6—7 kilométer hosszú kisvasúti pálya építését is tervezik, amelyet az úttörők vesznek birtokba. A szabadkigyósi kastélyt idegenforgalmi és kulturális központtá fejlesztik, ahol lesz szálloda, vendéglő. A gazdasági épületben múzeum kap helyet. A természetvédelmi területen, a hatalmas pusztán lovas- és fogatos túrákat szerveznek majd. Mindez a jövő elképzelése. aminek a megvalósításáért bizonyára mindenki szívesen hoz áldozatot. Társadalmi munkával, és a lehetőséghez mérten bizonyos összegű pénzbeli hozzájárulással. Érdemes. így a fejlesztés meggyorsítható, és a terv megvalósulását nemcsak az unokáink. hanem már a gyermekeink is látni fogják. Pásztor Béla egyes tavakat milyen célra használják fel, és szó volt a téglagyári tavak partfalainak a helyreállításáról. Állást foglaltak a társulás tagjai abban, hogy a békéscsabai horgászegyesületektől ajánlatot kérnek a kijelölt tóban való haltelepítésre. Szeretnék, ha ez még az idén elkezdődne. — Mik a soron levő feladatok? A kérdésre Sasala János. a városi tanács elnöke (aki
