Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTOBER 8., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnapi ülésén meghallgatta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatóját a magyar mezőgazdaság helyzetéről és a további tennivalókról. Ezután az elnökség az anyag- és energiatakarékosság eredményeit és az ezzel kapcsolatos további szakszervezeti feladatokat vitatta meg. Általános tapasztalatként állapította meg, hogy az eddigi erőfeszítések az energiagazdálkodásban már számottevő, az anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdeti eredményeket hoztak. 1978 és 1982 között a nemzeti jövedelem egységére jutó energiafelhasználás mintegy 4 százalékkal csökkent, és ez a folyamat az idén is folytatódik. Lényegében megszűnt az energiapazarlás, a gazdálkodás javítására azonban még bőségesen kínálkozik lehetőség. Az anyaggazdálkodás javításának kezdeti eredményeként az idei első fél évben a termelés anyaghányada 0,7 százalékkal csökkent. Az energia- és anyag- gazdálkodás további javítását a szakszervezetek sokféle módon segítik. A felvilágosító munka, a szakszervezeti oktatás mozgósító erejével, a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban elért takarékossági eredmények fokozott elismerésével és elismertetésével egyaránt jobb gazdálkodásra ösztönöznek. Több tényező, köztük a szabályozórendszer egyes elemei azonban még ma is nehezítik az ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodást. Az árképzési szabályok a vállalatokat még mindig abban teszik érdekeltté, hogy az anyagi jellegű költségeket emeljék, sok helyütt a dolgozók sem eléggé érdekeltek abban, hogy takarékoskodjanak. Ezután a munkavédelmi kutatások helyzetét és tennivalóit vitatta meg az elnökség. ■ Rámutatott, hogy az elCserny Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi megemlékezés megnyitóján elmondta, hogy a KERMI, s száz évvel ezelőtt létrehozott jogelődje, a Technológiai Iparmúzeum — későbbiekben Technológiai és Anyag- vizsgáló Intézet — évszázados fennállása alatt a társadalom és a népgazdaság számára egyaránt nagyon fontos munkát végzett. Az intézményt a múlt században azért alapították, hogy a hazai ipar fejlődését az anyag- vizsgálatokkal, ipari kísérletezésekkel, szakvéleményekkel és szaktanácsadással. előadások, tanfolyamok tartásával, valamint nyilvámúlt évtizedekben jelentős előrehaladás történt a munkavédelmi kutatások megalapozásában, gyakorlati megvalósításában. Kialakultak a kutatás alapvető személyi és tárgyi feltételei. Az immár számottevő kutatási lehetőségeket, anyagi eszközöket azonban általában még ma sem országos vagy több ágazatot érintő problémák, hanem helyi feladatok megoldására használják fel. Az elnökség azt is szóvá tette, / hogy a kutatási témák többsége nincs szoros összhangban, a technikai, technológiai fejlődéssel, az ezzel járó új követelményekkel, s többnyire nem a megelőzést szolgálják. Ehhez az is hozzájárul, hogy az országos szintű hosszú- és középtávú fejlesztési tervek, valamint az ágazati célprogramok kidolgozásakor nem mindig veszik kellőképpen figyelembe a munkavédelemmel összefüggő feladatokat. Az elnökség arra is rámutat, hogy valamennyi tudományágnak, köztük a társadalomtudománynak is fokozottan be kellene kapcsolódnia a munkavédelmet érintő kutatásokba. A továbbiakban az elnökség meghallgatta és tudomásul vette a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom időszerű eseményeiről szóló tájékoztatót. Végül a SZOT elnöksége állásfoglalásban üdvözölte a Nemzeti Színház építésére meghirdetett társadalmi akciót, kifejezve, hogy ebben a szakszervezetek is részt vállalnak. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a szakszervezeti tagok, az alapszervezetek, valamint a területi és az országos szakszervezeti szervek szocialista munkakollektívák erejükhöz, lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak a Nemzeti Színház határidőre történő felépítéséhez. Azt ajánlja, hogy az e célra szánt összegeket egyénileg, csoportosan vagy a tesnos ipari és műszaki könyvtár fenntartásával segítse elő. A KERMI szervezetében és munkájában ma is őrzi az elődök hagyományait. Az ország egyetlen olyan minőségvizsgáló és'ellenőrző intézete, amely valamennyi, kereskedelmi forgalomba kerülő fogyasztási cikk vizsgálatát elvégzi, s kezdettől fogva szolgálja a vásárlóknak az áru minőségével kapcsolatos érdekvédelmét is szolgálja. Alapvetően műszaki iritézet, amelynek vizsgáló, minősítő és ellenőrző munkája lehetővé teszi a további hatósági intézkedéseket. Nemcsak a hazai és importáruk minőségét vizsgálja tületek adományaként a megadott OTP-számlára fizessék be. A szakszervezetek kezdeményezzenek és szervezzenek társadalmi munkát, kommunista műszakot, kulturális és sportprogramokat, valamint egyéb olyan rendezvényeket, amelyek pénzbevételével hozzájárulhatnak a dolgozók a Nemzeti Színház felépítéséhez. Ezeket az akciókat más szervekkel közösen vagy a már elindult kezdeményezésekhez csatlakozva is rendezhetik. A Nemzeti Színház építésében részt vevő, abban kooperáló vállalatok, intézmények dolgozói számára külön lehetőség, hogy a munka pontosságával, szervezettségével, kifogástalan minőségével, az idővel, anyaggal, energiával való takarékossággal mérsékeljék a költségeket. Az elnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a dolgozók, a szakszervezeti tagok — akár egyéni, akár kollektív támogatást nyújtanak az építkezéshez — kizárólag önkéntesen vállalt formában és összeggel vegyenek részt az akcióban. Egy-egy kollektíva közös felajánlásában is figyelemmel kell lenni az egyéni tehervállalás eltérő lehetőségeire. A Nemzeti Színház építése több esztendőn át tart, így lehetőség van a befizetéseket szolgáló akciók, rendezvények időnkénti megismétlésére, a benne részt vevők körének változtatására — hangzik a SZOT elnökségének állásfoglalása. A társadalmi védnökség által kibocsátandó 100, 50 és 20 forintos címletű bélyegeket a szakszervezetek bizalmiak útján juttatják el azok számára, akik ezek megvásárlásával akarnak részt venni a Nemzeti Színház építésének anyagi támogatásában. A bélyegeket ez év novemberében kapják meg a szak- szervezetek. Értékesítésükre várhatóan a jövő évben kerül sor. a forgalomba hozatal előtt, hanem a termelő vállalatok kérésére a gyártmáhyfej- lesztés időszakában is végez különféle vizsgálatokat, így megelőzhető, hogy a nem megfelelő minőségű áruk gyártását megkezdjék. Elért eredményeiben fontos szerepet játszik a különböző intézményekkel és hatóságokkal kialakult jó együttműködés is. Az intézet 1970 óta tagja a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szervezetének, s ezzel nemzetközi fórumon is biztosítja a magyar fogyasztók képviseletét, s a külföldi tapasztalatok hasznosításának lehetőségét. Ezután Marjai József méltatta a jubiláló intézet jelentőségét, a magyar ipar fejlődésében betöltött szerepét. Beszéde után átadta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, valamint a Minisztertanács jubileumi oklevelét, amelyeket az intézmény nevében Cserny Ferenc igazgató vett át. Tanácskozott a megyei TEB Tegnap, október 7-én Békéscsabán tartotta soros ülését a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. Első napirendi pontként az erdőgazdálkodási feladatok ellátásának szervezéséről számolt be Göbölös Antal, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója. Mint mondta, Békés megyében 23 és fél ezer hektárnyi erdő tartozik a vezetése alatt álló felügyelőséghez. Az erdők korösszetétele igen kedvező. Sajnálatos azonban, hogy a gazdaságok, termelőszövetkezetek évente csak 50 hektár új erdőt telepítenek, pedig ennek háromszorosára is lenne pénz.. A bizottság tagjai alaposan megvitatták az erdőgazdálkodás helyzetét; megállapították, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az erdők gondozására, hiszen nemcsak értékes faanyagot adnak, hanem környezetkultúránk jelentős tényezői. A tanácskozás következő részében Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője adott számot a fogyasztói érdek- védelemről, különös tekintettel az új üzemelési formában működő üzleteknél tapasztaltakra. A beszámolót követően többen felszólaltak: sürgették a még hatékonyabb ellenőrzéseket, amelyeknek nem szabad kedvét venniük a szerződéses üzemeltetésre vállalkozóknak, ugyanakkor hatékonyabban védeniük kell a fogyasztók érdekeit. A harmadik napirendi pontban Pál Rozália, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár két Békés megyei, a esorvási és a békéssámsoni gyáregység fejlesztési lehetőségeiről számolt be. Elmondta, hogy a két üzem a legjobbak közé tartozik termelési eredményeit tekintve, Pénzhiány miatt a békéssámsoni szociális létesítményeit csak a VII. ötéves terv ideje alatt tudják a kívánatos szintre hozni, a esorvási üzem szellőzési és beázási gondjait azonban már a jövő évben meg fogják szüntetni. A termelési és ellátási bizottság tagjai mind a három előterjesztést jóváhagyták; a fogyasztói érdekvédelemről szóló beszámolót pedig kiegészítésekkel alkalmasnak találták arra, hogy a vb-ülésen is megtárgyalhassák. m. sz. zs. Postai világnap Október 9.: postai világnap. Ebből az alkalomból ünnepi kiállítás nyílt tegnap a Bélyegmúzeumban. A megnyitó ünnepségen Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke szólt arról, hogy 22 ország, köztük hazánk képviselői 109 esztendővel ezelőtt fogadták el a nemzetközi postaforgalom alapelveit, s létrehozták a nemzetközi postai szervezetet. Az egyetemes pőstaegye- sületnek jelenleg 116 ország a tagja, tevékenysége gyakorlatilag kiterjed az egész világ postaforgalmának ösz- szehangolására. Az ünnepség keretében az államtitkár jutalmakat, elismerő okleveleket nyújtott át az idei ifjúsági levelezési pályázat nyerteseinek. Emlékülés a KERMI százéves jubileuma alkalmából A KERMI százéves jubileuma alkalmából emlékülést rendeztek tegnap Budapesten, az MTESZ-székházban. Az ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballal László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, ott voltak több minisztérium, szakszervezet, minőségellenőrző intézet képviselői. Ifj. Debreczeni Péter, az orosházi Petőfi Tsz kombájnosa (balról) átveszi a jutalmat Pataki Istvántól Fotó: Veress Erzsi Nyári betakarítás, építőtáborok II fiatalok legjobbjait megjutalmazták Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben ma már a munka nehezét mindenütt modern, nagy teljesítményű gépek végzik. Ezeken a gépeken pedig zömében fiatalok dolgoznak — nem kis részben tehát az ő szaktudásuknak, szorgalmuknak, lelkiismeretességüknek köszönhetőek a gazdasági eredmények. Ezen a területen tevékenykedő fiatal szakembereknek a KISZ Békés megyei bizottsága 1983-ra — immár negyedik alkalommal — hirdette meg a komplex betakarítási versenyt, melynek legjobbjait korábban járási, városi szinten, s az idén először, megyei szinten is jutalmazták. Hasonlóképpen első ízben jutalmat kaptak az építőtábori mozgalomban legjobban dolgozó diákok is. E jutalmakat, elismeréseket október 7-én, tegnap délután Békéscsabán a megyei KISZ-vezetőképző központban adták át. Az ünnepségen Szabó Béla, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára köszöntötte a fiatalokat, s elmondta, hogy a betakarítási verseny nyári fordulóján több mint ötszázan vettek részt, a nyári önkéntes építőtáborokban pedig a megyén kívül több mint ezer, a megyehatárokon belül pedig 1200 Békés megyei diák dolgozott. Ezután Nagy András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyelője adott tájékoztatást a mezőgazdaság eredményeiről. A jutalmakat Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyújtotta át a fiatal kombájno- soknak, agronómusoknak, a szállításban, a szárítóüzemekben, a gépműhelyekben dolgozóknak és az építőtábo- rozóknak. Mertz Judit, a mezőberé- nyi Petőfi Gimnázium negyedikes diákja és összesen négyszer volt építőtáborban — az idei nyáron ugyanis két helyre is „benevezett”, dolgozott a balatonboglári és a mezőberényi építőtáborban is. — Melyik volt a legjobb? — Az idei balatonboglári. Nagyon jó volt a táborvezetőnk és természetesen maga a Balaton. Ehhez még az is hozzájött, hogy negyedikesek vagyunk, utoljára lehetett így együtt a csapat. — Nosztalgiával beszélsz az építőtáborozásról. Vajon miért szerettél építőtáborba járni ? — Talán a leginkább azért, mert együtt lehettünk. Délelőtt hajtottunk és utána szabad volt az ember, sok jó programot szerveztek nekünk. — No, és a munka? — A bogiári táborban kiváló brigád lettünk mi is és a fiúcsapatunk is! Boné Lajos, a gyulai Lenin Tsz gépszerelője, a szakmáját tekintve esztergályos, j — És most fejezem .be Békésen a gépkarbantartó technikusi tanfolyamot — sorolja a szemüveges fiatalember —, 19—20-án lesznek a vizsgák. — Nyilván nehéz egyszerre tanulni és dolgozni, mégpedig nem is akárhogyan! — Már megszoktam. Az érettségit is estin tettem le, aztán elvégeztem a marxista —leninista esti középiskolát, közben három évig voltam KISZ-titkár is. — Azt mondják, az idén könnyű volt a nyári betakarítás. Valóban? — Azt lehet mondani, hogy az aratás ma már nem nagy munka, inkább a tavasz meg az ősz jelent több gondot. Ilyenkor ősszel például minden gép egyszerre megy, ráadásul nálunk nagyon eszi a gépeket a kötött. fekete talaj, sok a törés. Az anyaggal, az alkatrésszel meg egyre takarékosabban kell bánni, visszafogták a vásárlásokat. ezt mi is megérezzük. De hát találékonynak kell lenni, mi a brigáddal sok mindent meg tudunk oldani. T. I.
