Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
1983. október 7., péntek Ügyfélfogadás — új szabályok szerint a különböző felmérések szerint a tanácsok évente 20 millió ügyet intéznek. Az állampolgárok jelentős része tehát minden esztendőben többször is megfordul az államigazgatási hatóságoknál, a hivatalokban. Az ügyfél- fogadás és az ügyfélszolgálat minőségéről, tehát valamennyiünknek személyes benyomásai is vannak, s ezek bizony nem egyértelműen pozitívak. Bár a helyzet lényegesen javult a korábbi évekhez képest — gondoljunk csak a mindennap reggeltől estig nyitva tartó ügyfélszolgálati irodák bővülő hatáskörére —, még mindig sok embernek okoz gondot a munkaidőn túli ügyintézés. Ezt ismerte fel a kormány, amikor határozatot hozott arra, hogy felül kell vizsgálni a lakossági szolgáltatást, ellátást, hatósági ügyintézést végző szervezetek nyitva tartási, ügyfél- szolgálati és félfogadási rendjét, azok kapcsolódását a dolgozók munkaidő-beosztásához. A minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében a Tanácsi Hivatal a közelmúltban irányelvet adott ki. — egyetértésben a Közalkalmazottak Szakszervezetével — az ügyfélfogadás és ügyfélszolgálat továbbfejlesztésről. Eszerint az ügyfél- fogadás tanácsi szabályozása során különös figyelmet kell fordítani a településeken élő, valamint az oda. illetve az onnan munkába járó lakosság összetételéből adódó igényekre, a helyi sajátosságokra, szokásokra. Mit jelent ez? Például azt. hogy a vállalatok, szövetkezetek. valamint a szolgáltató szervezetek munkarendjét — így a bölcsődék, óvodák. üzletek nyitva tartását stb. — lehetőleg rugalmasan kell megállapítani, ösz- szehangolni. Lényeges előírás, hogy az ügyfélfogadás időbeosztásának, gyakoriságának és időtartamának a helyi körülményekhez kell igazodnia. Korábban sok gondot okozott, hogy a helyi tanácsok mereven követték a megyék által előírt egységes munkarendet. Tulajdonképpen joguk sem volt arra, hogy attól a sajátos igények miatt eltérjenek. A Tanácsi Hivatal irányelve most országosan felhatalmazta a községi, városi tanácsokat: a szakszervezetekkel egyetértésben vizsgálják "felül, s ha szükséges szabályozzák újra — a helyi sajátosságoknak megfelelően — az ügyfélfogadás rendjét. így elképzelhető lesz az is. hogy a tanács ügyintézőinek egy része a községekben, városokban a hét meghatározott napjain egy-két órával korábban kezdje, illetve később fejezze be munkáját a szokásosnál. Ilyenkor persze gondolni kell arra is, hogy ne csak ügyintéző legyen a tanácsnál, aki esetleg felvilágosítással szolgál, hanem érdemi döntésre jogosult vezető is. Az újdonságok közé tartozik, hogy az irányelv lehetőséget ad — például az üdülőhelyeken — az osztott munkanap bevezetésére, s a félfogadási rend az egyes évszakok sajátosságaihoz is igazodhat. Joggal vetheti fel bárki, hogy a túl nagy helyi önállóság az ügyfélfogadás szabályozásában indokolatlan eltérésekhez, sőt, bizonyos zűrzavarokhoz is vezethet. Továbbra is szükség lenne tehát néhány olyan egységes előírásra, amely minden helyi tanácsra vonatkozik. Nos. ilyen például az irányelvnek az a rendelkezése, amely szerint indokolt mindenütt fenntartani — s ahol ez még nincs, ott bevezetni — a szerdai egész napos meghosszabbított ügyfélfogadást. Ilyenkor célszerű, ha a tanácsok már reggel 7 órától egészen este 7 óráig a lakosság rendelkezésére állnak. Ha az általános tanácsi fogadónap is olyan kedvelt lesz az emberek körében, mint a bevásárló-csütörtök, ez egy mindenki számára kedvező megoldás lehet. Köztudott, hogy egyes tanácsi szolgáltatásokat — házasságkötés, társadalmi események szervezése — hét végén, szombaton és vasárnap is el kell látni. A szombati ügyelet megszervezésére azonban egyébként csak indokolt esetben van szükség. Országszerte sok gondot okoz az ügyintézés a közös tanácsok társközségeiben, ahol csak szakigazgatási ki- rendeltségek vannak. Itt, és az úgynevezett kihelyezett igazgatási napok megszervezésénél is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a helyi emberek szokásaira, igényeire. Ez vonatkozik a tanácsi vezetők fogadónapjaira is. A munkaidőn kívüli ügyintézés megszervezésében nagy szerepük lehet a vállalatoknak is. így például bátrabban élhetnének a lépcsőzetes munkakezdés továbbfejlesztésének lehetőségével, vagy a rugalmas munkaidő bevezetésével. A tanácsok a jöv'őben jelezni fogják a vállalatoknak, ha dolgozóik nagyobb számban, és rendszeresen akkor is munkaidőben mennek a hivatalba, amikor ügyük azon kívül ugyanúgy elintézhető. Sokszor az emberek tájékozatlansága okoz felesleges munkaidő-kieséseket. Célszerű lenne ezért a jövőben minél több munkahelyen követni a gyakorlatot: egy" nagy forgalmú, jól látható helyen függesszenek ki táblázatot, amely rendszerezetten tartalmazza a különféle szolgáltatási és hatósági ügyintézési időket. a z ügyintézési helyzet javításához természetesen maguknak a tanácsoknak is sok erőfeszítéssel kell még hozzájárulniuk. így például még több ügyfajtában vezethető be a harminc napnál rövi- debb ügyintézési határidő, nagyobb figyelmet kell fordítani az udvarias bánásmódra, a különféle igazolások hivatalból történő beszerzésére, a határozatok közérthető, meggyőző indoklására. Ha így lesz, bizonyára a jelenleginél is kevesebben távozunk majd bosszankodva, rossz érzéssel a tanácsházáról. Deák András Zsebkendő Ispánba Az idén először szállít zsebkendőt a japán piacra a Rába- text Győri Textilipari Vállalat. A győri gyárnak már egy évtizede van kereskedelmi kapcsolata a távoli földrésszel, mostanáig azonban kizárólag ágyneműt exportáltak a felkelő nap országába. Oszkár fantázianévvel gyártják az igényes kidolgozású, esztétikus megjelenésű zsebkendőt sokféle mintával, megannyi színárnyalatban. A kiváló minőségű kelme szövése és a hozzá szükséges rendkívüli finomságú fonal fonodái előállítása alaposan próbára teszik a gyáriak szakértelmét. A technikai felkészülés és a piacépítő munka végülis eredményt hozott: a Rábatext- nek minden esélye megvan arra, hogy év végéig egymillió dollár értékű árut szállít Japánba. II nemzetiségi politika megvalósítása Szarvason Dévaványai mozaik (Tudósítónktól) Dévaványa kommunális helyzetét, valamint a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos problémákat vitatták meg a közelmúltban a tanácsülés keretében. A tanácstagok közül többen felvetették, hogy a település nem tiszta. Sok az illegális szemétlerakó hely a nagyközség határában, pedig bekerített telepet létesítettek, ahová a szemetet lerakhatnák a lakosok. Példaként említettek több olyan községet, ahol a házak előtt egész évben virág nyílik, Dévaványán ugyanakkor sok helyütt csak gaz terem. Balogh Sándorné vb-titkár a szervezett szemétszállítás lehetőségeiről beszélt. A lakosságnak annyi anyagi áldozatot kellene hoznia, hogy megvásárolja a kuka-edényeket, s heti egy, vagy két alkalommal lenne mód a szemét begyűjtésére, elsősorban a kövesút melletti házak esetében. Ezután a végrehajtó bizottság titkára bejelentette, hogy Kanó Károlyné vb-tag megválik jelenlegi megbízatásától — mert elköltözik a településről —, s helyette Pesztránszki Zsigmondnét választották a vb tagjai sorába. A bejelentések között felvetették a közbiztonság helyzetét, amelyről Szűcs Lajos, Dévaványa pártbizottságának titkára fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy járási viszonylatban a nagyközség az egyik legfer- tőzötteb e téren. Ablaktörések. zárrongálások. sörösüvegtörés az úttesten . . . m. A háztáji gazdaságok segítésben. a lakosság ellátásában mind nagyobb részt vállal a dévaványai Lenin Termelőszövetkezet. így például tavasszal vetőburgonya-akciót szerveztek, a nyár folyamán újabb szerződést kötöttek az állatforgalmi vállalattal, s így az Aranykalász és a Lenin Tsz is szerződést köt tagjaival a vágó sertés hizlalására. A tsz-központ melletti ingatlan megvásárlásával javult a háztáji bizottság munka- feltétele is: itt intézik a tehéntartás kihelyezését. a nyúl felvásárlását, a sertéshizlalási szerződéskötéseket. Ebben a „háztáji központban” szeptember elején megnyílt a tsz takarmányboltja, amely nagy segítséget nyújt az állattartóknak. Az elmúlt hetekben a Lenin Tsz nagyrészt hozzájárult a lakosság jobb ellátásához azzal, hogy burgonya- és almavásár-ak- ciót szervezett. Jók ezek az akciók — állapították meg a helyiek —, hiszen nemcsak termelőszövetkezeti tagok, hanem bárki vásárolhat itt zöldség-gyümölcsöt. A termelőszövetkezet vezetősége és a háztáji bizottságok a szerződéskötések melletti kedvezményes terménybiztosításon túl tervezik, hogy jövőre lucernaföldet juttatnak a sertéstartók részére, tovább segítve a termelési kedvet. w A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban megvizsgálta, és mérlegelte a község két termelőszövetkezetének az évi gazdasági tevékenységét. Mint oly sok helyen, itt is a nyári aszálykárok nagy mértékben befolyásolták a termésátlagok alakulását. Jelenleg egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a háztáji állattartás zökkenőmentes legyen. Erre a célra 400 vagon kukoricát vásároltak olyan gazdaságoktól, ahol az aszály nem éreztette annyira hatását. ■ $ A fegyveres erők napja és a pákozdi csata 135. évfordulójának alkalmából nagyszabású akadályversenyt rendezett a Dévaványai 2. sz. Általános Iskola Dobó Katalin úttörőcsapata. A verseny folyamán a diákok számot adtak a történelmi ismeretekből, plakátokat terveztek ... Az akadályverseny utolsó állomásán a rajok légpuskás váltófutásban mérték össze ügyességüket, s a verseny záróakkordjaként a 19 felsős őrs kerékpáros váltó és ügyességi versenyen mérte össze gyorsaságát. Ágoston Sándor, Szalay Sándor A Hazafias Népfront szarvasi városi bizottsága — a közelgő nemzetiségi kongresszusok szellemében — aktuális témát tűzött napirendre a legutóbbi ülésen. A szlovák ajkú lakosság helyzetéről Koszti Pál osztály- vezető számolt be a testületnek. Bevezetőjében utalt arra, hogy Magyarország szlovák nemzetiségű állampolgárainak több mint 50 százaléka Békés megyében él, s számuk mintegy 3-4 ezerre tehető Szarvason. Őseik még 1722-ben települtek át és az azóta eltelt időben munkájukkal jelentősen előmozdították utódaik a település fejlődését. így van ez ma is. A szlovákok hatékonyan közreműködnek a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek tevékenységében, s nemcsak értik, hanem használják is anyanyelvűket. Például a városi tanács 60 tagú testületének csaknem a fele beszél szlovákul és hasonló arány tapasztalható az MSZMP, valamint a HNF városi bizottságában is. A szarvasi szlovákok fele, mintegy 2 ezer ember még ma is a környező tanyákon, illetve olyan zárt rendszerű településeken, mint például Ezüstszőlőn és Siratón él. Ezeken a helyeken meg lehet teremteni azokat a feltételeket, amelyek a népesség megtartásához szükségesek. A tanyákról a fiatalok nagy része már elköltözött, noha arra is van példa, hogy elvesek a városból visszatelepülnek korábbi lakóhelyükre. Az írásos beszámoló további részében az előadó az iparban és a mezőgazdaságban végbement változásokkal, valamint ezeknek a nemzetiségi dolgozókra gyakorolt hatásával foglalkozott. Nem csekély szerepük van abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek termelési értéke a kétszeresére emelkedett. Az ipari üzemekben ez az összeg ma már meghaladja az egymilliárd forintot. A kiemelkedő szaktudásnak és munkának köszönhető az is, hogy a Dózsa Tsz gabona- és kukoricatermesztésben a legjobbak között van országosan. A háztáji gazdálkodásban elért eredmények a szlovák lakosság hozzáértését, munkaszeretetét és szorgalmát bizonyítják. A városi tanács legutóbb 1981-ben tárgyalta meg a nemzetiségi oktatással és kultúrával kapcsolatos kérdéseket. Egy nemrég készült felmérés szerint több mint 240 diák tanulja ezt a nyelvet a szlovák tanítási nyelvű általános iskolában és a 3. számú általános iskolában. Az előbbi oktatási intézmény tanulóinak száma jelentősen növekedett az 1975. évhez képest. Akkoriban 151-en jártak ide, ma az iskola-előkészítő óvodai csoporttal együtt 230 gyerek részesül szlovák nyelvoktatásban jelenleg. Az osztályvezető ugyancsak pozitívumként jegyezte meg: „Mind több nemzetiségi származású családban felismerik a nyelv- tanulás fontosságát, gyerekeiket beíratják az iskolaelőkészítő csoportba.” Eredményes a szlovák általános iskola oktató-nevelő munkája még annak ellenére is, hogy a diákotthon állaga elavult, s ezért fel kell újítani. Az iskolaépületben hiányzik a vizesblokk és nincs megfelelő mosdórendszer a tanulók részére. Örvendetes jelenségnek számít viszont a közművelődés fellendülése, amely a szlovák szövetség VI. kongresszusa után következett be. Ezt bizonyítja egyebek között klubok megnyitása és a nemzetiségi rendezvények iránti érdeklődés növekedése. Évről évre sikeresen szerepel a Röpülj páva kör, az iskola énekkara, citerazene- kara és bábcsoportja is. A nemzetiségi hagyományok ápolásában, tárgyi értékeinek megőrzésében, közki ncs- csé tételében fontos szerepet tölt be a szlovák táj ház, amelyet 1975 óta több ezer látogató tekintett meg. Szarvas város egyébként a szlovákiai Popráddal és a Tesla gyárral van kapcsolatban. Minden évben megszervezik a csereüdültetést felnőttek és gyermekek részére. A szlovákság helyzetéről szóló írásos anyagot a HNF- bizottság helyénvalónak tartotta. A tapasztalatok és az információk alapján a testület egyetértett abban, hogy jól érvényesül a párt nemzetiségi politikája Szarvason. —y—n A termelőszövetkezetnek a már használhatatlan tanyaépülct kitűnő lehetőséget teremt a májlibahizlalásra tanyaépületben azt a tantelepet, ahol Károlyi Ernő irányításával jelenleg három vállalkozó szellemű család tanulja a májlibahizlalást. A nem könnyű hizlalási művelet elsajátítása után a jelenlegi „tanulók” odahaza, saját portájukon folytatják majd a májlibahizlalást. A tantelep eszközeinek beszerzését az ÁFÉSZ vállalta magára. A mostani, első rotációban 500 liba hízik, melyet a BOV adott a telepnek. Kép, szöveg: Balkus Imre Alaptevékenységén túl a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ évek óta keresi azokat a lehetőségeket, melyek előnyösek a kistermelőknek, ugyanakkor jó kiegészítő jövedelmet hoznak a szövetkezetnek. Ilyen többek között a cirokszakáll-felvásárlás. mélyet öt éve folytat az ÁFÉSZ. Vincze Miklós szövetkezeti elnök megítélése szerint ezekben a hetekben 10 vagon cirokszakállt tudnak felvásárolni a működési körzetben szorgoskodó kistermelőktől - a Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ megbízásából. A helyben történő cirokszakáll-felvásárlás előnyös a háztáji termelőknek. Új kezdeményezésnek számít a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ-nél a májliba- hizlalás meghonosítása. Ezért hozta létre a szövetkezet az évek óta eredményesen tevékenykedő baromfi- és tojástermelő szakcsoport keretében a tsz-től kapott öreg Mezökovácsházára szállítás előtt kazalba rakják a jó minőségű cirokszakállt Mezőberínyben ezt is ÍFÉSZ-feladatnak tartják