Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

NÉPÚJSÁG

1983. október 6., csütörtök

Nem rosszabbak — mások

Beszélgetés dr. Hunyady Györgyné docenssel az iskolai nevelésről

Decemberben kerül sor az úttörővezetők VIII. országos konferenciájára. Ennek mintegy elméleti-tudományos hátteréül szolgál az a tanácskozás, amelyet október 6—7-én tartanak Budapesten a Magyar Úttörők Szövetségének, az Állami Ifjúsági Bizottságnak és a Művelődési Minisztériumnak rendezésében. A tanácskozáson a 6—14 évesek jelenkori társadalmi szerepét, a velük kapcsolatos nevelési teendőket vitatják meg a szakemberek. Az egyik vitaindító elpadást dr. Hunyady Györgyné, az ELTE neveléstudományi tanszékének docense tartja az intézményes nevelésről, az iskolának és a mozgalomnak egyaránt fontos aktuális gondjairól.

— Napjainkban talán túlságosan is sok szó esik arról, hogy a gyerekek fegyelmezetlenek az iskolában. Valóban így volna ez?

— Igen, ez elég általánosan tapasztalható jelenség — válaszolja dr. Hunyady Györgyné. — Sokszor hivatkozunk arra, hogy a mai gyerekek mások, rosszabbak, kezelhetetlenek. Azt hiszem, valóban mások, mint a két- három évtizeddel ezelőtti iskolások. önállóbbak, kevésbé norma- és tekintélytisztelők. Ez alapvetően abból fakad, hogy ők már egy szabadabb, demokratikusabb légkörben nőttek fel. Az alapvetően pozitív változások fellazították a társas érintkezés korábbi merev, gyakorta értelmetlen kötöttségeit. Ugyanakkor viszont nem alakult ki az új, demokratikusabb kapcsolatoknak megfelelő viselkedési kultúra.

— A kívánatos viselkedési kultúra kialakításában fontos feladatai vannak az iskolának, a pedagógusoknak. De ez nem mindig sikerül. Miért nem?

— Kétségtelenül, a pedagógusoknak általában nincsenek megfelelő eszközeik arra, hogy a gyerekek körében a nevelés alapfeltételét és egyben eredményét, az értelmes fegyelmet megteremtsék. Az idősebb generáció korábban sikeres módszerei az évek múlásával hatástalanokká váltak. A fiatalokat a tanárképző intézetek nem tudják igazán jól felkészíteni

Bánffy György játssza, Siklós Olga írta és rendezte A legnagyobb magyar című monodrámát, melynek középpontjában Széchenyi István áll. Bemutató: október

6-án, a ‘pesti Vigadóban.

A szerző-rendező elmondta:

— A monodrámával célom a bennünk élő ködös, olykor szoborszerű Szécheerre a feladatra. S ezért, ha ők jobban értik is a mai kisiskolásokat, a magatartásukat éppoly kevéssé tudják befolyásolni, mint tapasztaltabb kollégáik.

De nem ez a fő ok. Az iskolai élet jelenlegi keretei sem kedveznek a fegyelmezett magatartás alakulásának. Az általános iskolákban nagy a zsúfoltság, az oktatás rendszerint több műszakos. A gyerekek nagy része reggeltől késő délutánig az iskolában ül, nincs alkalma játékra, kikapcsolódásra. Érthető, hogy fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek. Hangsúlyozom azonban, hogy az eredményes munkához szükséges fegyelem hiánya iskoláinkban elválaszthatatlanul összefügg azokkal a külső társadalmi körülményekkel, amelyek befolyásolják az intézményes nevelés sikerét.

— Hogyan befolyásolja a család az iskolai nevelést?

— A közvetlen környezetnek, a családnak mindig is nagy szerepe volt a nevelésben. Ma is vitathatatlanul nagy. Ezzel kapcsolatban két jelenségre hívnám fel a figyelmet. Az egyik az a tény, hogy nő a veszélyeztetett gyerekek száma. A családi gondokkal küzdő gyerekek türelmetlen magatartása, figyelmetlensége, gyanakvó visszahúzódása, vagy éppen minden a felnőttek által képviselt szabály elleni lázadása. meg-megújuló forrása az iskolai, fegyelmezetlenségnek. A veszélyeztetett gyerekek mellett mind több a túlságosan elkényeztetett gyermek is. Természetes és kedvező jelenség, ha a család életének középpontja a gyermek. De csakis addig, amíg a gyerek vélt, vagy valódi érdeke nem válik az anyagi szerzésre szűkülő életmód legfőbb igazolójává: amíg a gyermek a feltétel nélküli szeretet ben nem válik jóvátehetetlenül védtelenné, pu- hánnyá. Az ilyen gyerekek ugyancsak sok problémát okoznak, nehezen illeszkednek be az iskolai életbe, nehezen formálhatók, nevelhetők.

— Előadásában arról is szól, hogy az utóbbi években csökkent a tanulás presztízse.

nyi helyett a hús-vér ember bemutatása, ifjúkori lelkesedésével, hitével, későbbi csalódásaival. A dráma akár dokumentumjátéknak tekinthető, hiszen Széchenyi István műveiből állt össze.

A játék Döblingben kezdődik. A hatósági házkutatást követő rendőrminiszteri levél rádöbbenti Széchenyit arra, hogy addigi te— E presztízsveszteség lényege, tán döntő oka a gyerekek fegyelmezetlenségének. Ök is, szüleik is mind gyakrabban hivatkoznak az iskolázottság és a gyors anyagi boldogulás közötti szakadékra. Paradox módon azok a szülők és gyerekek körében is kisebb a becsülete az iskolában megszerezhető tudásnak, akik felsőfokú végzettséget igénylő pályát választanak. ök ugyanis, egy hosszú távú, erős verseny résztvevői. Mindenki tudja, milyen nehéz bejutni az egyetemekre, főiskolákra. Gyakran tapasztalható, hogy sikerrel csak azok a pályázók járnak, akiknek már általános iskolás korukban is módjuk van kiegészíteni az iskolában szerezhető tudást. Mindez természetesen visszahat magának az iskolának a megbecsülésére. A tanulás presztízsvesztesége szükségszerűen előidézi vagy konzerválja az öntudatos fegyelem hiányát az iskolákban.

— Miképpen hatnak e gondok az iskolai közösségi nevelésre?

— Az iskolai közösségi nevelés kérdéseiről sok elemzés látott már napvilágot. Én ez alkalommal azt emelem ki, hogy napjainkban a felnőttekben és a tanulók körében is nő a társadalmi kisközösségek iránti igény. A gyerekek keresik a kapcsolatokat, rendkívül fontos számukra a társak közössége. Üj fejlemény viszont, hogy kis csoportjaik, 6—14 éves korban, bár nagyrészt az iskola bázisán szerveződnek, mindinkább el is különülnek az intézményben pedagógiai tudatossággal, tervszerűséggel kialakított közösségektől. Nevelési szempontból ez aggályos jelenség. Hiszen azt jelenti, hogy a gyerekek közösség iránti igényüket csupán az iskolai-mozgalmi élettől esetleg élesen elkülönülő — spontán csoportokban elégítik ki. Éppen ezért, megújítandó eszközökkel, ezen a téren is új, megoldandó feladatok állnak az iskola és az ifjúsági mozgalom előtt, ha be akarja tölteni személyiségalakító feladatát.

vékenységét nem folytathatja. A halála előtt számvetést készítő ember magától kérdezi: ki voltam, mit csináltam?

A darab a színész számára nagy játéklehetőséget kínál, s a próbák tanúsága szerint Bánffy György jól él ezzel. A színpadi megvalósítás egyszerűsége alkotói szándékunk, így a monodrámát több helyen, az ország bármely pontján be tudjuk mutatni.

Sajtótájékoztató a Körösi Csorna évfordulóról

Tegnap a Parlament gobelintermében sajtótájékoztatón ismertették a Körösi Csoma-emlékbizottság tevékenységét. A tájékoztatón. amelyen jelen volt Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az emlékbizottság elnöke is, Térjék József, a bizottság főtitkára számolt be a testület megalakulása óta eltelt időszak munkájáról.

Elmondta, hogy a nagy magyar orientalista születésének 200. évfordulója alkalmából tervezett események sorozata 1984. április 9-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kezdődik, ahol ünnepi ülés lesz. Ezzel egy időben az MTA aulájában dokumentációs kiállítás nyílik,

amely bemutatja Körösi

Csorna életútját és tudományos pályáját.

A gazdag program részeként Kőbányán, a Körösi

Csorna út és a Zalka Máté tér torkolatánál felavatják a nagy utazó szobrát, Tóth Béla szobrászművész alkotását. A Magyar Posta emlék- bélyeg-sorozattal, a Magyar Nemzeti Bank emlékérem kiadásával, az emlék- bizottság plakettel ünnepli az évfordulót. A jubileum alkalmával több könyv jelenik meg, ezek sorából kiemelkedik Körösi Csorna összes műveinek angol nyelvű reprint kiadása, valamint „A honfoglalás előtti magyar történelem írásos forrásai” című kiadványsorozat első kötete. A Magyar Tudományos Akadémia konferenciát szervez a magyar őstörténet és nemzeti tudat témakörében, ahol különös figyelemmel vizsgálják a keleti eredettudat problematikáját. A Hopp Ferenc Múzeumban Körösi Csorna és Tibet címmel művészeti kiállítás nyílik, amely a tudósnak a tibeti kultúra feltárásában végzett úttörőmunkásságát ismerteti.

A jubileumi megemlékezésekhez kapcsolódik, hogy delegáció utazik Indiába. Körösi Csorna „második hazájába”. Itt közös ünnepséget tartanak, s a tervek szerint a bizottság emléktáblát helyez el az egyik ladaki kolostorban, ott, ahol az utazó lerakta a tibetisztika alapjait. Koszorúzási ünnepség lesz síremlékénél, Dardzsilingben.

A bicentenáriumi megemlékezések második szakasza szeptemberben kezdődik a hatanapos visegrádi Körösi Csoma-szimpózion- nal, amelyre eddig 22 ország 140 tudósa jelentette be részvételét. A konferencia záróülését követően avatják fel Budapesten, a Halászbástya közelében a Körösi Csoma-emlékparkot. ahol felállítják Szervátiusz Tibor szobrászművész emlékkőkompozícióját. A jubileumi ünnepségeket ez az esemény zárja.

Kende Katalin

Széchenyi a pesti Vigadóban

HANGSZÓRÓ

Kedd este a rádió mellett

A hat órakor kezdődött Tini-tonik a múlt, a jelen és a jövő kérdéseivel foglalkozott fél órában. A műsor bevezetője szerint egyre nagyobb a fiatalok érdeklődése múltunk, hagyományaink iránt. Ez az állítás, úgy vélem, erősen megkérdőjelezhető. Állítását a szerkesztő több rövid riporttal igyekezett alátámasztani. Többek között megszólaltatta Hegedűs Máriát, a Magvető Könyvkiadó főszerkesztőjét, aki a kiadó történelmünk, szellemi hagyományaink jobb megismerését célzó tevékenységéről szólt. De vajon a Tények és tanúk, a Gondolkodó magyarok, a Nemzet és emlékezet, vagy a Magyar hírmondó sorozatok a tizenéveseknek készülnek? Vagy ők forgatják ezeket a könyveket a legtöbbet? Egyiket sem hiszem.

Nem győzött meg az alapállítás igazságáról az a rövid beszélgetés sem, mely két tizenéves között folyt e kérdésről.

Merényi Lászlót új könyve (Az őszirózsás forradalom) kapcsán faggatták. Ö pedig egyenesen azt állította, sok hiányosság van fiataljaink tudásában, de megengedi: fel lehet kelteni érdeklődésüket a történelem iránt, csak meg kell találni azokat a pontokat, ahol fantáziájuk megmozgatható.

Az egyenetlen műsor legszimpatikusabb nyilatkozója Zsoldos Péter volt. A jövőről gondolkodva nem a minden bizonnyal bekövetkező újabb és újabb technikai csodák, csúcsteljesítmények foglalkoztatják, hanem aí ember, az érzelmeit megőrző ember. Őszintén gondolja, az ember mindig érzelmekkel rendelkező lény lesz. Vele próbáljuk hinni nu is.

Beszélni nehéz! De sokszor tapasztaljuk ezt magunkon, másokon — küszködünk gondolatainkkal, azok nyelvi formába öntésével, a kiejtéssel! S ha nem figyelünk kellőképpen: hanglejtésünk nem megfelelő, mondandónk hangsúlyai eltolódnak — még a jól szerkesztett, leírt gondolataink is erejüket vesztik a beszéd során.

Péchy Blanka vállalt feladata, Deme László professzor, szerkesztőtárs segítségével, harcolni — kéthetente jelentkező műsorukban — a nyelvi tisztátalanságok, pongyolaságok ellen. S teszi ezt hittel, híven, lenyűgöző munkabírással. Most 89 éves — és fáradhatatlan. Egy egész mozgalom kibontakozása fűződik nevéhez, a műsorhoz: egyre több „Beszélni nehéz” klub, kör alakul az országban. Öröm hallani ezekről a csoportokról, arról, hogy tagjaik mennyire szeretik anyanyelvűnket.

Péchy Blanka a Kazinczy-díj alapítója is. Mit kívánhatunk neki 89. születésnapján? Természetesen nagyon jó egészséget. s azt, hogy nagyon sokáig hallhassuk szuggesztív, az anya nyelv szeretetétől áthatott hangját a rádióban.

Kételyek és remények. Szeptemberben a világ szinte minden pontjáról utaztak gazdasági szakemberek, közgazdászok Madridba, ahol egy hétig tanácskoztak világgazdasági kérdésekről, a válságról, a válságból kivezető út lehetőségeiről. Gálik Mihály beszámolóját hallgatva a Kossuth adón a VII. közgazdász világkongresszusról, megtudhattuk, melyek azok a kérdések, amelyek a legjobban foglalkoztatják a gazdasági szakembereket, milyen — a jövőnk szempontjából — égető problémákra kellene sürgősen megoldást találni. Központi helyet foglalt el a kongresszus munkájában az energia-, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, az alternatív energiahordozók szerepének növelése. De legalább ilyen súly- lyal szerepelt az üléseken a környezetvédelem, az egészségügy helyzete, a különböző berendezkedésű országok, országcsoportok közötti gazdasági kapcsolatok kérdése is.

A beszámoló szerint a kongresszus munkáját áthatotta a politika, azonban a különböző világnézeti alapállású tudósok a párbeszédre törekedtek, s nem a merev szembenállást választották a nézetek megvitatásában. S ha nem született is közmegegyezés, annyi eredménye mindenképpen volt a kongresszusnak, hogy a résztvevők jobban megismerkedhettek egymás gondjaival, s közösen gondolkodtak azok megoldásán.

Jó érzés az ilyen műsorokat hallgatni, melyekben a világ dolgai iránt felelősséget vállaló emberekről hallunk, akik nem a konfrontációban, hanem a Közeledésben, a békés megoldásokban látják a válságból kivezető utat.

Pénzes Ferenc

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÖ

8.2?: Népzene.

9.07: Clara Haskil zongorázik.

9.46: Nefelejcs.

10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete.

10.35: Operafelvételekből.

11.21: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása.

11.41: A kápolna titka (rádiójáték). 2. rész.

12.45: Jogi arcképcsarnok.

13.25: Most jelent meg.

13.55: Operettrészletek.

15.05: Fúvósmuzsika az NDK- ból.

15.28: Kagylózene.

16.00: Dobos László: Gondok könyve.

16.10: Kóruspódium.

16.40: Aradi vértanúk .

17.05: Helyszínrajz.

17.30: Filmzenerészletek.

17.39: A Rádiószínház bemutatója.

19.15: Nóták.

20.00: Látogatás a berlini Német Állami Operában.

21.04: Világhírű hegedűművészek lemezeiből.

21.40: Gépi ellenőrök.

22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb.

23.30: Nóták.

0.10: Táncdalok.

PETŐFI RÁDIÖ

8.05: Operaénekesek zenés játékokból énekelnek.

8.35: Napközben.

10.00: Zenedélelőtt.

12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót.

13.20: Éneklő Ifjúság.

13.38: Gyermekjátékdalok.

14.00: Lelátó.

15.10: Az én rádióm.

16.00: Látogatóban.

16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a tekintélyről.

18.35: Hétvégi panoráma.

19.55: Slágerlista.

20.35: Szociológiai figyelő.

21.05: A Magyar Rádió Karinthy ' Színpada.

22.15: Komoly zene a könnyű műfajok kedvelőinek.

23.20: A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

9.00: Oj hullámos előadók felvételeiből.

V.50: Zenekari muzsika.

10.35: Régi magyar dalok és táncok.

11.05: Magyar előadóművészek felvételeiből.

12.00: Gyöngyhalászok (opera).

13.07: NDK-költők versei.

13.17: Töltsön egy órát kedvenceivel.

14.17: Hacsaturján: Trió.

14.33: Bach-művek.

15.59: Zenei Lexikon.

16.20: Szereted az operát?

16.55: Pophullám.

17.55: Oj kamarazene-felvételeinkből.

19.05: Iskolarádió.

19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét.

21.30: Puccini-operaáriák.

22.00: Balettzene.

22.50: A debreceni dzsessznapok felvételeiből.

SZOLNOKISTŰDIÖ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánló műsor.

17.25: Tornaóra tornaterem nélkül. Szerkesztő: Pálréti

Ágoston.

17.45: Hernádi Judit énekel.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatparádé.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.25: Tévétorna.

8.30: Iskolatévé. Magyar irodalom.

9.00: Biológia.

9.25: Élő modellek (kisfilm).

9.40: Kalinyikova doktornő hétköznapjai (film).

11.10: A Pireneusok (rövidfilm), (ism.)

12.00: Osztályfőnöki óra.

14.55: Iskolatévé pedagógusoknak.

15.45: Iskolatévé. Történelem.

16.20: A forróövi erdők élővilága.

17.05: Kikapcsoló.

17.20: Telesport.

17.50: Pedagógusok fóruma.

18.25: Az aradi vértanúk emlékére.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Merész elhatározás (tévéfilm).

20.50: Panoráma.

21.50: Liszt-művek.

22.40: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.00: Erkel Ferenc Névtelen hősök. (ism.)

21.20: Tv-híradó 2.

21.40: Kikapcsoló, (ism.)

21.50: Kód 41617 (tévéfilm).

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videooldalak.

16.50: őrizzük a könyveket.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Természetvédelem.

17.40: Hírek.

17.45: Tizenhárom évesek — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adás.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Panoráma — politikai magazin.

21.00: Reklám.

21.05: Halló, jó estét! — vetélkedő.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Tudomány.

18.45: Művelődési adás.

19.00: A fiatalok szava — ifjúsági adás.

19.27: Ma este,

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Drámaest.

21.10: Reklám.

21.15: Zágrábi körkép.

21.30: Alkalmak és nyomok — adás a kultúra köréből.

BUKAREST

16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági hírek. 20.35: Híres áriák.

20.50: A valóság képei. 21.35: Milliárd ember. 22.00: Diszkó.

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Éjszakai lovasok, 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 6-kor: Eltűntnek nyilvánítva, 4-kor: Az

idő urai, 8-kor: Csak egyszer

szeretünk. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Kísértet Lublón, fél

8-kor: Egy zsaru bőréért. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Panda maci kalandjai, fél 8-kor: A profi. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kalózok

Jamaicában, 5 és 7-kor: A jött- mentek. Orosházi Béke: Csak

semmi pánik. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Tengerszem, fél 6 és fél 8-kor: Georgia barátai.

Szarvasi Táncsics: Végállomás, 22-kor: Filmklub.

i