Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

1983. október 30., vasárnap iZHUUFTiltj Füzesgyarmaton T avaly áprilisban jártak munkatársaink Füzesgyarma­ton, azzal a céllal, hogy olvasóinknak átfogó képet nyújtsanak a nagyközség életéről. Most az azóta el­telt időszakról érdeklődtünk, hol tartanak ma, milyen ter­veik vannak megvalósulóban, s mik azok a gondok, melyek az itt élőket foglalkoztatják. Mindezekről dr. Szentesi Ká­roly vb-titkár tájékoztatott bennünket. A nagyközség nagyobb gazdasági egységei a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, az Univerzál Ipari Szövetkezet és a ta­nácsi irányítású költségvetési üzem foglalkoztatja a munka­képes lakosság túlnyomó többségét. Jelentős azoknak a dol­gozóknak a száma is, akik a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ helyi boltjaiban dolgoznak. Azok a kevesek, akik eljárnak, többnyire Szeghalmon találnak munkát. A téesz az aszály miatt jelentős árbevételtől esik el, de igy is pozitív mérleggel zárhatja az évet, miként a többi helyi gazdasági egység is — az előrejelzések szerint. Több nagyobb beruházás van folyamatban a nagyközség­ben. Rögtön szembetűnik a Füzesgyarmatra érkezőnek; a központban épül az új posta. Fölötte 27 OTP-s lakás is lesz. További lakások építéséről is folynak a tárgyalások az OTP- vel megoldandó a fiatalok lakásproblémáit. A megyei ta­nács támogatásával négy szolgálati lakás megépül a jövő év tavaszáig, pedagógusok részére. Tervezik, hogy a volt — helyi — ÁFÉSZ-székházat átalakítják egészségügyi központ­tá, ahol öt rendelő kap majd helyet: három körzeti orvosi és két fogorvosi. Minderre egyelőre még nincs meg a teljes pénzügyi fedezet, de a vezetők bíznak abban, hogy sikerül több támogatást kapniuk, s a lakosság segítőkészségére is számítanak. Hosszú távra megoldódna így az egészségügyi ellátás, s a mostani egészségházat öregek napközi otthonává szeretnék átalakítani. A község vezetői minden lehetőséget megragadnak, hogy támogatást szerezzenek a településfejlesztéshez: folyamato­san részt vesznek a megyei tanács és az országos szervek által kiírt pályázatokon is. Szeretnék az úthálózatot korsze­rűsíteni, hiszen a megyében Füzesgyarmat - rendelkezik a legkevesebb szilárd útburkolattal. Sok nehézséget okoz az egyre több autótulajdonos körében az is, hogy néhány éve nincs a nagyközségben üzemanyagtöltő állomás. Tankolni legközelebb Szeghalmon lehet. Jelentős gondot okoz az is, hogy át kell térni a tanácsi kezelésű intézményekben a szilárd alapanyagú tüzelésre. E téren az iskolánál a legelőrehaladottabb a munka. Régi vágya teljesülhetne a lakosságnak, ha a strandfürdőt — melynek gyógyvize közel azonos minőségű a hajdúszo- boszlóival, s most mintegy 40 ezren látogatják évente — fejleszthetnék. A környezet minderre alkalmas volna. Most a puszta fenntartása is jelentős erőfeszítéseket igényel. Elgondolkodtató, hogy felsőfokú képzettségű szakembere­ket máshonnan kell Füzesgyarmatra hívni, míg a helyi fia­talok közül egyetemet, főiskolát végzettek máshol keresnek munkát. A lakosság számának alakulása lassan fogyó tendenciát mutat. De ez nem az elvándorlás számlájára írható: évről évre kevesebb az újszülöttek száma, mint az elhalálozottaké. „Kooperálni, de kivel?” A kérdés, ami egy három hónappal ezelőtti riport cí­mében szerepelt, már nem kérdés Füzesgyarmaton: az Univerzál Ipari Szövetkezet megtalálta partnereit. Van munka bőven, és lesz jö­vőre is, munkahiány, fog­lalkoztatási gondok nem ne­hezítik már az üzem terme­lését. — Az első négy hónap volt a legnehezebb — mond­ja a szövetkezet (napokban újjáválasztott) elnöke, Sze­gedi Sándor —, munkát ad­ni az asszonyoknak, olyat, amit szakképzetlenül is el tudnak végezni... Szeren-, cse, hogy mindez már a múlté, jövőre stabilabb gaz­dasági körülmények között fogunk gazdálkodni. Próbá­lunk hosszabb távú, két esz­tendőre szóló — ha egyál­talán lehet ezt hosszabb táv­nak nevezni, de ennél elő­rébb nem lát senki — szer­ződéseket kötni. Tárgyalá­sokat folytatunk egykori partnerünkkel, a Hajdúsági Iparművekkel, talán sikerül újra kooperációs kapcsolat­ba lépnünk velük. Ha lét­rejön a megállapodás, jövő évi árbevételünk az idei duplájára nőhet. Ám az el­múlt időszak tapasztalata­in okulva, ekkor is fenn­tartjuk kapcsolatainkat már meglevő kooperációs part­nereinkkel. A kilátások biztatóak. No­ha félévkor még 119 ezer forint veszteséget könyvel­hetett el a szövetkezet, a harmadik negyedév végére már 720 ezer forint nyere­séget mondhat magáénak. Az év végére eredményük várhatóan eléri a kétmilliót. A szentesi Kontakta gyárának kapcsolókat készít kooperá cióban a szövetkezet Kétszáz hektár almás A megdarált alma a présbe kerül, a kipréselt, zamatos, fi nőm lé exportra A kétszáz hektár almás, 80 ezer fával a Vörös Csil­lag Tsz birtokához tartozik. — Milyen a termés? — A vártnál kevesebb, a tavalyinál több — válaszol tömören Benedek József, a szövetkezet termelési elnök- helyettese, majd hozzáfűzi: — Azt reméltük, az idén a termés eléri az ezer vagont, de csak 850 körül termett. Ebből 400 vagonnal már be­szállítottunk a tsz hűtőházá­ba, 150 vagonnyi alma még a fákon van, a többi leszed­ve, elszállításra vár. No­vember első hetében — úgy tervezzük — minden alma a hűtőházban lesz. — Gondolom nem ez a végállomás ... — Hát, az nem lenne jó, de az értékesítéssel az idén problémáink vannak. A jég megverte, az eső viszont „megkímélte” gyümölcsö­sünket, így a minőség nem a legjobb. Az exportképes, szép alma igen kevés, bel­földön kell értékesítenünk a termést. A Békéscsabai Konzervgyárral egyezséget kötöttünk, 500 vagon almá­ból lét készítünk, amit ők besűrítenek, és külföldre szállítaanak. A Szigetvárról vásárolt présgéppel immár harmadik hete naponta több tonna alma levét préseljük ki. Ezzel azonban csupán csökkenteni tudják az al­máskert veszteségét, mivel így a gyümölcs önköltsége alatt értékesül. Még mindig jobban jártak viszont, mint­ha pálinkát főzetnének be­lőle ... Ha bíznak az orvosban... — Már javában egyetemre jár­tam, és mégis, ha elromlott egy fogam inkább utaztam kétszáz kilométert, de hazajöttem, ah­hoz a fogorvoshoz, akihez gye rekkoromban járam . .. — Nekünk is van egy ilyen betegünk, aki már anyukaként látogat vissza hozzánk és ez min dig öröm számunkra, mert azt tükrözi, bíznak bennünk. Azt hiszem ennél nagyobb er­kölcsi tőkére nemigen tesz szert orvos, különösen a fogorvos, akihez —■ valljuk be — felnőtt­ként is szorongva megyünk. Füzesgyarmaton két fogorvos, dr. Debreczeni Rozália és dr. Nagy Antal teljesít ..szolgála­tot”. — Jól felszerelt rendelő a mi­énk — mutat körbe a doktornő. — Nem hiányzik semmi, leg­feljebb — fűzi hozzá mosolyog­va — nyugodt betegek. Az el­látás olykor ugyan akadozik, de most éppen — a legmodernebb anyagoktól kezdve — minde­nünk megvan. Munkában sincs hiány, bár nem is tudom öröm- e ez, vagy bánat? A gyerekek foga sajnos na­gyon rossz. És ezért a felnőttek, elsősorban a szülők a felelősek. Mert mi hiába „küzdünk” itt. ha otthon a szülő nem mos fo­gat, a gyerek se igen fog. Meg­történt az is, hogy a fogszabá­lyozásra küldött gyermek kö­zölte: a nagyapjának is ,,csám- pás” volt a foga, neki is jó lesz így . . . Persze ez a ritkább eset, általában sikerül a gyer­mekeket rászoktatni a fogápo­lásra és ők már saját csemetéi­ket így is nevelik. Füzesgyarmaton minden isko­lai osztály évente háromszor lá­togat el a fogorvosi rendelőbe, de ezt a vizitet nem elég is­kolás korban elkezdeni. Többek véleményével ellentétben, már a tejfogakat is kell tömni, még­hozzá akkor, amikor a lyuk még csak gombostűfejnyi. Hegyesi János 84 éves Hegyesi Jánost mindenki ismeri Füzesgyarmaton, de nemcsak itt, a megyében, az országban is sok helyütt számon tartják. A Sárrét, a Viharsarok költője, a pa­rasztság szószólója gazdag életutat tudhat magáénak. A Tanácsköztársaság katoná­jaként is már egy emberibb, jobb rendért küzdött. S ké­sőbb bátor, a parasztság, de az egész ország sorsáért ag­gódó költeményeivel hívta fel magára a figyelmet. A felszabadulás után po­litikus lett: a Nemzeti Pa­rasztpárt gazdasági igazga­tója, s az országgyűlés jegy­zője volt. 1949-ben „vonult vissza” a politikai életből. Azért az idézőjel, mert ver­seiben azóta is, ma is vér­beli politikus, a visszás je­lenségek mellett ma sem tud szó nélkül elmenni. Nemrég nagy megtiszteltetés érte, levelet kapott, mely­ben értesítették: felvették a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége sorai­ba, ezzel is elismerve a fel- szabadulás előtti helytállá­sát. Csinos, rendben tartott kis portáján szinte minden a keze nyomát viseli, ma is tevékeny életet él. Vendég- szerető ajtaja mindig nyit­va van a látogatók előtt. Déltájban kerestük fel, ép­pen a kerti munkát hagyta abba. Hegyesi János csak látszó­lag él félrevonultan, ho­ratiusi magányban — távol a közügyektől. Mindenről tud, minden érdekli — s aggódik a világ sorsáért. Vé­leménye szerint kár a világ­űrben kalandoznia az em­bernek, amíg a Földön nincs rend. Fájlalja, hogy soka megbomlott családi élet — a közösségi lét alapja —, s a fiatalok fokozódó közöm­bössége is aggasztja. Véle­ményének sokszor hangot is ad. ma is elmegy író-olva­só találkozókra, iskolákba, ha hívják. S mert sok hely­re hívják, megy, beszél éle­téről, a világról, sürgető fel­adatainkról. Jelenleg — sokak kíván­ságára — önéletrajzán dol­gozik. Nagyon jó egészséget, erőt kívánunk János bácsi­nak e — s még sok más — munkájához most, 84. szüle­tésnapja alkalmából. S még hosszú, tevékeny életet. Sok gyerek — kevés tanterem Zöld Lajost, az általános iskola igazgatóját nagy mun­kában találtuk, éppen a se­lejtezési munkálatok köze­pette zavartuk meg. Az is­kola munkájáról, gondjairól beszélgettünk vele. — Jelenleg 88 tanulónk, 48 nevelőnk van. Hét telepi és a központi iskolában fog­lalkoznak a gyerekekkel — mondta. — Az összesen 42 tanulócsoportunkból 10 nap­közis. A napközis csoportok száma ébben az évben nőtt eggyel, de még így is ke­vés hiszen a nyolcadikoso­kat az idén sem tudtuk fel­venni. Szükség volna még egy csoport beindítására, de ezt most nem tudjuk meg­valósítani. Talán jövőre. Több nevelőnk gyesen van, emiatt a többiekre nagyobb munka hárul. A következő években munkaerőgondok­kal is számolhatunk, hiszen 1993-ig 23 nevelőnk megy nyugdíjba. Mi minden eset­re bízunk benne, hogy si­kerül fiatal pedagógus-há­zaspárokat letelepíteni a községünkben, szolgálati la­kások várják majd őket. Egyik legnagyobb gondunk oldódik meg jövőre, amikor is átállunk a széntüzelésre. Már minden helyiségben ott vannak a vezetékek, a radiátorok. A kazánok is hamarosan megérkeznek. Sajnos csak tavasszal tud­juk beüzemeltetni a fűtési rendszert, a kazánház és ki­szolgáló létesítményeinek építése most van folyamat­ban. De a következő tanévet már az új központifű- tés-rendszerrel kezdjük, s elő­zetes számítások szerint mintegy 100 ezer forint lesz megtakarítás. Ezt az össze­get — vagy legalábbis egy részét — szeretnénk oktatás- technikai eszközök beszerzé­sére fordítani. Évek óta tanteremhiánnyal küszködünk, egyre több a tanuló, s a demográfiai hul­lám várhatóan a közeljövő­ben tetőzik nálunk. A leg­utóbbi tanácsülésen vetődött fel az, hogy könnyűszer­kezetes megoldással jóval olcsóbban lehetne négy tan­termet építeni, mint a ha­gyományos módszerrel, és ez hosszú távon megoldaná a problémáinkat. A téesz rög­tön nagy segítséget ajánlott fel, de számíthatunk a la­kosság támogatására, mint eddig is mindig. Mit mond­jak végezetül? — nagyon szeretnénk, ha megoldódna tanteremgondunk .. . Jövőre négy osztály tanul majd váltott beosztásban ... Együttműködés a községért A közelmúltban tanács­ülés hagyta jóvá a nagyköz­ségi tanács és a nagyközségi KISZ-bizottság együttműkö­dési megállapodását. A meg­állapodás célja, hogy nö­velje a település fiataljai­nak részvételét a nagyközség fejlesztésében, a közéletben, a közügyek intézésében. A kétoldalú megállapodás szerint a tanács biztosítja, hogy bizottságaiban megfe­lelő képviseletet kaphassa­nak a fiatalok. A fiatal ta­nácstagok munkáját — a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága közreműködésével — figyelemmel kísérik, rendszeres segítséget nyújta­nak számukra. Az évenként rendezendő falugyűlések na­pirendjén az ifjúságot érintő kérdéseket is szerepeltetnek. A tanács bevonja a fiatalo­kat az éves és középtávú tervek kidolgozásába is. A KISZ ezzel szemben — többek között — vállalja, hogy a tanácstagi beszámo­lókra, a jelölő- és falugyű­lésekre, közéleti fórumokra az eddiginél hatékonnyabb mozgósító munkát végez, a település tervszerű, ered­ményes végrehajtásában te­vékenyen közreműködnek, s társadalmi munkában a mű­velődési, valamint a gyer­mek- és ifjúsági létesítmé­nyek karbantartását folya­matosan elvégzik. Az oldalt összeállította Gál Edit, Szatmári Ilona és Pénzes Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents