Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 5 fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTOBER 4., KEDD Ara: 1,40 forint XXXYIIL ÉVFOLYAM, 234. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megnyílt az országos műszaki vándorgyűlés Tegnap, hétfőn ünnepélyesen megnyílt a XV. orszá­gos műszaki vándorgyűlés. A városi tanács dísztermé­ben Szabó János akadémikus, nyugalmazott államtitkár, a TIT országos elnökségének tagja, a műszaki választ­mány elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Ezt követően dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, a TIT Békés megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a meg­jelenteket. Ezt követően Frank Ferenc, a Központi Bi­zottság tagja, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára beszélt a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről. A mezőgazdasági üzemek az 1983-as évet kiegyensú­lyozott gazdasági és pénz­ügyi alapokról minden eddi­ginél jobb előkészítéssel in­dították. Sajnos,‘a téli, s az ezt követő csapadékhiány je­lentős károkat okozott a mezőgazdasági üzemeknek, a megyének, az országnak. A tavalyi termésnél kevesebb A kötöttárugyárat Szalybéli Mihály igazgató mutatta be Fotó: Fazekas László Frank Ferenc előadása kásépítés folyamata. A me­gyében levő lakások 50 szá­zaléka az elmúlt két évtized­ben épült fel. Tavaly az ezer lakosra jutó épített lakások száma Békés megyében 7,8 volt, az országos 7,1-del szemben. Nagy változások következ­tek be az oktatás, a közmű­velődés, az egészségügy te­rületén is. Jelentős az előre­haladás az óvodai ellátás­ban, az óvodás korú gyer­mekek 93 százaléka jut el ebbe az intézménybe. Az egészségügyi ellátás fejlő­dését jól szemlélteti az egy körzeti orvosra jutó lakosok számának csökkenése, amely jobb az országos átlagnál. Végezetül Frank Ferenc sok sikert kívánt a vándor- gyűlés további munkájához. Ezután dr. Sümeghy Csa­ba, a KISZÖV megyei elnö­ke Békés megye szövetkezeti iparáról tartott előadást, az Endrődi Cipész Szövetkezet tevékenységét Nyiri Mihály elnök mutatta be. A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet terme­lési eredményeiről Tari Jó- zsefné, a szövetkezet elnöke beszélt. Délután a Békéscsabai Kötöttárugyár gyártmány- fejlesztéséről és piacpolitiká­járól Szalybéli Mihály igaz­gató adott tájékoztatást a vándorgyűlés résztvevőinek, akik megtekintették a kö­töttárugyárat. Utána a Kner Nyomdában tettek üzemlá­togatást, ahol Háromszéki Pál vezérigazgató mutatta be a vállalatot, A Kner Nyomda helyzete a magyar nyomdaiparban című előadá­sával. Este a TIT Békés megyei Értelmiségi Klubjában be­mutatkoznak Békés megye városai címmel filmbemuta­tót rendeztek. Lőnyai László /< Előadásának bevezetőjé­ben elmondta, hogy a fel- szabadulás előtti Magyar- ország elnyomott népei kö­zül is ez a vidék, Békés me­gye volt a legelmaradottab­bak egyike, emiatt a megye társadalmi, gazdasági fej­lődését akkor lehet objektí- van megítélni, ha az előre­haladást saját magához mé­rik. Igazságtalanság lenne egy valaha rendkívül elma­radott megyét olyan vidék­kel összehasonlítani, amely történelmileg bizonyos elő­nyöket élvezett, s már ko­rábban nagyobb fejlettségi fokról indult. Az elmúlt két évtizedben megyénk gazdasági és társa­dalmi életében gyökeres vál­tozások mentek végbe. A hatvanas években az összes foglalkoztatottak kétharma­da a mezőgazdaságban dol­gozott, a múlt év végén arányuk alig haladta meg a 27 százalékot, és az iparban már 54 ezren dolgoztak. Az iparban a piac kényszerítő hatására változott a terme­lés szerkezete. Növekedett az üveg, az égetett tégla, va­lamint . a cserép termelése. Dinamikusan fejlődött a gáztermelés is, bővült a gé­pek és berendezések, jár­műegységek, kazánok és elektromos háztartási cik­kek gyártása. A könnyűipar­ban a kartondoboz, a kö­tött-hurkolt kelme termelé­se emelkedett. Az élelmi­szeriparban a feldolgozot- tabb mezőgazdasági termé­kek termelése nőtt, különö­sen a szárazkolbász, a vá­gott baromfi, a főzelék és fagyasztott zöldségkonzer­vek, a száraztészta és a cukor termelése nőtt. A megye mezőgazdaságá­nak fejlődésében figyelemre méltó, hogy az utóbbi 10—12 évben végbement a területi és eszközkoncentráció. A mezőgazdaság termelése — amely az elmúlt évben 21 milliárd forint értékű, volt — változatlanul meghatáro­zó jelentőségű mind az or­szág, mind a megye életé­ben. Különösen a gabona- és húsprogram teljesítésében, valamint a mellék- és segéd­üzemági fejlesztésben je­lentősek az eredmények. Az alaptevékenységen kívüli te­vékenység az állami gazda­ságokban csaknem öt és fél­szeresére, a termelőszövet­kezetekben pedig két és fél­szeresére növekedett két év alatt. búzát, kukoricát, szóját, ló­babot és más növényfélesé­get takarítottak be a gazda­ságok. Frank Ferenc ezután el­mondta, hogy az aszály a megyében 41 mezőgazdasági üzemet sújtott. Az aszály okozta kár jelenleg megha­ladja az 1,2 milliárd forin­tot. Várhatóan 23 termelő- szövetkezet lesz veszteséges és alaphiányos. Beszédének hátralevő ré­szében szólt a lakosság élet- színvonalának, életkörülmé­nyeinek alakulásáról. El­mondta, hogy a megye gaz­dasági, társadalmi fejlődése ezekre kedvezően hatott. A munkások, a szövetkezeti ta­gok keresete három-négy­szeresére, sőt helyenként öt­szörösére nőtt az elmúlt két évtized alatt. A társadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. A kommunális ellátottság is — bár nem kielégítően — fejlődött. Kü­lönös figyelmet érdemel a la­Elutazott a grenadai miniszterelnök Maurice Bishop, a grena­dai népi forradalmi kormány és az Űj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke, aki Lázár György miniszterelnök ven­dégeként hivatalos látogatá­son tartózkodott hazánkban, tegnap elutazott Budapest­ről. A kormányfő kíséreté­ben volt Unison Whiteman külügyminiszter, George Louison mezőgazdasági mi­niszter, Richard Jacobs, Gre­nada Budapesten is akkre­ditált nagykövete, valamint Grenada több szakminiszté­riumának vezető képviselő­je. A vendégeket a magyar és grenadai zászlókkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Nagy János kül ügyminisztériumi államtitkár, Dömény János, hazánk Grenadában is akk­reditált nagykövete, vala­mint társadalmi és gazdasági életünk számos vezető sze­mélyisége. Miután a magyar és a gre­nadai közéleti vezetők elbú­csúztak egymástól, a vendé­gek különgépe a magasba emelkedett. fisz! marketingbörze A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság az idén is megrendezi az immár ha­gyományos őszi marketing­börzét — minden eddiginél nagyobb kínálattal, sok ér­dekes újdonsággal — októ­ber 4. és 6. között. A közlekedési tárca válla­lataival együtt több mint száz ipari és kereskedelmi vállalat, valamint szövetke­zetek sora kínálja a legkü­lönbözőbb termékeket. A kí­nálat nagyságát jellemzi, hogy például a gép- és gép­járműalkatrészekből 40 ezer tétel közül lehet válogatni. Első ízben kínálnak mező- gazdasági gépalkatrészeket: 20 ezer különféle cikket ajánlanak az érdeklődőknek. Nagy választékkal szolgál a börze vaskohászati termé­kekből, építkezéshez szüksé­ges anyagokból és híradás- technikai cikkekből is. A kí­nálatot ez évben is sok száz új és használt gép, felszere­lés egészíti ki. A börze a melléktermékek és a hulla­dékanyagok forgalmát is igyekszik elősegíteni, ezek­ből a Kereskedelmi Kama­ra mutat be mintákat a helyszínen. A börzét a jól bevált, sza­kosított formában rendezik meg. A hat cikkcsoport kí­nálatát számítógép rendezte sorba, tehát nincs szükség hosszas keresgélésre, mert a betűrendes, illetve cikkszám szerinti rendezés szinte azon­nali kiszolgálást biztosít. A börzén a számítógépes nyil­vántartást készítő szervezet, a Volán Elektronika műkö­dő számítógépen mutatja be az általa kifejlesztett kor­szerű vállalatközi készletgaz­dálkodási rendszert, amely­hez a helyszínen csatlakoz­hatnak a vállalatok. A börze, amely egyaránt kiszolgál közületeket és ma­gánszemélyeket, Budapesten, a Metró Művelődési Házban várja az érdeklődőket, na­ponta 9-től 14 óráig. Lajos Ferenc grafikusművész — megyénk szülötte — alkotásaiból október 6-án nyílik kiállítás Budapesten, a Hazafias Népfront V. kerületi helyiségében, amelyet S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titká­ra nyit meg Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap haza­érkezett New Yorkból, ahol részt vett az lndira Gandhi indiai miniszterelnök által kezdeményezett állam, és kormányfői találkozón és fel­szólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, majd hazafelé rövid időre megszakította út­ját Párizsban. Losonczi Pál fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Nagy János külügyi államtitkár, az Elnöki Ta­nács több tagja, valamint közéletünk több más vezető személyisége. Összehívták a Varsái Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1983. október közepén Szófiában kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. (MTI) Sajtótájékoztató a Magyar Nemzeti Galériában Üj állandó kiállítással gaz­dagodik a Magyar Nemzeti Galéria: a XX. századi ma­gyar festészetet és szobrá- szatot bemutató tárlat a szá­zad első éveitől a ’60-as esz­tendőkig követi a hazai kép­zőművészetet. Életművek, a legkiválóbb magyar meste­rek munkái tükrözik évtize­dek művészeti törekvéseit, irányzatait, stílusait és isko­láit. A ma nyíló kiállítást meg­előzően tegnap a budavári palotában sajtótájékoztatón számoltak be a Galéria veze­tői az új állandó kiállítás létrejöttének körülményeiről és a közönség elé kerülő anyagról. Elmondták, hogy már a két világháború kö­zött történtek kísérletek a század magyar képzőművé­szetének bemutatására, de csak most nyílott lehetőség arra, hogy teljes keresztmet­szetében mutassák be a ha­zai festészet és szobrászat e századi históriáját. 1975 óta — ekkor költözött a Galéria a budavári palotába — az állandó kiállítások nyomán fokozatosan tárul a közön­ség elé a magyar képzőmű­vészet története a régmúlttól napjainkig. Az új állandó ki­állítás ennek a folyamatnak a betetőzését jelenti. Hang­súlyozták, hogy több éves el­méleti és gyakorlati munka előzte meg az új tárlatot. A szakmai viták végeredmé­nyeként egy reprezentatív jellegű válogatás keletke­zett, amely elsősorban az összefüggéseket mutatja meg. Végül is 360 festmény, 150 szobor került a termekbe. A válogatás rendezőelve: olyan műveket tárnak a látogatók elé, amelyek biztos értékkel bírnak. A kiállítás második szaka­sza a két világháború közöt­ti időszak törekvéseit és mestereit mutatja be. A kor művészete részben még erő­sen kötődik a régebbi ten­denciákhoz, de már megfi­gyelhetők a legújabb nem­zetközi törekvések eredmé­nyei, s megszületik a szocia­lista művészet: ezt elsősor­ban Derkovits Gyula és Mé*- száros László életműve pél­dázza. A harmadik szakasz kezdetét az 1945-ös évszám jelöli. Kezdetben még élnek a régebbi stílustörekvések, de egyre markánsabban bonta­koznak ki az új, közösségi tartalmú művészet körvona­lai. A kiállítás megmutatja azt a bonyolult, gyakran el­lentmondásos folyamatot, amely az ’50-es, ’60-as évek hazai képzőművészetét jelle­mezte. Az intézmény vezetői a sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a Galériának két nagy terve van a következő évekre: lét­re akarják hozni az állandó reneszánsz kiállítást és a kortárs magyar művészetet bemutató tárlatot. Nem tisz­tázott azonban, hogy ez utób­bit a budavári palotában vagy — külföldi példákhoz hasonlóan — másutt, önálló gyűjteményként valósítsák-e meg. A Magyar Nemzeti Galé­ria XX. századi gyűjtemé­nyét ma délután 16 óra­kor nyitják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents