Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
1983. október 29., szombat o IgNiiUfcfiM Fotóval környezetünkért Kondorosról indul el a „Fotóval környezetünkért” és „A Sárrét vadvirágkötészete" című, a témát is jelölő, igen ízléses kiállítás, amelyet a megyei tanács környezetvédelmi bizottsága, a HNF, a KISZ megyei bizottsága, a Természet- barát Szövetség, a Békés megyei Idegenforgalmi Gazdasági Társaság és a megyei tanács vb több osztálya közös akcióban szervezett. Ladnyik Mihály, a társaság elnöke és dr. Lőrinczi Géza, a Természetbarát Szövetség főtitkára kiállítást nyitó beszédükben hangsúlyozták azt a társadalmi felelősséget, amellyel környezetünk megbecsülésének, védelmének tartozunk. Ehhez minden eszközt fel kell használni, s a kiállítás 150 képe (színes és fehér-fekete), a Homoki házaspár vadvirágkötészete ezen a célon túl még jelentős ízlésnevelő funkciót is hordoz. Kondoroson a pártbizottság adott méltó helyet a kiállításnak, amely majd eljut a megye minden településére innen. A megalapozott oktatómunka előfeltétele a színvonalas tudományos munka Beszélgetés Papp Ignác dékánhelyettessel, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának munkájáról „Hatalmat és jogot kibékítettem, így mindent véghez vittem, mit elvállaltam én” — mondta egykoron elégedetten Solon, nem sejtvén, mennyi feladat áll még a jogtudomány előtt. Egy korábban szintetikus tudományág, egyre inkább specifikus ágazatokra szakad, dinamikusan fejlődik, újra jelöli kereteit, s magas szintű szakemberképzést követel. Ennek a feladatnak kell eleget tennie a Magyarországon működő négy jogi karnak Budapesten, Pécsett, Szegeden és Miskolcon. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesét, Papp Ignác egyetemi tanárt kérdeztük a kar jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről. — Az 1983/84-es tanévben körülbelül 1200 hallgatótoktatunk a kar két tagozatán. Főállásban 44, másodállásban négy oktatót foglalkoztatunk. Természetesen ez a létszám nem lenne elég feladataink ellátására, így „alapgárdánk” mellett külső közreműködők segítik a tanszék munkáját. Létrehoztunk egy úgynevezett „meghívott előadócsoportot” is, melybe a város legjobb jogi szakembereit tömörítettük. Velük az élő, a hétköznapok tapasztalata van jelen az oktatásban. — Voltak-e tantervi változások az elmúlt években? — 1979 óta új tanterv alapján dolgozunk. Igyekeztünk megszüntetni az izoláltságot a tagozatok között és közelítettük a levelező oktatást a nappalihoz. Azért maradtak különbözőségek a nappali és levelező hallgatók oktatási rendszerében, így a levelező tagozaton nincs nyelvi oktatás, másrészt ugyanezen tagozaton a foglalkozások sem elég intenzívek. — A karon jelentős, koncentrált tudományos munka folyik, elméleti igényű, reprezentáns eredményekkel. Hogyan tud ebbe bekapcsolódni a diákság? — Tudományos munkát csak perspektivikusan, hosz- szú távon lehet folytatni. Csaknem valamennyi tanszéken, illetve tanszék mellett működnek tudományos diákkörök, ahol havonta tartanak vitákat olyan témák vagy konkrétan megjelölt feladatok fölött, melyekkel egy-egy hallgató már huzamosabb ideje tudományos igényességgel foglalkozott. A viták során letisztult dolgozatok azután az országos tudományos diákköri konferenciára kerülnek. Megemlítem, hogy az elmúlt időszakban az állam- és jogelméleti tanszéken egy köz- igazgatással foglalkozó dolgozat pályadíjat is nyert. Kijelöljük a fő irányvonalakat, és specializált feladatokra irányítjuk a hallgatók figyelmét. — Az elmúlt tanévben hány társadalmi ösztöndíjasuk volt? Kap-e visszajelzéseket az egyetem a pályakezdő jogászok munkájáról? — 1983 januárjában 108 tanulmányait befejező hallgató közül 24 fő volt társadalmi ösztöndíjas. Az ezek alapján elhelyezkedőkről visszajelzéseket is kapunk. A hallgatók zöme azonban diploma után szabadon helyezkedik el, úgy az ő sorsukat már nehéz lenne követni. — Az előzőekben már szó esett a karon folyó tudományos munkáról. Provinciális az egyetem tudományos tevékenysége vagy aránylag könnyen tud egy tágabb, európai tudományos áramkörbe bekapcsolódni? — A kar minden profesz- szora, docense tudományos fokozattal rendelkezik, s jelentős eredményeket mondhatnak magukénak. Csak 1982-ben öt oktatási anyag, 21 monografikus mű, 46 tanulmány, cikk, recenzió jelent meg. A. negyvenhaton belül 9 idegen nyelven. A kutatási főirányokhoz és a kodifikációs munkálatokhoz kapcsolódóan is számos rész- tanulmány készült el. Ezenkívül tanáraink több alkalommal tartottak előadásokat idegen nyelven külföldi országokban. Igyekszünk szélesebb értelemben felfogni feladatainkat, s aktívan jelen lenni Európa tudományos köreiben. — Milyen külföldi egyetemmel vannak munkakapcsolataik? — Több testvéregyetemmel tartunk fenn kapcsolatot, s az ilyen jellegű együttműködések nagyon gyümölcsözőnek bizonyultak. Az odesszai egyetemmel tudományos együttműködési szerződésünk is van. Most fog megjelenni orosz nyélven „A szocialista jog és személyiség” című tanulmánygyűjtemény, s előkészületben van „Az állami irányítás fejlesztésének alkotmányos alapjai a szocialista társadalomban” című munka, melyek már e tudományos együttműködés eredménye. Szoros kapcsolatot tartunk fenn lengyel, jugoszláv, NDK egyetemekkel. Természetesen vannak kapcsolataink nyugati egyetemekkel és tudományos társaságokkal is. Meggyőződésünk: a megalapozott oktató. munkának előfeltétele a színvonalas tudományos munka. — A diákok szerint áldatlan állapotok uralkodnak a jegyzetellátás területén. Lehet ezen segíteni? — A kar egyes tanszékei házi jegyzeteket írnak. Ez nagy segítség, de nem megoldás, s nem pótolja az Országos Jegyzetellátó Vállalat által íratott és forgalmazott jegyzeteket. A Magyarországon működő négy jogi kar mindegyike szívesen venné,- ha saját ' jegyzeteket adhatna ki. Érthető ez, hiszen az egyes jogi diszciplínákhoz többféle tudományos pneg- közelítés lehetséges. — Lényeges változást jelent-e az új felvételi rendszer? — A pontozás újszerű. Hatvan pontot hoznak az érettségizettek, s hatvan pontot szerezhetnek hozzá négy tárgyból nálunk. Érdekesség, hogy a hozott 60 pontba beszámít a matematika és az idegen nyelv is. A levelezőknél a megszerzett hatvan pontot eleve beszorozzuk kettővel. — Volt-e valami meglepő az idei felvételik során? — Igen. Katasztrofális a helyesírás. — Szívesen lovagolunk manapság az intézményi, munkahelyi demokratizmus kérdéskörén. Milyen megnyilvánulási lehetőségei vannak egyetemeken a demokratizmusnak? — Az állam- és jogtudományi kar a Művelődési Minisztérium, a JATE rektora, az egyetem tanácsa, a kar dékánja és tanácsa irányítása alatt áll. A kar tanácsa folyamatosan megtárgyalja a fontosabb ügyeket, dönt, véleményez, javaslatot tesz. Tagjai között hallgatók is vannak. Pártalapszerveze- tünk elvi-politikai irányítást gyakorol. A vezetést vitában kiforrott együttműködés jellemzi, s ez sokat jelent a fontosabb döntéshozataloknál. Jól működnek az operatív érdekvédelmi testületek, bátran lehet támaszkodni a szakszervezetre, a KISZ-re. Nagyon fontosnak érezzük, hogy hallgatóink véleményezése alapján is figyelemmel kísérjük oktatói, nevelői munkánkat. Dóró János A kardoskúti puszta egy része Kardoskúti puszta A kondorosi kiállítást követően — ma egy hete — a Természetbarát Szövetség Békés megyei szakosztályvezetői részére Kardoskúton tanácskozást szervezett, amelyen részben az éves munkát értékelték, részben a jövő- évi feladatokat beszélték meg. Jó alkalom volt ez — s kinek, ha nem éppen a természetbarátoknak — megmutatni a kardoskúti madárrezervátumot. Nyáron ilyenkor még kora délután van. Most már alkonyatba hajlik az idő. A nap néhány ujjnyira áll csak a látóhatár szélétől, amikor a szakosztályvezetők népes csoportja autóbusszal, a keskeny országúton a puszta szívébe érkezik. A kékülő szürkületben a szem akadálytalanul befoghatja látókörébe a szikes puszta végtelenbe nyúló síkját, amelyet csak* itt-ott tör meg egy-egy pusztuló tanya, gémeskút. szegényes facsoport. Csend, nyugalom mesz- sze környéken. E háborítatlan táj a vonuló madarak tízezreinek ad átmeneti szállást, a sziktó italt, amikor nincs kiszáradva. Most igen, az aszály miatt, de csatornák kárpótolják a madarakat. 1966 óta védett terület ez. Ma már nemzetközileg is számon tartják. Másfél évtizede alig száz darumadarat számolhattak itt össze. A terület védettsége óta mára már a 15 ezret is eléri számuk. A vadlibák százezres, a vadkacsák 150 ezres száma jelzi az itteni madárforgalmat. Sötétedés előtt a viszonylag nagy testű, méltósággal repülő darvak kurrogó csoportjai jelennek meg az égen, és sűrű rajokban telepszenek meg tőlünk alig pár száz méterre az általuk kiválasztott helyeken. Az élmény felejthetetlen, hiszen megyénk újabb gyöngyszemével ismerkedhettünk meg. Éji szállásra vonuló madarak — egs .Darumadár fenn az égen haza felé szálldogál”
