Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

1983. október 28.. péntek Pénteki beszélgetések Szovjet művészek Magyarországon, magyar művészek a Szovjetunióban Nemere István — Az utóbbi évtizedekben rendkívül megnövekedett a tudományos-fantasztikus iro­dalom. (sci-fi) iránti érdek­lődés. Mivel magyarázható ez, s vajon nem valamiféle menekülés-e ez az igény a világban felhalmozódott — megoldatlan — problémák elöl? — Fantasztikus irodalom mindig is volt, gondoljunk csak a mesékre, vagy akár a mítoszokra. A XX. szá­zadban a technika szédületes fejlődése óriási, az ember előtt is sokszor beláthatat­lan távlatokat nyitott. Olyan dolgok valósultak-valósulnak meg, melyekről korábban még csak nem is álmodtunk. A térben-időben kalandozó sci-fi hősökkel az írók az ember lehetőségeit, jövőjét kutatják, de olyan múltbeli kérdésekre is igyekeznek válaszolni, melyek mind a mai napig megoldatlanok. — Ezzel a környezetszeny- nyezéshez jutottunk. Nagy témája ez a sci-fi íróknak, de az emberiség sorsáért ag­gódó tudósok is sokat fog­lalkoznak vele. Elgondolkod­tató, mennyi problémát le­hetne megoldani a ma fegy­verkezésre költött összegek töredékéből. . . — Annak ellenére, hogy a fegyverek felhalmozása esz- telenség, ez elsősorban nem pénzkérdés. Az érdekek ösz- sze nem egyeztethető voltá­ról van szó. Ha lenne ele­gendő pénz a környezetvé­delemre, akkor is egy di­lemma adódik: olyan dolgo­kat, javakat kellene elven­nünk az emberek nagy ré­szétől, melyekhez hozzászok­tak, melyek életük termé­szetes részévé váltak, s nyilván ragaszkodnak is azokhoz. Az emberek gon­dolkodásmódját kellene megváltoztatni, de ez a leg­nehezebb. — Az a paradox helyzet állt elő, hogy az ember há­ború nélkül is el tudja pusz­títani a földet — önmagát. — Igen, de nem vagyok azért annyira pesszimista. Az emberiség történetében adódtak már válságos idő­szakok. Reménykedünk, bí­zunk benne, hogy most is kitalálunk valamit, mint eddig, ami megvéd ben­nünket — önmagunktól. — Nagyon sok sci-fiben harc, háború dúl. Azt gon­dolná az ember, mennél ér­telmesebbek vagyunk, vagy mennél értelmesebb bár­miféle lény, annál kevésbé lehet a cél: mások elpusz­títása. Inkább azt feltételez­zük, hogy a megismerés vá­gya miatt száguldanak az űrhajók hipersebességgel a galaktikák között. — A sci-fiben két irány­zat uralkodik. Az egyik a vadnyugati, Ez semmiben sem különbözik a cowboy- történetektől, itt is megta­lálhatjuk a magányos hőst. csak annyi a különbség, hogv a sci-fiben nem lovon ül. hanem rakétán száguld, s nem coltja van, hanem sugárpisztolya. Ez az irány­zat főleg Nyugaton hódít, ahol az emberek csak az eseményekre vannak ,,be­programozva”, az átlagpol­gár igényeit elégítik ki az események eseményekre halmozásával. A másik irányzat Keleten alakult ki. itt főleg medatitív jellegű könyvek születtek, ezekben az ember egyedüli ellenfele a tér és az idő. Én most fejeztem be egy könyvet, ebben vannak ösz- szetűzése is idegen lények­kel, de inkább nézeteket üt­köztetek, célom az. hogy az olvasó elgondolkodjon. — Tavaly jelent meg a Neutron-akció. Ez a könyv azért hátborzongató, mert ami történik benne, arra az esély már ma is megvan ... — Ez a könyv már nem sci-fi, hanem politikai-fikció regény. Ezt a műfajt még kevesen művelik. Ha az em­ber folyamatosan figyeli az eseményeket, akkor sok min­dent kikövetkeztethet belő­lük. Néhány éve írtam az Acélcápát. Ebben egy bé­kés célú atomerőmű elleni támadásról van. szó. Amikor leadtam a kéziratot, három hétre rá bekövetkezett egy ilyen esemény: az izraeliek lerombolták a bagdadi atom­erőművet. Bízom benne, a Neutron-akció nem valósul meg. Ezért is írtam meg. figyelmeztetőnek. — Húsz könyve jelent meg eddig. De nemcsak re­gényeket ír, hanem publi­cisztikát is. Nemrég jelent meg egy cikke az Élet és Irodalomban egy kényes té­máról. — Szerintem nincsenek, nem lehetnek kényes témák, mindenről őszintén kell be­szélni. Most, legutóbb a ha­lállal foglalkoztam, az el­fekvő betegekkel kapcsola­tos gondokról írtam. Bár az „És” nem bocsátotta vitára a témát, rengeteg polemi­záló, vagy egyetértő levél érkezett. Ami furcsa szá­momra — orvosok és mások is —, sokan kérték, hogy közlés esetén nevük ne je­lenjen meg. Alapvető kér­désnek tartom, hogy az em­ber vállalja önmagát, véle­ményét szűkebb körben, de a nagy nyilvánosság előtt is. Pénzes Ferenc Fotó: Béla Ottó Wagner-hangverseny Gyulán Az Országos Filharmónia Richárd Wagner halálának lüü. évfordulójára emléke­zett az évadnyitó hangver­sennyel. Figyelembe véve azt. hogy Gyulán ez volt az első Wagner-hangverseny, olyan müveket tűzött műsor­ra. amiket a közönség a rá­dióból és a televízióból már ismer. Ezért a gyulai közön­ség is élénk érdeklődéssel és nagy lelkesedéssel fogad­ta a jól felépített, és kitű­nően előadott Wagner-muzsi- kát. visszahívta, és vas­tapssal ünnepelte mind a rokonszenves, és igen tehet­séges Kührner György kar­nagyot és zenekarát, vala­mint az énekeseket: a Liszt­díjas és érdemes művész Sólyom Nagy Sándort, aki évek óta szerepel a Bay- reuthban megrendezett Wag- ner-előadásokon; Vajda Kiss László és Számadó Gabriel­la operaénekeseket. A hangverseny műsorát a legtöbbet játszott, és nép­szerű Tannhauser opera nyitánya vezette be. Ezt az operát Wagner két közép­kori monda alapján írta. a romantikus elemek szeren­csés sűrítésével. A nyitány hatásosan idézi fel a zarán­dokkórus közismert dalla­mát. és a többi jellegzetes zenei epizódot. Az esthaj­nalcsillagokhoz szóló szere­nádot igen hatásosan Só­lyom Nagy Sándor tolmá­csolta. A német hősi mon­davilágba elvezető, és Liszt Ferenc által 1850-ben be­mutatott Lohengrinből a 3. felvonás előjátékát, és az ugyancsak híres Grál-elbe- szélést hallottuk Vadas Kiss László előadásában. Izolda szerelmi halálának fájdalmas énekét Számadó Gabriella tolmácsolta siker­rel. Wagner ,.A nürnbergi mesterdalnokok” című ope­rájában a Hanza-város cé­heinek életébe enged bete­kintést a hagyományos dal­nokverseny bemutatásával. Ezt az operát Münchenben 1868. június 23-án mutatták be. de a pesti Állami Ope- raház 1887-ben. sőt előtte a Nemzeti Színház már 1883- ban Is műsorán tartotta si­kerrel. A gyulai közönség na­gyon nélkülözte ezúttal a konferálót, mert a szétosz­tott írásbeli ismertetés el­lenére nem lehetett tudni, mikor mi hangzik el. és ki énekel. Végül elismeréssel és di­csérettel kell megemlékez­nünk a Magyar Néphadse­reg Művészegyüttesének szimfonikus zenekaráról, amit a Belügyminisztérium szimfonikus zenekarával bővítettek ki. hogy a Wag­ner műveihez szükséges lét­szám kialakuljon. Kührner karnagy érdeme, hogy a nagy létszámú együttes fe­gyelmezetten, és szépen mu­zsikált. Ezért hódított a Wagner-zene Gyulán. Dr. Márai György Űjabb lehetőségek kínál­koznak a szovjet művészet megismerésére országunk­ban. s a magyar kultúra bemutatására a Szovjetunió­ban, a következő napokban, hetekben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából. Mi­ként a magyar és szovjet illetékes szervek képviselői az MTI munkatársának el­mondták, Budapesten az Ernst Múzeumban október 29-én megnyíló fotóművé­szeti kiállításon Jevgenyij Jevtusenkót, a hazánkban is ismert szovjet költőt fotó­művészként 150 alkotásának bemutatóján ismerheti meg a magyar közönség. November 3—10. között, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának hetében rendezik meg or­szágunkban a szovjet fil­mek fesztiválját. E hagyo­mányos rendezvénysoroza­tot' a Kossuth filmszínház­ban november 3-án díszbe­mutatón nyitják meg. Ezen a Vassza című új szovjet filmet vetítik, s a premieren részt vesz a film rendezője. Gelb Panfilov, és főszereplő­je, Inna Csurikova, vala­mint a fesztiválra érkező szovjet delegáció többi tag­ja: Pjotr Fjodorov, a „Csil­laghullás" főszereplője és Armen Medvegyev, az Isz- kussztvo Kino című szovjet lap főszerkesztője. Egy hé­ten át csaknem hetven szovjet filmet vetítenek majd országszerte: a többi között a „Rita asszony, menyasszony", a „Csillag- hullás”, a „Magánélet”, a „Röpke éjszaka című új szovjet alkotásokat, ukrán, örmény, orosz, észt. litván filmsorozatokat tűznek mű­sorra a szovjet területek és városok magyar testvérme­gyéiben és városaiban. Ti­zenegy produkció bemutat­ja Moszkvát, a moszkvai emberek életét a magyar nézőknek. A Szépművészeti Múze­umban november 4-én nyit­ják meg a Puskin Múzeum gyűjteményéből válogatott „XVIII. és XIX. századi orosz népi grafikák” című tárlatot. Ugyancsak novem­ber 4-én érkezik hazánkba a világhírű moszkvai Szov- remennyik Színház társula­ta. amely kortárs szovjet drámaíró. Valerij Gurkin: Szerelem és galambok című darabját, valamint Csehov Három nővérét mutatja be. A Pécsi Nemzeti Színházban november 5-én és 6-án, a Budapesti Nemzeti Színház­ban 8-án, 10-én, 11-én és 12-én szerepelnek a vendég- művészek. November 9-én az Ódry Színpadon Szalti- kov Scsendrin: Balalajkin és társai című színművét, valamint Vampilov: Kaland a főmettőrrel című egyfel- vonásos vígjátékát adják elő egy műsorban. A színház főrendezőjét, Galina Völese­ket — aki a Három nővért színpadra állította — isme­rik a hazai színházbarátok, hiszen Pécsett ő rendezett — vendégként — több mű­vet. A társulat tagjai egyéb­ként nem először vendég­szerepeinek Magyarorszá­gon, 1975-ben a Nemzeti Színházban bemutatták Gor­kij: Éjjeli menedékhely. Roscsin: Szerelvény a hát­országban és Rozov: Örökké élnek című darabját. A Magyar Állami Opera­ház vendégeként Oleg Vi­nogradov, a leningrádi Kirov Opera és Balettszínház ve­zető koreográfusa már ta­nítja a magyar balettegyüt­tesnek Prokofjev: Hamupi­pőke című balettjét saját koreográfiájával. A három- felvonásos táncjáték pre­mierje december 20-án és 21-én lesz az Erkel Színház­ban. A Szovjetunióban sorra kerülő kulturális események programjának részeiként no­vemberben Moszkvában •— a Szovjet Képzőművészeti Szövetség Gorkij utcai kiál­lítótermében — nyolc ma­gyar fiatal kortárs művész alkotásait állítják ki. Vil- niuszban pedig tájképfesté­szetünkből ad ízelítőt a mű­vészetkedvelőknek a nem­rég megnyitott tárlat. A következő évben a ter­vek szerint vendégünk lesz a Grúz Állami Táncegyüt­tes, az észt férfikar, a Le­ningrádi szimfonikus zene­kar. és fogadjuk az Ermitázs kiállítását. A Fővárosi Ope­rettszínház együttese viszont a Szovjetunióban lép fel. Jövőre előreláthatóan két kiállítás is „utazik” oda: a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a XVIII. és XIX. századi nyugat-európai grafikákat, a Néprajzi Mú­zeumból a magyar néprajzi alkotásokat tárják a szovjet közönség elé. Az elképzelések szerint 1985-ben újra megrendezik a szovjet kultúra napjait Magyarországon, s a magyar kultúra napjait a Szovjet­unióban. Ebben az időszak­ban színházaink több dara­bot mutatnak be egymás drámairodalmából, zeneka­raink műsoraikra tűzik a két ország szerzőinek zene­műveit. Magyar, illetve szov­jet drámai együttesek, elő­adóművészek lépnek fel. Várható például, hogy ná­lunk játszik majd a le­ningrádi Puskin Színház társulata, a Moszkvai Nagy­színház balettegyüttese, a Magyar Állami Balettegyüt­tes pedig a Szovjetunióban szerepel. Kortárs magyar művészek alkotásainak ki­állítását és filmfesztiválok megrendezését is tervezik erre az időszakra. A békési ÁFÉSZ Dózsa-ligcti klubjában a szövetkezet művelődési bizottsága és KlSZ-szer- vezete rendszeresen kiállításokat rendez. Az október 21-től 30-ig látható kiállításon 3 fo­tós: Mészáros Mónika, Szcvcrényi Gabriella és Latorczai János szerepel munkáival Fotó: Mészáros Monika Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szennyvízöntő. III. rész. 8.37: Kamarazene. 9.30: Óvodások műsora. 10.05: Ugróiskola. 10.35: Nemes Nagy Agnes ver­sei. 10.40: Operaáriák. 11.00: Gondolat. 11.45: Kórusmüvek. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Évszázadok mesterművei. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Holnap közvetítjük. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Nóták. 17.05: Reflektorfényben egy operaária. 17.35: Tanulságok. 18.00: Tudósítás a tornász világ- bajnokságról és a súly­emelő-világbajnokságról. 19.15: Filmzene. 19.30: önéletrajz (dráma). 20.36: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől fáig. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Hangverseny a 22-es stú­dióban. 23.30: Népdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.33: Külföldi tudósoké a szó. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.14: A kevély kiskakas (zenés mese). 13.23: Kadosa Pál: Kis szvit. 13.29: Táncra fel! 13,45: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 18.35: Popzene sztereóban. 19.25: Tudósítás a tornász-világ­bajnokságról és a súly­emelő-világbajnokságról. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Rádiókabaré. 21.35: Jobba Gabi felvételeiből. 21.45: Spanyol popzene. 22.30: Nem szentírás! 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Szereted a operát? 9.30: Fúvós hangszerszólók. 10.02: Saint-Saens: c-moll zon­goraverseny. 10.30: Dzsesszzene. 11.05: Kamarazene. 13.07: Donizetti: Az őrjöngő San Domingo szigetén, (opera) 14.29: Szabó B. István könyv­szemléje. 14.39: Az operaközvetítés folyta­tása. 15.30: Régi magyar dalok és tán­cok. 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 17.10: Hi-Figyelő — 25. szám. 17.40: Francia operákból. 18.10: Országos Babits vers- és prózamondó verseny. 19.05: A Berlini kamarazenekar hangversenye. 20.54: A Savoy Brown együttes játszik. 21.35: Opera-művészlemezek. 22.30: Dzsesszfelvételeinkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zenati Zoltán. 17.35: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. (A tartalomból: Tájak, ko­rok, múzeumok — Színhá­zi esték — Szellemi ín­ség és éhség — Folyóirat- szemle.) 17.55: Könnyű hangszerszólók. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: fizika. 8.30: Osztályfőnöki óra. 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Iskolatévé: környezetisme­ret. 9.15: Iskolatévé: fizika. 9.40: Ének a tavaszról (rövid­film) . 9.50: Lottósorsolás. 10.00: A vadmozi őstörténete (dokumentumfilm). 10.45: A Yard (dokumentum­film). (ism.) 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: A természet válaszol. 15.15: Systéma Intertational. VI/3. 15.30: Az anyag körforgása. 16.35: Hétköznapok (rövidfilm). 16.55: Az Országos Egészségneve­lési Intézet tájékoztatója. 17.10: öt perc meteorológia. 17.20: Keresztkérdés. 18.00: Reflektor magazin. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 20.00: Brancaleone ármádiája (film). 22.00: Pénteki randevú. 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Frank és barátai. II. MŰSOR 15.55: Tornász-világbajnokság. férfi egyéni összetett ver­seny. 18.30: Turisztikai magazin. 18.50: Horgásztízperc. 19.00: Prometheus (balettfilm), (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Pulzus. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A modern művészet ka­landjai XIII/8. 22.05: öregek és fiatalok (film­sorozat) V/4. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál — autóveze­tőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Egy dal. 20.50: Világhíradó. 21.15: Három történet a szere­lemről. 22.05: Irodalmi magazin. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Francia nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Tv-színház — H. Ibsen: A kis Eyolf. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zöld terv iskolája. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Andros céljai — filmsoro­zat. 20.55: Reklám. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: A számítógépek világa — művelődési sorozat. 18.45: Az acél új útjai — tudo­mányos film. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Az Abrasevic kulturális­művészeti együttesek or­szágos szemléje. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: A legjobb jugoszláv fil­mek: játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. október 28-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Békési Ház 19 órakor Békéscsabán a Klub­színházban: IRGALMAS HAZUGSÁG „A” bérlet 1983. október 29-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Sarkadi-bérlet 16 órakor Kondoroson: SZÉLKÖTÖ KALAMONA MOZI Békési Bástya, 4-kor: Seriff és az idegenek, 6 és 8-kor: El­tűntnek nyilvánítva. Békéscsabai Szabadság, de. 10, este 6 és 8-kor: A francia hadnagy szere­tője, du. 4-kor: Panelsztori. Bé­késcsabai Terv, fél 6-kor: Egy szoknya, egy nadrág, fél 8-kor: Örizetbevétel. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Olaszok hihetetlen ka­landjai Leningrádban, fél 8-kor: A karatézó Cobra visszatér. Gyulai Petőfi, 3-kor: Piedone Egyiptomban, 5 és 7-kor: Bri­tannia gyógyintézet. Orosházi Béke: A festő felesége. Oroshá­zi Partizán, fél 4-kor: Szép is­meretlen, fél 6 és fél 8-kor: Ké­mek a lokálban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents