Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

1983. október 2., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra n Ecsegfalván A z Ecsegfalvára érkező látogató azt tapasztalja legelő­ször, rengeteg az új, az épülő ház. Az utcákon új betonjárda, azok mellett árkok, betemetettek, vagy éppen most temetik: készül a vízműhálózat. Ecsegfalva Békés megye „végvárainak” egyike. Megyénk északnyugati határának közelében fekszik, bizonyos szálak már a szomszéd Szolnok megyéhez is fűzik. Az 1800 lelkes község felnőtt lakossága elsősorban az Egyetértés Tsz-ben talál munkát, de sokan dolgoznak a Nagykunsági Állami Gazdaságban is, melynek területe részben az ecsegfalvai határban van. Mintegy száz ember ingázik, akik túlnyomó többségben Kisújszálláson vállalnak munkát. A 8. osztályt elvégzett diákok többsége szintén ott tanul tovább. A na­gyobb bevásárlásokra ugyancsak Kisújszállásra utaznak a község lakói. A község gondjairól, a másfél évvel ezelőtti látogatásunk óta eltelt időszakról Papp Jőzsefné községi párttitkár, és Bencze Elemér társadalmi tanácselnök tájékoztatott. A község lakói szeretik településüket, sok olyan dolgot tudnak megvalósítani, amiket segítségük nélkül nem lehet­ne. Elég csak a vízműre gondolni. Jövőre készül el, a mun­kák jól haladnak. A község életében meghatározó szerepet tölt be a ter­melőszövetkezet. A legtöbben itt dolgoznak. A tsz nagyon sok területen nyújt segítséget a községnek, most is a fel­újított iskola melletti közművelődési termet brigádjuk épj- ti. Ennek átadásával 1984-ben régi gondjaik egyike szű­nik meg. Arra törekednek, hogy a munkaerő helyben maradjon, szabaduljon fel az utazással eltöltött idő. Mihelyt felépül, és üzemel az új közművelődési terem, a régi mozihelyiséget — mert céljainak már nem felel meg — üzemrésszé alakítják át. Már előrehaladottak a tárgyalások a Kisújszállási Fa­ipari Ktsz-szel, s akkor tulajdonképpen minden munkaké­pes felnőtt helyben helyezkedhet eL Az alapellátást tekintve, a legszükségesebb szolgáltatások biztosítottak. Kétségtelen, gondok is vannak, elsősorban a közlekedéssel. Amit a szolnoki Volánnal el tudtak intézni, azt a békéscsabaival nem sikerült. . Általában elmondható, hogy a község lakosai mindent megtesznek lakóhelyükért, nagyon sok társadalmi munkát vállalnak, szivükön viselik közös gondjaikat. Az Egyetértést sem kímélte az aszály A település legjelentő­sebb egysége az Egyetértés Termelőszövetkezet. Ez a gazdaság mintegy 200 em­bernek ad munkát. Az idei évben az aszály, sajnos, nem kímélte a szövetkezet földje­it sem. Bár a kukorica és a napraforgó betakarítása még nem fejeződött be, a króni­kus vízhiány már napjaink­ban is számszerűsíthető. Bú­zából 10—15 mázsával ter­met hektáronként, mint az elmúlt években, kukoricából pedig mintegy 15—20 mázsá­val lesz kevesebb. Sok ku­koricát le kellett silózni, mert a vízhiány miatt nem fejlődött ki rajta a cső. A növénytermesztési főágazat ilyen körülmények között nem tudja teljesíteni az idei tervét. A természeti csapás ellensúlyozására, a kár csök­kentésére a gazdaság 165 hektáron másodvetéssel pró­bálkozott, amiből 45 hektárt öntözni is tudtak. A szövet­séhez, és ha ezzel végeznek, akkor az őszi búza kerül sor­ra. Az állattenyésztők vi­szonylag kedvezőbb helyzet­ben vannak. Az aszály elle­nére a takarmányellátás biz­tosított, a meglevő állatállo­mányt nem kell csökkenteni. A juhászati ágazat korszerű­sítése tavaly befejeződött. A háromezer anyajuhot szám­láló törzsállomány és ennek a szaporulata a korábbinál jobb körülmények között gyarapodhat. Jelentős a szarvasmarha-állomány is. A téesz istállóiban 190 tehén, 340 hízómarha és 50 borjú van. A sertéstartásnak Ecsegfalván — csak úgy, mint a juhászainak — nagy hagyományai vannak. A szö­vetkezet 1200 kocát helyezett ki a háztáji gazdaságokba. Egy kocától 8 választási ma­lacot kell a tagoknak leadni a koca ellenértéke gyanánt. A többi malaccal pedig sa­ját belátásuk szerint rendel­A másodvetésből 45 hektárt öntözni is tudtak kezet vezetői a károk felmé­rése után a legnagyobb fi­gyelmet a jövő évi termés megalapozására fordították. Az őszi vetésű gabonák ta­lajelőkészítésével már végez­tek. (A tavalyihoz viszonyít­va csaknem egy hónappal korábban fejezték be ezt a munkát.) A hét elején hoz­zákezdtek az őszi árpa veté­keznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kocakihe­lyezés a szövetkezetnek és a tagságnak egyaránt jó üz­let. S ha már a háztájiról esik szó, meg kell említeni, hogy a tagság döntő többsé­ge elégedett azzal a munká­val, amit a szövetkezet a háztájik támogatására for­dít. A lakásokban is lesz vízvezeték A község lakóiban és ve­zetőiben a 70-es évek elején merült fel a gondolat: meg kellene oldani a vízellátást. Igaz, a községben levő kút bőségesen adott ivóvizet, de az embereknek sokat kellett gyalogolni ahhoz, hogy meg­felelő mennyiségű vízhez jussanak. A községi vízmű mellett új kutat fúrtak a nagyobb vízhozam biztosítá­sára, és ha nem jön közbe valami előre nem látható dolog, akkor a jövő év vé­géig elkészül a 22,3 millió forint értékű vízmű. Az eredeti elképzelés sze­rint a lakásokba nem vezet­A jövő év végére elkészül az új vízmű viszont több millió forintba kerül. Egyedül Ecsegfalva nem képes megbirkózni a feladattal. Ebben az ötéves tervben viszont a község — a felsőbb szervektől — meg­kapta azt a támogatást, amellyel hozzákezdhettek a vízmű építéséhez. A kapott pénzen kívül minden család körülbelül 10 ezer forinttal járult hozzá a vízműhöz. Napjainkig a fővezetékeket már lefektették, a régi kút ték volna be a vizet, de a lakosság 97 százaléka kezde­ményezte, hogy ezt a mun­kát is végezzék el. Termé­szetesen vállalva' a többlet- kiadás következményeit is. Ennek köszönhető, hogy a tervet módosították, és a lakásokba is eljut a víz. A lakosság az építéshez nem­csak pénzzel járult hozzá, hanem 300 ezer forint érté­kű társadalmi munkával is. Bolti beszélgetés Az egyik élelmiszerbolt Az egyik élelmiszerbolt­ban Papp Jánosnét állítot­tuk meg, kosarában konzerv, zöldbab és egy tejföl. — Mindent megtalált-e, amit venni akart? — Igen, most csak ezek kellettek. — Előfordul-e, hogy nincs itt a boltban, amit keres? — Az szokott, de hát az mindenütt van, nemcsak Ecsegfalván, hogy nem ka­punk olyasmit, ami éppen kellene. Hát, most hirtelen, mit is mondjak? Ha már itt tartunk: most felment a ke­nyér ára. Legalább arra vi­gyáznának, hogy „zsengés” kenyeret ne küldjenek a boltba, mennél kevesebbet kelljen a malacoknak adni. Vigyázzon jobban a minő­ségre a sütőipar, mert most már egy húszasból nem ve­szünk kenyeret. A boltosok nem tehetnek róla, nem ad­hatnak mást, mint amit kül­denek. — Az élelmiszereken kí­vül a nagyobb bevásárláso­kat hol bonyolítja le? — Általában Kisújszállás­ra, Dévaványára megyünk. De inkább „Kisújra”, ott több mindent megkapunk. Bz alapellátás biztosított Amikor a település áruel­látásáról a községi pártbi­zottság titkárával, Papp Jó- zsefnéval beszélgettünk, a helyzetet a következő rövid mondattal jellemezte: „Ná­lunk az alapellátás biztosí­tott”. Ez a megfogalmazás azonban keveset mond az áruellátás milyenségéről. Mindenesetre az biztos, hogy a település két élelmiszer- boltjában a legszükségeseb­bek megvásárolhatók. A Dé- vaványa és Vidéke ÁFÉSZ vendéglőjében meleg étel is kapható. A vegyesbolt a leg­szükségesebb iparcikkekből ellátja a lakosságot. A zöld­ség- és gyümölcsellátást ma­gánkereskedők biztosítják, jó színvonalon. Sok kifogás éri viszont az élelmiszer-válasz­tékot. Például jobb minősé­gű szalámikat vagy kolbá­szokat ritkán lehet kapni, és ha ilyen áru jön, akkor pár óra alatt elkapkodják. Van úgy, hogy a kenyér fogy el, és akkor Dévaványára, vagy Kisújszállásra kell elmenni érte. A párttitkámő ismeri a fent említett problémákat, A zöldség- és gyümölcsellátást magánkereskedők biztosítják de azon a véleményen van, hogy Ecsegfalva ellátása a hasonló nagyságrendű tele­pülésekhez viszonyítva nem rossz. A boltokban nincs sor­ban állás, és az esetenként jelentkező hiánycikkeket sok esetben máshol sem lehet be­szerezni. A helybeliek ellá­tását úgy lehetne javítani, ha Dévaványa és Kisújszállás áruellátása is javulna. Tavasz óta új iskolában tanulnak a gyerekek Az alsó tagozatos gyerekek is korszerű iskolában tanulnak már Az iskolai oktatás tárgyi feltételei nem voltak meg­felelőek, régi épületben ta­nultak az alsó tagozatos gye­rekek. A pártszervezet, a pedagógusok zavartalanul tudják végezni munkájukat, kiscsoportos foglalkozásokra is van lehetőség. A községben nincs olyan Épül a közművelődési terem tanács és a termelőszövetke­zet egyetértésében határozat született arra, hogy a. régi iskolát a Vöröshadsereg úton fel kell újítani. A régi tan­termek sötétek, vizesek vol­tak. A felújításhoz a lakos­ság is hozzájárult, a régi épület lebontását teljes egé­szében társadalmi munká­ban végezték, jöttek a szü­lők, a tsz szocialista brigád­jai is. Tisztán tudták átad­ni a terepet az építőknek. Most 1983 tavaszán adták át az új iskolaépületet, a gyere­kek és a nevelők legnagyobb örömére. Az új iskola váro­si viszonylatban is megfelel minden követelménynek. A helyiség, épület, ahol kultu­ráltan lehetne szórakozni, de más rendezvényekre is gon­dolhatunk, mint például a mozielőadásokra, és más egyéb, nagyobb tömegeket megmozgató előadásokra is. A mozi meglevő épülete már nagyon rossz állapotban van, a célnak egyáltalán nem felel meg. A falu veze­tősége úgy döntött, hogy csa­tolni kell az iskolához egy helyiséget, mely alkalmas — községi szinten — a közmű­velődési és egyéb feladatok ellátására. Ehhez segítséget kapnak a Békés megyei Mo­ziüzemi Vállalattól is. Az oldalt készítették: Fazekas László, Lovász Sándor, Pénzes Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents