Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 23., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXvni. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Béketüntetések Nyugat-Európában Spanyolország történelmének legnagyobb tömegtüntetésére került sor pénteken este. Az ország nagy városaiban, tartományi székhelyein csaknem másfél millióan vonultak az utcára, követelve a terrorizmus megfékezését, amelynek csupán ebben a hónapban nyolc halálos áldozata volt. Béketüntetést tartottak szombaton a NATO egyesült fegyveres erői norvégiai főhadiszállása előtt a norvég békemozgalom szervezetei. Tiltakoztak az ellen, hogy Norvégiát bevonják a NATO nukleáris stratégiai terveibe. A tüntetők két órán át elzárták az épület bejáratát. Atomfegyvermentes településsé nyilvánította Figuei- ra da Főz portugál várost a város tanácsa. A határozat megtiltja, hogy a város területén atomfegyvereket telepítsenek, illetve átszállítsanak. A városi tanács egyúttal október 29-re béketüntetést hirdetett. Ugyanerre a napra békemegmozdulásokat terveznek Lisszabonban és egy sor más városben is. Az NSZK-ban nem végleges adatok szerint több mint egymillióan tüntettek tegríap az amerikai rakéták tervezett telepítése és a fegyverkezési verseny ellen. A megmozdulások békésen, különösebb incidensek nélkül zajlottak le. Willy Brandt, a bonni gyűlésen elmondott beszédében a többi között feltette a kérdést: a Szovjetunió készségét fejezte ki középhatótávolságú fegyvereinek csökkentésére, miért nem fogadja el ezt az ajánlatot a nyugat? Brandt határozottan óvott az amerikai rakéták telepítése megkezdésétől, mivel az rendkívüli mértékben megnehezítené a megegyezést. Sürgette a fegyverkezési kiadások befagyasztását és azok átcsoportosítását a világ éhségzónáinak megsegítésére. Német földről soha többé nem indulhat ki háború, de aki ezt vallja, annak el kell utasítania az új nukleáris fegyverek telepítését is — szögezte le Willy Brandt. Több tízezres tömeg impozáns béketüntetésére került sor szombaton az osztrák fővárosban is. Délelőtt mintegy 5000 emberből álló „élő lánc” kapcsolta össze a bécsi amerikai és szovjet nagykövetség épületét, ahol a tüntetők tárgyalásokra, leszerelési megállapodásokra felszólító emlékiratokat adtak át. A vietnami háború óta nem látott méretű tömeg- tüntetést tartottak Londonban szombaton a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt azonban a honi rakétafegyverkezés ellen. A nukleáris leszerelési mozgalom (CND) szervezte megmozduláson körülbelül negyedmillió ember vett részt az ország minden részéről. Akciohctet rendeztek a nyugatnémet békemozgalmi csoportok. Képünkön: az amerikai rakéták tervezett telepítése ellen tiltakozó fiatalok Bremenhaven városában. (Fotó: AP - MTI - KS) Megalakult a „Hargita Ifjúsági Lakásszövetkezet 1978-ban, a városi KISZ- bizottság és a városi tanács. együttműködési megállapodást kötött, melynek lényege az volt, hogy közösen keresik a lehetőségét a fiatalok lakásgondjának enyhítésére. A később megalakult szervező bizottság — melynek elnöke Molnár László, a városi KISZ-bizottság politikai munkatársa lett — többféle elképzelést fogalmazott meg. Végül is valamennyi közül a szövetkezeti formában történő lakásépítést látta a legjobb megoldásnak. Továbbá, hogy az önerőből, de szövetkezeti formában megépülő lakások átrium, sorház és láncház típusban épüljenek meg. A városi tanács vezetői pedig úgy határoztak, hogy a KISZ- bizottság által kezdeményezett ifjúsági lakásszövetkezet épületeinek Erzsébethe- lyen, a téglagyár mögötti Hargita soron ad telket, négyzetméterenként 50 forintos áron. Ilyen előzmények után kezdte meg a KISZ békéscsabai városi bizottsága toborozni azokat a fiatalokat, akik a szövetkezeti formán túl, az alapok lerakásától a teljes befejezésig magukra vállalják jövőbeni otthonuk felépítését. Rövid idő alatt csaknem 240 érdeklődővel kellett számolnia a szervező bizottságnak. Mivel ennyi lakás építésére nem látszott lehetőség, a KISZ városi bizottsága úgy határozott, a nagy számú jelentkezők közül kiválasztja azokat a fiatalokat, akik hosszú idő óta kiemelkedő munkát végeznek az ifjúsági szervezetben. Tegnap délután már az a 70 fiatal foglalt helyet a vasutas művelődési ház tanácskozó termében, akik úgyszólván heteken belül megkezdhetik otthonuk felépítését. Ugyanis nem sokkal azután, hogy a háromféle típusú lakások telkét egymás között kisorsolták, „Hargita” Ifjúsági Lakásszövetkezet néven kimondták szövetkezetük megalakulását. S az alapszabály-tervezet elfogadásával egy időben megszavazták, hogy az ifjúsági lakásszövetkezet a MÉSZÖV többi tagszövetkezetei sorába lép. Ezután titkos szavazással megválasztották a szövetkezet héttagú igazgatóságát, melynek elnöke és egyben a MÉSZÖV küldötte Rucz László építészmérnök lett. Elnökhelyettesnek Molnár Lászlót, a KISZ békéscsabai városi bizottságának politikai munkatársát választották. Ugyancsak titkos szavazással választották meg a fiatal lakásépítők a háromtagú felügyelő bizottságot, melynek Uhrin Mária közgazdász lett az elnöke. A megválasztott tisztségviselőknek Galambosi László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője gratulált. Egyébként — mint mondotta — a megyében ez a huszonnyolcadik lakásépítő szövetkezet. Balkus Imre Takarékosság a vállalatoknál Az elmúlt öt év adatai szerint az energiamegtakarításban számottevőek az ésszerűbb, anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdetiek — bár helyenként jelentősek — a vállalatok eredményei. 1978-tól 1982-ig például a nemzeti jövedelem egy egységére jutó energiafelhasználás mintegy 4 százalékkal csökkent. Az anyaghányad csökkenése az év első felében 0,7 százalék volt, ez pénzben kifejezve mintegy 6-7 milliárd forintot jelent. A legtöbb helyen a vállalati vezetés, a munkaverseny- mozgalom, a különféle pályázati feltételek, az újítómozgalom kiírásai ösztönzik az anyag- és energiatakarékosságot. Az MTI munkatársai arról tájékozódtak, milyen módszerekkel milyen értékű anyagot és energiát takarítottak meg az év eddig eltelt időszakában az egyes vállalatok. A Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat tovább növelte az ivóvízvezetékek elkészítéséhez szükséges műanyagcsövek termelését. A szélesebb körű hazai felhasználás érdekében megkétszerezték — egymillióról kétmillióra növelték — idén a műanyag csővezeték csatlakozóidomainak termelését, s jelentősen fokozták az egyenes csövek gyártását is. A Tiszamenti Vegyiművek négy kénsavgyárában a termelés folyamán keletkező hulladékhőt elektromos áram előállítására használják fel. A hulladékból termelt áram a vállalat kilenc gyárának teljes villamosenergia-szük- ségletét fedezi, sőt esetenként a többletből az országos hálózatba is jut. Küldöttség utazott az USA-ba Fiatal magyar közéleti személyiségek egy csoportja utazott az Egyesült Államokba az Állami Ifjúsági Bizottság és a Fiatal Politikusok Amerikai Tanácsa között kialakult keretprogram alapján. A magyar küldöttség megismerkedik az USA állami struktúrájával, találkozik vezető politikusokkal és közéleti személyiségekkel Modern stílusban építették, Cscte György tervei alapján az új halásztelki római katolikus templomot. A 18 méter átmérőjű vörösréz borítású, gömbtetős templom érdekes látványt nyújt a Duna közelében (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Új jogszabályok a telekellátásról Az utóbbi években az állami lakásépítésen belül növekedett a magángrős építés aránya, és az idén már eléri a 80 százalékot. A magánerős lakásépítés térhódítása az állami telekkínálat bővítését, a telekgazdálkodás szabályainak, gyakorlatának korszerűsítését, a lakásépítési területek előkészítésének javítását igényli. Ezeket a fontos célokat szolgálják a Magyar Közlöny 47. számában most megjelent új jogszabályok: az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a tartós földhasználat szabályainak módosításáról, továbbá a Minisztertanács határozata a lakosság építési telekellátásának rendjéről. Megjelentek a végrehajtást részletesebben szabályozó miniszteri rendeletek az állami építési telkek tartós használatba adásáról, az állami telekvásárlásról és telekértékesítésről, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról, valamint a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adását, és a telekadót szabályozó rendelet módosításáról. A Minisztertanács határozata kimondja: a tanácsoknak gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell törekedniük, hogy az állami telekkínálat, a személyi és a szövetkezeti tulajdonban levő' telkek kínálatával együtt,- elégítse ki a lakásépítési telekigényeket. A múlt év végén 117 ezer állami és személyi tulajdonú építési telket tartottak nyilván, s a tanácsok az 1983 és 1985 közötti időszakra további 60 ezer telek kialakítását tervezik. A kínálat növelését, az építési terület-előkészítést könnyíti meg az az új intézkedés, amely szerint a tanácsok nemcsak saját erőből, vagy az OTP segítségével alakíthatnak ki új telkeket. Közös megállapodás alapján a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult vállalatok, intézmények, a lakásépítő szövetkezetek is kialakíthatnak maguknak telkeket, s e munkák önköltsége alapján meghatározhatják a telkek tartós használatbavételének díját. Ezenkívül a tanács megállapodást köthet olyan vállalatokkal, szövetkezetekkel, amelyek méltányos haszon mellett, és a megfelelő kockázatot is vállalva, közművesített építési területet készítenek elő. A telekgazdálkodás és az építési terület-előkészítés alapvető forrása továbbra is a tanácsok fejlesztési alapja. Az új jogszabály azonban kimondja, hogy a tanács anyagi eszközeivel, vagy azok felhasználásával végzett közművesítési, út- és járdaépítési munkák költségeinek egy részét az érintett telkek tulajdonosai, használói térítsék meg egyszeri út- -és közműfejlesztési hozzájárulással. Szilárd burkolatú közút, vagy vízvezeték építése esetén például az érintett lakótelek tulajdonosára, használójára kivethető legmagasabb hozzájárulás 8600 forint, szilárd burkolatú járda létesítése után pedig 3 ezer forint. A lakótelkeknél a hozzájárulás kevesebb a teljes ráfordításnál. de üdülő- és egyéb telkek esetében a teljes költséget hárítják át a telektulajdonosokra és használókra. Természetesen nem kell hozzájárulást fizetni, ha a közművek építési költségét már beszámították a telkek árába, használatbavételi díjába, vagy ha ezek a létesítmények társadalmi munkával épültek meg. A Minisztertanács határozata előírja, hogy a tanácsok segítsék elő a lakosság önkéntes társulásán alapuló közműépítést, a terület-előkészítést, és a közműépítést szolgáló társadalmi munkát, és ilyen célokra bocsássanak ki tanácsi törvényeket. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a családok telekszerzési terheik mérséklésére a használatbavételi díj 70 százalékáig 10 éves lejáratú, és 6 százalékos kamatozású OTP-kölcsönt kaphassanak. A terület-előkészítési erőforrások növelésére pedig a tanácsok megtehetik, hogy egyes előkészítendő építési területen a telek leendő használójától használatbavételi díjelőleget kérnek, amely azonban nem haladhatja meg a teljes díj 30 százalékát. Az építési telkek rendeltetésszerű felhasználásának ösztönzésére fenntartották, illetve módosították a telekadó szabályait. Eszerint a telek fekvése, közműellátottsága stb. szerint differenciálják — négyzetméterenként 1—6 forint között határozzák meg — a lakótelek alapadóját. Az erről szóló rendelet 1984. január 1-ével, a többi új jogszabály pedig a kihirdetéssel lép hatályba. Hz ENSZ napja Még javában dúlt a második világháború, amikor az 1943-as moszkvai négyhatalmi értekezleten a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína elhatározta egy világszervezet megalakítását. A Dumbarton Oaksban és a jaltai konferencián előkészített alapokmányt 1945. júniusában írták alá San Franciscóban. A dokumentum hatálybalépésének napja, október 24-e, immár 38 esztendeje az ENSZ napja. * A nemzetek szövetségének kudarcából kiindulva, az ENSZ létrehozásakor a Szovjetunió végig kitartott a modern nemzetközi jog demokratikus normáinak figyelembe vétele mellett. Az alapításnál 51 ország képviselői voltak jelen és mi sem bizonyítja jobban a világszervezet súlyát, mint hogy a hatékonyságát időnként kétségbe vonó megjegyzések ellenére ma már százhatvan felé közelít a tagállamok száma. Az ENSZ alapokmánya a háború elleni harcot jelöli meg a szervezet legfontosabb céljának, hogy szerte a világon érvényesülhessenek az ember alapvető jogai: a munkához, a tanuláshoz, a -békés élethez, a lelkiismereti szabadsághoz való jog. Való igaz, sok súlyos problémát nem sikerült még megoldani, a föld több pontján ma sem hallgatnak a fegyverek. De hát az ENSZ olyan ideológiai, politikai, gazdasági érdekek ütközésének színtere, hogy működése maga is eredménynek számít. A mostani, különösen feszült nemzetközi helyzetben is a vélemények cseréjének, a tárgyalásoknak a puszta ténye az, ami a javulás halvány reményét hordozza magában. Óriási felelősség nyugszik az ENSZ tagjai, főképpen a nagyhatalmak vállán: a példátlan mennyiségben fölhalmozott pusztító eszközök egyformán fenyegetik Európa, Amerika és a többi földrész lakóinak életét. Az ENSZ — bár kötelező szankciókat csak rendkívül ritkán alkalmazhat — sokat tehet jövőnkért, azért, hogy egyáltalán legyen jövőnk. Ezért munkájának minden irányú támogatására, nem pedig zavarására, veszélyeztetésére van szükség. Ez az egész emberiség közös érdeke. H. G.
