Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 22., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Befejeződött az országgyűlés őszi Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés csütörtökön elkezdődött ülésszaka. A törvényhozó tes­tület ülésén megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. A tanácskozás az ipari miniszter csütörtökön elhang­zott beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. A tegnapi nap első felszó­lalója Ruisz József (Vas m.), a Répcelaki Szénsav­termelő Vállalat főosztály­vezetője arról szólt: a je­lenlegi településfejlesztési politikának célja, hogy nö­vekedjék a települések la­kosságmegtartó szerepe. Számolni kell azonban az­zal, hogy a felnövekvő ge­nerációnak új munkafeltéte­lekre is szüksége lesz a te­lepülésen, vagy annak kör­nyezetében. Bódis Gábor (Borsod m.), a Borsodi Vegyi Kombinát technológusa kifejtette, hogy a szabályozók nem hatnak egyformán a vállalatokra, mert a termelési lánc szét- darabolásával, az alapanyag­termelés súlyos feladatának leválasztásával. viszonylag alacsony eszközértékkel ha­mis előnyökhöz lehet jutni. Igv nem csupán a hatékony­ság növekedésével, hanem a szabályzók közötti manőve­rezési lehetőségek révén is lehet növelni a jövedelmező­séget. Biró Miklós (Szabolcs- Szatmár m.), a Magyar Op­tikai Művek mátészalkai gyáregységének vezetője rá­mutatott: az állami vállala­tokról szóló 1977. évi 6. tör­vénycikk és módosításai a több telephelyes vállalatok vezetői részére meghatároz­ták, hogy olyan szervezetet, működési szabályzatot és kollektív szerződést alakít­sanak ki. amely biztosítja a gyáregységek önálló elszá­molását és anyagi érdekelt­ségét. A tapasztalatok sze­rint viszont a vállalatoknál az új szervezet kialakításá­hoz nincsenek meg a felté­telek: javasolta. hogy a parlament a jövő évben vi­tassa meg a vállalati tör­vény eddigi végrehajtásának tapasztalatait. Reidl János (Somogy m.). a Videoton tabi gyáregysé­gének csoportvezetője fel­hívta a figyelmet arra. hogy a jelenlegi intenzív fejlődé­si szakaszban is sok helyütt még mindig a régi mennyi­ségi szemlélet uralkodik. Javasolta: a vállalatok stra­tégiai. de legalább éves ter­veikbe építsék bele a konk­rét minőségjavítási célokat, de nem általában, hanem mérhető, ellenőrizhető mu­tatók formájában. Hajmer Imre (Komárom m.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészmérnöke ki­fejtette, hogy a vállalatok azt a kötelezettségüket tel­jesítik előbb, ami fontosabb számukra. így alakulhat ki az 'a helyzet, hogy miköz­ben az egyik vállalat kielé­gíti a népgazdaság igényét, ugyanakkor gátolja a többi Tanácskozik az országgyűlés ülésszaka teljesítését. A vállalatközi kapcsolatokat javíthatnák az úgynevezett menedzser­vállalatok, amelyek fő célja az együttműködésben való érdekeltség megteremtése. Kifejtette, hogy a szakmun­kásképzést, a technikuskép­zést szorosabban kell az iparhoz kötni. Megfontolan­dó: a szakemberképzés ne tartozzon-e újra az Ipari Minisztérium felügyelete alá. Rácz Albert hozzászólása Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke rámuta­tott: elgondolkoztató, hogy olyan időszakban, amikor a termelés és a szolgáltatások volumene stagnál, vagy jó esetben kismértékben növe­kedik, a munkaerő iránti ke­reslet viszont nagymérték­ben emelkedik. Ha ebben nem történik változás, ak­kor a jelenlegi munkaerő- helyzet tartós lesz; sőt, mind nagyobb gondok elé állítja a népgazdaságot. Kijelentette, hogy a 40 órás munkahétre való átté­rés a mai munkaerő-gazdál­kodás körülményei között végrehajtható. Utalt arra, hogy a kor­mány tervezi a bérbesorolás- és tarifarendszer módosítá­sát. Ahhoz, hogy ezzel min­denütt élni tudjanak „meg kell termelni" a hozzá szük­séges bért, és következete­sen alkalmazni kell a telje­sítmény szerinti differenciá­lás elvét. A beszámolóhoz több fel­szólaló nem volt. Méhes La­jos ipari miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Kifejtette, hogy a létszám- hiányon a termelékenység növekedésével, a teljesít­ményt jobban tükröző bérek kialakításával lehet segíte­ni. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a nagyobb teljesítmé­nyeket megfelelő vállalati elismerés is honorálja. A szakmai utánpótlás biztosí­tásához mindenekelőtt olyan társadalmi elemzés szüksé­ges, amelynek megvalósítása már túlnő az ipar lehetősé­gein — mondta. A továbbiakban rámuta­tott: bíznak abban, hogy megszüntetik az exportot akadályozó korlátokat az ár­rendszerben. Minden esz­közzel segíteni kívánják a gazdaságos exportot, és nem engedhető meg az sem, hogy az exportra készülő ter­mékekhez rossz minőségű alapanyagokat kelljen fel­használni. Az iparban végbemenő szervezeti változások kap­csán Méhes Lajos kijelen­tette: a szervezeti rendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű fel­adat. Hangoztatta: támogat­ják a vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ily módon megszüntet- h'etők a helyi sajátosságokat nem ismerő vezetés okozta károk. Megállapította azt is: a gazdasági munkaközösségek­nek számos kedvező voná­suk mellett akad vadhajtá­suk is. A minisztérium min­den támogatást megad ah­hoz, hogy ezeket lenyeseges­sék. Ám megálljt paran­csolni egy jó folyamatnak, néhány hiba miatt: nem sza­bad. Majd határozathozatal kö­vetkezett : az országgyűlés az ipari miniszter beszámo­lóját az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezt követően — az elfoga­dott napirendnek megfelelő­en — a Központi Népi Elle­nőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról számolt be. Szahali lózsef beszámolója Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőr­zés egész szervezete még ak­tívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban iga­zodó témaválasztással haté­konyabban támogatja a po­litikai és állami vezetés munkáját. Ellenőrzési mun­kánk a végrehajtás minősé­gének is fontos értékmérő­jévé vált. A népi ellenőrzés az el­telt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő for­rása: az ellenőrző munka társadalmi bázisa és követ­kezetes demokratizmusa, az a munkastílus, amely szerint a vizsgálati elemzések és javaslatok, politikai és szak­mai felkészültségre, jobbító szándékokra épülnek. A tapasztalatok közül fi­gyelmet érdemel, hogy szá­mottevően nőtt a gazdálko­dó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődé­se, a közösség ügyeiért ér­zett felelősség. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosítani erőit. Átfogóbbá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai dön­tés előkészítéséhez kapcso­lódott. Megnőtt a népgazda­ság fejlesztésének alapkérdé­seivel, ezen belül a termék- szerkezet szükségszerű átala­kításával vagy például az anyag- és energiatakarékos­sággal foglalkozó elemzések iránti igény. Vállalták pél­dául a külgazdasági egyen­súly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. Így a többi között megvizs­(Folytatás a 3. oldalon) A tokajhcgyaljai történelmi borvidéken megkezdődött a nagyszüret. A szakszövetkezetek mellett a legnagyobb ter­melő, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát sző­lőstábláit is benépesítették a diákok. Az időjárás kedvezett az aszúsodásnak, a leszedett fürtöket a szcmclgctők veszik kezelésbe, hogy elkülönítsék az értékes aszúszemeket. Ké­pünkön: diákok is szüretelnek (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) Az OBT üzenete Az OBT elnöksége az aláb­bi üzenetet intézte az atom­leszerelésért küzdő békemoz­galmakhoz: Az Országos Béketanács elnöksége, amelyben a ma­gyar társadalom minden ré­tege és korosztálya képvisel­ve van, a közös harc jegyé­ben fogant szolidaritással köszönti mindazokat a ba­rátainkat, akik ezekben a kritikus hetekben, Európa forró őszén szót emelnek az eurorakéták tervezett telepí­tése ellen. Földrészünk országai kö­zött vannak történelmi és társadalmi különbségek, a kérdések kérdésében, a bé­ke fenntartásában, a nuk­leáris világégés elkerülésé­ben azonban közösek az ér­dekeink és céljaink. Közö­sen széliünk síkra az atom­fegyvermentes Európáért. Európa keleti és nyugati fe­lének sok nyelvén együtt kérjük, követeljük, hogy földrészünk egyetlen pontján se legyenek nukleáris harci eszközök. A legelső közvetlenül előt­tünk álló feladatnak azt tart­juk, hogy elérjük: ne tele­pítsenek nukleáris fegyvere­ket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, és ne nö­veljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már megtalálhatók. Meggyőződéssel valljuk, hogy még mindig nem késő — és önökkel együtt köve­telünk az újabb fegyverke­zési hullám helyett újabb tárgyalási erőfeszítéseket, s követeljük a további bonyo­dalmakkal fenyegető rakéta­telepítési tervek elhalasztá­sát. Európa nagy folyójának, a nyolc országot átszelő Duná­nak partjáról köszöntjük önöket, szerte földrészünkön, tágabb szülőföldünkön. Más­fél évtizede a magyar fővá­rosból hangzott el az euró­pai biztonsági szerződést ja­vasló budapesti felhívás. A Helsinkiben kiteljesedett fo­lyamat legutóbb a madridi találkozóval bizonyította életképességét. Nagy várakozással tekin­tünk a Stockholmba össze­hívott újabb leszerelési kon­ferencia és a Budapesten tar­tandó európai kulturális fó­rum elé. Van mit tennünk és tu­dunk mit tenni, ha összefo­gunk. és fokozzuk küzdel­münket Európa békés jövő­jéért, a nukleáris katasztró­fa elhárításáért — fejeződik be a magyar békemozgalom üzenete. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítése A helyi tanácsok vezetői, a járási hivatalok elnökei, valamint a szakszervezeti bizottságok titkárai hallgat­ták meg azt az előadást, amelyet „Üj vonások az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­ben” címmel dr. Raft Mik­lós, a Minisztertanács titkár­ságának vezetője tartott ok­tóber 21-én, tegnap délelőtt Gyomaendrődön. Az elnök­ségben helyet foglalt dr. Sza­bó Endre, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének főtit­kár-helyettese és Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke is. Az előadó abból indult ki. mi tette szükségessé a köz- igazgatás korszerűsítését. Mint mondotta, nem új el­képzelések gyakorlati beve­zetéséről, hanem a régebben kidolgozott koncepció gyor­sabb. következetesebb és pontosabb megvalósulásáról van szó. Az MT titkárságának ve­zetője ezután az állam sze­repének megítélésével, az önkormányzati jelleg meg­hirdetésének. majd kiala­kításának fontosságával fog­lalkozott. Ezt követően tért rá a központi irányítás fej­lesztésével, a jogalkotással, jogalkalmazással, továbbá az állami szerv és az állampol­gárok viszonyával, a helyi közigazgatás fejlesztésével, az informatika és gépesítés kérdésével, valamint a ká­der- és személyzeti munká­val összefüggő témák rész­letesebb elemzésére. —y—n Portugál mezőgazdasági delegáció megyénkben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa vendége­ként háromtagú, portugál mezőgazdasági szakemberek­ből álló delegáció látogatott hazánkba. A Portugál Kom­munista Párt mellett műkö­dő mezőgazdasági szövetke­zeti szövetség képviselői elő­ször Budapesten tárgyaltak a TOT képviselőivel, majd tegnap megyénkbe érkeztek. Délelőtt Nagyszénáson, az Október 6. Termelőszövetke­zet elnöke, Hegedűs Béla és a Békés megyei Tsz-szövet­ség képviselői fogadták a vendégeket. Megismerkedtek a termelőszövetkezet ered­ményeivel és gondjaival. Ma délelőtt a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezetet láto­gatják meg. Programjukban szerepel a tanyamúzeum megtekintése is. Délután Gyula és Békéscsaba neve­zetességeivel ismerkednek. Holnap, vasárnap Szarvasra látogatnak. A delegáció ezt követően két napot Tolna megyében tölt. (L. S.) Rácz Albert államtitkár, az Állami Bcr- és Munkaügyi Hivatal elnöke (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents