Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

Pénteki beszélgetések

1983. október 21., péntek

Hajdú János

— A magyar politika és a tömegkommunikáció hírközlő, értelmező és véleményező munkája egyre nyíltabban vállal megértésre törekvő szópárbajt, a világ mind bokrosabb politikai nézeteivel. E nyitást folyamatos, évtizedes szemléletváltozásnak érzem, de sokan látnak hirtelen minőségi változást, szoros összefüggésben az utóbbi évek gazdasági reformjaival .. .

— Ha mi valamit érteni akarunk, és a társadalomnak közvetíteni akarunk, az nem feltétlenül azonos a megértés szándékával. Korszerű tömegtájékoztatást nem tudok elképzelni úgy. hogy árnyékbokszolást folytassak. Ezért érzem szükségesnek. hogy olykor ellenséges véleményeket is ismertetve, a nézőre bízzam: kövessen engem szuverén elhatározásból azon az ajánlott úton, amelyet én az ilyesfajta nézetek cáfolatával felkínálok. Az ellenséges véleményt azért nem kerüljük meg, hogy a mi álláspontunk ezen nézetek cáfolatával is erősödjék. Ebből következően a magyar politikában és tömegkommunikációban ez nem valamiféle konjuktú- rális meggondolásokból történik.

— A politikai értelmezés széleslátókörűsége jóval inkább magában hordja a hi- bázás lehetőségét, mint a korábbi óvatosabb megközelítési módok ...

— Mindaddig, amig abszolút igazságok birtokában érveltünk — és ez a magyarországi szocialista fejlődés ’56 előtti szakaszára volt leginkább jellemző —. addig tán kevesebb kicsi hibát követtünk el. ezzel szemben alapvető tendenciákban nagyon súlyos melléfogások, sőt, életünk bizonyos szféráiban bűnök is történtek. A magyar politika ’56 óta igyekezett abban a koordináta rendszerben gondolkozni, hogy önmagának választási lehetőségeket biztosít, s ezt a nyilvánosság előtt is hagyja érvényesülni, tehát a közvélemény részt vállalhat a vitából a nehéz, súlyos döntéseket megelőzően, s a közvélemény szembekerül azzal, hogy a szocializmus feltételrendszerén belül létezik ugyanarra a kérdésre többféle válasz.

— A Hét főszerkesztőjeként milyen a kapcsolata a politikai vezetéssel?

— Panaszkodni nincs okom. Politikai vezetőink mindig megtalálták a lehetőségét érdemi beszélgetések folytatásra A Hét munkatársaival. Ennek ellenére úgy érzem, nagyon sokat kell tennünk, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalom legfontosabb képviselői magától értetődőnek és kötelezőnek tartsák a nyilvánosság előtti szereplést.

Mint szerkesztő azért lennék a leghálásabb, Ha a döntéseket megelőzően a döntésre szánt problémákról, illetve a döntések után azok okáról, és várható következményeiről a mainál még rendszeresebben és mélyrehatóbban tájékoztatnák a nyilvánosságot.

— Mennyire lehet önálló egy politikai tévéműsor véleménye?

— Abban a társadalmi formációban, amelyben mi élünk, abban a normarendszerben, amely nálunk a politika és a tömegkommunikáció viszonyát szabályozza, nyilvánvaló: az állami televízió köteles az ország alapvető politikai célkitűzéseit szolgálni, és nincs jogában ezeket a célkitűzéseket előre megfontolt szándékkal megkontrázni. Ez meghatározó! Másfelől én A Hét szerkesztőjeként kö- telességeknem érzem. hogy ne csak a politikai szándékot közvetítsem az állampolgárhoz, hanem az állampolgár véleményét és közérzetét is közvetítsem a politikának. Ez utóbbi mindig nehezebb. Ügy érzem, ha ap- róbb-nagyobb konfliktusok árán is, de előrehaladunk ezen az úton.

— Régóta megbeszélések

tárgya az információ közvetlenebb mozgását biztosító műholdas televízióadás.

Van-e közeljövője a tervnek, és- megvalósulásának mik a legfőbb veszélyei?

— Körülbelül egy esztendő múlva, megfelelő berendezésekkel. közvetlen sugárzású nyugat-európai adások elérhetők lesznek hazánkban. Természetesen a szocialista országok is fognak műholdak segítségével műsort sugározni. A kihívásra politikailag hatékony, művészileg élményt nyújtó, a versenyben helytálló televízióval kell válaszolnunk. Ha műsoraink igazságtartalmával képesek leszünk bebizonyítani nézőinknek, hallgatóinknak, hogy az életüket, az esélyeiket és a jövőjüket érintő problémák feltárása, és őszinte, nyílt vitatása nálunk érhető el, akkor nincs félnivalónk a kihívástól.

Ungár Tamás

Szobrok és emberek

Gondolatok Varga Géza Kentaurpár című szobra nyomán

Majd két évtizede áldatlan vita követte Hódmezővásárhelyen Somogyi József Szántó-Kovács János szobrának avatását. Méltatlankodott a város lakossága, megosztotta a vita a műpártolókat, boldogtalan volt a művészvilág. A szobor és a körötte létrejött feszült hangulat fókuszba állította a várost. Jobban mint ipara, mezőgazdasága, vagy bármi akkortájt létrejött produktuma. A vita híressé tette a szobrot, a szobor emlékeztet a vitára. Ám a vita mégiscsak elszállt, a szobor megmaradt. Szerencsére.

A leírtak mindenütt előfordultak már. Csabán is. Legfeljebb nem annyira indulatosan. Közmegelégedésre még itt sem igen avattak szobrot, vagy emlékművet. Ennyi volna a rossz szobor? Ennyire nincs ízlése a mai magyar művészeknek? Vagy a „nem-művészekben” van a hiba? Az mindenképp gyanús. hogy még meg sem jelenik talpazatán a mű, mikor ilyesmit hallhatunk leggyakrabban: mi a fenét csinálnak ezek már megint?

A díszkúttal egy időben (és annak kissé árnyékában) került helyére Varga Géza Kentaurpárja. A Lencsési- lakótelep vakációzó gyerekei nem sokat esztétizáltak, annál többet hancúroztak rajta. Az első napokon reggeltől estig hét-nyolc kölyök gyötörte a szobrot.

Perverz — mondták néhá- nyan a felnőttek közül.

Vajon mit mondanak ugyanők az ókori szobrokról, vázaképekről, a reneszánsz freskókról, seccóiról, hogy Rubens képeiről vagy a szecesszió túlhajtott érzékiségü Beardsley-jéről már ne is szóljak. Milyen esélyük van (e korábban játszi könnyedséggel megértett) alkotások megközelítésében ?

Gyerekgyár-emlékmű — így vélekedtek mások. Ez már legalább szellemes. Megérteni nem óhajt, de legalább parodizálni próbál e vélemény, a maga felszínes flaszterhumorával. A szobor kétségtelenül erotikus gondolatát és a lakótelep fiatal, termékeny világát társítja, nem is ügyetlenül.

A kentaur mitológiai lény. Alsó teste a lótól, felső teste az embertől származik. Ősi jelképe az ember ösztönéletének. A görögök mintha valami predarwinizmussal éreztek volna rá a növény- állat-ember világ folyamatosságára.

Varga Géza Kentaurjainak alsó testei állati ösztönöket sugárzó, hazudhatatlan vágy- gyal feszítik az emberi felsőtesteket egymásba. Az alsó testek nem érintkeznek. A felső testek gesztusait nőies szeméremmel vonja be a

lányalak férfivállba búvó feje. Tomboló ösztönök és emberi együvé tartozás. Az alakok minden emberi és állati mozdulata hiteles, harmonikus, ízléses. A rusztikus felület egyszerre vall a görcsös vágyról, s a szerelmi kapcsolat emberi gyötrődéseiről.

Egy szobor nem tud védekezni. Hogyan hathatna a dühöncökre, a boldogtalan- mindig-bírálókra, a gúnyolódókra? Türelmesen vár. Ebben az ereje még a rossz szobornak is. Megszokják, eltűrik. A jó alkotás türelme elismerést teremt. Felfedezik, megszeretik, gondolkodnak miatta.

U. T.

Fotó: Gál Edit

„Kétszáz nap a magyar történelemből”

A MAFILM katonai stúdió ..Késtzáz nap a magyar történelemből" című dokumentumfilmjét mutatták be az újságíróknak csütörtökön a magyar néphadsereg művelődési házában. A korabeli filmfelvételek, fotók, dokumentumok felhasználásával készített, s az események szemtanúit, illetve részvevőit megszólaltató Glósz Róbert rendezte — film megjeleníti az ellenforradalom kitörésének és pusztításának jellemző mozzanatait, s az ekkor szerveződött forradalmi katonai egységek helytállását, majd azt a politikai és fegyveres küzdelmet, amely a forradalmi erők győzelméért kibontakozott.

Az alkotók nevében Godó Agnes ezredes, a hadtudományok kandidátusa, a Hadtörténeti Intézet és múzeum parancsnokhelyettese, a film szakértője elmondotta, hogy a dokumentumfilm felszabadulás utáni történelmünk egy olyan időszakának jobb megismerését hivatott szolgálni, amelynek feldolgozásában még fontos feladatok várnak a történelemtudományra.

— Amikor elmegy az utolsó előtti gyerek, az a legrosszabb pillanat: egyedül

maradni és várni anyát, vagy apát. Már mindenki hazament, az óvó néni is ír valamit, a játékokat már elrakosgatták, csak biciklizni lehet, de az sem érdekes így, magányosan, amikor senki más nem akarja már elkérni... Csak jönne már anya!

És jön, nyakára fonódik két kicsi kar, megpuszilgat- ja a bánatos arcocskát:

— Ne haragudj, kisfiam, nem tudtam hamarabb jönni.. .

— Jó, de holnap reggeli közben gyere, érted?! Reggeli közben!

Hát persze, a délutáni alvás utáni „reggeli” közben... * * *

— Miért ilyen korán jöttél?! Most akartam játszani, még nem is játszottunk ...

* * *

És ha sikerül eltalálni az időpontot:

— Tudod, anya, Misi mit mondott... és Tibivel játszottam, azt csináltuk, hogy ... És Netti nem akart a párom lenni és ... és mese hazáig, mi történt egész nap az óvodában, mi volt az ebéd, és ki nem akart aludni, és olyan jó ezt hallgatni. De legalább ennyire érdekes és fontos, amit az óvónők mondanak a szülői értekezleten gyermekeinkről.

Ovi-mozaik

Kiderülnek ilyenkor a kis csalafintaságok, hogy a gyerekek, többsége nem eszi a húst, és bizony előfordul, hogy a nemkívánatos falatokat átcsempészik a szomszédjuk tányérjába, ugyanakkor, amit szeretnek, például a süteményeket, elrabolják társaiktól. A sajátjukat a kezükben szorongatják, kis pajtásukét pedig jóízűen lakmározzák. Az óvónőknek igencsek résen kell lenniük, ha azt szeretnék, hogy mindenki egyformán részesedjen a földi javakból.

És, amikor az önálló cselekvésről esik szó, eszünkbe villan, tényleg, már nem pici babák a mieink és mégis öltöztetjük, mosdatjuk őket, honnan is tudnának kezet mosni, mikor mindig megmossuk nekik?! Igen, ezután erre is ügyelünk és nem engedjük, hogy este nézzék a tévét, még „A kórház a város szélén”-t sem. Mert megesett, hogy az óvónő elfelejtette bekapcsolni a tévét, és 10—12 ovis egyből jelentkezett, ö látta és elmeséli.

Ilyenkor döbbenünk rá, olykor megfeledkezünk arról, nemcsak szeretni, nevelni is kell. Erezzük, jogos a figyelmeztetés: délutáni köszönés helyett ne azzal fogadjon bennünket gyermekünk „mit hoztál", vagy „miért nem kocsival jöttél?!". Milyen ellentétben áll ez a reggeli búcsúpuszikkal . . .

És milyen büszkék vagyunk, mikor azt halljuk csemetéink fejlettek, egészségesek, ügyesen játszanak. Különösen a szerepjátszást kedvelik, nagyon élethűen küldik a kis „apukákat”, vigyék le a kisbabát levegőzni, vagy éppen az orvoshoz kell szaladni vele ... A játékok elpakolására azonban már figyelmeztetni kell őket. ugyanígy a mesekönyvek megóvására.

És mégis szótlanul figyeltem, hogy bánik el kisfiam játékkutyájának segédletével Csipkerózsika boszorkányával. Egyszerűen kitépte a szép, színes mesekönyvből a gonosz javasasszony és az orsó képét, majd pici darabokra tépve belerakosgatta a kutya szájába. Ezután boldogan jelentette, Buksi megette a boszorkányt és az orsót, és nem bántják többé Csipkerózsikát. Ezért a könyvrombolásért nem tudtam haragudni. . .

— SZÍ —

Mai műsor

KOSSUTH RADIO

8.27: Gyógyszer lesz a Héliából? 8.37: Operaáriák.

9.03: „Vár egy új világ . . ."

9.33: Az óvodások műsora.

10.05: Zenélő Dominó.

10.35: Pilinszky János verse. 10.40: Schumann-románcok.

11.00: Kilátó.

11.45: Nóták.

12.45: Hétvégi panoráma.

13.50: Rossini: Semiramis.

14.02: Négy Vivaldi-concertó.

14.44: Magyarán szólva . . .

15.05: Révkalauz.

15.35: Holnap közvetítjük.

16.00: Mérlegen az idegenforgalom.

17.05: Népzene.

17.35: Életünk, ahogy éljük. 18.00: Filmzene.

19.15: Homo ludens.

19.35: Irodalmunk a felszabadulás után.

20.32: Operettest.

21.30: Munkakönyvvel a zsebükben.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Haydn: G-dúr vonósnégyes.

22.52: Kockáztattam, (riport)

23.02: Szimfonikus zene.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Operettdalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Slágermúzeum.

9.21: Intermikrofon.

9.41: Pintér István jegyzete. 10.00: Zenedélelőtt.

II. 35: Tánczenei koktél.

12.40: Népi muzsika.

13.15: Külpolitikai arcképcsarnok.

13.35: Felütöm a telefonkönyvet. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja.

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Popzene sztereóban.

19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Oj pódium. „Feleségek”. 21.30: Tina Turner felvételeiből. 22.00: Népzene.

22.30: Igen is, nem is.

23.20: Kellemes pihenést!

III. MŰSOR

9.00: Hobbidominó.

9.30: Nicanor Zabaleta hárfázik. 10.00: Zenés játékokból.

11.05: Magyar müvek rézfúvókra.

11.35: Szimfonikus zene.

13.17: Kamarazene.

14.00: Hát engedjetek szórakozni. . .

14.30: A Nyugat lánya, (opera) 15.40: Világújság.

16.00: Zenekari muzsika.

17.00: Fiatalok muzsikálnak fiataloknak.

18.10: Országos Babits vers- és prózamondó verseny.

19.05: Szimfonikus táncok.

19.35: Jean Guillou Liszt-hangversenye.

kb. 20.10: „Baines kapitány (Simon György nyilatkozik.)

kb. 20.30: Az orgonahangverseny közvetítésének folytatása.

kb. 21.05: Dzsesszfelvételeinkből.

21.30: Opera-művészlemezek.

22.20: Töltsön egy órát kedvenceivel.

23.20: Smetana-művek.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Bach: g-moll „olasz” koncert. Farkas Róbert, az abonyi zeneiskola tanára zongorázik.

17.20: Arcok a parlamentből. Beszélgetés dr. Faragó Margit szemorvossal, ország, gyűlési képviselővel.

17.40: Sláger és dzsessz. Carlos Santana és együttese ját18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05.: Iskolatévé. Fizika.

8.30: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. II.

8.40: Iskolatévé.' Magyar irodalom.

8.50: Közlekedj okosan!

8.55: Énekeljünk. 1.

9.00: Iskolatévé. Környezetismeret.

9.15: Iskolatévé. Orosz nyelv.

9.35: Boj, lej, csingisz és a többiek. (rövidfilm) (ism.)

10.00: Környező világunk, (dokumentumfilm)

10.50: Rövidfilm-összeállítás.

11.00: A kaurifenyő. (rövidfilm)

14.50: Közlekedj okosan!

14.55: Iskolatévé. Fizikai kísérletek.

15.05: Systéma international.

15.20: Az anyag körforgása.

15.50: Magyar mesterművek.

16.25: Szegedi Volán—Tatabányai Bányász bajnoki férfi kézilabda-mérkőzés.

17.50: Ablak.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

20.00: Kegyenc. (tévéjáték) I—II.

22.10: Ismét.. . VIII/2.

23.10: Tv-hiradó 3.

II. MŰSOR

20.00: Falusi esték.

21.00: Tv.híradó 2.

21.20: A VII. nemzetközi budapesti sportfilmfesztivál filmjeiből.

22.20: öregek és fiatalok, (filmsorozat) V/3.

BUKAREST

15.30: Német nyelvű adás.

17.35: A volánnál. Autóvezetőknek.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.30: Kedvelt melódiák.

20.40: Világhíradó.

21.00: Beszéljünk a szerelemről. Játékfilm.

21.50: Nyugat-Európa 1983.

22.15: Operettek.

22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videóoldalak.

16.50: Angol nyelv.

17.00: Magyar nyelvű tv-naplő. 17.10: Az önök olvasmányából: Ezgen Kumicic.

17.40: Hírek.

17.45: Adás gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Andros céljai — filmsorozat.

20.55: Reklám.

21.00: Könnyűzenei adás.

21.35: Tv-napló.

21.50: Pénteken 22-kor — kulturális mozaik.

23.30: Hírek.

II. MŰSOR

18.15: Háromszor tíz — önművelődési műsor.

18.45: Tudta-e?

19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este.

19.30: Tv.napló.

20.00: Belgrádi zenei ünnepsé- gek.

20.45: Zágrábi körkép.

21.00: Találkozások — dokumentumadás.

21.45: Reklám.

21.50: Három — játékfilm.

SZÍNHÁZ

1983. október 21-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán:

MARIA FŐHADNAGY Jókai-bérlet

1983. október 23-án, vasárnap 19 órakor Békéscsabán:

MARIA FŐHADNAGY Csortos-bérlet

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Ha a Föld nem lenne gömbölyű, 6 és 8-kor: A birodalom visszavág. Békéscsabai Szabadság: Az álarcos lovas legendája. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Régi nyár, fél 8-kor: Seriff az égből. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Hét merész kaszkadőr, fél 8-kor: A háborúnak vége. Gyulai Petőfi,

3- kor: A vasálarcos férfi, 5 és

7-kor: Vigyázz, jön a vizit! Orosházi Béke: Délibábok országa. Orosházi Partizán, f£l

4- kor: Piedone Afrikában, fél 6

és fél 8-kor: Panelsztori. ...„.........