Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
1983. október 20., csütörtök o IMíWMíM. Dán vendég megyénkben Százévesek klubja alakult Könyvtárosünnepség Budapesten A Művelődési Minisztérium meghívására hazánkba érkezett Käthie Bödewadt- Johannsent október 19-e és 21-e között a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya látja vendégül. A Koppenhágában élő tanácsadó konzulens, aki nemzetiségi népcsoportok kisgyermekeinek oktatásával foglalkozik, a megyében folyó nemzetiségi nyelvoktatásról kíván tájékozódni. A dán vendéget tegnap, október 19-én délelőtt 11 órakor fogadták a megyei tanács művelődésügyi osztályán. Csordás Istvánná dr. osztályvezető-helyettes tájékoztatót tartott a megye művelődésügyéről, s a nemzetiségi oktatás helyzetéről, majd délután a szlovák tanítási nyelvű általános iskolát tekintették meg. Az első nap programjában óvodalátogatás is szerepelt. A dán vendég az' erzsébethelyi Szegfű úti óvodában nézett körül. Ma, október 20-án román napon vesz részt Käthie Bödewadt-Johannsen. Gyulán ellátogat a Galamb úti óvodába, a román tanítási nyelvű általános iskolába és gimnáziumba, majd délután a városi tanács művelődés- ügyi osztályán fogadják. A gyulai program városnézéssel ér véget. Holnap, október 21-én Méhkeréken ismerkedik az óvodai, illetve iskolai nyelv- oktatással a koppenhágai vendég, s ezt követően búcsúzik el megyénktől. Az idén megnyitásának, illetve közhasználatba adásának centenáriumát ünneplő szegedi Somogyi Könyvtár emlékülést rendezett szerdán Budapesten, a Széchényi Könyvtár dísztermében. Ezen Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója emlékezett meg a könyvtár évszázados útjáról, majd dr. Péter László tudományos tanácsadó arról a szerepről tartott előadást, amelyet a könyvtár betölt Csongrád megye és székhelye művelődéstörténetében. Az alapító Somogyi Károlyról Beke Margit, az esztergomi prímási levéltár igazgatója, a múlt század végi hazai könyvtárügyről Fülöp Géza, az ELTE könyvtártudományi tanszékének docense beszélt. Ezt követően alakult meg a százévesek klubja, vagyis a hazai százéves közművelődési könyvtárak közössége. Az ebbe tartozó közkönyvtáraknak Billédi Fe- rencné, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke nyújtotta át az ezt tanúsító okleveleket. Centená- ris oklevelet kapott az ünnepelt Somogyi Könyvtár mellett a hódmezővásárhelyi Németh László Könyvtár (amely ugyan közhasználatba adá'sának még csak 96. esztendejénél tart), valamint a szombathelyi Berzsenyi Dániel megyei Könyvtár (amely már 103 éve működik), és az idén évszázada megnyílt gyulai Mogyoróssy János városi Könyvtár. A KISZ Békés megyei bizottsága a szolidaritási rendezvények keretében „Kambodzsai gyermekváros” című kiállítást rendezett Békéscsabán, az Egészségügyi Szakközépiskolában. A vándorkiállítás október 19-től október 26-ig látható Fotó- Gál Edit Pénzügyi tárgyalások Dr. Hetényi István pénzügyminiszter október 17—19. között — dr. Herbert Salcher szövetségi pénzügyminiszter meghívására — hivatalos látogatást tett az Osztrák Köztársaságban. A kialakult rendszeres kapcsolattartás alapján létrejött találkozón a pénzügy- miniszterek eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról. Áttekintették a nemzetközi valutáris és pénzügyi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok alakulását, továbbfejlesztésének lehetséges módozatait. Dr. Hetényi Istvánt fogadta dr. Fred Sinowatz szövetségi kancellár. Pénzügyminiszterünk — aki útban hazafelé találkozott Theodor Keryvel, Burgenland tartományi főnökével — szerdán hazaérkezett Budapestre. Napirenden a Vöröskereszt szociális tevékenysége Körültekintően, sok tapintattal segítenek a hátrányos helyzetű gyermekeknek, felnőtteknek, családoknak a Vöröskereszt szervezetei, társadalmi munkájukkal hozzájárulnak az állam gazdaság- politikai feladatainak megoldásához — állapította meg a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége szerdán tartott ülésén a szervezet szociális munkáját elemezve. Hangsúlyozták: főleg az idősek gondozásából veszik ki részüket a vöröskeresztes aktivisták, a szocialista brigádokkal. úttörőcsapatokkal együtt. Az az álláspont alakult ki, hogy szükséges a hivatásos, a tiszteletdíjas és a társadalmi gondozók munkájának összehangolása, a társadalmi gondozók számának gyarapítása és fokozottabb erkölcsi megbecsülése. Javasolták: társadalmi munkaakciókkal támogassák az öregek napközi otthonainak korszerűsítését, az „aprófalvas” és a tanyás megyékben hetes napközi otthonok, kerületi gondozási központok létesítését. Igyátok meg kinn! Színhely: Gyula, III. osztályú vendéglátóipari egysége, nem messze egy ifjúsági szórakozóhelytől. Időpont: este hat óra körül. Még alig kezdődött el a szomszédban a diszkó, ott nyilván kevesen lézengenek ilyenkor — „nem illik” még táncolni, majd ha nagy lesz a tömeg. Annál jobban „szükséges” egy kis — feloldandó a gátlásokat — bátorságot gyűjteni. Ezt fiataljaink nagy többsége egy kis szesszel véli elérhetőnek. Így hát elég sokan vannak itt: a kocsmában. Csakhogy, most úgy tűnik, emberükre akadtak. A pult mögött álló hölgy rendre elküldi a sört rendelő — láthatóan — 18 éven aluliakat. Elégedett vagyok, lám, lám: nem minden szerződéses üzletben hajszolják a pénzt, van, ahol betartják a szabályokat. Sorra kullognak el a pulttól az elutasítottak. Egy szőke, hosszú, alig tizenhat éves fiú is odaáll — bátran — a sörcsap elé. Közel vagyok, hallom az alkudozást. — Egy korsó sört kérek — mondja. A kiszolgáló hölgy feltehetően ismeri, mert így válaszol: — Elég lesz egy pohárral is, jó? De itt iszod meg a pultnál! Még váltanak egy-két szót, végül is a fiú mégis egy korsó sört hajt fel, igaz, a pultnál. Üjabb társaság jön be, vannak heten-nyolcan. A vezér a legidősebb, „példamutatóan” részeg, alig áll a lábán. Guberálnak. Kétforintosok, forintosok kerülnek elő, s a megbízott odaáll rendelni. A hölgy megint elutasító. De valószínűleg belefáradt már a küzdelembe, mert így szól: — Ha inni akartok, vegyetek egy üveg bort, igyátok meg kinn! Ezt többen meghallják, s azok is, akik eddig kényszerűségből üdítőt ittak, most lázasan kotorásznak. Nagy nehezen összejönnek a forintok a borra. S a palackok 3 fiúk kezébe kerülnek, még gondjuk sincs velük, a hölgy felbontja azokat. Így hát: mégis lesz bátorságuk a fiúknak felkérni a lányokat a diszkóban . . . P. F. Pályázat katonai főiskolákra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a magyar néphadsereg vagy a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, általában 23, a munkaviszonyban álló szakmunkásoknál 25 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázó középiskolai tanulók a szükséges okmányokat iskolájuk igazgatójától, a korábban végzettek a lakóhely szerinti hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, sorkatonák parancsnokaiktól kérhetik. A fiatalok jelentkezhetnek a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rakéta- és tüzér, műszaki, magasépítő és BM határőr szakokon: a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol csapatlégvédelmi rakéta és tüzér, híradó, rádióelektronikai, lokátor- és vezetéstechnikai, vegyvédelmi, általános fegyverzeti, harc- és gépjármütechnikai, hadtáp- és katonai pénzügyi szakokon: a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülő- és helikopter-vezetői, repülőgép- és helikopter-sárkány- hajtómű, repülőgép-fedélzeti műszertechnikai, rádiótechnikai, fegy- . űrtechnikai és vadászirányító-megfigyelő szakokon folyik képzés. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő négy év, az oktatási év kezdete szeptember 1. A fiatalok 'egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek. A repülőgép- és helikopter-vezetői szakokra ez év november 15 ig, a többi szakokra január 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezők a magyar néphadsereg sorozóközpontjában februártól felvételi vizsgán vesznek részt, amelynek pontos időpontjáról tíz nappal korábban értesítést kapnak. A felvételről a vizsgán nyújtott teljesítmény és a személyi kérelmek alapján történik döntés. A pályázókat döntésükről a főiskolák parancsnokai május 31-ig írásban értesítik. Folyamatos a betakarítás Továbbra is folyamatosan dolgoznak a termelők a betakarításon, és ezzel egy időben mindenütt előrehaladtak a jövő évi termés megalapozásával, a vetéssel. Az elmúlt napok esőzései ugyan a kint levő termésre már nem voltak hatással, ám annál jobban segítették a talaj előkészítését és a vetést. A korábbi szárazság idején felszikkadt talaj némileg fellazult, és így köny- nyeben boldogulnak a szántó traktorok. A mezőgazda- sági nagyüzemek döntő többsége az idei őszön is szemre is szép munkát végez a határban: mindenfelé egyenletesen elmunkáják a talajokat, és az utólagos mérések tanúsága szerint messzemenően betartják az agrotechnikai előírásokat. Holott nem volt könnyű dolguk, hiszen a szárazság sokáig alaposan próbára tette a gépeket, és a gépészek türelmét is. A búzának mintegy 60 százalékát már elvetették. A rozs és az őszi árpa szaporítóanyaga már a földben van, a központi előirányzatnak megfelelően. Az előbbit 71 ezer, az utóbbit 177 ezer hektárra vetették. A rizs aratásával elkészültek. A burgonyaszedés sem sokfelé ad már munkát. A legnagyobb területen termesztett növénynek, a kukoricának 75 százalékát törték le. Van ami rajtunk múlik A MEZŐGÉP békési gyárában nem elég ütőképes a műszaki fejlesztőgárda — ezért nem tud az üzem a megerősödéshez szükséges, piacképes, sorozatban is előállítható önálló termékkel előrukkolni. Az ÉVIG Kismotorgyár mezőkovácsházi gyárába időnként kiegyenlítetlen minőségű alapanyag érkezik, ez sok vesződség forrása és egyben a feladatok teljesítésének is gátja. Más kérdés, hogy egy korábbi szakaszban meg a munkafegyelem lazaságait kellett a gátló tényezők között első helyre sorolni. Javult a helyzet a Budapesti Harisnyagyár szeghalmi gyárában, ám korábban ott is sokat panaszkodtak a késve érkező anyagokra, amelyek miatt sok esetben állni kényszerültek a gépek, máskor meg rádupláztak a munkaidőre. amikor az anyag bezúdult — néha sajnos nem olyan minőségben és színben, amilyenben várták. A Pamuttextilművek me- zőberényi gyárában munkaerőhiány miatt álltak le gépek. Az elmúlt esztendőben inkább, az idén kevésbé, be- szerezhetetlen alkatrészek ítéltek mozdulatlanságra fontos mezőgazdasági gépeket. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában pedig idestova három éve alszik Csipkerózsika álmot egy teherfelvonó, miután meghibásodásának orvoslására égen-földön nem akadt vállalkozó. Eddig legalábbis, mert nemrég a békési Viharsarok Tsz-ben liftszerelő ipari szolgáltató szakcsoportot hoztak létre, amelynek tagjai hamar megtalálták a mezőhegyesi teherfelvonót életre- keltő gyógymódot. S nekünk éppen ez az utolsó mozzanat az, amely meg kell, hogy ragadja a figyelmünket! A KSH-nak egy nemrégi kimutatása szerint nálunk a legkedvezőbb viszonyításban sincs 80 százalékos a termelésbe bevont eszközök és a munkaerő kihasználtsága. Alaposan leegyszerűsítve a dolgot, ez annyit jelent, hogy a gépek és emberek a munkahelyen minden hetedik órájukat a nyolcórás munkaidőből várakozva töltik. Ennek okaira is rámutat a felmérés: első helyen az anyag- és alkatrészhiány, a vállalatok közötti együttműködési zavarok és az előre nem látott meghibásodások akadályozzák a munka folyamatosságát, de a belső szervezettségre se lehet mindenütt ráfogni, hogy a korunkban elvárható színvonalon áll. Végül idesoroltatik még a lehetőség jobb kihasználására erős befolyást gyakorló azon tényezők csoportja, amelyet a termelés irányítóinak hozzáértése, rátermettsége határoz meg. Tagadhatatlan, hogy a példáinkban felsorolt és a KSH adataiban tiikrnztetett. jelenségek egy jelentős csoportja napjaink gazdasági helyzetéből fakad, hiszen az anyag- és alkatrészellátás, mint legalapvetőbb' dolog nem egyedül a mi akaratunkon múlik. A mindenkori piaci és pénzügyi helyzet tehát eleve befolyásolja a szállítási szerződések pontos teljesítését, bizonytalanná teheti és teszi is a kooperációkat és így tovább sorolhatnánk azon következmények egész láncolatát, amelynek forrása egyáltalán nem a magyar munka minőségé. Ez azonban csupán a valóság egyik — kétségkívül a latban nagyon sokat nyomó — fele. Rontanánk azonban esélyeinket nehézségeink fokozatos és folyamatos fölszámolásában, megszüntetésében, ha hallgatnánk mindarról, amiről viszont magunk is tehetünk, amin saját erőnkből is változtathatnánk. Mert, ha gyenge egy gyár műszaki gárdája, nehezen hihető el, hogy nincs mód a megerősítésére. Például az anyagi érdekeltség fokozásával, például az adott üzem és az ottani település fiatal műszakiakat segítő összefogásával, vagyis egy olyan úttörő szerep vállalásával, amely ellene hat a műszaki pálya mostanában érzékelhető leértékelődésének. Megszervezhető azután a legfontosabb gépek, termelőberendezések alkatrészellátásának olyan biztonságos módszere, rendszere, aminőt a Dél--Békés megyei Termelőszövetkezetek Gazdasági Társulása alakított ki Nagyszénás központtal a társult üzemek IFA-tehergépkocsi- jainak ellátására az AUTÓ- KER Vállalattal kötött szerződésében. Valószínűleg a belső érdekeltség megfelelő alakításával fokozható a tmk hatékonysága is,vs ezzel erőteljesen csökkenthető az úgynevezett „váratlan” meghibásodások gyakorisága. Tudunk róla, hogy némely textilipari üzemben a szerelők bére is a gépeken dolgozók teljesítményétől függ. Ha meghibásodás miatt áll a gép, a tmk-s is kevesebbet keres, ahogy ez töbek között a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban is van. Azután az ÉVIG mezőkovácsházi gyárában egyedül a munkafegyelem következetes és szigorú betartása több, mint 10 százalékkal növelte a termelékenységet. E gyszóval nemcsak a rossz, hanem a jó példákat is sorolhatnánk (szerencsére). Ami azt is bizonyítja, hogy a változó körülményekhez lassan, alig, vagy egyáltalán nem alkalmazkodó termelők legtöbbször csak féligazságokat mondanak, amikor a gazdálkodás kudarcait egyedül a külső feltételek rosszabbodásából igyekeznek levezetni. Köváry F. Péter Szarvasi kacsák Nepálban Ma, október 20-án, a Szegedi Akadémiai Bizottság állattenyésztési és állategészségügyi albizottsága, valamint a Haltenyésztési Kutató Intézet országos kacsatenyésztési szakmai tanácskozást rendez Szarvason. A kacsatenyésztési kutatásokkal foglalkozó szakembereken kívül az ülésen részt vesznek a termelő üzemek és a feldolgozó vállalatok képviselői is. A tanácskozáson előadások hangzanak el a kacsatenyésztés magyarországi helyzetéről, távlatáról, a kutatások eredményeiről, valamint a kacsatartás állategészségügyéről, és javításának lehetőségeiről. A tanácskozáson bemutatja a HAKI a Szarvason nemesített szarvasi, pekingi és körösmenti hibrid fajtákat, láthatóak lesznek újfajta jelöltek és vonalak, melyek közül több vérvonal 45 napos korra a 3 kilogrammos egyedi élőtömeget is eléri, 2,5—2,6 kilogramm takarmányértékesítési együttható mellett. A HAKI több mint húsz éve foglalkozik kacsatenyésztési kutatásokkal, összhangban a halastavak, holtágak komplex hasznosítására irányuló kísérletekkel. Az idén csaknem 42 ezer te- nyészkacsát állítottak elő és forgalmaztak a Szarvason nemesített fajtákból. Jelentős a pecsenyekacsa-termelés is, több mint kétszázezer darabot értékesítettek, átla-. gosan 2,86 kilogrammos élőtömegben. Az intézet kacsafajtái az elmúlt években eljutottak Nepálba, Nigériába, Vietnamba és Zambiába is, ahol trópusi körülmények között bizonyították kedvező tulajdonságaikat.
