Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-20 / 248. szám

1983. október 20., csütörtök o IMíWMíM. Dán vendég megyénkben Százévesek klubja alakult Könyvtárosünnepség Budapesten A Művelődési Minisztéri­um meghívására hazánkba érkezett Käthie Bödewadt- Johannsent október 19-e és 21-e között a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya látja vendégül. A Kop­penhágában élő tanácsadó konzulens, aki nemzetiségi népcsoportok kisgyermekei­nek oktatásával foglalkozik, a megyében folyó nemzetisé­gi nyelvoktatásról kíván tá­jékozódni. A dán vendéget tegnap, október 19-én délelőtt 11 órakor fogadták a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyán. Csordás Istvánná dr. osztályvezető-helyettes tájé­koztatót tartott a megye mű­velődésügyéről, s a nemze­tiségi oktatás helyzetéről, majd délután a szlovák taní­tási nyelvű általános iskolát tekintették meg. Az első nap programjában óvodalátogatás is szerepelt. A dán vendég az' erzsébethelyi Szegfű úti óvodában nézett körül. Ma, október 20-án román napon vesz részt Käthie Bödewadt-Johannsen. Gyu­lán ellátogat a Galamb úti óvodába, a román tanítási nyelvű általános iskolába és gimnáziumba, majd délután a városi tanács művelődés- ügyi osztályán fogadják. A gyulai program városnézés­sel ér véget. Holnap, október 21-én Méhkeréken ismerkedik az óvodai, illetve iskolai nyelv- oktatással a koppenhágai vendég, s ezt követően bú­csúzik el megyénktől. Az idén megnyitásának, illetve közhasználatba adá­sának centenáriumát ün­neplő szegedi Somogyi Könyvtár emlékülést ren­dezett szerdán Budapesten, a Széchényi Könyvtár dísz­termében. Ezen Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója emlékezett meg a könyvtár évszázados útjá­ról, majd dr. Péter László tudományos tanácsadó arról a szerepről tartott előadást, amelyet a könyvtár betölt Csongrád megye és székhe­lye művelődéstörténetében. Az alapító Somogyi Károly­ról Beke Margit, az eszter­gomi prímási levéltár igaz­gatója, a múlt század végi hazai könyvtárügyről Fülöp Géza, az ELTE könyvtártu­dományi tanszékének do­cense beszélt. Ezt követően alakult meg a százévesek klubja, vagyis a hazai százéves közműve­lődési könyvtárak közössé­ge. Az ebbe tartozó köz­könyvtáraknak Billédi Fe- rencné, a Magyar Könyv­tárosok Egyesületének el­nöke nyújtotta át az ezt ta­núsító okleveleket. Centená- ris oklevelet kapott az ün­nepelt Somogyi Könyvtár mellett a hódmezővásárhe­lyi Németh László Könyv­tár (amely ugyan közhasz­nálatba adá'sának még csak 96. esztendejénél tart), va­lamint a szombathelyi Ber­zsenyi Dániel megyei Könyvtár (amely már 103 éve működik), és az idén évszázada megnyílt gyulai Mogyoróssy János városi Könyvtár. A KISZ Békés megyei bizottsága a szolidaritási rendezvények keretében „Kambodzsai gyer­mekváros” című kiállítást rendezett Békéscsabán, az Egészségügyi Szakközépiskolában. A vándorkiállítás október 19-től október 26-ig látható Fotó- Gál Edit Pénzügyi tárgyalások Dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter október 17—19. között — dr. Herbert Salcher szövetségi pénzügyminiszter meghívására — hivatalos lá­togatást tett az Osztrák Köz­társaságban. A kialakult rendszeres kapcsolattartás alapján lét­rejött találkozón a pénzügy- miniszterek eszmecserét folytattak a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó té­mákról. Áttekintették a nem­zetközi valutáris és pénzügyi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a két ország kö­zötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok alakulását, to­vábbfejlesztésének lehetséges módozatait. Dr. Hetényi Istvánt fo­gadta dr. Fred Sinowatz szö­vetségi kancellár. Pénzügyminiszterünk — aki útban hazafelé találko­zott Theodor Keryvel, Bur­genland tartományi főnöké­vel — szerdán hazaérkezett Budapestre. Napirenden a Vöröskereszt szociális tevékenysége Körültekintően, sok tapin­tattal segítenek a hátrányos helyzetű gyermekeknek, fel­nőtteknek, családoknak a Vöröskereszt szervezetei, tár­sadalmi munkájukkal hozzá­járulnak az állam gazdaság- politikai feladatainak meg­oldásához — állapította meg a Magyar Vöröskereszt Or­szágos Vezetősége szerdán tartott ülésén a szervezet szociális munkáját elemezve. Hangsúlyozták: főleg az idő­sek gondozásából veszik ki részüket a vöröskeresztes ak­tivisták, a szocialista brigá­dokkal. úttörőcsapatokkal együtt. Az az álláspont alakult ki, hogy szükséges a hivatásos, a tiszteletdíjas és a társadal­mi gondozók munkájának összehangolása, a társadalmi gondozók számának gyarapí­tása és fokozottabb erkölcsi megbecsülése. Javasolták: társadalmi munkaakciókkal támogassák az öregek nap­közi otthonainak korszerűsí­tését, az „aprófalvas” és a tanyás megyékben hetes napközi otthonok, kerületi gondozási központok létesíté­sét. Igyátok meg kinn! Színhely: Gyula, III. osztályú vendéglátóipari egysége, nem messze egy ifjúsági szórakozóhelytől. Időpont: este hat óra körül. Még alig kezdődött el a szomszédban a diszkó, ott nyilván kevesen lézengenek ilyenkor — „nem illik” még táncolni, majd ha nagy lesz a tömeg. Annál jobban „szükséges” egy kis — feloldandó a gátlásokat — bátorságot gyűjteni. Ezt fia­taljaink nagy többsége egy kis szesszel véli elérhetőnek. Így hát elég sokan vannak itt: a kocsmában. Csakhogy, most úgy tűnik, emberükre akadtak. A pult mö­gött álló hölgy rendre elküldi a sört rendelő — láthatóan — 18 éven aluliakat. Elégedett vagyok, lám, lám: nem minden szerződéses üzletben hajszolják a pénzt, van, ahol betartják a szabályokat. Sorra kullognak el a pulttól az elutasítottak. Egy szőke, hosszú, alig tizenhat éves fiú is odaáll — bát­ran — a sörcsap elé. Közel vagyok, hallom az alkudozást. — Egy korsó sört kérek — mondja. A kiszolgáló hölgy feltehetően ismeri, mert így válaszol: — Elég lesz egy pohárral is, jó? De itt iszod meg a pultnál! Még váltanak egy-két szót, végül is a fiú mégis egy korsó sört hajt fel, igaz, a pultnál. Üjabb társaság jön be, vannak heten-nyolcan. A vezér a legidősebb, „példamutatóan” részeg, alig áll a lábán. Gube­rálnak. Kétforintosok, forintosok kerülnek elő, s a megbízott odaáll rendelni. A hölgy megint elutasító. De valószínűleg belefáradt már a küzdelembe, mert így szól: — Ha inni akartok, vegyetek egy üveg bort, igyátok meg kinn! Ezt többen meghallják, s azok is, akik eddig kényszerű­ségből üdítőt ittak, most lázasan kotorásznak. Nagy nehezen összejönnek a forintok a borra. S a palackok 3 fiúk kezébe kerülnek, még gondjuk sincs velük, a hölgy felbontja azokat. Így hát: mégis lesz bátorságuk a fiúknak felkérni a lá­nyokat a diszkóban . . . P. F. Pályázat katonai főiskolákra A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a magyar néphad­sereg vagy a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos ka­tonai szolgálatra, érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tan­évben történő megszerzése, általában 23, a munkaviszonyban álló szakmunkásoknál 25 évnél nem magasabb életkor. A katonai főis­kolára pályázó középiskolai tanulók a szükséges okmányokat isko­lájuk igazgatójától, a korábban végzettek a lakóhely szerinti had­kiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, sorkatonák parancs­nokaiktól kérhetik. A fiatalok jelentkezhetnek a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rakéta- és tüzér, mű­szaki, magasépítő és BM határőr szakokon: a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol csapatlégvédelmi rakéta és tüzér, híradó, rádióelektronikai, lokátor- és vezetéstechnikai, vegyvédelmi, általá­nos fegyverzeti, harc- és gépjármütechnikai, hadtáp- és katonai pénzügyi szakokon: a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülő- és helikopter-vezetői, repülőgép- és helikopter-sárkány- hajtómű, repülőgép-fedélzeti műszertechnikai, rádiótechnikai, fegy- . űrtechnikai és vadászirányító-megfigyelő szakokon folyik képzés. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő négy év, az oktatási év kezdete szeptember 1. A fiatalok 'egyidejűleg más felsőoktatási in­tézménybe is jelentkezhetnek. A repülőgép- és helikopter-vezetői szakokra ez év november 15 ig, a többi szakokra január 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezők a magyar néphadsereg sorozóközpontjában februártól felvételi vizs­gán vesznek részt, amelynek pontos időpontjáról tíz nappal koráb­ban értesítést kapnak. A felvételről a vizsgán nyújtott teljesítmény és a személyi kérelmek alapján történik döntés. A pályázókat dön­tésükről a főiskolák parancsnokai május 31-ig írásban értesítik. Folyamatos a betakarítás Továbbra is folyamatosan dolgoznak a termelők a be­takarításon, és ezzel egy időben mindenütt előreha­ladtak a jövő évi termés megalapozásával, a vetéssel. Az elmúlt napok esőzései ugyan a kint levő termésre már nem voltak hatással, ám annál jobban segítették a talaj előkészítését és a ve­tést. A korábbi szárazság idején felszikkadt talaj né­mileg fellazult, és így köny- nyeben boldogulnak a szán­tó traktorok. A mezőgazda- sági nagyüzemek döntő többsége az idei őszön is szemre is szép munkát vé­gez a határban: mindenfelé egyenletesen elmunkáják a talajokat, és az utólagos mérések tanúsága szerint messzemenően betartják az agrotechnikai előírásokat. Holott nem volt könnyű dolguk, hiszen a szárazság sokáig alaposan próbára tet­te a gépeket, és a gépé­szek türelmét is. A búzának mintegy 60 százalékát már elvetették. A rozs és az őszi árpa szapo­rítóanyaga már a földben van, a központi előirányzat­nak megfelelően. Az előbbit 71 ezer, az utóbbit 177 ezer hektárra vetették. A rizs aratásával elké­szültek. A burgonyaszedés sem sokfelé ad már mun­kát. A legnagyobb területen termesztett növénynek, a kukoricának 75 százalékát törték le. Van ami rajtunk múlik A MEZŐGÉP békési gyárában nem elég ütőképes a műszaki fejlesztőgárda — ezért nem tud az üzem a megerősödés­hez szükséges, piacképes, so­rozatban is előállítható ön­álló termékkel előrukkolni. Az ÉVIG Kismotorgyár mezőkovácsházi gyárába időnként kiegyenlítetlen mi­nőségű alapanyag érkezik, ez sok vesződség forrása és egyben a feladatok teljesíté­sének is gátja. Más kérdés, hogy egy korábbi szakasz­ban meg a munkafegyelem lazaságait kellett a gátló té­nyezők között első helyre sorolni. Javult a helyzet a Buda­pesti Harisnyagyár szeghal­mi gyárában, ám korábban ott is sokat panaszkodtak a késve érkező anyagokra, amelyek miatt sok esetben állni kényszerültek a gépek, máskor meg rádupláztak a munkaidőre. amikor az anyag bezúdult — néha saj­nos nem olyan minőségben és színben, amilyenben vár­ták. A Pamuttextilművek me- zőberényi gyárában munka­erőhiány miatt álltak le gé­pek. Az elmúlt esztendőben inkább, az idén kevésbé, be- szerezhetetlen alkatrészek ítéltek mozdulatlanságra fontos mezőgazdasági gépe­ket. A Mezőhegyesi Mező­gazdasági Kombinát cukor­gyárában pedig idestova há­rom éve alszik Csipkerózsika álmot egy teherfelvonó, mi­után meghibásodásának or­voslására égen-földön nem akadt vállalkozó. Eddig legalábbis, mert nemrég a békési Viharsarok Tsz-ben liftszerelő ipari szol­gáltató szakcsoportot hoztak létre, amelynek tagjai ha­mar megtalálták a mezőhe­gyesi teherfelvonót életre- keltő gyógymódot. S nekünk éppen ez az utolsó mozza­nat az, amely meg kell, hogy ragadja a figyelmünket! A KSH-nak egy nemrégi kimutatása szerint nálunk a legkedvezőbb viszonyításban sincs 80 százalékos a ter­melésbe bevont eszközök és a munkaerő kihasználtsága. Alaposan leegyszerűsítve a dolgot, ez annyit jelent, hogy a gépek és emberek a mun­kahelyen minden hetedik órájukat a nyolcórás mun­kaidőből várakozva töltik. Ennek okaira is rámutat a felmérés: első helyen az anyag- és alkatrészhiány, a vállalatok közötti együttmű­ködési zavarok és az előre nem látott meghibásodások akadályozzák a munka fo­lyamatosságát, de a belső szervezettségre se lehet min­denütt ráfogni, hogy a ko­runkban elvárható színvona­lon áll. Végül idesoroltatik még a lehetőség jobb kihasználásá­ra erős befolyást gyakorló azon tényezők csoportja, amelyet a termelés irányí­tóinak hozzáértése, ráter­mettsége határoz meg. Tagadhatatlan, hogy a pél­dáinkban felsorolt és a KSH adataiban tiikrnztetett. je­lenségek egy jelentős csoport­ja napjaink gazdasági hely­zetéből fakad, hiszen az anyag- és alkatrészellátás, mint legalapvetőbb' dolog nem egyedül a mi akara­tunkon múlik. A minden­kori piaci és pénzügyi hely­zet tehát eleve befolyásolja a szállítási szerződések pon­tos teljesítését, bizonytalan­ná teheti és teszi is a koo­perációkat és így tovább so­rolhatnánk azon következ­mények egész láncolatát, amelynek forrása egyáltalán nem a magyar munka minő­ségé. Ez azonban csupán a va­lóság egyik — kétségkívül a latban nagyon sokat nyo­mó — fele. Rontanánk azon­ban esélyeinket nehézségeink fokozatos és folyamatos föl­számolásában, megszünteté­sében, ha hallgatnánk mind­arról, amiről viszont ma­gunk is tehetünk, amin sa­ját erőnkből is változtathat­nánk. Mert, ha gyenge egy gyár műszaki gárdája, nehezen hihető el, hogy nincs mód a megerősítésére. Például az anyagi érdekeltség fokozásá­val, például az adott üzem és az ottani település fiatal műszakiakat segítő összefo­gásával, vagyis egy olyan út­törő szerep vállalásával, amely ellene hat a műszaki pálya mostanában érzékel­hető leértékelődésének. Megszervezhető azután a legfontosabb gépek, termelő­berendezések alkatrészellá­tásának olyan biztonságos módszere, rendszere, aminőt a Dél--Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Gazdasági Társulása alakított ki Nagy­szénás központtal a társult üzemek IFA-tehergépkocsi- jainak ellátására az AUTÓ- KER Vállalattal kötött szer­ződésében. Valószínűleg a belső érde­keltség megfelelő alakításá­val fokozható a tmk haté­konysága is,vs ezzel erőtel­jesen csökkenthető az úgy­nevezett „váratlan” meghi­básodások gyakorisága. Tu­dunk róla, hogy némely tex­tilipari üzemben a szerelők bére is a gépeken dolgozók teljesítményétől függ. Ha meghibásodás miatt áll a gép, a tmk-s is kevesebbet keres, ahogy ez töbek között a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban is van. Azután az ÉVIG mezőkovácsházi gyá­rában egyedül a munkafe­gyelem következetes és szi­gorú betartása több, mint 10 százalékkal növelte a ter­melékenységet. E gyszóval nemcsak a rossz, hanem a jó példákat is sorolhat­nánk (szerencsére). Ami azt is bizonyítja, hogy a változó körülményekhez lassan, alig, vagy egyáltalán nem alkal­mazkodó termelők legtöbb­ször csak féligazságokat mondanak, amikor a gazdál­kodás kudarcait egyedül a külső feltételek rosszabbo­dásából igyekeznek levezet­ni. Köváry F. Péter Szarvasi kacsák Nepálban Ma, október 20-án, a Sze­gedi Akadémiai Bizottság állattenyésztési és állat­egészségügyi albizottsága, valamint a Haltenyésztési Kutató Intézet országos ka­csatenyésztési szakmai ta­nácskozást rendez Szarvason. A kacsatenyésztési kutatá­sokkal foglalkozó szakem­bereken kívül az ülésen részt vesznek a termelő üzemek és a feldolgozó vállalatok képviselői is. A tanácskozá­son előadások hangzanak el a kacsatenyésztés magyaror­szági helyzetéről, távlatáról, a kutatások eredményeiről, valamint a kacsatartás ál­lategészségügyéről, és javítá­sának lehetőségeiről. A tanácskozáson bemutat­ja a HAKI a Szarvason ne­mesített szarvasi, pekingi és körösmenti hibrid fajtákat, láthatóak lesznek újfajta je­löltek és vonalak, melyek közül több vérvonal 45 na­pos korra a 3 kilogrammos egyedi élőtömeget is eléri, 2,5—2,6 kilogramm takar­mányértékesítési együttható mellett. A HAKI több mint húsz éve foglalkozik kacsate­nyésztési kutatásokkal, össz­hangban a halastavak, holt­ágak komplex hasznosításá­ra irányuló kísérletekkel. Az idén csaknem 42 ezer te- nyészkacsát állítottak elő és forgalmaztak a Szarvason nemesített fajtákból. Jelen­tős a pecsenyekacsa-terme­lés is, több mint kétszázezer darabot értékesítettek, átla-. gosan 2,86 kilogrammos élő­tömegben. Az intézet kacsafajtái az elmúlt években eljutottak Nepálba, Nigériába, Viet­namba és Zambiába is, ahol trópusi körülmények kö­zött bizonyították kedvező tulajdonságaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents