Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

Szakmunkásképzés Nem lehetünk elbizakodottak A szakmunkásképzés megújulásának 1969-től tartó fo­lyamata 1977-ben a közismereti tárgyak nagyobb köve­telményeket támasztó új tanterveinek bevezetésével foly­tatódott, amely abból a felismerésből fakadt, hogy a ma­gasabb szakmai műveltség megteremtése csak az általá­nos műveltség szélesebb alapjain nyugodhat. A követ­kező lépésben, 1980-ban, új szakmai tanterveket vezettek be, igazodva az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem megváltozott igényeihez. Ugyanebben az évben jelent meg a szakmunkásképző intézetek s-zámára készített egy­séges rendtartás is. Mindezek a változások tették indokolttá és szükségessé a szakmunkás-vizsgaszabályzat módosítását. Ez évben vizsgáztak először a szakmunkásjelöltek az új szabály­zat és követelményrendszer alapján. Az új szabályzat szerinti vizsgáztatás s a lebonyolí­tás nem kis feladat elé ál­lította a szakmunkásképző intézeteket, hiszen egy be­vett, megszokott rendszeren kellett lényegesen változtat­ni. Mindezek ellenére rend­kívül fegyelmezetten, tudato­san készültek mindenütt, így az új elvárásoknak, követel­ményeknek megfelelően zaj­lottak le a vizsgák. Kétségtelen, nehézségek is adódtak. Az új szabályzat alapján meg kellett változ­tatni a vizsgabizottságok összetételét, ez a szervezés­ben jelentett többletmunkát. Az adminisztrációs teendők is lényegesen megnöveked­tek, bár ennek részben az volt az oka, hogy nem érkez­tek meg időben, illetve kellő mennyiségben a szükséges nyomtatványok — sok he­lyen házilag kellett azokat előállítani. Várhatóan a mostani tanév végén már nem lesznek ilyen gondok. A tartalmi részt tekintve: most is három részből áll a vizsga; írá'sbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok végre­hajtása során kell a jelöltek­nek bizonyítani rátermettsé­güket. az adott szakmában való jártasságukat. Lényeges változás a korábbiakhoz ké­pest az, hogy az elméleti tárgyak, s a történelmi és társadalmi ismeretek na­gyobb súllyal szerepelnek az Összegző értékelésben, a mi­nősítés eldöntésében. A mezőgazdasági, élelmi­szeripari szakmákban, vala­mint néhány, az ipari ága­zathoz tartozó szakmában központi írásbeli kérdésekre kellett válaszolniuk a vizs­gázóknak. A szóbeli kérdé­sek mindenütt központi ösz- szeállításúak voltak. Ez a rendszer — melyre várható­an minden szakmában rátér­nek — lehetővé teszi a reá­lisabb értékelést és az össze­hasonlítást is az iskolák kö­zött. Általános észrevétel a központilag kidolgozott té­telekkel kapcsolatban: a kér­dések megfogalmazása túl­zottan elmóleties, idegen a vizsgázóktól. Hasznos volna a kérdések, tesztlapok össze­állításába több gyakorló pe­dagógust bevonni. Nemcsak a tanároknak, a diákoknak is szembe kellett nézni a magasabb követel­ményekkel. Hogy felkészíté­sük, felkészültségük megfe­lelő volt, mutatja: megyénk­ben a valamivel több mint kétezer szakmunkásjelölt si­keresen tette le a vizsgát, sőt, ha a harmadik év végi átlagokhoz viszonyítjuk a vizsgák osztályzatait — egy­két iskolát leszámítva — az eredmények közel azonosak. A sikertelenül szereplők szá­ma csekély, mintegy három százalék volt. Mindez azonban nem je­lentheti azt, hogy' nincs ten­nivaló. A korábbi és az idei tapasztalatok is azt mutat­ják; szakmunkásképző inté­zeteink többségében még a vizsgaközpontú gondolkodás uralkodik, mind a tanárok, mind a diákok körében. Vagyis azokat a tárgyakat súlyozzák-tanulják, melyek a szakmunkásvizsgán szerepel­nek, a többire kevésbé fi­gyelnek oda. Pedig a szakmunkáskép­zésben a közismereti tár­gyaknak is jelentős a szere­pe, kettős funkciója, célja- van: egyrészt az általános műveltség magasabb szintre emelése, másrészt a szakmai képzés segítése. Élőbbé kell és lehet tenni a matematika- és fizikaórákét is a különbö­ző szakmákhoz igazodó kér­désekkel, feladatokkal, azok beépítésével a tanmenetbe. Az ilyen jellegű programok kidolgozását a munkaközös­ségek vállalhatják magukra. Nem kevésbé fontos a ma­gyar nyelv és irodalom, s a történelem és társadalmi is­meretek tanítása. E két tan­tárgy hivatott arra, hogy az órákon megtanulják a diá­kok önmagukat kifejezni, mondandójukat szabatosan megfogalmazni, s ezeken az órákon kell azokat az isme­reteket is elsajátítaniuk, me­lyek segítségével eligazod­hatnak múltunkban, jele­nünkben. világunkban. Táncos hétvége Az évad első társastánc­versenyét rendezte október 15-én, szombaton délután a Petőfi Sándor Művelődési Központ Orosházán, melyre ezúttal az előkelő B osztály versenyzői adtak egymásnak randevút. Budapest, Jász­berény, Orosháza, Szeged és Szeghalom táncklubjának színeiben mindössze öt pá­ros versenyköreit láthattuk. A suhanó standardtáncok mezőnyében a szegedi Volán táncklub párosa, Börcsök László—Hagymási Edit el­söprő győzelme után, Szabó József—Hunya Katalin szeg­halmi versenyzők a második. Cserven István—Hajdú Haj­nalka orosházi táncosok pe­dig a harmadik helyen vé­geztek. A rendezvény alkalmából a Gyopár táncklub meghí­vására NDK-beli táncosok érkeztek Orosházára, Will Habernkorn leunai táncok­tató vezetésével, hogy ízelí­tőt adjanak bemutató prog­ramjukból. Műsoruk, és Horváth Ferenc—Horváthné Kriczki Zita csúcsosztályos páros versenytánc-bemuta­tója hangulatos megszakító­sai voltak az Antali ■ Zoltán táncpedagógus vezette klub­közi találkozónak. Másnap, október 16-án a szarvasi Árpád Szálló dísz­terme adott otthont az or­szágos formációs táncbemu­tatónak. A megyénkben megrendezett tiszántúli te­rületi válogatóra Gyoma- endrőd, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Szarvas. Szeged és Szeghalom tánc­klubjai összesen tizenkét műsorszámmal neveztek be. A pontozó szakemberek há­rom csoportot javasoltak a december 2—4. között Mis­kolcon megrendezendő or­szágos fordulóra: Szarvast a bálnyitó keringő előadásá­ért, Gyomaendrődöt egy an- golkeringő-koreográfiáért, Kecskemét csapatát pedig egy . hangulatos country- tánc tolmácsolásáért. Szűcs József Horváth Ferenc—Horváthné Kriczki Zita bemutatója Fotó: Chalmovszki Mátyasné Ezen a területen van a leg­több gond — ez most is be­bizonyosodott —, hiszen né­hány mondat után sokan csak irányító segítséggel tud­ták elmondani tételüket a vizsgán, pedig — mint leg­többször kiderült — azt meg­felelően tudták, csak éppen nem sikerült formába önte­niük gondolataikat. Az is fontos ma, amikor szinte, nap mint nap új ered­mények születnek, hogy a szaktanárok lépést tartsanak, a technika vívmányaival, meg kell ismerkedniük az új technológiai eljárásokkal, forgatniuk kell rendszeresen a szaklapokat. A folyamatos önképzés is követelmény, s szorosabb, életszerűbb kap­csolat kialakítása szükséges a termelésben részt vevő szakemberekkel ahhoz, hogy azután a gyerekekben is fel­kelthessék az igényt a szak­mai fejlődés iránt. Fontos szerepet játszhatnak ebben az iskolai könyvtárak is, ahol a tanulók a szaklapok segít­ségével megismerkedhetnek választott szakmájuk újdon­ságaival. Szakmunkásképzésünk meg­újulása nem zárult, zárulhat le az új vizsgaszabályzat be­vezetésével, az abban előír­tak sikeres végrehajtásával — és a későbbiekben —, ru­tinszerű alkalmazásával. Nem szabad, hogy elegendő légyen számunkra: a maga­sabb követelmények ellené­re közel azonos eredményt produkáltak a vizsgázók, mint a korábbi években, könnyebb feltételek mellett. Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a jövőnek neve­lünk, a jövőnket alapozzuk meg azzal, ha jó felkészült­ségű, a szakmájukban jártas, az új iránt mindig érzékeny, tevékeny fiatal dolgozók lép­tnek be a termelés folyama­tába, akik érdeklődőek, fo­gékonyak a társadalmi kér­dések iránt is. Ebben a szellemben kell cselekedni. Pénzes Ferenc Babits-est Bukarestben Neves magyar és román elő­adóművészek felléptével hétfőn a két ország rádióinak közös ren­dezésében irodalmi estet tartot­tak Bukarestben Babits Mihály és Juhász Gyula születésének századik évfordulója alkalmából. A Román Rádió mintegy ezer­személyes koncerttermében meg­tartott centenáriumi esten meg­jelent dr. Kiss Kálmán, a Ma­gyar Rádió elnökhelyettese és Georghe Atanasiu, a Román Rá­dió és Televízió vezérigazgató­helyettese, valamint Barity Mik­lós bukaresti magyar nagykö­vet is. A több száz főnyi hallgatóság előtt Babits Mihály és Juhász Gyula munkásságáról szóló be­vezetőt olvastak fel magyar és román nyelven, majd a két köl­tő húsz verse hangzott el ro­mánul és magyarul Ovidiu Juliu Moldovan, Adala Marcu- lescu, Ion Marinescu és Ion Caramitriu, illetve Kohut Mag­da, Kertész Péter, Horváth Sán­dor és Cs. Németh Lajos ihle­tett tolmácsolásában. Szecsuáni együttes Békéscsabán A tarka lámpások ünnepén Nem egy néphagyomány fűződik egy-egy évszakhoz nálunk is. Nem véletlen hát, ha a mi kisze-járásunk ju­tott eszembe, mikor a Sze­csuáni Ének- és Táncegyüt­tes hétfő esti békéscsabai műsorán a Han-nemzetség Tavasz fogadását láthattam. A kínai nép hagyományos ünnepe volt ez. A sötét be­álltával a nép tarka lampio­nokkal kívápt • szerencsét egymásnak és önfeledt szó­rakozásba kezdett. Ezt a vidámságot adta vissza a lá­tott koreográfia. A tavaszt ünnepelték a ti­beti nemzetség táncában, a ,,Tavasz Kangbában” című koreográfiában is. Az együt­tes táncoslányai elbűvölő könnyedségükkel, bájukkal hamar megnyerték a közön­ség tetszését. Az előadás egyik legki­emelkedőbb számához érkez­tünk itt el az „Oly szép a tavasz” című mitológiai tánc­hoz, melyet Wang Yulán szó­lótáncosnő adott elő. Moz­gásával, hiteles előadásával méltán aratott nagy sikert. húros lant peng és dalt éne­kel, az Emeljétek lábatokat, vagy a Vidám menet Sze- csuánban című táncot. A Lámpionok című koreográ­fiát azért érdemes kiemelni, mert az együttes férfi tán­cosai ebben bizonyították leginkább, méltó partnereik légies táncosnőiknek, moz­gásban és átélésben egy­aránt. Más világot ismerhettünk meg a hétfői előadáson. A keleti népek ízlésvilágából — mely tőlünk igen távoli —, mozgás- és zenekultúrá­jából kaphattunk egy csipet­nyit. Számunkra új, érdekes hangszerek szólaltak meg, mesteri tolmácsolásban. Egy­szóval igazi csemege volt ez az ifjúsági ház által rende­zett est a néptánckedvelő közönségnek. Egyszer már szóltunk a lányok könnyed bájáról. Nos, a Liliomok című koreográ­fiában is ezt a jelzőt hasz­nálhatjuk leginkább. A ke­zükben tartott, s a vállukra erősített csengőcskék össz­hangja hangulatos aláfestése, volt mozgásuknak. Az életöröm, a vidámság hatotta át a második rész koreográfiáját is, így a Négy­N. Á. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: De Falla: Pedro mester bábszínháza, (opera) 9.37: Fred Astaire énekel. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.50: Zenekari muzsika. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene. 15.05: Németh Marika énekel. 15.28: MR 10—14. 16.03: Kritikusok fóruma. ,16.13: Nótacsokor. 17.05: Közlekedés és közigazga­tás. 17.30: Dvorzsák: IX. szimfónia. 19.15: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 20.00: Mozart-operákból. 20.59: Töltsön egy órát kedven, ceivel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara énekel. 22.45: Látogatás az UNESCO- ban. 23.00: Szimfonikus zene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Henze: Ragtime és haba­nera. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Cigánydalok, csárdások. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család. 12.05: Népzene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.32: Nefelejcs. 15.24: Bp. Honvéd—Hajdúk Szplit UEFA Kupa. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 17.05: Ü. Dózsa—1. FC Köln Ku­pagyőztesek Európa Ku­pája labdarúgó-mérkőzés. 17.45: ötödik sebesség. 18.35: Operettegyüttesek. 19.00: Behár György dalai. 19.30: Rába ETO—Dinamo Minszk EK labdarúgó-mérkőzés. 20.35: Róbert László baráti köre. 22.00: Népdalkörök pódiuma. 22.25: Balassa P. Tamás szerze­ményeiből. 23.20: Coco (zenés játék). III. MŰSOR 9.00: Bécsi klasszikus muzsika. 10.27: Népdaloké néptáncok. 11.30: Dzsesszkedvelőknek. 12.20: A King’s Singers együttes felvételeiből. 13.07: Kamaramuzsika. 13.47: Századunk zenéjéből. 15.20: Olasz zeneszerzők művei­ből. Kb. 16.25: Szabó Gábor együttese ját­szik. 16.52: öt földrész zenéje. 17.00: Óriások vállán. 17.30: Carmen, (opera) 18.15: Magnóról magnóra. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Mihail Pletnyov zongora­hangversenye. Közben: 20.15: Júliusi zápor, (novella) 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.15: Szimfonikus táncok. 22.00: Operaest. 23.10: Népzene. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. Szerkesz­tő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: oroszul beszé­lünk. 8.25: Ahol a földkéreg születik, (rövidfilm) (ism.) 9.00: Iskolatévé: fizika. 9.30: Iskolatévé: magyar nyelv. 9.40: Delta, (ism.) 10.10: öregek és fiatalok, (film­sorozat) V/l. (ism.) 11.00: Görög kincsek. * (rövid­film) (ism.) 15.00: Iskolatévé: Nyelvtanárok, figyelem! 15.25: Táborozás a múzeumban, (vizuális nevelési sorozat) 15.55: Ü. Dózsa—FC Köln Kupa­győztesek EK labdarúgó­mérkőzés. 17.50: Nyugdíjasok műsora. 18.25: Rába ETO—Dinamo Minszk Bajnokcsapatok EK labda­rúgó-mérkőzés. 20.15: Tv-híradó. 20.45: Isten veled, drágám, (té­véfilmsorozat) 21.35: Tévéegyetem: az ókori ke­let. XVI/3. 22.15: Zene, zene, zene amely orgonákról szól. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.15: Képmagnósok, figyelem! 19.45: Modellház. (ism.) 20.15: Tv-híradó. 20.50: Cathy Barberian énekes­könyve. (komoly zenei film) (ism.) * 21.35: A bíróságon ismét találko­zunk. (tévéfilm) BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videóoldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45:. Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Sportszerda. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Megélni a századikat — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Harold és Mod. (játék­film) 20.30: Játékfilm. 21.30: A forradalom emlékmű­vei. 22.15: Huszonnégy óra. BUKAREST 16.25: Kulturális híradó. 16.50: Dalok. 17.40: Kutatók fóruma. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Történelem. 20.55: Dalok. 21.05: Stop egy percre. 21.20: A makrancos hölgy (2. rész). 22.30: Tv-híradó. SZÍNHÁZ 1983. október 19-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY 1983. október 20-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Szakmai bemutató MOZI Békési Bástya, 4-kor: Talpig olajban, 6-kor: Csillagok hábo­rúja I—II., negyed 9-kor: Csak egyszer szeretünk. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és du. 6-kor: Fitzcarraldo I—II., du. 4-kor: Zsákutca. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Fényjel a hídnál, fél 8-kor: Karatézó Cobra. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Néma front, fél 8-kor: Szabadlábon Velen­cében. Gyulai Petőfi, 3 és5-kor: Sárkány éve, 7-kor: Csendes­társ. Orosházi Partizán: Visz- szaesők. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Timur és csapata, 8-kor: Tanú ne maradjon. Wang Yulan szólója Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents