Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-14 / 243. szám
NÉPÚJSÁG 1983. október 14., péntek Zrenjanini delegáció Békéscsabán A zrenjanini politikai delegáció tagjai október 13-án, tegnap délelőtt hivatalos tárgyaláson vettek részt Békéscsabán, a városi tanácsnál Fotó: Kovács Erzsébet Október 12-én, szerdán politikai delegáció érkezett a jugoszláviai Zrenjaninból (Nagybecskerek) Békéscsabára. A küldöttség tagjai között van Dubresko Milan, a helyi képviselőtestület elnöke; Markovié Dejan, a kommunista szövetség községi választmányának elnöke; valamint Odavic Mi- lenko, a községi képviselő- testület végrehajtó tanácsának elnöke. A jugoszláv vendégeket október 13-án, tegnap délelőtt fogadták a városi tanácsnál, ahol hivatalos tárgyalásokat folytattak a testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó idei feladatok végrehajtásáról, valamint a jövő évi együttműködési program előkészítéséről. A megbeszélésen részt vett Sasala János tanácselnök és Orosz Viktória, a városi pártbizottság osztályvezetője is. A delegáció tagjai ezután a baromfifeldolgozó vállalat munkájával ismerkedtek meg. Ma délelőtt pedig a városi pártbizottságot, a Szabó Pál téri általános iskolát, majd a városi kórházat keresik fel, s október 15-én, szombaton utaznak el Békéscsabáról. —y—n Cél: az ideológiai aktivitás fokozása A közelmúltban kétnapos felkészítő foglalkozást tartott a városi pártbizottság propagandisták részére Békéscsabán. A megnyitó után dr. Szemenyei Sándor titkár az ideológiai munka- időszerű kérdéseiről, valamint a pártoktatás 1983/84. évi feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Az első témával kapcsolatban utalt azoknak a KB-, illetve PB-ülé- seknek a dokumentumaira, amelyek az ideológiai és kulturális élet színvonalának, hatékonyságának növelésére vonatkoztak. Mint ismeretes, előtérbe került a politikai rendszer korszerűsítése, a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége, s ugyanakkor fokozódott az embereknek a hiteles és gyors tájékoztatás iránti igénye. Növekedtek a párttagokkal szemben támasztott követelmények, s ezért cselekvőképességük megőrzésére még nagyobb szükség mutatkozik most, és az elkövetkezendő időben. Az előadó ezután a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet és az ideológiai munka közötti összefüggéseket ismertette. Mint mondotta: az eddiginél reálisabb szocializmus- és kapitalizmuskép kialakítása szükséges. Vagyis az előbbinél illúziók, az utóbbinál viszont téves nézetek tapasztalhatók még ma is sok ember gondolkozásában. Éppen ezért a nemzeti tudat erősítése érdekében elengedhetetlen a múlt tárgyilagos feltárása, valamint a szocializmus építésében elért eredmények széles körű, alapos ismertetése. Ahhoz, hogy a propagandisták megfelelően ellássák teendőiket, nagyobb ideológiai aktivitásra lesz szükség a jövőben. A városi pártbizottság titkára az 1983—84. évi pártoktatás fontosabb feladatairól szólva egyebek között kiemelte, hogy a politikaiideológiai követelmények növelése csak akkor eredményes, ha a szocializmus építésének mindenkori folyamatához igazítják őket. A felkészítő tanfolyam másik előadója dr. Széles Adolf, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa volt, aki időszerű külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Ebben négy fő témakörrel foglalkozott; éspedig a világhelyzet elemzésén belül a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a madridi találkozó kimeneteléről, a háború és a béke kérdéséről, továbbá Magyarországnak a szövetségeseihez, valamint az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő viszonyáról szólt részletesen. Az előadást követően pedig a hallgatók kérdéseire válaszolt. A felkészítés másnapján újabb előadásokra, továbbá konzultációkra, csoportos foglalkozásokra került sor a párti rányítás és pártélet, a gazdaság- és társadalompolitika, az ideológia és kultúra, valamint a magyar munkás- mozgalom témaköréből. —y—n Szekcióülések az asztronautikai kongresszuson Csütörtökön a nemzetközi asztronautikai kongresszus szekcióülésein folytatták az űrlélektani kutatásokkal, az űrszállító-eszközök hasznosításával, a távközlési műholdak alkalmazásával kapcsolatos tudományos eszmecserét, s újabb kérdéseket is napirendre tűztek, köztük mesterséges holdak oktatási célú felhasználásának, továbbá a földön kívüli lehetséges értelmes lényekkel történő kapcsolatfelvétel problémakörét. A kongresszus egyik érdekessége a földön túli értelmes lényekkel kialakítandó kapcsolatokkal foglalkozó szekció munkája. Ezzel kapcsolatban Marx György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető tanára elmondotta; a természettudósok többsége abból kiindulva, hogy az élet kialakulása természetes fejlődés eredménye, feltételezi a galaktikában földön kívüli értelmes lények létezését is. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) elnökkel és más finn államférfiakkal folytatott tárgyalásai tovább mélyítették népeink hagyományosan jó viszonyát, elősegítették országaink egyre sokrétűbb kapcsolatainak fejlesztését, hozzájárultak a béke és az európai együttműködés ügyéhez. A béke, a nemzetközi együttműködés szolgálatában vett részt Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke az el nem kötelezett országok mozgalma soros elnökének, Indira Gandhi asszonynak a kezdeményezésére New Yorkba összehívott állam- és kormányfői találkozón, és kapcsolódott be az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának munkájába. Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnökének magyarországi és hazánk külügyminiszterének egyesült államokbeli hivatalos látogatása. E találkozókon a felek értékelték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyös, kétoldalú kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei alapján kész együttműködni minden országgal, amely tiszteletben tartja mai valóságát, társadalmi berendezkedését, szuverenitását, tudomásul veszi szö- vetségesi elkötelezettségét. Ugyanakkor visszautasít minden olyan próbálkozást, amely éket akar verni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy francia miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatása, a vele folytatott megbeszélések hasznosan járultak hozzá államközi kapcsolataink áttekintéséhez, gazdasági, kereskedelmi és kulturális, együttműködésünk további lehetőségeinek feltárásához, valamint a nemzetközi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycseréhez. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta a tárgyalások sorozatát bonyolítottuk le számos más ország képviselőivel. Külön figyelmet fordítottunk a fejlődő országokkal fennálló kapcsolatainkra. Fontos és hasznos megbeszélést folytattunk a hazánkba látogató U San Yu burmai államfővel és Maurice Bishoppal, Grenada minisztertelnökével. 5. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönös jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bolíviai, a ciprusi, a görög, az izraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a san marinói és a Spanyol Kommunista Párt vezetőivel folytatott megbeszélések. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi munkásosztály közös érdekeinek, az enyhülés, a leszerelés ügyének előniozdítása céljából a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Ezt szolgálták a Belga Fla- mand Szocialista Párt, a Finn Szociáldemokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselőivel folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság figyelembe véve szocialista építőmunkánk követelményeit,* és a szakszervezetek növekvő társadalmi szerepét, áttekintette a párt feladatait a szakszervezeti tevékenység fejlesztésében. A tapasztalatok igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt társadalmi fejlődésünk igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével alakította ki a szak- szervezetekkel kapcsolatos álláspontját és feladatait. 1. Hazánkban a szakszervezetek a munkásosztály, a bérből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb tömegszervezetei. Az évszázados múlt, és a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom legjobb hagyományait folytatva szocialista viszonyaink között is eredményesen betöltik hivatásukat. Elkötelezettek a munkáshatalom iránt, részt vesznek a szocialista építés programjának kidolgozásában és valóra váltásában. A magyar szakszervezetek a párt eszmei, politikai útmutatásait követve önállóan tevékenykednek és látják el saját feladataikat. Hozzájárulnak rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez; tagságuk érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez, törvényekben biztosított, széles körű jogokkal rendelkeznek; sokoldalú nevelőmunkát folytatnak. Szocialista társadalmunk fontos intézményei, jelentős szerepük van a dolgozó osztályok, .rétegek szövetségének, a szocialista nemzeti egységnek a megteremtésében és erősítésében. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a magyar szakszervezeteknek, tisztségviselőiknek, a több mint fél millió aktivistának önzetlen, ' lelkiismeretes munkájáért. 2. A Központi Bizottság megerősítette a párt szak- szervezeti politikájának elveit. Ugyanakkor szükségesnek tartja a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának, és a szak- szervezeti gyakorlatnak a továbbfejlesztését. Gazdaságirányítási rendszerünk növeli a helyi szervek önállóságát és felelősségét Ez a szakszervezetek számára is nagyobb lehetőségeket biztosít, és különösen az üzemekben, a munkahelyeken igényli tevékenységük továbbfejlesztését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szak- szervezetek a termelés és a gazdálkodás eredményességét előmozdító tevékenységüket jobban hozzáigazítsák a változó feltételekhez. A társadalom, a kollektívák érdeke, hogy a szakszervezetek mozgalmi eszközeikkel, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával erőteljesebben támogassák a hatékonyabb termelést, a jobb gazdálkodást. A szak- szervezetek segítsék elő, hogy szorosabb összhang jöjjön létre a gazdálkodás követelményei és a munkamozgalmak, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom céljai, vállalásai között. A szakszervezetek erősítsék tovább érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. Vegyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szakmák, foglalkozási ágak eltérő, sajátos érdekeit. Saját kereteiken, belül biztosítsanak nagyobb teret a csoportérdekek jobb kifejeződésének és egyeztetésének.- « Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva dolgozzák ki javaslataikat az életszínvonalpolitika tennivalóinak sorolására, a szociálpolitika és a bérpolitika alakítására. Fordítsanak nagyobb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok helyzetére. Az egyes vállalatok, üzemek kollektívái élet- és munkakörülményeinek alakításában is gondosan mérlegelni kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. A szocialista demokrácia elmélyítésében növekszik a szakszervezetek szerepe. Fejlesszék a demokratikus fórumokat, s javítsák működésüket. Az eddiginél jobban informálják a dolgozókat, igényeljék és vegyék figyelembe észrevételeiket, javaslataikat. A Központi Bizottság helyesli, hogy a szakszervezetek belső életük demokratizmusának erősítésére, munkájuk mozgalmi jellegének fejlesztésére, nevelő tevékenységük javítására törekszenek. Egyetért azzal, hogy a szakszervezeti feladatok ellátása épüljön jobban a tagság öntevékeny társadalmi munkájára, és váljék szorosabbá a választott testületek és a tagság kapcsolata. 3. Hazánkban a jelentősebb döntések előkészítésében, az országos és a helyi tervek kialakításában biztosítva van a szakszervezetek részvétele. Az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek a szocialista rendszer erősítése érdekében valamennyi szinten együttműködnek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Miniszter- tanács folytassa azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen áttekinti és megvitatja a legfontosabb közös, időszerű feladatokat. Kívánatos, hogy szorosabbá és tervszerűbbé váljék az iparági, területi szakszervezeti szervek és a minisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok együttműködése is. Nem kevésbé fontos, hogy az együttműködés hatékony legyen a vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek helyi szervei között. 4. A párt az állami és a társadalmi szervek önállóságának tiszteletben tartásával gyakorolja vezető szerepét társadalmunkban. A pártmunka minden szintjén érvényesíteni kell azt az elvet és gyakorlatot, hogy a párt a szakszervezetek tevékenységét elvi-politikai eszközökkel, az ott dolgozó kommunisták révén befolyásolja és irányítja. Ez politikai orientálást jelent, és következetes, magas színvonalú meggyőző munkát igényel. A pártnak gondoskodnia kell arról, hogy a szakszervezetek önálló tevékenységének politikai feltételei mindenütt meglegyenek, a szakszervezetek megfelelően éljenek törvényes jogaikkal. A Központi Bizottság a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalását teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. III. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a járások megszüntetésére tett javaslatot, és állást foglalt a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztésének kérdéseiben. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a járások mint közigazgatási egységek hosszú időn át fontos szerepet töltöttek be az ország politikai, gazdasági, társadalmi, közigazgatási rendjében. A járási párt-, állami és társadalmi szervek eredményes munkát végeztek. A társadalmi, gazdasági fejlődés azonban funkcióikat túlhaladta. Egyidejűleg növekedett a városok és a községek önállósága, javult a helyi szervek munkája, képesek a jelenleginél nagyobb feladatok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járások mint közigazgatási egységek 1984. január 1-vel megszűnjenek. Köszönetét és elismerését fejezi ki a járási testületek tagjainak, vezetőinek és dolgozóinak társadalmilag fontos munkájukért. Tevékenységükre a pártmunkában, a tanácsi és más munkaterületeken a jövőben is számít. 2. A járási hivatalok hatáskörének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biztosítani kell, hogy az állampolgárok ügyeit elsősorban lakóhelyükön intézzék. Az irányítás szempontjából a községi tanácsok — a városokhoz hasonlóan — közvetlenül a megyékhez fognak tartozni. Mivel ennek feltételei még. nincsenek meg mindenütt, ezért a községi tanácsok egy részénél az irányítást, a hatósági jogkörök gyakorlását egy időszakon át a megye az erre kijelölt városok és nagyközségek közreműködésével biztosítja. 3. Növelni kell a helyi választott testületek szerepét, emelni a párt- és az igazgatási szervek munkájának színvonalát, javítani az állami tevékenység nyilvánosságát, társadalmi ellenőrzését. A városi és községi tanácsok önállóságának gazdasági téren is mind jobban ki kell teljesednie. Erősíteni kell önállóságuk gazdasági megalapozottságát, érdekeltségüket és felelősségüket az anyagi eszközök gyarapításában és hatékony felhasználásában. Elő kell segíteni a helyi tanácsok, a gazdálkodó egységek és a lakosság közös érdekeltségén alapuló együttműködését a települések fejlesztésében. Növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gondok megvitatásában és megoldási módozatok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. 4. A bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség, a népi ellenőrzés -és más állami szervek felépítése — a sajátosságok szerint — igazodjék a közigazgatás változásaihoz. 5. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a helyi állami irányítás és közigazgatás továbbfejlesztésével egy időben megszünteti a járási pártbizottságokat. Funkcióikat és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt nagyközségi párbizottságokra ruházza. A városi jogú nagyközségi pártbizottságok közvetlenül a megyei pártbizottságok irányítása alá kerülnek. A Központi Bizottság ajánlja a tömegszervezeteknek és a tömegmozgalmaknak, hogy területi szerveiket — sajátosságaiknak megfelelően — igazítsák a közigazgatásnak, a párt szervezeti felépítésének változásaihoz. IV. A Központi Bizottság tudomásul vette az időszerű gazdasági kérdésekről, az elmúlt háromnegyed év gazdálkodásának fő-tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Áttekintette az aszálykárok mérséklésére tett intézkedéseket és az ezzel kapcsolatos további teendőket. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés előkészítéséről, valamint a gazdaság- irányítási rendszer fejlesztésével foglalkozó munkálatokról. A Központi Bizottság nagyra értékelve a jelentős erőfeszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszítésekre van szükség. (MTI).
