Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

1983. szeptember 11., vasárnap o Hét hél múlva vége a nyári időszámításnak Rövidesen lejár a nyári időszámítás, s visszakapjuk a tavasszal elvett egy órát. Az ipari és a közlekedési miniszter együttes rendele te alapján szeptember 25-én megszűnik a nyári időszá­mítás, hivatalosan vasárnap egy órakor kell visszaállíta­ni a mutatókat 0 órára. A rendelet szerint a nyári idő­számítás megszűnésekor munkát végző — nem havi­béres — dolgozók munka­bérét a tényleges teljesít­mény, illetve a ténylegesen ledolgozott munkaidő alap­ján kell elszámolni. Az órák otthoni vissza- igazítása egyszerű. Annál több munkát ad a postának a budapesti mintegy 5500 villanyóra átállítása, amely most tovább is tart, mint tavasszal, mert szerkezetüket nem lehet visszafelé, csak előre forgatni. A munkát ezért már péntek délután megkezdik a posta szakem­berei, először az üzemekben, hivatalokban, intézmények­ben, majd szombaton és va­sárnap a 180 utcán és egyéb közterületeken levő órát ál­lítják át; legkésőbb hétfő déltől már valamennyi nyil­vános villanyóra az „új időt” mutatja. A tömegközlekedési eszkö­zök járatainak többségét nem érinti az óraigazítás, hiszen az európai országok — a Szovjetunió kivételével — egy időben térnek visz- sza az eredeti időszámításra, így utána is a jelenlegi me­netrend érvényes, a Volán­nál és a MAHART-nál esze­rint indulnak és érkeznek az autóbuszok és a hajók. A MALÉV-nél november 1-én lép életbe a téli me­netrend, addig a légi közle­kedésben is a mostani érvé­nyes, amelyben egyébként jelölve vannak az esetleges változások. A MÁV, akárcsak az eu­rópai vasutak, az óraátállí­tással egy időben, szeptem­ber 25-én vezeti be a téli menetrendet.' Ezért kiadja a hivatalos menetrendhez az 1. számú pótlást. Ez össze­foglalja a menetrend máju­si kiadása óta történt összes változást, még a külföldi vasutak és repülőjáratok me­netrendi módosításait is. Új­donság, hogy e jegyzékben felsorolják azokat a vonato­kat, amelyek a mostani me­netrendben ugyan benne vannak, de a karácsonyi ün­nepek alatt a gyér forgalom miatt nem közlekednek, A pótlás ugyancsak tar­talmazza a Hegyeshalom— Rajka közötti öt pár motor­vonat közlekedési rendjét is; ezen a vonalon ugyanis tíz évi szünet után ismét meg­indul a vasúti forgalom. A pótlás sem veszi figye­lembe, hogy — tőlünk és a többi európai országtól elté­rően — a Szovjetunióban szeptember 30-án állnak vissza a téli időszámításra. Budapestről szeptember 25. és 30. között is a hazai idő­számítás szerint indulnak a vonatok, s csak a határállo­máson lesz időeltolódás né­hány napig, amíg a Szovjet­unióból a vonatok egyórás késéssel érkeznek majd. A MÁV menetrendi pót­lása — amely 120 000 pél­dányban készült — a hiva­talos menetrend 1. számú utalványa ellenében díj­mentesen vehető át szep­tember 20-tól a pályaudva­rokon és az utazási irodák­ban. A nagyszénást asszonyok is részt vesznek a napjainkban igen kedvelt dr. Scholl-féle gyógypapucsok készítésében. A hód­mezővásárhelyi Apolló Cipőipari Szövetkezettel kooperáció­ban dolgozó nagyszénási telepen a szakszerűen kiképzett tal­pakat vonják be különböző bőrökkel, illetve frottíranyagok­kal Fotó: Veress Erzsi Ilyen is van! Életkoruk 13—14 év. Melegítőfelső, -alsó. Diplomatatás­ka, reklámszatyor. Slattyognak a csabai főutcán. Két lány és egy fiú. Dél van. Az egyik lány: Ide bemegyek. A másik lány: Siess! A fiú: Húzzad mán a beledet, te!.... Jót vihognak, elhaladnak. Marad a drága, szép, kife­jező magyar nyelv. Az utcán. A porban. * * * A csabai régi posta előtt betonlapok. Nyilván telefon- fülke lesz rajtuk. Az egyiken is és a másikon is örök időkre szóló üzenet: „Márta, bugyi, radírpók.” Volt idő, amikor csak nyíllal átlőtt szíveket rajzoltunk fába, falba, betonlapba. Még azt is megkockáztattuk, hogy beleírjuk a szeretett leány nevét, és szerény nevün­ket. Vagy csak a kezdőbetűket. A mai betoníró nyíltabb. Közli, hogy Mártáról van szó, akiről a bugyi jut eszébe. Node, a radírpók? Mi lehet az? Aki tudja, írja meg. * * * Mostanában annyi a merénylet nyelvügyben! Bekap­csolom a televíziót, a szexis popsztár leányka énekel. „Tévészinten felfigyeltek énrám!....” Csak azt tudnám, milyen „szinten” figyeltek fel rá még? Rádiószinten? Pó­diumszinten? Egyéb szinten? .... Hová el nem jutottak másféle nyelvezetünk „varost szinten”, „megyei szinten” című ízes, szép kitalációi? A popleányka „tévészinten” szerepel... Nem is meg­vetendő karrier. Csak roppant csúnya így mondani. * * * Más. Ez is televíziós csemege. Riport, hogy ez a mi kis országunk milyen gazdag ter­málvizekben. A szakember éppen azt fejtegeti, hogy a baj ott kezdődik, ha valahol „termáladottság” van, de nincs, aki ezt a termáladottságot „megfúrja”. Magyarul: sok helyen fúrhatnánk termálkutat, csak kevés a pénz, amit erre fordíthatunk. Tehát a „pénzadottsággal" van baj. Meg azzal, hogy sikkesebb valamit körbeírni, agyonbonyolítani, mint egy­szerűen közölni azt, amit akarunk. * * * Kinézek a szerkesztőségi folyosó ablakán, és újra sze­membe tűnik (háttérben az Univerzál Aruház elegáns épületével) a főtéri deszkabudi. Fehér festékkel rá is van írva, hogy női és férfi. Itt díszük, amióta a Crosbar- központot építeni kezdték. Igaz, a városközpont felé (stílszerűen) a hátsó fertályát mutatja, tehát a felirat nem látható, mindenesetre messziről kiabál, hogy nem oda való > A hajdani Brigád mozi (ugye, mennyire hiányzik?!) helyén emelt felvonulási épület is itt van még. Hogy szükség van-e rá, nem tudom. De ez a budi...! Az Vni- verzállal és a színházzal átellenben, nem messze a disz­kóitól, az új telefonközpont tőszomszédságában: bocsá­nat érte, de elképesztő! Nem hinném, hogy „városképi" szükségből marad fenn ilyen sokáig. Vagy valaki használja? * * * Az „Ilyen is van” általában arra hívja fel a figyelmet, ami nem jó, amitől illene megszabadulni, ami kis figye­lemmel elkerülhető lenne. De azért akad más is. Amiről kellemes szólni, és amit az elismerés hangján közölhet az ember a tisztelt olvasóval. Például az, hogy a békéscsabai Szabadság mozit reno­válják. Mi több, eredeti arcának megfelelően állítják helyre. A kezdeményezés — mint hírlik — a városi ta­nácstól indult el, hogy megyeszékhelynek ezen a pont­ján is kellemesen érezhesse magát a csabai és az ide lá­togató honpolgár. Mi több: a mozival szemben, a lebontott házak helyén ízléses teret alakítanak ki, rusztikus kőkockákból épít­kezve. Ez a példa tehát: jó példa. Követésre .méltó. Sokan át­vehetnék, legalábbis a tenniakarás szellemét, a környe­zetalakítás gondját. Hogy kulturáltabb, szebb legyen körülöttünk a világ. ÍQV is. Sass Ervin FLR, DATE, ŰKI és a gazdaságok Együttműködés a kutatásban a gyakorlatért A füzesgyarmati lucernarendszernek ma már a Dunán innen — de akad azon túl is —135 taggazdasága van. Tevékenységük széles körét évek óta kiegészítik azok a kutatások, amelyekben részt vesz a DATE Szarvasi Me­zőgazdasági Főiskolai Kara. Az első megállapodás 1981- ben született: gazdasági, matematikai, számítástechnikai módszerek mezőgazdasági alkalmazására — tájékoztat az intézmények kapcsolatáról Fórján János, az FLR ál­talános igazgatója. Ezen együttműködés ke­retében készült el a kamuti Béke Tsz termelésszerkeze­tének optimalizálására a szá­mítógépes terv. Jelenleg pe­dig dr. Szabó János, nyu­galmazott tanár, gyepkutató irányításával mész-műtrá- gyázási kísérletek folynak felül vetett és természetes gyepen. A munkákat 1985- ben fejezik be. Most ott tartanak a kutatók, hogy a Szarvasi Állami Gazdaság kákái kerületében dolgoznak — az ÖKI és az FLR közös munkájával elkészült — ro­tációs gyepszellőztetővei. Lényege, hogy energiataka­rékos gyepfelújítási techno­lógia alkalmazását teszi le­hetővé: nem szántják fel a gyepterületeket, hanem a gyep alatti talajt lazítják ro­tációs késekkel. A két-három centiméteres, egymástól 40— 50 centiméterre levő — a talajba jutó — vízszintes ké­sek megemelik a talajt, el­végzik az alsó talaj lazítását, és csak azokon a területeken kell tárcsázni, ahol a két- három centiméteres réseket vágják. Kevesebb vetőmag szükséges így, és a szántás költségeinek megtakarítása sem mellékes. Tovább foly­tatják ezt a kísérletet a kö­zeljövőben olyan módon, hogy műtrágyát is juttatnak a talajba. Az említett kísérleteken, kutatási közös témákon túl a közelmúltban találkoztak a főiskola és az FLR vezetői. Megvizsgálták, mely terüle­teken van mód a további együttműködésre. így a jö­vőben lehetőség nyílik arra, hogy a főiskola videostúdió­jának filmfelvevő berende­zéseivel, az oktatás számára készíthetnek a hallgatók a taggazdaságokban filmeket. ugyanakkor a rendszer tag­gazdaságai számára feldol­gozhatnának közösen témá­kat ismertető vagy tudomá­nyos célokrai A tervezési munkák össze­hangolására is nyílik mód, ugyanis az FLR és a főiskola is végez meliorációs tervezé­seket. Az FLR segíthetne a geodéziai problémák megol­dásában, úgyszintén egyéb részmunkák feldolgozásában. A meliorációs kar komplett meliorációs terveket készít más megyéknek, az együtt­működés eredményeként te­hát „hazai” megbízást is kaphat majd a főiskola. A legnagyobb fantáziát a szakemberek abban látják, hogy létrehozzanak egy mű­szaki fejlesztési innovációs egyesülést. Ebben az egyesü­lésben az ÖKI, a szarvasi Dózsa Tsz, a BAGE, a mező­túri, a szarvasi főiskola, va­lamint az FLR venne részt. Céljuk pedig, hogy a meg­vásárolt, vagy a megyében született találmányokat mind szélesebb körben alkalmaz­zák Békés megyében és az FLR taggazdaságaiban. A műszaki fejlesztési innováci­ós egyesülés előkészítő bi­zottsága már tevékenykedik, s a tervek szerint 1984-től kezdi meg működését az egyesülés. — sz. j. — Kisnyék! mozaik (Tudósítónktól) Kisnyék, a 350 lelket szám­láló település (bal felső kép) közigazgatásilag Sarkadke- resztúrhoz tartozik. A városból ideutazók is­ten háta mögötti helységnek tekintik, az itt élő emberek mégis jól érzik»magukat, s többségüknek nincs is szán­dékában elköltözni innen. Megélhetésüket a helyi ter­melőszövetkezet, valamint a háztáji jószág után kapott jövedelem biztosítja. Vidék­re csak nagyon kevesen jár­nak el dolgozni. így van ez Mártha Lajo- séknál is, akik még egész fiatalok. Második éve foglal­koznak liba tartással. Kis li­bafarmjukon (jobb felső kép) 1200 szárnyast nevel­nek. A tótkomlósi ÁFÉSZ- szel kötöttek szerződést. A lakosság élelmiszer­szükségletét ez a falatozóval egybeépített vegyesbolt (bal alsó kép) látja el. Bár a fiatalok többsége a környező településekre — Vésztőre, Okányba, Sarkad- keresztúrra jár el szórakoz­ni —, de van, aki itt, a „Lenin Klubban” (jobb alsó kép) tölti el szabad idejét. A klubnak tévéje, magnója van és lehet biliárdozni is. E helyiségben még esküvőt is tartanak. A Kisnyéken működő KISZ-alapszervezet jelenlegi taglétszáma: 25, a szervezet titkára Hegedűs Tibor. Kép és szöveg: Oláh Ferenc Gyepből szántót — támogatással Noha nem könnyű meg­határozni, a szegyei földhi­vatal szakemberei mégis pon­tosan tudják, mennyi a ki­használatlan, vagy nem kel­lőképpen kihasználj terület, amely kisebb-nagyobb rá­fordításokkal szántófölddé alakítható. Számításaink sze­rint öt éven belül 800 hek­tárnyi területet lehetne a szántóföldi művelésbe von­ni. Ezek többnyire használa­ton kívül helyezett utak, majorok, csatornák. Haszno­sításuk üteme azon múlik, hogy az üzemek mennyi idő alatt képesek itt a me­zőgazdasági művelés feltéte­leit megteremteni. A megye déli részén ma a belvizek gyakorisága miatt mintegy 3000 hektárnyi te­rület marad kihasználatla­nul. Az üzemközi és üzemi csatornák építésével várha­tóan a VII. ötéves terv vé­géig ez a földterület újból alkalmas lesz az élelmiszer- termelésre. Az állam — a mezőgazda- sági termékek iránti igény jobb kielégítésére — a föld­védelmi jogszabályokkal igyekszik ösztönözni az em­lített területek szántóvá ala­kítását. 1980-tól jelentős tá­mogatást ad az újra hasz­nosításhoz: 10 hektárig a gazdaságok az átalakítási költségek 50 százalékának megtérítését kérvényezhetik a megyei földhivatalnál, 10 hektárnál nagyobb terület rekultiválása esetén a tá­mogatás 50—100 százalék között mozog. A legújabb rendelkezés szerint a rét, legelő szántó­vá alakítását is hasonlókép­pen támogatják. Ily módon, a Földvédelmi Alap támo­gatását élvezve, több száz hektárral — 1980-ban 149, 1981-ben 69, 1982-ben 158 hektárral gyarapodott a szántók területe. Az idén eddig mindössze 38 hektár szántóvá alakításához érke­zett támogatási kérelem. Sokan ugyanakkor saját költségen rekultiválnak. Azoknak azonban, akiknek elegendő a pénzük a rekul- tiváláshoz, feltétlenül érde­mes a földvédelmi jogsza­bály adta lehetőséggel élni. —szí—

Next

/
Thumbnails
Contents