Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

NÉPÚJSÁG o Hétvége 1983. szeptember 10., szombat II fejfájásról Keresztrejtvény Jóság — szépség? Beküldési határidő: 1983. szeptember 20. Helye: Békés me­gyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba. Pf.: 111. Megfejté­seket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. VÍZSZINTES: 1. Wilde mon­dásának első része. (Zárt betűk: K, S, N.) 3. Kedves virág, őszi kikericsnek is mondják. 9. Saját- kezűleg, rövidítve. 11. Papírpénz, elődeink nyelvén. 13. Spanyol tartomány. 15. Csakhogy. 16. He­ves megyei község, 18. Férfinév. 19. Becézett Edit. 21. Hossz hí­rű, megbízhatatlan. 22. A társa­dalmi ünnepségek egyike. 25. Göngyölegsúly. 26. Francia bá­ró. 27. Zavarosan kukucskál! 29. Bolti részlet! 32. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 33. Minden irányban: erre is. arra is. 35. Ragaszkodó. 36. Hét vége. 39. A manióka belseje! 40. Menni ké­szül! 41. A legnagyobb szállítási vállalat. 44. Megszégyenítő hely­zetbe juttat. 46. Bikavér jelzője. 47. Idősebb, közeli rokon asz- szony kedveskedő megszólítása. 411. Családi kapcsolatban levő személy. 50. Szándékosan elül­döz. 52. A gyémántban van! 53. Ezüst vegyjele. 54. Üreg a sajt­ban. 56. Félidős! 57. Kínai hossz­mérték. 58. Wilde mondásának folytatása. (10. Államszövetség. 62. Innsbrick folyója. 63. Er­kölcs. franciául. 64. Nedves ru­haneműt száradni kiterít, cc. A Balaton festője volt (József). 67. A pesti kerületek egyike. FÜGGŐLEGES: 1. Svéd és osztrák gépkocsik jele. 2. Zú­dít. 4. Kisebb katonai egység. 5. Kukutyinban hegyezik! 6. Ceru­za. 7. Hadapródnak is mondták. 8. Háromnegyed egy! 9. Népmű­vészeti cikkek ritka szövésű, laza anyaga. 10. Színművész (Flóráin). 11. Behnjít. 12. Az égboltozat legfényesebb csillag­képe. 14. A 20. század második felében kialakult képzőművésze­ti irányzat. 15. Wilde mondásá­nak befejező része. (Zárt betűk: J. _K. R.) 17. Egyforma betűk. 20. Expresszionista festő és gra­fikus (Vilmos, 11194—1941). 23. Latin üdvözlő szó. 24. Orvosok idegcsillapítónak használják. 28. Város az USA-ban. a hasonne­vű tó partján. 30. Varróeszköz. 31. Az. etiópiai Eritrea székhe­lye. 33. Parihoz, rögzített folya­mi kikötök. 34. Ybl-díjas épf- tész (György). 35. Tétlenül töl­tik az. időt. 37. Az a dologi jog. amelynél fogva a hitelező a le­kötött vagyontárgyból kárpótol­hatja magát. 38. Vajon az? 40. Távozik. 42. Paroli egynemű be­tűi. 43. Málnában van! 45. Ma­gyar színésznő (Zsuzsa), fivé­re (Pál) rendező. 49. Fagylaltot fogyaszt. 51. Isten veled,, fran­ciául, magyarul: agyő. 55. A vízszintes 54. számú sor köze­pe. 59. A szaglás szerve. 60. Ugyanígy, rövidítve. 61. Hely. németül. 62. ökörnyakék. 63. Máltai és spanyol autók betűje­le. 64. Kicsoda? 65. Egyen! H. .1. A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike. A fej bár­mely részére lokalizálódhat, de az esetek többségében homlok-, halánték- vagy tar­kótáji a fájdalom. A fejfájás az emberek döntő többségé­nél egyszerűen ideges erede­tű, de előfordul, hogy a szem töréshibája, rossz szem­üveg, a nyaki gerincoszlop megbetegedése, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, il­letve más szervi betegség váltja ki. Ha valakinek tar­tós fejfájása van, célszerű, ha orvost keres fel miatta. Ha az orvosi vizsgálat sze­rint nincs szervi oka a fej­fájásának , enyhe nyugtató­szerek vagy alkalmanként egy-egy fájdalomcsillapító tabletta általában elég a pa­naszok megszüntetésére. Ma­gas láz, fejfájás és hányás esetén — főképpen, ha fel­nőttről van szó — feltétle­nül orvosi segítséget kell igénybe venni. A fejfájás egyik változa­táról, a migrénről külön kell beszélnünk. A migrén ro­hamszerű fejfájás, amelyet rendszerint előzetes jelző tü­netek vezetnek be. Lehet fél­oldali, a homlok-, illetve a halántéktájra lokalizálódó fájdalom, de kiterjedhet az egész fejre is. Oka határo­zottan nem tisztázott. Régen azt tartották, hogy a kopo­nyán belüli verőerekben uralkodó nyomás ingadozá­sa vagy az agyon belüli ve­rőerek és visszerek közötti összekötő érszakaszok meg­nyílása. tehát a keringés rö­vidre záródása okozza a migrént. Ma .egyre inkább terjed az a felfogás, hogy az agy talamusz nevű területé­nek biokémiai okokra visz- szávezethető fokozott fájda- lomérző képessége a roham kórélettani alapja. A rohamot általában hány­inger és hányás egészíti ki. A migrénesek ismerik rend­szerint betegségüket, sőt, né­ha azt is, hogy mi váltja ki a rohamot (például túlzott alkohol- vagy .éhgyomori erős feketekávé-fogyasztás, a légköri viszonyok hirtelen változása, fúl hosszú alvás, székrekedés, fájdalmas él­mény stb.). Külön említést érdemel az arcidegzsába (szaknyelven trigeminusz-neuralgia) is. Ez a halánték, a homlok feletti szemtáj és a felső vagy az alsó állcsont területén vil- lámütésszerűen jelentkező, hasító, tűrhetetlen fájdalom, amelyet gyógyszerekkel rendkívül nehéz befolyásol­ni, éppen ezért az ilyen be­tegnek idegsebészeti intézet segítségét kell igénybe ven­ni. Az augusztus 27-i rejtvény helyes megfejtése: — Nyolcak — Szakácsnő — Grünwald’ B. — Fiú labdával — Galerie Weil — Párizsi utca — Szentendre. Nyertesek: Révész Pál, Kistelek; Nőtáros Attila, Gyula; Löffler Ferencné. Elek; Kőfalvi Pálné, Szarvas: Szabó János, Orosháza; Gaál Csaba, Nagyszénás. A címben szereplő kérdésre ad érdekes választ a szellemes vigjátékairól ismert angol író, Oscar Wilde rejtvényünk hosszú soraiban. Sirályos pulóver (MB 9« CM) Hozzávalók: 35 dekagramm vi­lágoskék Róma fonal, a hím­zéshez néhány méter piros, ró­zsaszín, arany, narancssárga, li­la, olajzöld selyemfényű hímző­fonál. 2,5-es kötőtű, körkötőtű, merkelőtü. Kötésminták. Patentminta: l. sor: l sima. 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítotrta fordított szemet kötünk. Alapminta: 1. sor: sima. 2. sor: fordított. Szempróba: 28 szem X 42 sor = 10 centiméter. Munkamenet. Háta: 2,5-es kötőtűvel 135 szemre kezdjük, patentmintával 5 centimétert = 25 sort kötünk. A munkát alapmintával folytat­juk. A karkerekítés részére, 35 centiméter = 148 sor elérése után, mindkét oldalszélen lefo­gyasztunk 4. majd minden 2. sorban 3, 2 X 2. 6 X = szemet (101). 56 centiméter = 236 sor elérése után a munkadarab kö­zéprészén, a nyakkerekítés ré­szére tartaléktűre veszünk 39 szemet, majd ennek mindkét ol­dalszélén, minden 2. sorban 3X2 szemet. A nyakkerekítés­sel azonos magasságban, a kül­ső oldalszéleken vállfogyasztást kezdünk, minden 2. sorban le­fogyasztunk 7, 3 X 6 szemet. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. A karkerekítéssel azonos ma­gasságban, a munka középré­szén lefogyasztunk 1 szemet, majd ezután az oldal vállrésze­ket azonos szem- és sorszám­mal, a belső oldalszélen nyakfo­gyasztással, de külön munkada­rabban folytatjuk. A nyakfo­gyasztás: minden 2. sorban 3 X 1. minden 4. sorban 22 X 1 szem. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint alapszí­nű és alapvastagságú fonallal összedolgozzuk. A háta nyak­szél tartalékszemeit körkötőtűre vesszük — az eleje oldal nyak­szél szélszemeire, mindkét olda­lon azonos szemszámmal fel­szedjük a szemeket, 215 (82—51 —82) szemmel, patentmintával 3 centiméter = 15 sort kötünk. Az «lejemélységben, a középszem­re, a 3. sörtől, minden sorban < szemet simán összekötünk. Vé­gül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Az ujjaszéleken 155 szemmel, azo­nos sorszámmal, patentmintával hasonló pántrészt kötünk. Az eleje munkafelületre, az alapfo­nal vastagságánál kissé vasta­gabb, selyemfényű színes fonal- darabokkal. a leszámolható áb­ra szerint, szemet utánzó ölté­sekkel sirálymadarakat nímez- zünk. Szépség, ápoltság, jó közérzet Manapság sokat beszé­lünk a kondíciónkról. Kondicionáló termek és szépségszalonok nyílnak, amelyek a testi és lelki jó közérzet biztosításán fáradoznak. Hogy jöhet az ember „for­mába”? Sok összetevője van az általános jó közérzet ki­alakulásának. Nem elég sportolni, fontos, hogy táp­lálkozásunk kalóriaszegény legyen. Rendszeresen fordít­sunk elég időt az arc-, bőr­és hajápolásra. Igen fontos a felfrissülés, illetve a lazítás, különösen a munkahelyen és a privát életben ért stresszhatások után. Ajánlatos reggel és este rendszeresen kb. lü—10 per­ces tornagyakorlatokat, lég­zőgyakorlatokat végezni. Szájon át lélegezzük be a le­vegőt, 10 másodpercig tart­suk. majd orron át fújjuk ki. Többször ismételjük meg. Megnyugtatja az idegeket. Kellemes érzéssel tölt el a kádban való fürdés is. A fürdővíz lehet 32—37 fokos, de ne tartson 20 percnél to­vább a fürdés. Nyugtató ha­tását fokozhatjuk még für­dőhabok, levendula, ginzeng, kamilla alkalmazásával. Ha este fürdőnk, utána olyan kellemesen elfáradunk, hogy rögtön el tudunk aludni. Jó hatású a meleg lábfürdő. Kb. 20 percig áztassuk a lábun­kat egészen a boka fölötti részig; fokozatosan 45 fokig melegített vízben. Lazítást és nyugtató hatást vált ki az este elfogyasztott kamilla­tea. Elősegíti az elalvást es­te egy pohár langyos tej el­fogyasztása is. A reggeli jó közérzetet a friss zuhany biztosíthatja. Felébredés után zuhanyoz­zunk le langyos vízzel, me­lyet fokozatosan hűtünk. annyira, hogy bőrünk libabő­rös legyen. Zuhanyozás köz­ben a testünket érő vízsuga­rak masszírozzák a bőrünket, és élénkítik a vérkeringést. A mindennapi rendszeres tornának is idegnyugtató ha­tása van. Kedvünk szerint válasszunk egy sportágat, amit kedvvel gyakorolunk. A rendszeres sport biztosítja a jó és könnyű alvást, rend­ben tartja az emésztést, gyo­mor- és bélműködést. Telje­sítőképességünket fokozza a sportolás. A jólápoltsághoz hozzátar­tozik a jól kiválasztott fri­zura és a rendszeresen ápolt haj. Egy-két havonta alkal­mazzunk pakolást a hajunk­ra. szükség szerint, például túl száraz, töredező hajra krémpakolást. Ha a haj vé­ge túl töredezett, legjobb le­vágatni. Az arckikészítésnél ügyel­jünk arra, hogy halvány, ter­mészetes színeket alkalmaz­zunk. Nem divatosak az erős. rikító színek. A szájat elég kontúrceruzával meg­rajzolni. Kevés és világos szemhéjfestéket alkalmaz­zunk. melyek természetesen hatnak. Lehetőleg együnk sok gyü­mölcsöt. legyünk sokat friss levegőn, közérzetünk szem­mel láthatóan jobb lesz. Hz értékes fémhulladék Energia- és nyersanyag- szegény időszakban élünk, ami arra kötelez bennünket, hogy minden nyersanyag­forrást célszerűen használ­junk ki. Ilyen nyersanyag- forrásnak számít például a fémhulladék, amely rend­szerint jóval olcsóbb, mint a természetes ércalapanyag. E hulladékot — megfelelő előkészítés után — minél ol­csóbban vissza kell vezetni a termelés vérkeringésébe. A leggyakrabban alkalma­zott megmunkálás a forgá­csolás. Itt az előgyártmány súlyának sokszor 30—50 szá­zalékát forgács alakjában vá­lasztják le, mire késztermék lesz. A leválasztott forgácsok térfogata laza, alakja szerint 8—200-szorosa a tömör fém térfogatának. A kis térfogat- súly miatt rakodása, tárolá­sa. elszállítása gazdaságta­lan. így tehát mindazon munkahelyeken, ahol azesz- tergálási. marási, fúrási stb. műveletek eredményeként sok forgács keletkezik, ér­demes megszervezni a kor­szerű forgácskezelést. Ennek első lépése a különböző fé­mek forgácsainak egymástól való elválasztása, illetve már eleve fémfajtánként való gyűjtése és tárolása. A kö­vetkező művelet a kusza for­gácshalmaz összezúzása. A korszerű — ütőgyűrűs vagy ütőkalapácsos rendszerű be­rendezések addig zúzzák a forgácsot, míg a törmelék egy megadott rostélynyíláson át nem esik. Ezt követően még forgácsőrlő gépen is át- bocsátják a törmeléket. Vé­gül a brikettező prések 1500—400 kg cm’ nyomással, kötőanyag nélkül tömörítik a megadott formára a szem­Képünkön egy automatikusan működő osztrák gyártmányú olajhidraulikus forgácsbrikett- prést láthatunk, amely a forgá­csot 15—25 kilogramm súlyú briketteké préseli; a gép tel­jesítménye óránként 5 tonna. esés hulladékot. így a fém­hulladékot eredeti térfogat- súlyának 80 százalékát elérő tömörségre lehet sűríteni. II legolcsóbb szerves anyag Szerves trágyát nem köny- nyű szerezni. Gonddal, és nem kis költséggel jár a szállítása, s gyakran a mi- nőnége sem kifogástalan. Előbb-utóbb minden kerttu­lajdonos felismeri a kom- posztkészítés előnyeit. Sze­rencsére egyre kevesebben vannak olyanok, akik elége­tik a lekaszált füvet, az őszi avart. Tény, hogy a sa­ját készítésű komposztföld a legolcsóbb szerves anyag. Sokan azért idegenkednek a komposztkészítéstől. mert a telep nem válik éppen dí­szére a kertnek. Igaz, hogy a komposzttelepet nem szo­kás a kert legszebb, leg­szembetűnőbb részében kije­lölni, de nem kell okvetle­nül eldugni sem. Mélyen fekvő területre, ahová a csapadékvíz összefolyik lehe­tőleg ne kerüljön a kerti szerves anyag. A helyét nem szükséges sem kikövezni, sem lebetonozni. Jó, ha ár­nyékos helyre kerül, például fűzfa alá. Sokan gödröt ás­nak a szerves anyagnak. Ez sem a legjobb megoldás, mert nehézkes a félig érett komposzt átforgatása. Az épülő komposzthalmot leg­jobb deszkakeretek közé rak­ni. A kazal szélessége és magassága a másfél métert ne haladja meg, hosszúsága elvileg bármilyen lehet, s el­sősorban a rendelkezésre álló szerves anyag mennyiségétől és a terepadottságoktól függ. A túl széles és magas kazal hátránya, hogy óhatatlanul kialakul a halmon belül egy levegőtlen rész, a szerves anyag itt inkább rothad, mint korhad. A komposzttelepre hord­hatunk minden szerves hul­ladékot, a lehullot lombot éppúgy, mint a lekaszált fü­vet, a konyha hulladékot, a még fel nem magzott gyom­növényeket, az aprított ku- koricaszáíat és szőlővenyigét, fanyesedéket, szőlőtörkölyt. A fahamu igen értékes anyag, a komposztot káli­umban gazdagítja, éppígy so­kat ér az állati vér, a toll, a mésztörmelék is. Nem való a komposztkazalba a felmag­zott gyom, az állati kárte­vőktől és gombabetegségektől fertőzött őszi lomb, a mű­anyag és cserép. Mellőzzük a dió, az akác, a vadgesztenye lombjának a komposztba ke­verését, ezek ugyanis csírá­zásgátló anyagokat tartal­maznak, amelyek az érett komposztföldben is kimutat­hatók. A gombabetegségekkel erősen fertőzött lombot pedig a legjobb elégetni, hamuja már nyugodtan belekeverhe­tő a kazalba. A különböző eredetű anya­gokat rétegesen helyezzük el. A legjobb kétarasznyi vas­tagságú rétegeket kialakítani. Korábban az egyes rétegek közé, és érés meggyorsítása céljából nitrogén műtrágyát is kevertek. Az újabb kuta­tások azonban inkább a .nyúl- és a baromfitrágyát javasolják nitrogénforrásul, amelyek komposztálás nél­kül egyébként sem használ­hatók fel. A rétegeket az ön­tözőcső végére szerelt finom öntözőrózsával mérsékelten öntözzük meg. Soha ne ad­junk annyi vizet, hogy az a kazal alján csurogjon, mert ezzel egyrészt kilúgozunk' egy csomó értékes anyagot, másrészt a túl sok víz leve­gőtlenné teszi a komposzt­halmot. A kazal ugyan fo­lyamatosan épül, térfogata az érés előrehaladtával még­is jelentősen csökken. Mi­helyt elérjük a 120—130 cm magasságot, a kazlat fedjük be tenyérnyi vastagon föld­del. Ha a kazal napos, szá­raz helyen van, indokolt hul­lámpapírral takarni, hogy a felső rétegek ne száradjanak ki. Az összerakás utáni har­madik hónapban keverjük át alaposan a kazlat vasvillá­val. hogy minél egységesebb legyen az anyag. A kom­poszt érése több tényezőtől is függ. Minél gondosabban ap­rítottuk föl a szerves anya­got — például a nyesedéket. kukoricaszárat, esetleg pa­pírhulladékot —, minél egyenletesebb az egész ka­zal nedvességtartalma, s mi­nél gondosabb a forgatás, annál hamarabb kapunk egy­séges komposztföldet. 6—12 hónap alatt a komposzt fel- használásra érett. A házi készítésű komposzt- nak nagy előnye, hogy hasz­nálata során nem kell tar­tani túladagolástól, ha gon­dosan készítettük, nem lesz- “nek káros mellékhatások, mint például az egyoldalú műtrágyázás esetében. Ki­váló talajtakaró anyag, virágföld, gyeptakaró. Késő ősszel, még a hó lehullása előtt a gyepet érdemes 1,5— 2 cm vastagon érett kom- posztfölddel takarni. A kom­posztföld igen jó a levegőt­len, kötött talajok szerkeze­tének, tápanyagkészleté­nek, és haza homoktalajok javítására is. Tamás Enikő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents