Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 9., péntek Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az országgyűlés a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése, a választási rendszer demokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tétele, a választások előkészítésének, lebonyolításának, valamint szervezeti és eljárási rendjének egyszerűsítése érdekében — az alkotmányos alapelveknek megfelelően — az alábbiak szerint szabályozza: I. FEJEZET A választójog 1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanács) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és-közvetlen választójog alapján, titkos szavazással válaszják. (2) A fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok titkos szavazással választják. 2. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti. (2) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. (3) Nincs választójoga annak, a) aki elmebeteg, b) akit a bíróság eltiltott a közügyektől, c) aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizetben van. 3. § Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van. II. FEJEZET A választás 4. § (1) Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják. A választókerületenként és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.. (2) A helyi tanácstagokat választókerületenként választják. A közös községi tanácshoz tartozó társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. 5. § (1) Minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület egy tanácstagot választ. (2) Az országos választási listán a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) által meghatározott számú képviselőt választanak. (3) A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak. 6. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét és sorszámát az Elnöki Tanács állapítja meg. (2) A tanácsi választókerületek számát — e törvényben meghatározott keretek között — a fővárosi, illetőleg a megyei tanács, a tanácsi választókerületek területét és sorszámát a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. ALTERNATÍV JAVASLAT: A törvény keretei között minden helyi tanács saját maga állapítsa meg a tanácsi választókerületek számát. A választókerületek számától függ ugyanis az adott helyi tanács tagjainak a száma, márpedig indokolt, hogy a tanács a saját létszámáról maga dönthessen. A javaslat ellen szól, hogy megvalósítása esetén a helyi tanácsok tagjainak száma egymástól indokolatlan mértékben eltérhetne, túl nagy létszámú tanácsok is létrejöhetnének. § A választópolgárokat állandó lakóhelyükön nyilvántartásba kell venni; a nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba vétel miatt kifogást _ lehet emelni, amelyről végső soron a bíróság határoz. 8. § (1) Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választópolgárok jelölő gyűlései gyakorolják; minden választókerületben két, vagy több személyt jelölnek. (2) A jelölő gyűléseken a választókerület lakosai és a területén levő vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, hivatalok, intézmények (a továbbiakban: munkahely) dolgozói vehetnek részt. ALTERNATÍV JAVASLAT Felmerült olyan szabálynak a felvétele, mely szerint a jelölő gyűléseken elsősorban a választókerület lakosai vehetnek részt. 9. § (1) A választókerületben a képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő gyűléseken megjelent választópolgárok egyharmadának a szavazatát. (2) Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. (3) Az elfogadott képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek mellett — felkereshetik a választóikat, részükre a Hazafias Népfront illetékes bizottságai vagy a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek szervezésében gyűléseket tarthatnak, hogy ezeken tevékenységüket és a megválasztásuk esetén elérni kívánt céljaikat ismertessék. 10. § (1) Mindenki személyesen szavaz. (2) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet. 11. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácstag vagy más választópolgár választható. (2) A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki. ALTERNATÍV JAVASLATOK 1. A hatályos törvény szerint a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó részének a helyi tanácstagok közül kell kikerülnie. Ezt a javaslat úgy módosítja, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagoknak csupán a többsége kell, hogy egyszersmind helyi tanácstag is legyen. Van olyan javaslat, amely szerint nem indokolt a tervezett módosítás, tehát továbbra is a helyi tanácstagok közül kerüljön ki a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része. 2. Felmerült az a javaslat is, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok területén lakók közül kerüljön ki, tekintet nélkül arra, hogy helyi tanácstagok-e vagy sem. Ennek megfelelően a (2.) bekezdés végét a következőképpen kellene megszövegezni: „...többsége” — illetőleg az 1. pontban foglalt javaslat elfogadása esetén: „túlnyomó része” — a helyi tanácsok területén lakó választópolgárok közül kerüljön ki. III. FEJEZET Az országgyűlési képviselő és a tanácstag 12. § (1) A választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választókerületben az összes választópolgárnak több mint a fele szavazott. (2) Az a jelölt, aki a választókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetőleg póttanácstag. (3) A fővárosi és a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki az őt megválasztó helyi tanács tagjai számának felénél több szavazatot kapott. 13. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok rendszeresen beszámolnak működésükről a választóiknak. 14. § (1) Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatása megszűnik: a) az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával, b) összeférhetetlenség kimondásával, c) visszahívással, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével, f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával és g) az igazgatási terület megváltoztatásával, ha az a tanács megszűnésével jár együtt. (2) A pótképviselő, illetőleg a póttanácstag megbízatása — a visszahívás kivételével — az (1) bekezdésben felsorolt esetekben szűnik meg. 15. § (1) A választópolgárok az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot — ha megbízatásának nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált — visszahívják. (2) A visszahívásra az érintett választó- polgárok legalább 10 százaléka, továbbá a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága tehet javaslatot az Elnöki Tanácsnak, illetőleg a helyi tanácsnak. (3) A visszahívásról a választópolgárok e törvénynek a választásra vonatkozó szabályai szerint titkos szavazással döntenek. (4) Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról az ország- gyűlés — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — dönt. MEGJEGYZÉS: A törvényjavaslat ezt követően a választási eljárás részletes szabályait tartalmazza. E rendelkezések közül a jelentősebbeket ismertetjük. 21. § Az országgyűlési választókerületeket a főváros és a megye területén belül úgy kell kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választhasson egy képviselőt. 22. § (1) A tanácsi választókerületek számát — az állandó lakosok számával arányosan — úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 30,. az önálló tanácsú községekben legalább 11 választókerület legyen. A községi közös tanácsba községenként legalább 3 tanácstagot kell választani, a közös tanács tagjainak száma pedig legalább 11 legyen. (2) A tanácsi választókerületek száma legfeljebb a következő lehet: a) az 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községben 20. b) az 1000—5000 lakosú községben 30, c) az 5000—10 000 lakosú városban és községben 35, d) a 10 000—20 000 lakosú városban ősközségben 45, e) a 20 000-en felüli lakosú községben 50, f) a 20 000—30 000 lakosú városban 60, g) a 30 000—50 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 70. h) az 50 000—100 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 80, i) a 100 000—150 000 lakosú városban és fővárosi kerületben 90, j) a 150 000-en felüli lakosú városban és fővárosi kerületben 100. (3) A községi közös tanácsok esetében a választókerületek kialakításánál a közös tanácshoz tartozó községek lakosságszámát együttesen kell figyelembe venni. 39. § (1) A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront bizottságai szervezik — a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek bevonásával — a lakóterületén vagy a munkahelyeken. (2) A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak közössége és bármely választópolgár. 40. § (1) Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként két vagy több jelölő gyűlést kell tartani. (2) A korábbi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi javaslatot — ha "a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell feltenni. A már megtartott jelölő gyűlést azonban nem kell újból összehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el. 41. § (1) A helyi- tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként jelölő gyűlést kell tartani. (2) Az olyan községben, ahol a lakosok ' száma 300-nál nem több, a választókerületek jelöltjei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők. 42. § (1) A jelölés nyílt szavazással történik. A jelöltekre tett javaslatokat — elhangzásuk sorrendjében — egyenként kell szavazásra bocsátani. (2) A jelölő gyűlésen részt vevő választó- polgár több személy jelölését is támogathatja. 52. § (1) Szavazni a megfelelő szavazókörben, a szavazás napján 6 órától 18 óráig lehet. (2) A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választópolgár szavazott. (3) Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. 53. § (1) Minden szavazóhelyiségben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két fülkét kell kialakítani. (2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. (3) A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. 54. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák. (2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. (3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben nem szabad választási agitációt kifejteni. (4) A szavazóhelyíségben az Országos Választási Elnökségnek, az illetékes választási elnökségnek, és a szavazatszedő bizottságnak a tagjain, az e szervekhez beosztott dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi a szavazáshoz szükséges. 57. § (1) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott. (2) Az országgyűlési és a tanácsi választókerületben érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon egynél több jelölt nevét hagyták meg. (3) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság véglegesen határoz. 72. § (1) Ha valamelyik országgyűlési, illetőleg tanácsi választókerület megüresedik, és a választókerületnek megválasztott pótképviselője, illetőleg póttanácstagja van, ők lépnek a megüresedett tisztségekbe. Ilyenkor részükre az országgyűlési képviselői, illetőleg tanácstagi megbízólevelet át kell adni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett választókerületnek nincs pótképviselője, vagy póttanácstagja, az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, illetőleg tanácstagot kell választani (időközi választás). (3) Időközi választást kell tartani akkor is, ha területváltozás következtében új tanács alakul, és az Elnöki Tanács az igazgatási egység területén választást rendel el. (4) Ha a tanácsot az Elnöki Tanács feloszlatja, egyúttal új tanács választását tűzi ki. (5) A (2) és (3) bekezdés alapján megválasztott tanács megbízatása a következő általános tanácsválasztásig tart. 82. § (1) A Fővárosi Tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsba pedig — a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan — 70—120 tanácstagot kell választani. ALTERNATÍV JAVASLAT: Felmerült az a javaslat, hogy a hatékonyabb testületi működés érdekében a Fővárosi Tanácsba a jelenlegi 201 helyett 150 tanácstagot válasszanak. Ugyanebből az okból a megyei tanácstagok számának csökkentését is javasolták. (2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát — az (1) bekezdésben foglalt keretek között — az Elnöki Tanács állapítja meg. A helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei tanácstagot. (3) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő .30 napon belül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani. 91. § Ez a törvény az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lép hatályba, végrehajtásáról az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országos Választási Elnökség gondoskodik. * Űj választójogi törvényünk megalkotása fontos eseménye államéletünk demokratikus fejlődésének; érinti minden honfitársunkat. Ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felkéri hazánk állampolgárait, hogy minél többen vegyenek részt, és nyilvánítsanak véleményt a népfrontbizottságok által a következő hetekben rendezett vitákon. Ezenkívül javaslataikat, észrevételeiket írásban is juttassák el a helyi, a megyei népfrontbizottságokhoz, vagy közvetlenül a Hazafias Népfront Országos Tanácsához; továbbá a megyei vagy az országos napilapok szerkesztőségébe.
