Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 6-, kedd A Tótkomlósi Háziipari Szövetkezetben csomagoláshoz készí­tik elő a szovjet exportra kerülő lánykaruhákat és hálóin­geket Fotó: Fazekas László Hemzetközi tanácskozás az intenzív gyepgazdálkodásról Az intenzív gyepgazdál­kodás és a gazdaságos ál­lattartás összefüggéseivel foglalkozó ötnapos nemzet­közi tanácskozás kezdődött tegnap a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen, mint­egy százötven magyar és több mint ötven külföldi szakember részvételével. A megnyitó plenáris ülé­sen Soós Gábor nyugalma­zott államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke a tanácskozás témá­ját abból a közismert tény­ből kiindulva vizsgálta, amely szerint az emberiség­nek a mostani és az elkövet­kezendő időszakban egyik legnagyobb problémája az lesz, miként tudja biztosíta­ni a magasabb színvonalú, kulturáltabb élelmiszer-el­látást. Ebben, mint hangoz­tatta, különösen jelentős szerepe van és lesz az állati­fehérje-, hús-, tej- és tejter­mékellátásnak. Nyilvánvaló, hog^ az állattenyésztésnek, s az ennek alapját képező takarmánytermelésnek meg­határozó szerepe van. Ha­zánkban, s ezt sajnálattal kell megállapítanunk, a gyepgazdálkodás nem tar­tott lépést azzal a nemzet­közileg is elismert fejlődés­sel, amely más növényeknél bekövetkezett. Magyaror­szágon 1,3 millió hektár gyepterület található, és ennek közvetlenül a felén — javítással, intenzív gazdál­kodással — nagymértékben növelhető a fűhozam. Nem­csak kísérleti, hanem ezer hektárra kiterjedő gyakor­lati eredmények bizonyít­ják, hogy a jelenleg még átlagos 1,58 tonnával szem­ben 10—12 tonna hektáron­kénti szénatermést is el le­het érni. Állatállományunk jelenleg 6.4 millió tonnára tehető takarmányigényéből 30 százalékot fedezünk gyeppel. Az ezredfordulóig el kell érni, hogy ez az arány 60 százalékosra növekedjen. Soós Gábor bevezető elő­adása után a plenáris ülé­sen még négy előadás hang­zott el az intenzív gyepre alapozott állattartásról. az öntözéses legelőkhöz kivá­lasztott fűkeverékekről, a gyepnek marhahústerme­léssel történő hasznosításá­ról, valamint a gyepterületek terméshozamainak növelésé­ről. A tanácskozás kedden négy szekcióban folytatódik. Sajtótájékoztató a mozgó kereskedelemről A kistelepülések, valamint az üdülőkörzetek ellátásának terjedő módszeréről, a moz­gó árusítási rendszerről tar­tott sajtótájékoztatót teg­nap Szigethy Ábris, a Bel­kereskedelmi Szállítási Vál­lalat vezérigazgatója. Mint elmondotta, elsőként a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vál­lalattal kötöttek szerződést, s ennek eredményeként idén január végén útjára indult az első mozgó ruházati be­mutatóterem. Az autóbusz­ban kialakított mintaterem az ország egész területén he­tenként más-más, előre programozott túraj áraiban keresi fel a ruházati bolto­kat 250—400 darabos kol­lekciójával. A kiskereske­delmi hálózatban kedvező volt a fogadtatás, amit az is bizonyít, hogy az egész év­re tervezett 200 millió forin­tos forgalomból már eddig 140 millió forintnyit teljesí­tett a vállalat. A budapesti FÜSZÉRT-tel közösen forgalomba helye­zett mozgó raktárüzlet au­gusztus 20-án kísérletként a forgalmas budai Duna-par- ton kezdte meg az árusítást. A FÜSZÉRT-autóbusz a ké­sőbbiekben hétvégenként felkeresi majd a kiránduló- helyeket, hétköznaponként pedig a gyárakban árusíta­nak. A Tisza Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Válla­lat a Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalattal három közös mozgóbolt kialakításában ál­lapodott meg. Az első jármű elkészült, és a napokban kezdi meg az árusítást Csongrád és Bács-Kiskun megye területén. Előre meg­határozott útvonal szerint tíznapos időközönként keresi fel a gyengén ellátott kis­községeket háztartási vegyi­cikkekkel, valamint kozmeti­kai termékekkel. A BSZV tovább kívánja fejleszteni a mozgóboltháló­zatot. A közeljövőben vas­műszaki cikkeket árusító autóbusz kialakítását ter­vezik, ehhez azonban még nem találtak kereskedelmi partnert. Új szolgáltatás a takarékszövetkezetekben Maradandó élmények Évek óta jogosultak a ta­karékszövetkezetek arra, hogy a különböző típusú sze­mélygépkocsikra elfogadják az igénylést és a vételár elő­legét. Nem voltak azonban jogosultak arra, hogy a gép­kocsi átvételére történő ki­értesítéskor a vételár hátra­levő részét is átvegyék. Ez azt jelentette, hogy az új gépkocsi-tulajdonosnak min­den esetben el kellett utaz­nia ahhoz a számlavezető OTP-fiókhoz, ahol kifizethet­te a vételár másik felét és megkaphatta az igényelt gépkocsi átvételére jogosító csekket. Szeptember 1. óta a Mer­kur és a SZÖVOSZ együttes megállapodása alapján a Pénzügyminisztérium új ren­delkezést adott ki. Ebben felhatalmazta az * országban működő takarékszövetkezete­(Tudósítónktól) A füzesgyarmati Novem­ber 7. filmszínház jól zárta az idei első félévet. Minden mutatót teljesítettek, és a megyében — sportnyelven szólva — bronzérmesek let­tek. Az első Békés, a máso­dik Orosháza és a harmadik Füzesgyarmat lett. A No­vember 7. filmszínház első félévi előadásterve 706 volt, s 708 előadást teljesítettek. A látogatók tervezete 17 ezer 700 néző volt, s a moziban 19 ezer 183-an tekintették meg a vetített filmeket. Jó­nak mondható a féléves pre­Tegnap ünnepélyesen át­adták a Budapest—Dunaúj­város közötti 76 kilométer hosszú vasútvonal villamos felsővezetékét, így szeptem­ber 7-től a menetrendszerű szerelvények már villany­mozdonnyal közlekednek. Az újabb szakasszal 1650 kilo­méterre nőtt a villamosított vasútvonalak hossza hazánk­ban. A háromszázmillió forinlos költséggel kiépített szaka­szon 2400 oszlopot állítottak fel, és 232 kilométernyi fel­ső vezetéket építettek be. A két arra, hogy központjaik­ban és kirendeltségeiknél az igénylésen és az előlegen túl a gépkocsik teljes összegét átvegyék. Sőt, a teljes ösz- szeg helyben történő kifize­tésével egyidőben a takarék- szövetkezetek egységeiben azonnal kézhez kapják a sze­mélygépkocsi átvételére jo­gosító utalványt, illetve csekket is. Galarhbosi László, a MÉ­SZÖV takarék- és lakásszö­vetkezeti titkárságának ve­zetője arról tájékoztatott, hogy 1983. szeptember 1-től megyénk 56 takarékszövetke­zeti egységében intézheti a lakosság a személygépkocsik teljes vételárának beszedé­sét. Erre a megye takarék­szövetkezeti központja és ki- rendeltsége jogosult. ferált filmek teljesítése is. Egy oviműsort is tartottak, 150 nézővel. A vállalat 1982-ben meg­hirdette a szocialista ver­senyt I—IV. kategóriában. Füzesgyarmat a II. csoport­ban a harmadik helyezést ér­te el. A filmszínház dolgo­zói a társadalmi munkából is kiveszik részüket. A na­pokban a Széchenyi úti óvo­dában a Jávor Pál brigád tagjai az „Egy nap az óvo­dáért” mozgalom keretében szőnyeget tisztítottak és ágy­neműket hoztak rendbe. Borbiró Lajos beruházás négy hónappal a határidő előtt készült el. A munkák zömét MÁV-szak- emberek végezték, és a Cseh­szlovák Államvasutak szak­emberei is besegítettek. A villamosítás eredménye­ként ezen a vonalon egy év alatt 11 ezer tonna gázola­jat takaríthatnak meg, a te­herforgalomban pedig 40 százalékkal csökkenthetik a költségeket. Az idén tovább folytatódik a vasútvonal vil­lamosítása, és az építők az év végéig előreláthatóan el­érik Sárbogárdot. n ligha lehetne könnye­dén olyan diákot ta­lálni, aki hónapokkal ezelőtt ne várta volna már- már türelmetlenül a szünidő kezdetét. Elhamarkodott len­ne azonban azt állítani, hogy a vakációvárás, a tanév be­fejezésének áhítása az iskola iránti ellenszenvből fakadna. Inkább az új, a változatos­ság iránti vonzódás, no meg a pihenés, kikapcsolódás igé­nye teszi egyre türelmetle­nebbé a diákokat a tanév vége felé. Kikapcsolódni, pihenni, felkészülni az új oktatási évre, netán a munkába ál­lásra, persze sokféleképpen lehet. Ki-ki lehetőségei sze­rint válogathat a nyári prog­ramokból, s ha lapos a diák­pénztárca — márpedig az rendszerint nem a tömött- ségéről híres —, tartalma kiegészíthető a nyári mun­kavállalás jövedelmével. De nem csak ilyen okok miatt állnak munkába nyáron a fiatalok. Jóllehet az anyagi­ak sem mellékesek, de töb­ben ilyenkor ismerkednek meg leendő munkahelyükkel, azzal a szakmával, amelyet később hivatásukul kívánnak választani. Csupán a fővá­rosban több mint 10 ezer di­ákmunkást vártak ezen a nyáron. A tapasztalatok sze­rint a tanulók fegyelmezet­tek, szorgalmasak voltak, helytálltak a legkülönfélébb területeken, s a tízhónapos iskolai elfoglaltság után egy kis fizikai munka szinte frissítőén, üdítően hatott. Az üzemek többségében jól tud­ják: az első benyomások meghatározóak lehetnek, e^ért — kivált, ha meg akarják nyerni a nyári mun­kára érkező fiatalokat egy- egy szakma elsajátítására — figyelemmel, körültekintés­sel foglalkoznak a diákok­kal, kíváncsiak a vélemé­nyükre, rövid idő alatt szer­zett — de gyakorta helytálló — tapasztalataikra. S ez már — természetesen a fi­zetség mellett — a jól vég­zett, becsületes munka érté­kelése, megbecsülése is. A vakációban munkát vál­lalni persze csoportosan is lehet. Az építőtáborokról van szó, amelyek népszerűsége nem csökkent az évek so­rán. Építőtábor-mozgalmunk egyik kulcsszava az önkén­tesség, s ez nem véletlen, hiszen az önként vállalt fel­adatok szinte magukban hordozzák megoldásuk lehe­tőségét is, míg a kényszer, a kedvetlenség csak összetűzé­sek, konfliktusok, a sikerte­lenség forrása lehet. Ebben az esztendőben több mint 67 ezer diák dolgozott építőtá­borban, csaknem száz helyen jelentek meg — több tur­nusban — a munkáskedvű tanulók. Többségük középis­kolai diák volt, de termé­szetesen nem hiányoztak az egyetemi-főiskolai hallgatók, s a külföldi diákok ezrei sem. Az idei tapasztalatok azt bizonyították, hogy tovább javult a táborok fegyelme, s a népes gárdából csak el­enyésző számú rendbontó ke­rült ki. Színvonalasabbá, szervezettebbé váltak a sza­badidős programok. Igen jól sikerültek a szakosított épí­tőtáborok, amelyekben — természetesen a munka mel­lett — számítástechnikával, énekkel, zenével, képzőmű­vészetekkel, természettudo­mányokkal vagy éppen ide­gen nyelvekkel foglalkoztak a résztvevők. Elismerést ér­demel a Balaton déli part­jának tisztán tartásara szer­vezett környezetvédelmi tá­bor vagy a kísérletképpen életre hívott gyümölcsértéke­sítő tábor is. Ez utóbbiban a szedés és válogatás után a tábor környékén árulták a diákok a zamatos portékát. A kadnak tehát új, to­vábbfejlesztésre, el­terjesztésre méltó kezdeményezések az építőtá­bor-mozgalomban. Általuk még vonzóbbá, s ami ugyan­csak nem mellékes, anyagi­lag is jövedelmezőbbé vál­hatnak a táborok. A lényeg azonban — sem az egyéni munkavállalások, sem az építőtáborok esetében — nem változik. Lehetőséget adnak annak az érzésnek a megtapasztalására, amelyet a jól végzett munka öröme je­lent. S ez már több, mint egyszerű nyári kikapcsoló­dás, időtöltés. Annál mara­dandóbb, mélyebb élmény. Tovább tart, mint a szünidő. V. P. I. — Balkus — Eredményes félév a füzesgyarmati moziban Befejeződött a Budapest—Dunaújváros vasútvonal villamosítása Horgászegyesületi vezetők találkozéja A Magyar Országos Hor­gászszövetség Békés megyei intéző bizottsága tavalyi dön­tése alapján évente egy alka­lommal összehívja a megye 36 egyesületének elnökét és titkárát. Az elmúlt évi ked­vező tapasztalatok alapján az idén is megrendezik a talál­kozót, a házigazda békéscsa­bai Univerzál Kiskereskedel­mi Vállalat és Lenin Tsz HE saját kezelésű vízterülete mellett szeptember 11-én reggel 6 órától. A helyszín — a homokkiadó ház — a 44-es számú úton Kecskemét felé haladva, a tv-átjátszó tornyot elhagyva, mintegy 200 méterre jobbra közelít­hető meg. A gyülekezés után 7 óra­kor a találkozó versennyel kezdődik, helyszíni nevezés alapján, 10 órakor lesz a mérlegelés, értékelés és az eredményhirdetés. Ebéd után tartják a kötetlen prog­ramot. Tulajdonképpen ez a rész szolgálja igazán a ta­lálkozó célját, mivel ekkor szokták megvitatni a prob­lémákat, kicserélik tapaszta­lataikat. — plp — A kerékpár — napjainkban Az európai országokban és városokban újra terjedőben van a kerékpár-közlekedés, egyes országokban és váro­sokban a kerékpár jelenléte és részvállalása a közlekedé­si munkamegosztásban már tény. A kerékpár elterjedé­sét hasznosnak ítélik meg a szakemberek, s nemcsak kör­nyezetvédelmi, energiataka­rékossági okok miatt, hanem azért is, mert a városokra nehezedő forgalmi nyomás mérséklődése, ezzel együtt a balesetek számának csökke­nése már most is a kerékpár elterjedésének köszönhető. Egy átlagos nagyságú ke­rékpár saját súlyának a tíz­szeresét képes szállítani, és a kerékpározó izomzatának munkájával mintegy az öt­szörösére fokozhatja mozgá­si sebességét. A bicikli az egyik legkevésbé változó for­májú és szerkezetű haszná­lati eszközünk. Csaknem nyolcvan éves pályafutása során sokáig semmit sem változtattak rombusz alakú vázán, meghajtásának mód­ján és kerekeinek nagysá­gán. Mintegy két és fél év­tizede azonban forradalmi változások álltak be a ke­rékpár fejlődéstörténetében. Egy angol formatervező megkisebbítette a váz mé­reteit, a pedált a súlypontra helyezte át, és vastagabb gu­mikat szerelt fel az erősen megkisebbített átmérőjű ke­rekekre, bebizonyítván, hogy a kis méretű, kis kerekű ke­rékpár éppen olyan jól hasz­nálható, mint elődei, és igen könnyen lehet vele manőve­rezni a nagyvárosi forgalom­ban. Megszüntette a férfi- és a női váz közötti különbsé­get: biciklijét mindkét nem egyformán használhatja. A világméretű fejlődéssel a Csepeli Kerékpárgyár konstruktőrei is lépést tar­tottak, kemping- és túrake­rékpárjaik elismerten jó mi­nőségűek, keresettek. Képün­kön a szerelőszalagon való összeállításuk egy munkafá­zisát figyelhetjük meg. .

Next

/
Thumbnails
Contents