Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-04 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ifjúmunkás kempingtalálkozó Chilei szolidaritási nagygyűlés Bányásznapi ünnepségek országszerte Szombaton országszerte folytatódtak a 33. bányásznapot köszöntő rendezvények. Mindenütt megkoszorúzták a bányászhősök emlékművét, s ünnepi gyűléseket tartottak. Az ünnepségek szónokai elismeréssel szóltak a bányászatnak a termelésben és a műszaki fejlesztésben elért eredményeiről, felhívták a figyelmet a jövőbeni feladatokra, a munka biztonságának további fokozására, a termelés hatékonyságának növelésére. Az ajka-csingeri parkerdőben rendezett ünnepségen Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár köszöntötte a 117 éves ajkai szénbányák dolgozóit. Ünnepi beszédében elismeréssel szólt munkájukról, amit fémjelez, hogy ezen a vidéken 1965-ig, 100 év alatt 28 millió tonna szenet hoztak felszínre, azóta pedig a mai napig újabb 31 millió tonnát. A hatodik ötéves tervben eddig már 450 ezer tonnával teljesítették túl terveiket. Az államtitkár szólt arról az új technológiáról is, amelynek első hazai alkalmazója az ajkai bánya, az itteni tapasztalatok alapján terjesztik el majd széles körben az úgynevezett FÖTE-szénomlasztásos fejtési módszert. Hangsúlyozta, hogy az ajkai szénmedence bányászainak jövője is biztosított, a meglévő bányák készletei ugyanis 1995-ig elegendőek. A kutatófúrások az azt követő időszakra is igen jó eredményeket mutatnak. A nógrádi szénbányák dolgozói Nagybátonyban tartottak nagygyűlést. Az ünnepségen részt vett a szovjet testvérmegye, Kamerovo bányászszakszervezetének delegációja, valamint az NDK. Csehszlovákia és Lengyelország szénbányászatának képviselői. A borsodi szénmedence üzemeiben dolgozó 17 ezer bányász képviselői Miskolcon tartottak ünnepséget. A Tokaj-hegyaljai ásványbányászok Mádon, az ércbányászok pedig Rudabányán emlékeztek meg a bányásznapról. Baranya húszezernél több bányászát a pécsi Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen köszöntötte Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke. A bauxitbányászat fővárosában, Tapolcán a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat kollektívája ünnepelt. Dózsa Lajos, a Magyar Alumínium- ipari Tröszt vezérigazgatója egyebek közt elmondotta, hogy legjelentősebb ércva- gyonunk kitermelői jelentős mértékben hozzájárulnak, hogy az alumíniumipar ez évi nyeresége eléri majd a kétmilliárd forintot, az export pedig a tervezett 119 millió helyett várhatóan meghaladja majd a 140 millió dollárt. Méltatta a magyar-szovjet timföld—alumínium-egyezményt, amely jó feltételeket teremt a továbbfejlődéshez. A tapolcai bányásznapi ünnepségen a magyar bauxitbányászokat üdvözölték a jugoszláviai bauxitbányászat és a bolgár ércbányászat képviselői is. Az olajbányászok a nagyalföldi kőolajipar központjában, Szolnokon tartottak ünnepséget. Az ünnepség szónoka, Vándorffy Róbert, a Kőolajkutató Vállalat vezérigazgatója rámutatott, hogy az alföldi olajbányászok tekintélyes részt vállalnak az ország energiaellátásából, s idén az év első felében a tervezettnél nyolcezer méterrel több feltáró fúrást végeztek, s majdnem 4 százalékos anyag- és energia-megtakarítást értek el. Az újabb szénhidrogénkészletek feltárásához nagy mélységű kutatások szükségesek, s ez a munka az eddiginél is nagyobb helytállást, fegyelmezett munkát követel meg az olajbányászoktól. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat olajbányászai Szegeden, a vállalat legnagyobb üzemében tartották ünnepségüket. A szombati bányásznapi ünnepségeket mindenütt estig tartó színes, kulturális programok követték. Jószerencsét! „Ma tizenharmadszor köszönti országunk népe meleg szeretettel a tárnák és az olajmezők hőseit. Azokra gondolunk ma, akik erőt és fáradságot nem kímélve, sok nehézség közepette éjjel, nappal dolgoznak a föld kincseinek felszínre hozásáért, szocializmust építő hazánk mind jobban növekvő energiaszükségletének biztosításáért. Ezen a napon szeretettel köszöntjük megyénk olajbányászait, akik eddig végzett nagyszerű munkájukkal, erőfeszítéseikkel jelentősen hozzájárultak célkitűzéseink valóra váltásához. A további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk. — MSZMP Békés megyei bizottsága.” Az idézett távirat — amely az első hivatalos bányásznapi köszöntés volt megyénk oljabányászaihoz — éppen 20 évvel ezelőtt keltezett. Ez persze nem jelenti azt, hogy 1963-ban kezdődött a kutatás és feltárás megyénkben. Jóval előbb, az ’50-es évek derekán, a kibontakozáshoz azonban még idő kellett. Ám az alföldi ember számára még akkor is idegenül csengett a kifejezés: olajbányászat. A síkságon addig legkiemelkedőbb építménynek számító gémeskutak helyett megjelentek a fúrótornyok, a gépmonstrumok, s az első gázfáklyák láttán talán valami misztikus varázs is hatalmába kerítette az embereket. Aztán lassan megszokottá vált a látvány, s talán csak egy-egy gázkitörés jelentett fokozott izgalmat, érdeklődést. Igen, az elmúlt évtizedekben az alföldi képhez hozzátartozik a fúrótorony, a tankállomás, a kígyózó csővezeték, amelyen gyárakba, intézményekbe, lakásokba jut el az olaj, a gáz. Természetesen nemcsak Békés megyébe, hanem az ország más részébe is. A békési olaj- és gázmezők a kétmillió tonna hazai kőolaj és 7 milliárd köbméter földgáz jelentős részét adják. Az elmúlt évtizedek eredményei mérhetők lefúrt méterekben, tonnákban, köbméterekben. Mindennél jelentősebb azonban, hogy az olajbányászat meghonosodása megváltoztatta a megye arculatát. Energiabázist teremtett az ipar számára, fűtőanyagot juttatott a lakások tízezreibe, s nem utolsósorban hozzájárult a munkássá válás folyamatához. A kutatás, a feltárás, a termelés, a gépipar területén ma is ezernél több olajbányász dolgozik a megyében. Legtöbbjük munkahelye a szabad ég alatt van, s bármily magas fokú is a szociális gondoskodás, az időjárás viszontagságai, és olykor a természet erői alaposan próbára teszik őket. Sokan jóval a nyugdíjkorhatár elérése előtt kényszerülnek pihenőre. Szakmájukról azonban még akkor is olyan szeretettel beszélnek, mintha nem is a mostoha körülmények között végzett munka okozta volna korai kiválásukat. Edzett, kemény emberek, akiknek helytállását rendszerint egy-egy gázkitörés során vesszük észre, pedig a kevésbé látványos hétköznapok sem könnyebbek. Talán még a mai ünnepnap sem, a 33. magyar bányásznap, amely sokukat most is a fúrótornyoknál, a munkapadoknál talál. .Őket és ünneplő társaikat is a hagyományos bányászköszöntéssel üdvözöljük e napon: jószerencsét! S. F. Füzesgyarmaton Hazánkba érkezik a burmai államié Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására szeptember 5-én, hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke. A Csepel Autó 4-es számú szeghalmi gyárának KISZ-bizottsága szeptember 2—4. között ifjúmunkás kempingtalálkozót szervezett Füzesgyarmaton. Az ifjúmunkás kempingtalálkozón a szeghalmi 4-es számú gyár KISZ-esein kívül részt vesznek a szigetközi törzsgyár, az egri 3-as számú gyár, a budapesti 2-es számú gyár, a Budapesti Harisnyagyár szeghalmi telepének, és a járás fiataljainak képviselői is. A találkozó keretein belül került sor a chilei szolidaritási rendezvény megnyitójára Füzesgyarmaton, a strand területén. A nagygyűlés szeptember 3-án, délután 5 órakor kezdődött. A rendezvény vendégei voltak: Natália Rodrigez, a Chilei Antifasiszta Bizottság képviselője, Godoi Emilio, a hazánkban élő külföldi fiatalok koordinációs irodájának munkatársa. Halasi Márton, a IJest megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, Szabó Béla, a Békés megyei KISZ-bi- zottság titkára, Varga Zoltán, a járási pártbizottság titkára és Szegfű István, a HNF Békés megyei bizottságának képviselője. A szolidaritási nagygyűlést Jenei Mihály, a Csepel Autó KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg. majd Józsa Mihály szavalt el két verset. Ezt követően Salvador Al- lende, a Chilei Népi Egység kormány elnökének utolsó szavai hangzottak el magnetofonról. Allende elnök megrázó mondatai után Pap Zsigmond. a 4-es számú Pap Zsigmond, a 4-es számú gyár KISZ-bizottságának titkára beszédet mond gyár KISZ-bizottságának .titkára ünnepi beszédet mondott. Néhány gondolat a beszédből: 1973. szeptember 11- én az Egyesült Államok segítségével Chilében hatalomra kerültek az ellenforradalmárok. Meggyilkolták Allen- de elnököt, politikai pártokat tiltottak be, megszüntették a szabadságjogokat, elvették 25 ezer ember életét és sok tízezer haladó hazafit juttattak börtönbe. Az emigrációba kényszerült chilei hazafiakat a magyar nép is barátként fogadta, és a haladó világgal együtt mi is felemeltük tiltakozó szavunkat a Pino- chet-rendszert elítélve. Pap Zsigmondot követően Natalia Rodrigez szólalt fel és üdvözölte a' nagygyűlés résztvevőit. Ezután Cseh Ferenc ismertette azt a tiltakozó felhívást, amelyet a szolidaritási nagygyűlés résztvevői a chilei konztilá- tushoz fognak eljuttatni. Az elnöki zárszó után a Victor Jara együttes koncertet adott a jelenlevőknek. A résztvevők egyik csoportja a füzesgyarmati strandon Fotó: Fazekas László .BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A Köröstarcsán Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Szekeres András
