Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
• 1983. szeptember 3., szombat NAGYVILÁG Pula, az Isztria-félsziget legnagyobb városa. Amphitheátruma nagyobb, mint a római A Jugoszláviából érkező jelentések arról számolnak be, hogy az idei idegenforgalmi szezon — az egyes országokban tapasztalható lanyhulás ellenére — megfelel az előzetes várakozásnak. Az év első felében körülbelül ugyanannyi külföldi vendég érkezett, mint a múlt év hasonló időszakában, de a devizabevétel mintegy 40 százalékkal meghaladja a tavalyit. Az üdülőközpontokban sokkal jobb az ellátás, mint tavaly. Több helyen, például a magyar turisták által különösen kedvelt Isztria-fél- szigeten a vendégek nyilvántartás alapján rendszeresen kapnak még az általában hiánycikknek számító termékekből is. Egybehangzó a megállapítás, hogy az Adria északi részén általában jobb az áruellátás, mint Dalmáciában és a montenegrói tengerparton. Itt előfordul, hogy időnként nehéz hozzájutni egyes árukhoz, például piperecikkekhez és citromhoz. Július közepén az országban több mint 730 ezer vendég töltötte évi pihenőjét, ebből 330 ezer külföldi. Közülük több mint negyedmil- lióan üdültek a tengerparton, ahol ez idő tájt a szállodai férőhelyek 80 százaléka. a sátortáborhelyek 60 százaléka volt foglalt. A fizetővendég-szobáknak azonban csak 40 százaléka talált gazdára. A legfrissebb jelentések szerint a tengerparti szállodák augusztus 20-ig kitették a „Megtelt” táblát. Leginkább a szlovén tengerparton gyarapodott a külföldi vendégek száma: itt mintegy 22 százalékkal több a turista, mint tavaly. Az Isztria-félszigeten, a Kvar- ner-öböl mentén 17 százalékkal több a külföldi nyaraló, mint a múlt esztendőben. A szigeteken és a makarskai tengermelléken valamivel kevesebb a külföldi, mint tavaly, Dubrovnikban és környékén körülbelül ugyanany- nyi, mint egy évvel korábban. Igaz, itt augusztusban valószínűleg csökken a látogatók száma a nemrég pusztító erdőtüzek miatt. Jugoszláviában abban reménykednek, hogy az idei év idegenforgalmi bevételei ösz- szességükben jóval felülmúlják majd a tavalyit. Ez pedig jelentősen javíthatja az ország fizetési mérlegét. (g. i ) Fürdözők a makarskai tengerparton A Kotor-öböl festői népviseletével, citrusligeteivel, az égbenyúló hegyek lábánál — csodálatos élmény (Fotók: ks) Krokodilfarm — tessék belépni! A Zapata mocsár környéke kietlen, vad vidék, a környéken található Kincses-tó mégis kedvelt turistalátványosság. Kubában egyedülálló, de a világon is párját ritkítja az itteni farm és te- nyésztelep. Ezen a farmon ugyanis nem teheneket, vagy birkákat, hanem krokodilokat tenyésztenek. A látogatót egy '„Krokodilfarm — tessék belépni!” feliratú tábla fogadja. A látvány meghökkentő, mégis lenyűgöző: a hatalmas kiterjedésű parkban egymás he- gyén-hátán hevernek a hüllők. Némelyik a sekély vízben keres menedéket a perzselő nap sugaraitól, s csak széles pofája, dülledt szeme mered ki a pocsolyából. Mások viszont a szárazon heve- résznek, s tátogatják rettentő szájukat a megszeppent látogatóra. Ijedtségre semmi ok. A telepet keresztül-kassul behálózó sétányt magas drótkerítés védi. A telep persze csupán másodsorban turisztikai vonzerő. Kilenc évvel ezelőtt kormányrendelettel hozták létre, főleg kutatási, kísérleti céllal. Akkor a tudósok azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy emberi felügyelet mellett, de természetes környezetben, iparszerűvé tegyék a krokodiltenyésztést. Az első lépés a különféle krokodilfajok különválasztása volt. A környéken alapvetően két krokodilfajta él: az úgynevezett „kubai”, tudományos nevén rhombifer. valamint az „amerikai”, más néven acutus. Az előző jellemzője a test hosszában végigfutó sárga csíkozás, a széles, háromszög alakú pofa és a bőrből kiálló hegyes tüskék, az utóbbit szürke színéről, nyúlánk, hosszú fejéről, s ’háttarajáról lehet felismerni. A kutató-kísérletező munka eredményeként ma mára két alapfajon kívül létezik egy harmadik, hibrid krokodil is, amely a szakemberek szerint egyesíti az előző kettő jó tulajdonságait. A tudósok azonban állítják: a kísérletezés lehetőségei még koránt sincsenek kimerítve. Hogy mik lehetnek egy krokodil jó tulajdonságai? Amiről a magyar olvasó is tud, az főként tárcák, táskák és cipők alapanyagaként szolgáló bőrének minősége. Ami viszont jóval kevésbé köztudott : húsa ízletes, proteinekben gazdag táplálék, amely Latin-Amerikában csemegének számít. A krokodiloknak egyébként épp nagy keletjük lett a vesztük, s emiatt rendelte el a kubai kormányzat az iparszerű, ellenőrzött tenyésztést és felhasználást. A világ legtöbb olyan országában ugyanis, ahol egykoron őshonos volt e hüllő, a korlátlan vadászat miatt számuk vészesen megfogyatkozott. így a zapataihoz hasonló krokodilfarm az egyik lehetséges megoldás megóvásukra, szaporításukra. Nagy Csaba Örmény bosszú Az ASALA-rejtély Egy hónappal a párizsi Orly repülőtéren végrehajtott véres merénylet után Franciaországot még mindig foglalkoztatja az ASALA-rejtély. Mi ez a szervezet, amely pokolgépével hét embert megölt, hatvanat megsebesített? Mit akar, és miért éppen Franciaországot választotta egyik legsúlyosabb vérengzésének a színhelyéül? Titkos hadsereg Az ASALA nem ismeretlen Párizsban. Nevének a rövidítése francia: örmény- ország Felszabadításának Titkos Hadserege, amely — elsősorban — Törökország ellen harcol. A volt ottomán birodalom 1915-ben kegyetlen népirtást folytatott az örmény kisebbség körében. Csaknem hetven esztendő múltán a világban szétszóródott fanatikus örmények még mindig ezt akarják megtorolni. Ismerjük meg a hátteret, a történelmi igazságtevés kedvéért. Az első világháborút követő békerendezés 1920-ban, a franciaországi Sévres-ben elismerte a Törökországban élő örmények önálló államalapítási jogát. A három évvel később, 1923. július 24-én véget ért lau- sanne-i értekezlet azonban már csupán nemzeti jogról tett említést. Az Orly merénylet időpontját úgy rögzítették, hogy hozzávetőlegesen a lausanne-i konferencia lezárásának a hatvanadik évfordulójára essen. Hozzá kell tenni, hogy egy nappal korábban Brüsszelben gyilkoltak meg egy török diplomatát, és volt merénylet Nagy-Britanniában is. Az Orly repülőtérre, pontosabban a török légitársaság ottani kirendeltségére különben nyilván azért esett a választás, mert az idén tavasszal egy fiatal örmény terrorista a Szajna partján négy török diplomatát túszul ejtett, a francia rendőrség letartóztatta, s az ő szabadon bocsátását akarták kikényszeríteni a pokolgéprobbantással. Ki a felelős? A színhely kijelölésének politikai okai is voltak. A szocialista többségű francia kormány, a törökországi örmény emigráció szerint, ügyükben kétértelmű magatartást tanúsít. Elismeri az örmények nemzeti jogait és sajnálatosnak tartja, hogy a mai ankarai vezetés visszamenőleg sem hajlandó kárhoztatni történelmi elődjét az 1915-ös példátlan népirtásért. Ugyanakkor hozzáteszi Párizs, hogy a mai török kormányzatot, szövetségesét a NATO-ban, nem lehet vádolni a múltbeli borzalmakért. A politikai megítélés, miként az alkalmazott módszer, mélységesen elítélendő. A közvélemény szembe is fordult vele. Az Orly merénylet óta se szeri, se száma a francia sajtóban a leleplező írásoknak, amelyek az ASALA — sokszor nem teljesen bizonyított — kapcsolatait tárják föl. írnak arról, hogy a terrorszervezet egyik központja az iszlám forradalmi Iránban található, ahol mintegy félmillió törökországi örmény menekült él. Az ASALA- nak itt _ állítólag tömérdek pénze van, nagy befolyása, több lapja, és az egyik egyetem falai között a hívei katonai kiképzésben részesülnek. Váratlan razziák Az Orly merénylet után a francia rendőrség meglepetésszerű házkutatásokat, váratlan razziákat rendezett az örmény negyedekben, és nemcsak uszító röplapokat, hanem fegyvereket, a repülőtéren használt pokolgéppel egyező szerkezeteket talált. Őrizetbe vették az ASALA franciaországi vezérkarát, köztük azt a huszonkilenc éves fiatalembert, aki a véres pénteken 500 frankért rábízta a halálos csomagot egy török utasra: a szerencsétlen az egyik első áldozata volt a tettnek. A párizsi rendőri és bírói szervek azóta mindenütt és mindenben terroristákat keresnek. Az Orly repülőtér azóta szinte ostromlott erőd: a török légijárat utasait rejtett földalatti részlegből indítják, itt kell gyülekezniük az utasoknak. Az előzetes vizsgálat keményen szigorú. De vannak az ügynek francia belpolitikai vonatkozásai is. A jobboldal kárhoztatja a baloldali kormányt, mert szerinte nem eléggé határozott a politikai alvilággal szemben. Mitterrand bizonyítani óhajt; ebben az ügyben — hangoztatta — nincs helye megalkuvásnak. Várkonyi Tibor Nagyszabású lakásépítés Romániában Bukarest északi részén, a repülőtér közelében épül a város legújabb lakónegyede. Bár az első kapavágás csak májusban történt, még az idén 700 lakást, valamint bevásárló- és’ szolgáltató központot adnak át. A városnegyed 30 ezer bukarestinek ad majd otthont. A kormányzatnak az a célja, hogy 1990-ig az ország minden polgára jó lakásban lakjék. Ebben az évtizedben Romániában mintegy két és félmillió lakás felépítését tervezik. Az ország a felszabadulás óta folyamatosan törekszik arra, hogy a múltból örökölt lakásnyomort felszámolja és emberhez méltó otthonokhoz juttassa a dolgozókat. 1944. és 1981. között nem kevesebb, mint 4,1 millió új lakást építettek. Ez a 22,5 millió lakosú országban 15 millió ember életkörülményét változtatta meg. 'A múltban Románia lakosságának többsége primitív vályogházakban, víz, csatornázás és villany nélkül lakott. Ma a fürdőszoba, a gyermekszoba és az.erkély mindennapos. Az 1981—85-ös ötéves terv 1,1 millió új lakás felépítését irányozza elő, túlnyomóan a városokban és a munkásnegyedekben. Az iparosítás eredményeként 1965. és 1980. között 33,7 százalékról 52 százalékra nőtt a városlakók száma. Mindez hatalmas feladat elé állítja az építészeket. Nemcsak gyorsabban, de szebben akarnak építkezni. A tervezők arra törekszenek, hogy a városok esztétikailag és a mindennapi élet szempontjából is megfeleljenek az igényeknek. Egyes városokban, például Temesváron, arra törekednek, hogy a hagyományos épületeket megőrizzék, felújítsák és a foghíjakat olyan házakkal építsék be, amelyek megfelelnek a város karakterének. Az építők mind több előre gyártott elemet használnak, és igyekeznek iparsze- rűen dolgozni. Nagy figyelmet fordítanak az épületek földrengésbiztonságára. Ez nem csoda, hiszen az 1977. március 4-i földrengéskor Romániában 32 897 lakás semmisült meg, illetve rongálódott meg súlyosan. A földrengéskutató intézet és az építőipari vállalatok szorosan együttműködnek. g- iÚj lakónegyed Aradon
