Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 30., péntek Tízmillió forintos kártérítés ? A háztáji és kisegítő gadaságok helyzetéről tanácskozott a Békés megyei NEB A háztáji és kisegítő gazdaságok állattenyésztési és kertészeti termelésének helyzetéről szóló jelentést tárgyalta meg szeptember 29-i ülésén a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB-vizsgálat során arra kerestek választ, hogy a háztáji gazdaságok termelésének segítése és támogatása összhangban van-e az élelmiszergazdaságban betöltött szerepükkel. Mint a jelentésből is kitűnik, Békés megyében a vágósertés 52—56, a vágómarha 25—26, a broyler- csirke 30—33 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok termelik. Tevékenységük még ennél is meghatározóbb a kisállattenyésztésben és néhány zöldségféle, különösen a primőrök termesztésében. A vizsgált időszakban — 1981—83 — a ház- táij és kisegítő gazdaságok hízósertés-, vágójuh-értéke- sítése dinamikusan nőtt, míg a szarvasmarhatartásban visszaesés tapasztalható. A csökkenés többféle okra vezethető vissza, így például az urbanizációra, és a többi állatfajhoz képest alacsonyabb jövedelmezőségre. A baromfitenyésztés fejlődését a nagy termelési kedv ellenére értékesítési nehézségek akadályozzák. Nem utolsósorban az általános fogyasztási szövetkezetek, a mezőgazdasági üzemek termelésszervező, felvásárló és értékesítő tevékenységének tulajdonítható a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében tapasztalható fejlődés. A megye ÁFÉSZ-ei csaknem 160 szakcsoportot működtetnek, s az utóbbi időben számos intézkedést hoztak, amelyek serkentően hatottak a kistermelésre. A felvásárlási ágazatok árbevétele öt év alatt a duplájára nőtt. A sikeres tevékenység ellenére azonban sok hiányosság tapasztalható. Különösen a kertészeti termékek esetében a szerződéses fegyelem, s az ÁFÉSZ-ek nem élnek a kötbérezés jogával. Ugyanakkor a termelők szinte minden esetben érvényesítik szerződéses jogaikat. A szerződések az általános feltételeknek, tartalmi követelményeknek megfelelnek, kitöltésük azonban gyakran hiányos. Az idén kifejezetten rossz volt a rovarölőszer-ellátás, a megrendeléseknek csupán 50 —60 százalékát elégítette ki az AGROKER Vállalat. Hasonlóan hiányos volt az ellátás a mezőgazdasági kisgépekből. A kisgépellátás az ígéretek ellenére sem javult, sőt az importkorlátozó intézkedések következtében tovább romlott. A kisállattartóknak is minden korábbinál több nehézséggel kellett szembenézniük. Erre jellemző példa a húsliba értékesítése. A szövetkezetek a szerződésben foglaltaktól eltérően csak hetekkel, hónapokkal később tudták átvenni a húslibát. Az ÁFÉSZ- ekkel szerződéses viszonyban álló termelők mindezt . nem értették meg, és többlettartási költség címén közel 10 millió forintos kártérítést követelnek. A nehézségek következtében tovább romlott az ÁFÉSZ-ek felvásárlási tevékenységének eredményessége, s ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a nem rubelelszámolású piacokon jól értékesíthető cikkek termeltetése és felvásárlása is csökkenhet. A Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén számos javaslatot fogadott el, amelyeket továbbítanak az illetékes szervekhez, s amelyek megvalósítása esetén a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése tovább növekedhet. — nyes — A megnövekedett nemzetközi tranzit- és turistaforgalom már különösen indokolta Békéscsabán a 44-es és 47-es főút közös átkelési szakaszának korszerűsítését. A csaknem 150 millió forintos rekonstrukció két évig tartott. Ez idő alatt elkészült 5 kilométernyi négysávos út, a 44-es és 47-es számú út elágazásától a Szarvasi úton, majd a Jókai út—Berényi út közötti szakaszon. Megépült a Lenin út és Kossuth tér, elkészült a Széchenyi út. Utolsó ütemben épül az Élővíz-csatorna hídja, s elkészültével befejezik az építők az iskolacentrumig a Gyulai út kivezető szakaszának szélesítését. A rekonstrukciós munkák a Hód- mezővásrhelyi Közúti Építő vállalat generál-kivitelezésében, több alvállalkozó közreműködésével készültek. A Hídépítő Vállalat építette a fúrt cölöpökön nyugvó új vasbeton hidat. Ezzel egy időben korszerűsítették a régi híd pályaszerkezetét. A két híd között 83 centiméter szintbeli különbség van, ami abból adódik, hogy az új szerkezet az időközben megváltozott előírások szerint készült. A régi hídszerkezet teherbírása és állapota jó, ezért nem került elbontásra. Az építés során több mint százezer köbméter földet mozgattak meg a gépek. A felüljáró elkészültével évtizedekre megoldódott a 44-es és 47-es főút közös átkelési szakaszának gondja. Mindenféle átadási ünnepséget mellőzve, tegnap véglegesen is üzembe helyezték Békéscsabán a Szarvasi úti új közúti felüljárót. — sz — Fotó: Fazekas László Fórum a munkahelyi művelődésről Szerdán szakmai tanácskozást rendeztek „Az ember és környezete” című közművelődési mozgalomról Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban. A tanácskozáson a megye művelődési házainak munkatársain kívül részt vettek a meghirdető szervek képviselői, valamint azok, akik a szocialista brigádokhoz eljuttatott — különböző témakörű — feladatlapokat megfogalmazzák, javítják. A résztvevőket Galambos- né Varjú Blanka, a Békés megyei Művelődési Központ munkatársa köszöntötte, külön üdvözölte többek között dr. Bereczki Elemért, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetőhelyettesét, aki a későbbiekben részt vett a vitában. Ezt követően a résztvevőké volt a szó, akik tapasztalataikról, gondjaikról beszéltek. Sokan szóltak a feladatlapokról, hogy a jövőben talán könnyebb, közérthetőbb kérdésekre lenne szükség. Többen megfogalmazták, hogy ebben az új közművelődési formában nagy a brigádok önállósága, amellyel nem mindig tudnak élni. Ebben kell segíteni többek között a népművelőknek. Végül tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy október 10. és 14-e között a megye különböző településein a brigádvezetők, november 25-én pedig a munkahelyek közművelődésének helyi irányítói mondhatják el véleményüket a mozgalomról. Az így összegzett tapasztalatokat 1985-ben hasznosítják majd. N. Á. Tisza-cipök sikere az NDK-ban A martfűi Tisza Cipőgyár több új terméke is piacra talált az | NDK-ban, tanúsítják az 1984-re megkötött exportszerződések. Első ízben kínálták a német kereskedőknek a műbőr és textil felsőrészű, úgynevezett balerinacipőket és mindjárt százezer párra kapott megrendelést a gyár. Ugyancsak sikert arattak a sport és szabadidő cipőmodel- lek. A könnyű, kényelmes, sportos lábbelikből szintén százezer párat exportálnak jövőre a Tannimpex közreműködésével.. A vállalat hagyományos termékei közül negyvenötezer pár kis- mamacipö is szerepel a jövő évi exportlistán, de ebből a kényelmes viseletből még ugyanennyi találhat vevőre az NDK-ban, ha a martfűieknek sikerül megteremteni ehhez a gyártás feltételeit. A jövő nyári exporttételhez tartozik hatvanötezer pár könnyű divatos női szandál is. A gyár szakemberei a Lipcsei Vásár alkalmával azt tapasztalták, hogy divatirányzatunk, új modelleink megnyerték az NDK- beli vásárlók tetszését, így termékeikért Jó árat is kapnak. Ülésezett a Békés megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) meg. Rendszeres szociális segélyezésben 2700 fő részesül, erre a célra a tanácsok több mint 37 millió forintot használtak fel az elmúlt évben. Ezzel kapcsolatban vetette fel a jelentés, hogy a szülőkkel szembeni tartási kötelesség elmulasztására a jövőben jobban kell figyelni, mert gyakran tapasztalható az ilyen jellegű kötelességmulasztás a gyermekek részéről. Rendkívüli szociális segélyre is jelentős összeget — tavaly közel 9 millió forintot — fordítottak tanácsaink. Az ilyen célokra rendelkezésre álló anyagi lehetőségek felhasználása megfelelő. Viszonylag újszerű ellátási forma a szociális étkeztetés, amelyet 1973 óta alkalmaznak a megyében. Jelenleg 420 fő részesül ilyen juttatásban. A megyében jelenleg 40 öregek napközi otthona működik. Az első 1965- ben Bélmegyeren létesült társadalmi erőforrásból. Ezek az otthonok széles körű társadalmi támogatást élveznek ma is. Ugyanakkor a szolgáltatások, az egy gondozottra eső költségek tekintetében az öregek napközi otthonai az országos átlag alatt vannak. Lemaradás van a tervezett otthonok létesítésében is. Az elmúlt ötéves terv végéig a tervezett 44 otthonnal szemben csak 37 valósult meg, a jelen ötéves terv időszakára tervezett 11 napközi otthonból eddig 2 jött létre. Elenyésző az új építkezés és nem mindig jó a területi elhelyezésük sem. Jelentős segítséget nyújt a házi szociális gondozás rendszerének bevezetése. Az e téren folyó tanácsi munkát jól kiegészíti a termelő- szövetkezetek által megvalósított házi szociális gondozás. A leginkább elesettek részére a megyében az intézményi szociális gondozás nyújt segítséget. A megszokott otthon pótlása e szociális otthonokban nem köny- nyű feladat, hiszen ezek zsúfoltak, hiányos a gondozási helyiségekkel való ellátottságuk, kevés a házaspári szoba. A létszám-, bér- és működési kiadásuk alacsony színvonalú. Az utóbbi négy évben fejlesztést nem kaptak, s nem kapták meg a szakosításhoz elengedhetetlenül szükséges bér- és dologi előirányzatnövelést sem. összességében az utóbbi egy-két évtizedben jelentős mértékben kiszélesedett mind az ifjúságvédelmi munka, mind az idősek szociális gondozása. A megnövekedett igények számos problémát és gondot vetnek fel már most is. A vitában Bálint Jánosné dobozi megyei tanácstag a veszélyeztetett fiatalok időben történő gondozásba vételének fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta ő is annak fontosságát, hogy a 14—18 évesek részére megfelelő! elhelyezést kell biztosítani, a családi háttérrel nem rendelkező nagykorúvá válók részére pedig fiatalok otthonát létrehozni. A továbbiakban elismeréssel szólt a tanácsok munkájáról, amit az öregekkel való törődés érdekében folytatnak. Szorgalmazta a határozottabb fellépést a kötelességmulasztó gyermekekkel szemben. Dr. Táborszki László békéscsabai megyei tanácstag a családok szerepének fontosságát húzta alá az öregekről történő gondoskodásban. Gyarmati Irén szeghalmi megyei tanácstag a szakosodott szociális otthonok gondjairól beszélt, megemlítve, hogy a szakosítás feltételei még nem biztosítottak, az ott dolgozók bérezése sem megoldott. Dorogi Ferencné körösladányi megyei tanácstag a jelenleg érvényben levő jogszabályokat bírálta, mert azok nem adnak megfelelő lehetőséget az intézkedésre a lumpencsaládokkal szemben és így azok gyermekeinek gondozása nagyrészt a tanácsokra hárul. Dr. Szegedi Tamásné, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is véleményt nyilvánított a vita során. Elmondotta, hogy még nem vagyunk felkészülve a megnövekedett számú nyugdíjas gondjainak orvoslására. Minden ötödik nyugdíjas egyedül él, és nagy részük szociális gondozást igényel. Békés megyében jónak ítélte meg azt az eredményt, amelyet az anyagi gondoskodás területén tapasztalt. Néhány éve még a segélykeretek fel- használásával is gond volt. Felhívta a figyelmet, hogy a tanácsok ne várják a magukra maradt öregektől befutó kéréseket, hanem társadalmi segítséggel kutassák fel az arra rászorulókat. A rendkívüli segély összpgét országosan júniustól 200 millió forinttal emelték meg, és ez kereken 20 százalékos növekedést jelent. A területi gondozás helyzetét közepesnek ítélte. Oka ennek, hogy a 40 öregek napközi otthonából csak 16 lát el községi igényt, és csak 8 van olyan, amelyben a napi háromszori étkezés biztosított. Törekedni kellene az országban már több helyen fellelhető „hetes” napközi otthonok létesítésére. A jövőben a minisztérium is nagyobb hangsúlyt helyez a területi gondozás fejlesztésére. A segítésnek ez a formája anyagilag is és morálisan is kedvező. A testület az előterjesztést és az abban meghatározott feladatokat elfogadta. A tanácsok jogalkotó tevékenységének törvényességéről, a tanácsrendeletek ha- tályosulásáról szóló előterjesztés megállapította, hogy a helyi tanácsrendeletek 1982. évi felülvizsgálata során a városi tanács rendelete törvényességével szemben kifogás csak elvétve volt támasztható. A községi és nagyközségi tanácsrendeletek igen nagyszámú jogszabálysértő rendelkezése a járási hivatalok előzetes észrevételezésének és felügyeleti vizsgálatának nem kellő hatékonyságát tanúsította. Jellemző hibái voltak ezeknek a hatáskörök megsértése, a teteles jogi normába ütköző rendelkezések felvétele, a jogszabályi felhatalmazás nélküli megszorító rendelkezések alkalmazása, a jogszabályi változás után a tanácsrendeletek felülvizsgálatának és módosításának elmaradása, értelmetlen vagy értelemzavaró rendelkezések alkalmazása. Gond az is, hogy gyakran szabálysértéssé nyilvánítanak és szankciót helyeznek kilátásba minden olyan tevékenység vagy mulasztás esetén, amely a tanácsrendelettel ellentétes, és figyelmen kívül hagyják, hogy olyan életviszonyokat is szabályoznak, amelyeket más jogszabályok is,/ szankcionálnak. Szabály- sertéssé nyilvánítani valamit csak akkor lehet, ha az a társadalomra veszélyes tevékenység vagy mulasztás. Gond az is, hogy a tanácsrendeletek hatályosulásának szinte egyetlen mércéjéül a lefolytatott szabálysértési eljárások számát tekintik, amelyek viszont meglepően alacsonyak. Ez az eredményes jogpropagandára, a végrehajtáshoz szükséges feltételek hiányára, a tanácsi szervek közömbösségére és az ellenőrzés következetlenségére vezethető vissza. A társadalmi fejlődés, a helyi önállóság növekedése, a helyi szervek, közösségek öntevékenységének fokozódása indokolja a helyi jogalkotási folyamat gyökeres megváltoztatását. Kívánatos, hogy a szabályozás szükségessége felől a jogalkotó tanács döntsön és határozza meg a szabályozandó kérdések körét, biztosítsa a jogalkotás társadalmi hátterét. A vitában dr. Sajti Imre megyei tanácstag annak a véleményének adott hangot, hogy a helyi tanácsok nincsenek abban a helyzetben, hogy minden szempontból helyes tanácsrendeleteket alkossanak. Tudomása szerint eddig is megküldték — és ez a jövőben is szükséges — a megyei tanács jogi osztályának és az ügyészségnek a tanácsrendeletek tervezetét. A hozott tanácsrendeletek minősítése során e rendeletek felülvizsgálatát ellátó szervek felelősségét is meg kell állapítani. A tanácsok helyes jogalkotó tevékenységének garanciáját is ez jelenti. A tanács a jelentést az elhangzott megjegyzéssel tudomásul vette. A Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében dr. Horváth Éva, a népfront elnöke javasolta a tanácsnak, hogy Csont József orosházi megyei tanácstagot a termelési és ellátási bizottság tagjává válassza meg a testület. Diriczi Zoltánná megyei tanácstag lemondott tanács- és vb-tagságáról, javasolta, hogy helyére a végrehajtó bizottság tagjává Szikszói Ferenc mezőkovácsházi megyei tanácstagot válassza meg. A testület az előterjesztésekkel egyetértett.. Végezetül Tóth Károly kamuti megyei tanácstag interpellált a békés—kondoro- si műút 10—18 kilométer közötti szakaszának korszerűsítése, szélesítése ügyében. A megyei tanács közlekedési osztályának vezetője az interpellációra válaszolva közölte, hogy az út korszerűsítése 1985-ben oldható csak meg, de társadalmi közreműködéssel ez a dátum előbbre hozható. (e. g. s.) Nagyközséggé avatták Bombegyházát A dombegyházi, szeptember 29-i tanácsülésen három napirendi pontot tárgyaltak meg a tanácstagok és a község vezetői. A résztvevők meghallgatták Fülöp Sándort, a Petőfi Tsz elnökét, aki a mezőgazdasági nagyüzem munkájáról számolt be. Elmondotta többek között, hogy anyagi érdekeltségen alapuló községgazdálkodást vezettek be, amellyel elérték, hogy az utóbbi három évben árbevételük 39,4 százalékkal növekedett, a költségek csak 16,7 százalékkal. A tavaly elért 51,7 millió forint is nyereség, 23 millió forinttal több, mint az 1980-as, az évtizedfordulón. Az elmúlt három évben fejlesztésre is jutott a nyereségből: 20 millió forintot fordítottak eszközvásárlásra, 22 millió forintért bővítették a sertéstelepet, így további 40 millió forintért gépeket állítottak a termelésbe. A fejlődés az emberek jövedelmében is visszatükröződik, de a dolgozókkal, hozzátartozóikkal, az itt élő lakossággal való törődés abban is megnyilvánul, hogy a mezőgazdasági nagyüzem részt vesz a dombegyháziak foglalkoztatásának megoldásában. A beszámolót követően ünnepélyes pillanat következett : nagyközséggé avatták Dombegyházát. Az erről szóló okiratot Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adta át a község vezetőinek. Ezt követően folytatta munkáját a tanácsülés, és a második napirendi pont keretében Zsóri József, a tsz művelődési bizottságának elnöke a dolgozók érdekében hozott művelődési, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtásának tapasztalatairól szólt. A tanácsrendelet módosításáról tárgyalt végezetül a tanácsülés. Sz. J.
