Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

o 1983. szeptember 29., csütörtök 11JWJt------------------------------------------------------------------------------------—IkiliU m a Nap mint nap szolgálatban Egy értekezlet szünetében hallottam a történetet. A körzeti megbízott éppen sza­badságra készült. Mindent bepakolt a kocsiba, hogy egy dunántúli túrára indul­jon a családjával. amikor lélekszakadva jött egy asz- szony, hogy két ismeretlen besurrant a lakásába és kü­lönböző értékeket vitt el. A körzeti rendőr elfehéredett. Már másodszor kellett meg­szakítania a szabadságát. Most mit mondjon? Azt nem mondhatja, hogy szabadsá­gon van. Az ügyeletre sem utasíthatja az asszonyt. Mi­re odaér, - addigra a két isme­retlen kereket old. Zavara csak egy pillanatig tartott, aztán nyomban intézkedett. Nem egyedi eset. Jól pél­dázza a körzeti megbízottak életét, munkáját, a szolgála­tot, melyet nap mint nap végeznek. Éjszaka is folytattuk a munkát Gyomaendrődön rövid idő­re megállt az éjszakai gyors. Az egyik kupéban egy fia­talasszony utazott. Benyitott hozzá egy fiatalember. és kikapta kezéből a táskát, melyben a pénze és az iga­zolványa volt. A vonat már elindult, mikor meghúzta a vészféket. Az állomásról ér­tesítették a körzeti megbí­zottat. Néhány órán belül előállította az elkövetőt. — Jézusmária, ő volt az! — kiáltott föl a fiatalasz- szony. Szűcs Ferenc rendőr zászlóssal, a gyomaendrődi körzeti megbízotti csoport vezetőjével beszélgetek. Ma­gas. tagbaszakadt férfi. — Valóban, hogy tudta ilyen gyorsan kézrekeríteni? — A fiatalasszony jó sze­mélyleírást adott. Az ön­kéntes rendőrökkel végig­jártuk a szórakozóhelyeket. Nem találtuk meg a tettest. Visszajöttünk az ügyeletre. A kollégák pedig kimentek ellenőrizni a számbajöhető személyeket. Ekkor mondta a fiatalasszony, hogy az el­követő sötétbarna színű nadrágot viselt. Hirtelen eszembe jutott egy'fiatalko­rú, akit láttam ilyen nad­rágban. és már hasonló cse­lekményeket elkövetett. Ro­hantam a telefonhoz, hogy állítsák elő. Be is hozták. A nadrágja, ahogy leugrott a mozgó vonatról, ki volt sza­kítva. A táska is előkerült. A további nyomozás során kiderült, hogy öt társával 37 betörést követett el. — Meddig tart a napi szolgálat? — A körzeti megbízott nem hivatkozhat arra, hogy fáradt, hogy most telt le a szolgálati ideje, még akkor sem, ha egész éjszaka dolgo­zott. Az egyik alkalommal hajnal kettőig voltam szol­gálatban, fél hatkor feléb­resztettek, hogy betörés tör­tént. Rohantam a helyszínre. Megtettem az elsődleges in­tézkedéseket, majd jelentést tettem a járási ügyeletnek, és értesítettem a kollégákat. A helyszíni szemle után én is elmentem adatokat gyűj­teni. Fontos dolgok jutottak a tudomásunkra. Éjszaka is folytattuk a nyomozást. Sár­rétudvariba vezettek a nyo­mok. Ott házkutatást tar­tottunk, és előkerültek a betörésből származó tárgyak. Másnap érkeztem haza. Szűcs Ferenc Szegeden született. Mielőtt Gyoma- endrődre került volna, alig járt a községben. Mégis si­került jó kapcsolatot kiala­kítani a lakossággal. — Két év kellett ahhoz, hogy megismerjem a körze­tet, a több mint 84 négyzet- kilométeres területet. De ennél is nehezebb volt kiala­kítani a kapcsolatot az em­berekkel. Egy termelőszövet­kezeti taggal úgy sikerült kapcsolatot teremtenem, hogy segítettem neki a ka­szálásban. Ehhez a munká­hoz emberség és türelem kell. A lakossággal való jó kapcsolattal magyarázható, hogy az utóbbi három hó­napban szinte minden ügyet sikerült felderíteni. — Hamarosan sor kerül a körzeti megbízottak orszá­gos tanácskozására. Ha fel­szólalna, mit mondana el? — Szeretnék rámutatni a rendőrség és a lakosság, va­lamint a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek kapcsolatának fon­tosságára. Minél szélesebb alapokon nyugszik ez a kap­csolat. annál eredményesebb a munkánk. Nem csak az én érdemem Elek több nemzetiségű köz­ség. Nisteriuc György rend­őr főtörzsőrmester két éve körzeti megbízott. Beszéli a román nyelvet és megérti a németet is. Nem csoda, hi­szen eleki származású. Több mint 15 évig dolgozott az eleki ktsz-ben. — Itt Eleken szinte min­denkit ismerek, , nemcsak úgy felületesen, hanem az emberek magatartását, jel­lemét is. Ez sokat jelent a rendőri szolgálatban. De eh­hez kell még a hivatássze­retet is. — Mit jelent o gyakorlat­ban a hivatásszeretet? — A hivatásszeretethez sok minden hozzátartozik. Véleményem szerint az is. hogy az ember igyekezzen segíteni másokon. Az utcán gyakran megállítanak. Ke­resztnevemen szólítanak. El­mondják gondjaikat és ta­nácsot várnak. Volt a köz­ségben egy veszélyes bűnö­ző. Sokat beszélgettem vele. s tanácsokkal próbáltam a társadalomba való beillesz­kedését elősegíteni. Örülök neki, hogy jobb útra tért. Az embereknek érezni kell, hogy a rendőr nem mumus, hanem értük van. Én a diszkóba is elmegyek, és be­szélgetek a fiatalokkal. — És akiken a jó szándék nem segít? — A rendőr segítőkészsé­ge nem a. gyengeségét je­lenti. Én 20 éve cselgáncso- zok. Már nem járok ver­senyre, de a sportról rtem mondtam le. Ezt tudják, akiknek tudniuk kell. A hoz­zám tartozó terület egy ré­szét valamikor „betyárvá- ros”-nak hívták. Kemény le­gények lakták. Mikor ideke­rültem, három rablás tör­tént. Azóta nagyobb jelen­tőségű bűncselekmény nem fordult elő. Minden ügyet felderítünk. Ez nemcsak az én érdemem, hanem Bendli József törzszászlósé és az önkéntes rendőröké is. A közelmúltban a szocialista brigádvezetőkkel is kialakí­tottunk kapcsolatot. Nagy lehetőséget látok ebben. lói ismerem a tótkomlósiakat — Június 7-én szabadna­pos voltam. Civilben ki­mentem a piacra. Egyszer ..csak hallom, valaki kiabál. Betörtek a lakásába és el­vitték a pénzét, 10 ezer fo­rintot. Két ismeretlen asz- szony volt. A személyleírás alapján arra következtettem, nem idevalósiak. Tótkomló- siak ilyen jellegű cselek­ményt nem követnek el. Jól ismerem őket, hiszen 10 éve vagyok körzeti megbízott ezen a területen. Egy isme­rősöm gépkocsiján ! kimen­tünk a vasútállomásra. Iga­zoltatás során a két gyanú­sítottat előállítottuk. A pénz is meglett. Az esetet Tóth Imre rend­őr főtörzsőrmester, a tót- komlósi megbízotti csoport vezetője mondotta el. A szol­gálatot Orosházán kezdte el. A rendőriskola elvégzése után került a községbe. — Milyen bűncselekmé­nyek a leggyakoribbak? — Sajnos, nem ritka a ve­rekedés, de a garázdaság sem. Többségük azonban szabálysértés. Szinte vala­mennyi az italozással függ össze. Jó kapcsolatot sike­rült kialakítanunk a lakos­sággal. Nagyon fontos, hogy a lakossági bejelentésekre nyomban réagáljunk, intéz­kedjünk. Ennek tudható be. hogy a súlyosabb bűncselek­ményeket sikerült visszaszo­rítanunk. Eredményesen te­vékenykednek az önkéntes rendőrök is. Különösen a bűncselekmények megelőzé­séhez nyújtanak segítséget. Hamarosan szóba .kerül a hűséges segítőtárs, egy meg­termett német juhász kutya. Órán a neve. Érződik a fő­törzsőrmester hangján, hogy közel áll a szívéhez. — Biztosan hallott a Di- namit-koncertről. Orosházán volt. Telefonon hívtak, mert rendzavarás történt. Kocsi­ba ültem és vittem magam­mal Oránt. A rendet sike­rült helyreállítani. é Körzeti megbízottak, ez a hivatalos elnevezésük. Ám ott, ahol élnek, ahol a szol­gálatot ellátják, sokkal köz­vetlenebbül, gyakran ke­resztnevükön szólítják, isme­rősként üdvözlik őket, be­szélgetnek velük, vagy baj esetén a segítségüket kérik. A lakosság bizalommal van * irántuk. Ez munkájuk elis­merését is fémjelzi egyben. Azt a szolgálatot, amelyben nincs megszakítás, melyet nap mint nap végeznek. Serédi János Három új gyapjúszövet család A Magyar Posztógyár gyárt­mányszerkezetének átalakítása eredményeként újabb bárom termékcsaláddal gazdagítja gyap­júszövet-választékát. A vállalat az NSZK-beli Otten céggel há­rom esztendeje kialakított ko­operáció segítségével már a nyu­gat-európai nagy gyapjúipari vállalatokkal egyidőben jelenhet meg a piacon a legdivatosabb termékekkel. A jövő tavaszi-nyári szezonra fejlesztették ki a „Cool-Wool” elnevezésű termékcsaládot, amelynek újszerűsége elsősor­ban áz. hogy a melegebb idő­szakban is hordható női ruhák készítésére alkalmas. A szöve­tet ugyanis igen vékony gyap­júfonalakból gyártják; rendkí­vül könnyű, és rendelkezik a gyapjú minden kellemes vise­lési tulajdonságával. Magyaror­szágon egyedül a Magyar Posz­tógyár képes az e szövetek elő­állításához alkalmas fonalak gyártására, mivel hamarosan az eddigi kísérleti berendezésen kívül további hat gyűrűsfonó géppel bővíti a vékony fonala­kat gyártó kapacitását. A ter­mékcsalád az idén elnyerte az őszi lipcsei vásár arany dip­lomáját. Ugyancsak a könnyű, nyári gyapjúszövetek közé tar­tozik a „Super-Fine” elnevezé­sű új termékük, amely hasonló­képpen vékony gyapjúfonalból készül, de poliészter szálat is kevernek hozzá. Az idei őszi BNV-n nagydíjat kapott ter­mékcsaládból a jövő évre már jelentős exportmegrendeléseik vannak. A harmadik termék­család is a fonalkészítés tech­nológiájának megújítása révén született: olyan angol fonalmin­tázó gépet vásároltak, amellyel már a fonás során megadják a majdan szövésre kerülő anyag mintázását. A fonalmintázó be­rendezés a legkorszerűbb tech­nikát képviseli a Magyar Posz­tógyárban, programjait számító­gép vezérli. között Kötegyánban Csóka János őrmester, Janis Pál százados és Balogh Béla hadnagy Határőrök Fiatal, szimpatikus, hi­vatásukat szerető tisztek tel­jesítenek szolgálatot a ha­tárőrség kötegyáni kerületé­ben. A lelkiegyensúly és a fizikai erőnlét minden bi­zonnyal a szabadban való gyakori tartózkodásnak, va­lamint az egészséges élet­módnak tudható be. Hasonló tulajdonságokat vélünk fel­fedezni azokon a katonákon is, akik éppen a körletben tartózkodnak. Közülük né- hányan szorgalmasan seprik a lehullott faleveleket, »má­sok pedig egyéb teendőik ellátásával foglalatoskodnak. Szó ami szó: mindenki csi­nál valamit, s így azután az idő is jobban telik. Mialatt várjuk a parancs­nokot, aki egyébként hivata­los ügyben egy másik köz­ségbe utazott, eddigi életé­ről, s további terveiről Csó­ka János őrmestert kérde­zem. — lyiéhkeréken születtem. A román iskola befejezése után a kétegyházi mezőgaz­dasági szakmunkásképzőbe iratkoztam be. Mielőtt bevo­nultam a határőrséghez. a Gyulai Húskombinátban la­katos lettem. Emlékszem, amikor visszamentem sza­badságról. parancsnokom megkérdezte tőlem, nem lenne-e kedvem továbbszol­gálni. Szüleim rám bízták a döntést, és én igent mond­tam. Ezután alkalmassági vizsgán vettem részt, és ott megfeleltem. Ugyanis a le­szerelést követően még né­hány hónapig korábbi mun­kahelyemen dolgoztam, majd BM-állományba kerültem véglegesen. Azóta már elvé­geztem a tiszthelyettesi is­kolát. Nagyon örülök, hogy beiratkozhattam a dolgozók szakközépiskolájába Sar­kadon, és majd leérettségiz­hetek. — Mi volt a legemléke­zetesebb élménye? — Az egyik talán az, ami­kor több határsértőt fogtam el egyszerre. Ezt méltánvol­Visszatércs a járőrszolgálat­ból ták elöljáróim, megkaptam aj Határőrség Kiváló Kato­nája elismerést, később pe­dig a Kiváló Határőr ki­tüntetést. A másik élmény a beilleszkedésemmel kapcso­latos. Nagyon sokat kö­szönhetek Janis Pál száza­dosnak, aki — bármilyen ké­réssel is fordultam hozzá — mindig készségesen segített, így a másodszori „bevonulá­som” a vártnál könnyebben ment. Az a jó, hogy a pa­rancsnok itt az őrsön jól össze tudja fogni aj egysé­get. A problémákat általá­ban közösen beszéljük meg. Gyümölcsöző kapcsolat ala­kult ki a hivatalos szervek­kel, az Ifjú Gárdával, és az úttörőkkel is. Nem ritkák a község fiataljaival rende­zett sporttalálkozók és az egyéb összejövetelek. A jó együttműködés való­di voltát támasztja alá Kö- rözsi Imre, a vámhivatali ki- rendeltség vezetője. Mint mondja, több olyan terület van, ahol a feladatokat egy­mást segítve, közösen oldják meg. Ehhez az is hozzájárul, hogy mindkét helyen igen kedvezőek a munkakörülmé­nyek. Balogh Béla határőr had­nagy a katonai főiskolát a Szovjetunióban végezte el, és feleségét is ott ismerte meg. — Hol szolgált eddig? — Felsőfokú tanulmánya­im befejezése után mind­járt idehelyeztek Kötegyán- ba. Elismerem, hogy nehéz volt egy több milliós város után megszokni ezt a kis községet. Eleinte az is gon­dot okozott, hogy a speciális orosz szavakat, kifejezéseket le kellett fordítanom ma­gyarra. — Mégis, mi a szép a ha­tár őrizetében? — A fegyveres szolgálat mellett az, hogy sokat va­gyunk kint a tennészetben. Ezenkívül jóleső érzés tudni magam mögött ezt a kivá­lóan összeszokott, már-már családiasnak is tekinthető közösséget. — Mivel tölti szabad ide­jét? — Esténként olvasok, té­vét nézek, és a gyermekem­mel is sokat foglalkozom. Közben megérkezik Janis Pál, az alakulat parancsno­ka. A magyaron kívül ő is beszél más nyelveket. Ugyanis a békéscsabai szlo­vák gimnáziumban érettsé­gizett, s oroszból pedig kü­lön nyelvvizsgát tett. — Milyen az őrs kapcso­lata a lakossággal? — Gondolom, tiszttársaim már megemlítettek néhány konkzétumot. Azon túlmenő­en, hogy a környező telepü­lések általános iskoláit pat­ronáljuk, maguk az állam­polgárok is jelentős mérték­ben támogatják munkán­kat. Ezt az esztendőt kivé­ve, az összes határsértőt a lakosság bejelentései alap­ján fogtuk el. Különösen a sarkadiak nyújtottak ehhez sok segítséget.. . Kép, szöveg: Bukovinszky István Statisztika a szolgáltatásokról A lakosság részére végzett javítások, karbantartások, építőipari javítások, szállítá­si, kereskedelmi és személyi szolgáltatások értéke megkö­zelíti az évi 20 milliárd fo­rintot. S bár ez a lakosság fogyasztásának csak 4 szá­zaléka, jelentősége nagyobb ennél: e szolgáltatások te­szik lehetővé s családok tu­lajdonában levő többszáz milliárd forint értékű eszkö­zök, gépek, felszerelési tár­gyak, ruhaneműk, lakóhelyi­ségek karbantartását. A statisztika szerint a gép­járműjavítás és -karbantar­tás a legdinamikusabban fej­lődő szolgáltatási ág. Hálóza­ta már országosan kiépült, de egyrészt kapacitáshiány, másrészt anyag- és alkat­részellátási gondok, valamint munkahelyi problémák, ne­hézségek miatt nem követi teljesen a keresletet. Az autótulajdonosok 7,6 száza­léka kényszerűségből nem legálisan működő iparosokat vesz igénybe, s 1,4 százalé­kuk szolgáltató szakember hiányában saját maga sze­reli autóját. A munka elvég­zésére általában több napot kell várni, s ez Budapesten átlagosan 4, de Pécsett már 10 nap. Különösen a mező- gazdasági munkások vannak kedvezőtlen helyzetben, mindössze 32 százalékuk tudja lakóhelyén megrendel­ni a javítást, szemben az or­szágos 63 százalékos átlag­gal. A javító vállalatok és szö­vetkezetek, valamint márka- szervizeikkel a gyártó cégek országos hálózatot építettek ki a híradástechnikai cik­kek és az elektromos háztar­tási készülékek javítására. A gyengébben ellátott területe­ken javító műhelykocsikkal, vagy rendszeres időközön­kénti begyűjtőkörút megszer­vezésével igyekeznek a la­kosság igényeit kielégíteni. Televízió, hűtőszekrény, egyéb háztartási és híradás- technikai készülékek javítá­sára minden háztartásban átlagosan négyszer kerül sor egy év alatt. A szolgáltatók­tól megrendelt javítások el­végzésére Budapesten két és fél napot kell várni, de Pé­csett és Szegeden ennek há- háromszorosát. Ugyanakkora javítással elégedetlen meg­rendelők aránya Szegeden és a fővárosban a legnagyobb, több mint egynegyedük ki­fogásolja a munka minősé­gét. A legnehezebben megren­delhető szolgáltatások or­szágszerte a lakáskarbantar­tási munkák. Ezen a terüle­ten dolgozik a legtöbb kon­tár. Az építőipari javítások­ra az átlagos vállalási idő az elmúlt években meghaladta a tíz napot. A bőr-, szőrme- és textilruházati termékek, láb­belik mérték szerinti készí­tésében és javításában is szű­kös a kínálat, sőt a lábbeli­javítást kihalófélben levő szakmaként tartják ma már számon.

Next

/
Thumbnails
Contents