Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-28 / 229. szám

CB2EB—— Gyomai Alkotmány Tsz o Önállóságra ítélve 1983. szeptember 28., szerda Két szerencsésebb évre volna szükségük A kukorica negyedét le kellett silózni Foto: Fazekas László Az illetékesek és hozzáér­tők még a hetvenes évek vé­gén is elég ingatagnak ítél­ték a gyomaendrődi Alkot­mány Tsz gazdálkodását. Bár már ebben az időszak­ban is javára írták, hogy nem sorolt a tartósan vesz­teséggel termelők közé. A közelmúlt, a nyolcvanas évek legeleje pedig további minőségi változást hozott a szövetkezet életében. A nö­vénytermesztés szerkezetét példamutató határozottság­gal idomították a természeti adottságokhoz, a közgazda- sági feltételekhez pedig úgy igyekeztek alkalmazkodni, hogy jelentősen megnövel­ték a biztosabb jövedelmet adó állattenyésztés részará­nyát. Mindehhez jön még az. hogy a változásokkal egy időben sikerült a szakem­bergárdát is megerősíteniük, aminek eredményeként a hozamok is gyorsabban emelkedtek az eleddig meg­szokottnál. — Az elmúlt esztendőben például egy hektárról 81 mázsa kukoricát takarítot­tunk be ezeken a 22 arany­koronás földeken — idézi vissza Lancsa János tsz-el- nök, aki a tavalyi 11 és fél millió forintos nyereségről is sóhajtva emlékezik meg. A nosztalgia ez esetben tel­jesen érthető és jogos is. — Sorstársaink közül any- nyian nyilatkoztak már a rá­dióban, a tévében, meg a különböző újságokban, hogy talán nem is tűnik megdöb­bentőnek, ha azt mondom: bennünket egy kicsit derék­ba tört ez az aszály. Éppen csak hogy próbálgattuk még alig megerősödött szárnya­inkat — magyarázza Lancsa János. A jelképes fogalmazásból természetesen nem szabad arra a következtetésre jut­ni, hogy az Alkotmány Tsz kollektívája most szárnya- szegetten, ölhetett kézzel ül­dögél, várja a felülről jövő áldást. Igaz — kétségtelen —, ez utóbbira is szüksé­gük lesz most ahhoz, hogy kiegyenesíthessék a dereku­kat: 20 millió forintot tesz ki az a hiány, amivel nem tudnak megbirkózni. — Búzát 1600 hektáron termesztettünk, vártunk tő­le 49 mázsát, adott 31 és fe­let hektáronként, az 1200 hektár kukoricából három­százat le kellett silóznunk Befejeződött a bitumen­emulziót gyártó üzemek or­szágos hálózatának kiépítése, ebből az alkalomból tartot­tak tanácskozást kedden, a munkában részt vevő ma­gyar és francia szakemberek a Kemikái és az Aszfaltút­építő Vállalat budapesti kö­zös telepén. Hazánkban évente 100 ezer tonnányi hígított bitument használnak fel utak építésé­hez, fenntartásához, javítá­sához. Ez az útépítő anyag rendkívül energiaigényes: hí­gításához • nagy mennyiségű gázolaj szükséges, 110 Cel- sius-fokra történő felmelegí­tése szintén sok energiát kö­vetel. Elsősorban energiata­karékossági megfontolások miatt 1977-ben az Útépítő Tröszt — az Intercooperation Rt. közreműködésével — megvásárolta a legfejlettebb útépítési technológiával ren­delkező francia Sereg cégtől a bitumenemulziós eljárás know-how-ját. Még 1978-ban Az Ipari Minisztérium megbí­zásából a Produktorg, a System és a Struktúra szervezési válla­latok kedden szakmai tanácsko­zást kezdtek az építők budapesti székházában. A résztvevő több mint 200 szakember — gyártó, alkalmazó és felhasználó válla­latok képviselői — a progra­mozható asztali számítógépek és a személyi számítógépek elterje­déséről cserélik ki tapasztalatai­kat. az állapota miatt is, meg amiatt is, hogy legyen elég tömegtakarmányunk. A baj csak az, hogy ennek a há­romszáz hektárnak a termé­sét akartuk eredetileg pénz­zé tenni. A megmaradt te­rület jó ha terem 49 má­zsát átlagban, a remélt 75- tel szemben. Ide véve még a napraforgó kieséseit is, 32 millió forinttal kisebbek a bevételeink a tervezettnél. Az vigasztal bennünket, hogy legalább az állatte­nyésztésben nem kell az idén csalatkoznunk. Most ez a nehéz időszak bebizonyította, hogy a tsz jó lóra tett, amikor az ál­lattartás teljesítőképességét, benne a tehénállományt is megkétszerezte, egy időben javítva a gondozás minősé­gi mutatóit is. Ebben az esztendőben 22 százalékkal növelik tavalyhoz képest a tejtermelést, leadnak négy­ezer meghizlalt sertést, ki­helyeznek a portákra 150 kocát, és kombináltan li­ba-, meg csirketartással is próbálkoznak. — összességében. vi­szonylag rövid idő alatt kétszeresére növeltük az állattenyésztés termelé­sét, persze megvolt, és megvan ennek is az ára. Akiket korábban az ipari üzemünkben foglalkoztat­nunk, azokat átirányítottuk az állattenyésztésbe, tehát most nem tudjuk a növény- termesztés kieséseit az ipari tevékenység fokozásával el­lensúlyozni — világítja meg a helyzetet az elnök. Pedig, mint láttuk, van mit ellensúlyozni, s erről nem is mondtak le. Gépeik, gépkezelőik a minden eddi­ginél gyorsabb aratás óta úton vannak. Arattak Fü­zesabonyban, Andornaktá- ján is. Bérben dolgoznak a szállítóeszközök, de az egész húszfős építőbrigád is. Más­fél milliót ez is nyom a lat­ban, és sajnos (!) a kukori­cát sem kell szárítani — ez is több százezres megtakarí­tás. — Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy csak azzal spórolunk, amivel szabad, amivel nem veszélyeztetjük a jövőnket, ami bizony a dolgok állása szerint most megint olyan ingatagnak tű­nik, mint a hetvenes évek végén — fogalmazza meg aggályait a gyomaendrődi felépült az első magyarorszá­gi „hidegaszfalt-üzem”, s nemrégiben kezdett termelni a nyolcadik, mellyel teljes­nek tekinthető a hazai emul­ziós üzemek hálózata. Lét­rehozására — gazdasági elő­nyeire tekintettel — csak­nem 200 millió forintos ked­vezményes kölcsönt nyújtott az Állami Fejlesztési Bank. A bitumenemulzió, minden­fajta út építéséhez, fenntar­tásához kiválóan megfelel, alkalmazásával csaknem 25 ezer tonnányi energiahordo­zót lehet évente megtakarí­tani, ugyanis hígítóanyaga a víz s felmelegítést sem igé­nyel. Környezet-, illetve munkavédelmi szempontból is előnyösebb, mint a hígí­tott bitumen, használata so­rán nem képződnek káros gázok, nincs korom és por, nem forró, s egyszerűbb is dolgozni vele. A létrehozott gyártóbázis a hazai útépítő­ipar emulzióigényét teljes egészében képes kielégíteni. A tanácskozáson abból indul­nak ki, hogy az utóbbi 2-3 év­ben sok gyár és szövetkezet megkezdte az ilyen berendezé­sek előállítását, a programkészí­tés azonban elmarad a számító- gépgyártástól. Ez a legfőbb aka­dálya az ilyen berendezések szé­lesebb körű használatának. E tanácskozás célja egyebek kö­zött az összhang megteremtése gyártók és alkalmazók (prog­ramalkotó intézmények) között. Alkotmány Tsz első számú vezetője. Nem arról van szó, hogy a növénytermesztésben ke­letkezett túl nagy hiányok hatással lesznek majd a ké­sőbbiekben az állattartásra is, tudniillik a gazdaság biztosította a kellő mennyi­ségű eleséget a közös meg a háztáji állatoknak is (éppen csak répaszeletből kaptak a cukorgyártól kevesebbet a megrendeltnél — lám, mi­lyen a sors: más években a szelet nagyobb része a gyár nyakán maradt, most meg nem győz adni!) A gond az, hogy a bank a kárenyhítésre hozott rend­kívüli központi intézkedések értelmében a veszteségren­dezésre bevonta az Alkot­mány Tsz-ben az elkövetke­zendő években keletkező ala­Növényvédelmi előrejelzés Mezei pocok. Az időjárás a nyár folyamán hónapokon keresztül igen kedvező volt a mezei pocok szaporodásá­hoz, ami az ország több táj­egységében a tavasszal még alacsony népesség erős fel- szaporodását segítette elő. A tavaszi induló népesség a korai aratás után tömegesen telepedett át, majd szaporo­dott tovább a biztos táplálé­kot nyújtó pillangóstáblákon, ezért a fertőzött területek zömét jelenleg is ezek ad­ják. Fokozza a veszélyt a viszonylag nagy területet el­foglaló lucernamagfogás, mert itt egyrészt kevésbé mérhető fel hitelesen a tény­leges fertőzöttség, másrészt ezeken a táblákon a 'védeke­zést csak betakarítás után (hetek múlva) lehet elren­delni. Erős fertőzöttségű góc alakult ki a Dunántúlon Győr és Vas megyében, ahol néhány táblán 10—35 pocok is található 100 négyzetmé­terenként. Az Alföld déli, délkeleti részén és Borsod megye déli tájegységében szintén erős, a kártételi ve­szélyhelyzetet meghaladó a fertőzöttség, ', de az Alföld többi körzetében is a ve­szélyhelyzet körül van a po­coklétszám. Mivel a szaporo­dás jelenleg is intenzív, a létszám a következő hetek­ben (kedvező időjárás esetén pokat is. Ez a tsz eddig sem dicsekedhetett — ép­pen fejlődéstörténetéből kö­vetkezőleg — különösebb tartalékokkal. Félő, hogy a veszteségrendezés ezen for­mája jövőjükre is erőtelje­sen rányomja bélyegét majd. — Ismerjük a népgazda­ság helyzetét, nem is türel­metlenkedünk, hanem dol­gozunk. Remélni azonban mégis azt reméljük, hogy a központi segítséget — amelyre sajnos, rászorulunk —, majd elegendő lesz ak­kor visszaadnunk, ha már megerősödtünk. Szerintem nekünk ehhez mindössze két évre van szükségünk átla­gos esztendőket figyelembe véve ;— így summáz meg­győződéssel az Alkotmány Tsz elnöke. Kőváry E. Péter akár november végéig) to­vább növekszik, ezért min­denütt ellenőrizni kell a táb­lák fertőzöttségét, és szükség szerint el kell rendelni a vé­dekezést. A védekezéshez a jól ismert vad- és környe­zetvédelmi követelmények betartásával a Redentin 75 felhasználását javasoljuk. Hörcsög. Az idén az ország több megyéjében jelentősen erősödött a hörcsögfertőzött- ség. Megállapítható, hogy je­lenleg egy újabb, lassú fel- szaporodás kezdetén va­gyunk. A kezdődő tömeg­szaporodás jeleit mutatja, hogy a hagyományosan hör­csögfertőzött területeken (Bé­kés, Hajdú, Szolnok megye) igen jelentős a létszám nö­vekedése, ugyanakkor az or­szág más területein, sőt, még a hörcsögnek kedvezőtlen, nyugati tájegységekben is (Vas megye) fertőzöttség ala­kult ki. Az erősebben fertő­zött körzetekben már most, az ősz folyamán, de még a betelelés előtt, szervezett vé­dekezésre van szükség! A hatékony védekezéshez azon­ban nem elegendő a hör- csögirtók által végzett csap- dázás, hanem feltétlenül al­kalmazni kell a Polytanolt, vagy a hörcsögirtó patront. M£M Növényvédelmi és Agrokémiai Központ előrejelzési osztály A háromezer embert fog­lalkoztató Volán 8-as számú Vállalat azon kevés cégek közé tartozik, mellyel me­gyénk csaknem valamennyi lakosa utazása révén kapcso­latba kerül. Országszerte há­rom évtizeddel ezelőtt ala­kultak ki — több kisebb vállalat összevonásával — a megyei vállalatok, melyeket a vezérigazgatóság fogott össze. 1968-ban hívták életre a Volán Trösztöt, 13 éve pe­dig felvették a „Volán” már­kanevet. Azóta is változat­lan szervezeti formában dol­goznak a Volán-vállalatok, közöttük a 8-as, vagyis a békéscsabai is. Ez év augusztus 13-án a Minisztertanács megtárgyal­ta a Volán Tröszthöz tarto­zó áru- és személyszállítást, majd döntést hoztak a tröszt megszüntetéséről. En­nek értelmében 1984. január 1-től önálló megyei Volán­vállalatok alakulnak, s ezzel egy időben ugyancsak meg­alakul a budapesti székhely- lyel a Volán-vállalatok köz­pontja. o A jövőről, az önállósághoz vezető útról faggatjuk Ván­dor Pált, a Volán 8-as szá­mú Vállalat igazgatóját. Elöljáróban, a teljesség igénye nélkül, csak néhány gondolat: termékeny évtized áll a vállalat mögött. Ez időszakban alakult ki me­gyénkben a nagyüzemi köz­úti közlekedés, megduplázó­dott a vállalat személy- és áruszállítása, több mint ezer fővel nőtt a létszám. Csak két esztendőhöz néhány jel­lemző adat: 1972-ben a vál­lalat elszállított 24 millió utast és 3,2 millió tonna árut, külföldre ekkor még csak szervezett utak kereté­ben jártak autóbuszaik. Ta­valy. már 46 millióan utaz­tak járművein, 6,5 millió tonna átüt fuvaroztak, a szervezett utak mellett me­netrendszerűen közlekednek határainkon túlra autóbusz- járatai, de bekapcsolódtak a nemzetközi közúti áruszállí­tásba is. Ugyancsak az el­múlt évtizedben a gépjár­műállomány rekonstrukciója nyomán megfiatalodott a te­hergépkocsi- és autóbusz­park. ezek átlagos életkora négy év. Emellett sorba épültek az üzemegységi tele­pek és autóbusz-pályaudva­rok. — A Volán Tröszt anyagi támogatásával, együttes erő­feszítéssel, beruházásokkal fejlődött vállalatunk. Más­fél évtizede a közúti közle­kedést tekintve megyénk az ország egyik legelmaradot­tabb területének számított. Ma Békés, megye az orszá­gos átlag felett van, csupán három-négy vállalat előz meg bennünket. Ügy ítél­jük meg: jó pozícióból raj­tolhatunk — kezdi a beszél­getést az igazgató. o — Hogyan készülnek az önálló gazdálkodásra? — Először is átvizsgáltuk a szervezeti és működési sza­bályzatainkat, amelyeket már korszerűsítettünk. Je­lenleg tucatnyi belső szolgá­lati és igazgatói utasítás át­dolgozása folyik. Olyanná akarjuk tenni a vállalatot, hogy az önállóság útján jár­ni tudjon. Persze, mint azt az igaz­gató említette, a csabai Vo­lán könnyebb helyzetben volt: több fontos feladatot részükre a tröszt dolgozott ki, azok megvalósításában közreműködött. A . létesít­ményfejlesztéseket sorolás után indították, közös fej­lesztési alapból. A tröszt számolt el mindig az állam­nak, ennek következtében a gyengébben és jobban gaz­dálkodó közlekedési vállala­tok kiegyenlítették egymást. A gépjárműbeszerzést is a tröszt vállalta magára, a vállalatoknak csak el kel­lett menni a járművekért. A jövőben viszont minden gyökeresen megváltozik, csupán kisebb segítséget kapnak majd. A nyereség — vagy a veszteség — a vál­lalatnál marad, itt képződ­nek a különféle érdekeltségi alapok is. A kollektíva élet- színvonala attól függ, ho­gyan dolgoznak, s munkájuk függvénye megyénk közúti közlekedésének további fej­lődése is. Vagyis: mennél hatékonyabban dolgoznak, mennél jobban kihasználják járműveiket, annál több nyereség képződik, így ma­gasabbak lesznek az érde­keltségi alapok is. — Az önállóságunkkal csak úgy tudunk megélni, ha kor­szerűsítjük érdekeltségi rendszerünket is — folytat­ja az igazgató. — A jövő­ben nagyobb jog- és hatás­kört adunk üzemegységeink­nek, az üzemi demokráciát még szélesebb alapokra he­lyezzük. Elképzeléseinkről társadalmi vita folyik a kü­lönböző munkahelyeken. Át­szervezés ide, átszervezés oda, továbbra is elsődleges feladatunk a közúti sze­mély- és áruszállítás igé­nyeinek kielégítése, szolgál­tatásaink fejlesztése, csak ezekkel együtt tudunk meg­felelni a növekvői piaci igé­nyeknek. Mutatós átszerve­zést, szervezeti módosítást az első időszakban nem ter­vezünk, nem tervezzük a létszám változtatását sem. Az anyagi ösztönzést kíván­juk fokozni. — Ez utóbbin mit ért? — A szolgálati helyeken olyan, önállóságot kívánunk biztosítani, mint amilyennel a vállalat rendelkezik. Vagyis, a saját maguk ké­pezte nyereségből, érdekelt­ségi alapúkból valósítják meg a bérfejlesztést. Várha­tóan a szolgálati helyeken differenciált lesz a személyi jövedelmek növekedésének mértéke. ez lehet nullától akár 7-8 százalék is. o — Mi a helyzet, s mi vár­ható az üzemanyag-takaré- kossággal kapcsolatban? — Üzemanyag-megtakarí­tás címén ez évben mintegy egymillió forintot fizettünk ki 920 gépkocsivezetőnek. Vannak olyanok, akik ha­vonta, a fizetés mellett több mint háromezer forintot ve­hettek fel. Az üzemanyag­takarékosság egy óriási tar­talékot jelent. Eddig a gép­kocsivezető gárdának csu­pán a felét tudtuk az álta­luk megtakarított üzem­anyagköltségből dotálni. — Említette, hogy a tröszt helyére lép a Volán-köz­pont .. . — Nem lép a helyébe. Az új iroda az önálló vállalati gazdálkodást nem érintő kérdésekkel foglalkozik, koordináló és szervező jel­legű feladatokat kap. Az igazgató tanács véleményének kikérésével a vezérigazgató bizonyos területeken döntési jogot kap. Az iroda feladata például a közúti jellegű sze­mélyszállítás távlati felada­tainak kidolgozása, az egy­séges áruszállítási lánc meg­szervezése, az országot érin­tő esetleges rendkívüli ter­mészeti csapások esetén a mozgósítás. Költségvetését az igazgató tanács hagyja jóvá, fenntartásához szükséges költségeket a vállalatok ará­nyosan vállalják, az önálló vállalatoknak pedig joguk­ban áll a Volán-központot felkérni az érdekképviselet ellátására, vagy megbízni egy-egy feladat kidolgozásá­ra, megvalósítására. Az ön­állóság, különösen az első időszakban buktatókkal jár, új, ma még nem látható gondokkal is számolnunk kell — mondotta befejezésül Vándor Pál. Szekeres András Bitumenemulziós telepek Személyi számítógépek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents