Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-25 / 227. szám
1983. szeptember 25., vasárnap o * Új alapokon n tanács, a KISZ és a HNF együttműködése Gyomaendrődön Két, vagy több település egyesítése után is még számos egyéb feladat megoldása várat magára. A folyamatok csak akkor lehetnek zökkenőmentesek, ha a különböző szintű döntéseket gondos, értékelő-elemző munka előzi meg. A korábbi rcndcletek körültekintő átdolgozásán, valamint az új testületeknek a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásán túlmenően nem lebecsülendő követelménynek kell tekinteni az érintett községek, nagyközségek lakosainak tudatformálását, a ma még itt-ott tapasztalható, főként lokálpatriotizmusukból táplálkozó kételyek eloszlatását. Gyoma és Endrőd vonatkozásában viszonylag simán ment a közigazgatási összevonás, és ez állapítható meg a pártbizottságok, társadalmi szervek és tömegszervezetek egyesítésekor szerzett információk alapján. A tanács eddig több mint húsz gazdasági egységgel írt alá új együttműködési szerződést. Ugyancsak elkészült és testületi ülés elé került a nagyközségi KlSZ-bizottság- gal kötendő megállapodás is. E témával kapcsolatos kérdéseinkre Jenei Bálint tanácselnök válaszolt. — Mi volt a fő szempont az ifjúsági szervezettel kötendő megállapodás kidolgozásakor? — Elsősorban azokat az ifjúságpolitikai célkitűzéseket tartottuk fontosnak,, amelyek az intézkedési tervben is szerepelnek. Itt ugyanis arról van szó, hogy mindkét testület igyekszik nagy súlyt fektetni a közös feladatok végrehajtására. A szerződéssel elérhető, hogy az illetékes szervek még jobban figyelembe vegyék a fiatalok érdekeit, és még aktívabban bevonják őket például a településfejlesztő munkába. Ennek legalapvetőbb feltétele az őszinte párbeszéd, a kölcsönös tájékoztatás, illetve tájékozódás. A tanács szükségesnek tartja azt, hogy rendszeresen is-; mertesse a fiatalok képviselőivel a jövőre vonatkozó elképzeléseket, így az elfogadott éves tanácsi terveket, majd hallgassa meg és mérlegelje az ifjúsági szervezet javaslatait, s alkalomadtán vegye igénybe felajánlott segítségét is. — Mihez kér a tanács konkrét támogatást? — A 3. sz. iskolának az endrődi népligetben van ugyan tornaterme, de az 1- es és 2-es sz. iskola tanulóinak az egykori úri kaszinó báltermében tartják a test- nevelési órákat. Mivel ez az áldatlan állapot csaknem 1400 diákot érint, mielőbb szerettünk volna egy új tornacsarnokot létesíteni. Erre a célra már 5 éve gyűjtjük a pénzt. Számításaink szerint az üzemek, az intézmények és a lakosok felajánlásaiból ez év végéig mintegy 3 millió forint gyűlik össze, és a tervidőszak végére pedig elérjük az 5 milliót-. Az eredeti elképzelések között az is szerepelt, hogy további 5 millió forint hitelt veszünk fel, és ugyanennyi támogatást kapunk majd a megyétől. Mivel a tornaterem nem tartozik az alapellátáshoz, kölcsönről már nem lehet szó. Ami pedig a felsőbb szervek anyagi hozzájárulását illeti, csak 1985-ben tisztázódik, vajon előirányozhatjuk-e az építkezést a VII. ötéves tervidőszakra. A tornaterem tanulmánytervét az idén megrendeltük, a kiviteli terv viszont csak jövőre lesz kész. Az elmondottakból is kitűnik, nem rajtunk múlott, hogy ezt a célt nem tudjuk megvalósítani a mostani ciklusban. — Mi az, amiben mégis segíthetnek a fiataloknak? — Mint már említettem, több fiatal tevékenykedik a legkülönfélébb testületekben, így a lakáselosztó bizottságban is. A nagyközség KISZ- titkárát minden vb- és tanácsülésünkre meghívjuk. Igen eredményesen képviseli korosztályának érdekeit ezeken az értekezleteken. Ogy hiszem, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tavaly átadott 26 célcsoportos lakás közül 22-be fiatalok költöztek be. Az olcsóbb tanácsi telek 70, a tanácsi elosztású társasházi OTP-la- kások 80 százalékát .is fiatal igénylők kapták. — Milyen feladatok várnak a HNF-re? — Elöljárójában hadd mondjam el, e mozgalom tisztségviselői és aktívái jelentős funkciót töltöttek be a két település egyesítésének előkészítésében. Egyébként a KISZ-hez hasonló kapcsolat- rendszert építettük ki a népfronttestületekkel. A párt- bizottság koordinálásával azt szeretnénk elérni, hogy a „felállás” igazodjék a területi alapszervezetekhez. Főként a mozgósítás szempontjából lenne kívánatos, ha a gyomai területen két, az end- rődin egy HNF körzeti bizottság jönne létre. Tény, hogy az egyesülés nagy lendületet hozott és felfokozta a várakozást a gyomaendrő- di lakosság körében. A gazdasági helyzet azonban nem úgy alakult, hogy teljes mértékben ki tudjuk elégíteni a korábban ismertetett igényeket. Fejlesztési lehetőségeink leszűkültek, így nem lesz olyan nagymértékű kommunális beruházás, mint az elmúlt két tervidőszakban volt. Mostanában inkább a nagyközség arculatának formálása, az utcák, terek, parkok karbantartása kerül előtérbe. Mintegy száz-száz kilométer járda, illetve csatornarendszer tisztításáról kell gondoskodni, ami társadalmi összefogás nélkül aligha képzelhető el. Ezért is fontos az együttműködési megállapodás felújítása, és ezen belül a feladatok konkretizálása a HNF-fel. Közösen meghatározzuk a legfontosabb tennivalókat és tovább bővítjük a tájékoztatás vonalát. Célunk az, hogy állampolgáraink magukénak érezzék a településfejlesztés ügyét. — Kimutatható-e előrelépés a társadalmi munkában? — Feltétlenül. Például 1981-ben Gyomán 1,5 millió. Endrődön egymillió forint volt a társadalmi munka értéke. Tavaly viszont ennek összege elérte a 13 milliót a már egyesült településen, ami különben azt is jelentette, hogy a 23. helyről a 11-re küzdöttük fel magunkat a versenyben. A lakosság kiemelkedő munkát végzett például a II. kerületben, amikor tavaly á vízvezetékeket fektették le. Egyébként 1986-ra várhatóan megoldódik a vízbázis kérdése. Az idén kezdődik el egy 40 millió forint értékű beruházás, az új vízműtelep építése. Ezen kívül a tanács a gyomai és endrődi terület között az Üjkert soron 100 közművesített telket alakít ki az OTP-vel együttműködve. Ugyanakkor bízunk abban, hogy 1985-re, illetve 1986-ra a gázt is bevezethetjük a nagyközségbe. A felsoroltakból is látszik, lesz miről tájékoztatni a lakosságot, és minden bizonnyal akadnak még olyan feladatok, amelyeknek megoldásához ezentúl is számítani lehet a gazdasági egységek, a társadalmi szervek és tömegszervezetek mellett — a gyoma- endrődi lakosok aktív segítségére. Bukovinszky István A tanács az. OTP-vcl együttműködve mintegy 100 közművesített telket alakít ki a gyomai és endrődi terület között A szerző felvétele Egy utóvizsgálat tapasztalatai Az elmúlt év első negyedévében a gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság öt üzemben megvizsgálta a termelékenység és az anyagi érdekeltség összefüggéseit. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, az ipari üzemekben a szerényebb mértékű bérfejlesztési lehetőségek mellett milyen formában módosították az anyagi érdekeltség rendszerét, illetve hogyan változtak az élet- és munkakörülmények. Részletesen elemezték a létszám- és bérgazdálkodást, a munkabérek és jövedelmek alakulását, az élet- és munkakörülmények javítására, valamint a szociális ellátás bővítésére tett intézkedéseket, a kulturális ellátást, az oktatás és továbbképzés helyzetét, a termelékenység, hatékonyság és az érdekeltségi rendszerben bekövetkezett változások kölcsönhatásait, valamint a munkatermelékenység és a bérfejlesztés összefüggését. A vizsgálat határozati javaslatának összefoglaló része több hiányosságra hívta fel az illetékes termelőegységek vezetőit. Ilyen volt például: a vizsgált egységeknél az anyagi érdekeltség rendszerének ki- terjesztése, bővítése önmagában még nem jelentett megoldást a termelékenység fokozására. További 'motiváló erő lehet az élet- és munka- körülmények javítása és a szociális ellátás minőségének bővítése. A közelmúltban a Népi Ellenőrzési Bizottság utóellenőrzést tartott az érintett vállalatoknál, név szerint a Békés megyei Tanács 3. számú Gyulai Sütőipari Vállalatánál, a Könnyűfémöntő és Be- tonelemgyártó Vállalat gyulai egységénél, a Vízgépészeti Vállalat 2. számú gyulai gyáregységénél, valamint a Sarkadi Cukorgyárban. (Az utóvizsgálat a kötőipari vállalatra nem terjedt ki.) Az utóvizsgálatra azért került sor, hogy megállapítsák: az alapvizsgálat óta milyen irányú változás, elmozdulás tapasztalható a bérfejlesztésben, az élet- és munkakörülmények javítását célzó tárgyi feltételek milyen összefüggésben vannak a gazdasági tevékenység eredményével. A létszám- és bérgazdálkodás helyzete jelentősen nem változott az elmúlt egy évben. A sütőipari vállalatnál a fluktuáció változatlanul jelentős, de ez a speciális termelési körülmény kö- vekezménye. Korábban problémát okozott a szakmunkások hiánya, de napjainkban ez is megszűnőben van. Vállalati gazdasági munkaközösségek alakultak a vízgépészeti vállalatnál és a sütőipari vállalatnál. A munkaközösségeknek köszönhető, hogy a vízgépészeti vállalatnál a munkaerő biztosított. hiszen a fizikai dolgozók mintegy 22 százaléka tagja a munkaközösségeknek. A munkabér és jövedelem alakulását vizsgálva megállapították: a bérezési rendszer változatlan, minden egységnél alkalmazkodik a tevékenység jellegéhez. Növelték a mozgó bérek arányát, ami a nagyobb teljesítményre ösztönzött, és javította a munka minőségét. A bérfejlesztés mértéke (a Sarkadi Cukorgyár kivételével, ahol bérfejlesztést nem terveztek) két-három százalék volt. Az anyag- és energiatakarékosság és az export fokozásában számottevő eredményt értek el. Ez talán annak is köszönhető, hogy a premizálásoknál a takarékosságnak meghatározó szerepe van. A sütőipari vállalatnál például a megtakarítás 20 százalékát prémiumként kifizették a dolgozóknak. Az sem mellékes, hogy javult az előállított termékek minősége is. A cukorgyárnál január 1-től új komplex ösztönzési rendszert vezetnek majd be. Az élet- és munkakörülmények is javultak, változott a szociális ellátás, minősége. A legjelentősebb javulás a védőeszköz-ellátásban volt, a tavaly még meglévő minőségi problémák megoldódtak. A munkavédelmi szabályzatban részletesen szabályozták a vállalatok — korábban itt hiányosságok mutatkoztak — a védőeszközök körét és használatát. Sajnos a javulás ellenére a védőfelszerelések használata még mindig nem általános. A bekövetkezett üzemi balesetek egy része ugyanis a védőfelszerelések használatának elmulasztásával hozható kapcsolatba. A további előrelépés érdekében a vizsgált egységeknél munkavédelmi őrhálózatot szerveztek, amelyek működésének már érezhető a jele. A szociális és kulturális ellátás helyzete jelentősen nem változott, bár a dolgozók mozgósítására a vállalati szak- szervezeti bizottságok jobban odafigyelnek, mint korábban. A szakmai továbbképzésre változatlanul növekvő az igény. A politikai továbbképzés is tervszerűen folyik. A termelési mutatók a Sarkadi Cukorgyár kivételével kedvezően alakultak. Változatlan dolgozói létszám mellett évi 3—6 százalék között emelkedett a bruttó és az anyagmentes termelési érték. A termelékenység növekedése lehetőséget adott a bérfejlesztés két-három százalékos emelésére. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége a vízgépészeti vállalatnál kedvezően befolyásolta a bérhatékonyságot. A népi ellenőrző bizottság utóvizsgálatából kiderül, hogy az alapvizsgálat során feltárt hiányosságokat a gazdálkodó szervek felszámolták. vagy annak megszűntetésére intézkedéseket tettek. Az alapvizsgálat és az utó- vizsgálat elérte céliát. L. S. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet intarziás bútorai tetszettek a látogatóknak, de elhelyezésükhöz kicsik a mai lakások A Gyomaendrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet ülögarnitű raját szívesen vásárolnák a fiatalok Ugyancsak Gyomaendrődön készültek a képen látható rusztikus fenyöbútorok A BNV-n kiállított bűtorok többségére a gazdag kárpitozás a jellemző Nem bűtor, de hozzátartozik a kényelemhez: a Mczokovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ pehelypárnái és -paplanjai Fotó: Lőnyai László
