Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 25., vasárnap Mezőgazdasági pályázat fiataloknak A KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa a MÉM KISZ-bizottságával, a Magyar Agrártudományi Egyesü­lettel és más szervekkel közösen pályázatot hirdet a me­zőgazdaság. az élelmiszeripar és a fagazdaság gazdaságos exportjának, illetve exportképességének növelésére, to­vábbá import anyagok — eszközök —, alkatrészek azo­nos értékű gazdaságos helyettesítésére. A pályamunkák foglalkozhatnak új. gazdaságos és színvonalas hazai csomagolóanyagok, teehnológiák kialakításával és alkal­mazásával; a szerves- és hígtrágyakezelés, -felhasználás eredményes és racionális módszereinek kidolgozásával; az élelmiszer-ellátás javítására, a választék bővítésére új technológiák, új szervezeti és munkaformák kidolgozá­sával; az erdők üdülési funkcióinak bővítésére a gazda­ságos erdőgazdálkodás módszereinek fejlesztésével és más, c témakörben a gazdaságosságot növelő megoldá­sokkal. A pályázatra — amely jeligés — minden 35 éven aluli fiatal jelentkezhet. Beküldési határidő; 1983. december 31. Cím: KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, 1133 Bp„ Újpest rakpart 37—38. Eredményhirdetés az 1984. évi forradalmi ifjúsági napok keretében lesz. Elttévad a lókai Színházban Az 1983—84-es színházi év­ad beköszöntője eltér az utóbbi évek hagyományától, az idén ugyanis nem lesz gálaest. A színházszerető kö­zönséget a színház vezetői előévadi programmal csábít­ják a nézőtérre. ízelítőt mu­tatnak be szeptemberben és októberben az évad műsorai­ból. Négy másik vidéki szín­ház játszik majd megyénk­ben, s cserébe a mi színésze­ink is bemutatkoznak náluk. Az előévad programjában szerepel közülük a szegedi és a debreceni színház. A bé­késcsabaiak előző évadának sikeres darabjai egyéb körí­tésekkel kerülnek műsorra. Szeptember 27-én, kedden este a Cyrano című daljáték bemutatóját „magyaros bar- neváli asztal” kínálata előzi meg. Szeptember 28-án a klubszínházban lesz a Sze­relmem, színház című víg­játék bemutatása. Szeptem­ber 29-én az OKISZ Labor divatbemutatója kétszer ke­rül közönség elé, míg 30-án este A kaktusz virága című előadás után a színház klub­jában dzsesszmuzsikát halK gathat a közönség. A szege­di Nemzeti Színház október 1-én, szombaton este játssza a Bál a Savoyban című nagyoperettjét. Műfajban is izgalmas egyfelvonásosokat mutat be október 3-án a Debreceni Csokonai Színház, így kerül műsorra Josef és Karéi Capek A végzetes sze­relem játéka és Max Frisch; Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul című műve. B. Zs. Jubiláló szlovák klub A Békés megyei Művelő­dési Központ Szlovák Klub­ja 10 éve alakult. Ma, szep­tember 25-én délután 5 órá­ra mintegy 200 vendéget várnak az évforduló alkal­mából rendezett ünnepségre, melyet a Tégla- és Cserép­ipari Vállalat művelődési há­zában tartanak. A vendégeket Futalej Im­révé, a megyei művelődési központ igazgatója köszönti, majd emlékplakettet ad át az eddigi klubvezetőknek, s azoknak az alapító tagoknak, akik ma is rendszeres ven­dégei a klub összejövetelei­nek. A jubileumi rendezvé­nyen a megyénkben vendég­szereplő breznói színjátszó­csoport is fellép. Tomásik: Svadba pod Kohútom símű művével. A rendezvény ün­nepi vacsorával ér véget. Hyugdijas pedagógusok köszöntése Szép hagyományú ünnep- nya, Pataki István Szarvas, ség résztvevői voltak azok az Pepó György Békés, Csányi idős nyugdíjas pedagógusok, akik Békés megyéből, a ked­ves hangú meghívásnak ele­get téve, megjelentek a Deb­receni Tanítóképző Főiskola tanévnyitóján. A főiskola el­sőéves hallgatóinak nagy lét­számú csoportja előtt foglal­tak helyet az arany, a gyé­mánt, a vas és a rubin ok­levéllel jutalmazott idős pe­dagógusok, a megyénkből meghívott 27-ből tizenhatan. Az elsőéves hallgatók kö­szöntése után őket üdvözölte a tanintézet vezetése, méltat­va azt a munkát, amit az 50. 60, 65, és 70 évvel ezelőtt megszerzett tanítói oklevél birtokában a pedagógus pá­lyán eltöltöttek. Sokan az ünnepeltek közül reszkető kézzel, megtört testtel vették át kitüntetésüket, de szemük fényesen ragyogott, emlékez­ve a pályán töltött küzdel­mes, szép évtizedekre. Aranyokleveles pedagógus; (50 éve végzett a tanítókép­zőben) Barta Bálint Mezőko- vácsháza, dr. Bereczki La- josné Békés, Bogár János Orosháza. Csulei Valéria Gyula, Hankó György Bé­késcsaba, Hanó János Szarvas, Illyés István Mező- kovácsháza, Kiss Ferenc Gyula, Nikolik Józsefné Szeghalom, Lévay Aranka Békés, Mucsi Sándorné Deb­recen, Palotay Béla Batto­Bolgár kórus vsndégszereplóse Holnap, hétfőn reggel ne­ves bolgár kórus érkezik me­gyénkbe, amely egy 1909-ben megalakult népi olvasókör­ben kezdte pályafutását. A kórus az elmúlt 10 évben szép eredményeket ért el, így 1976-ban „Aranydiána” díjat, 1978-ban „Nemzetközi májusi fesztiváldíjat” nyer­tek el. 1979-ben illetve 1983- ban olyan nagy zenei fóru­mon szerepeltek, mint a szó­fiai bolgár énekkarok elő­adóművészete című rendez­vény. Nemrég magas állami kitüntetésben, a „Képviseleti énekkar’” megtisztelő cím­ben részesültek. Nem csoda hát, ha a rádióban és a te­levízióban is nem egyszer szerepeltek. A kórus karnagya 1976 óta Bojcsó Dimov, aki tagja a Bolgár Zeneszerzők Szövet­sége keretében működő Fia­tal Zeneszerzők Kabinetjé­nek. Az együttes repertoár­Béláné Békéscsaba, Sebő hászlóné Békéscsaba, Sitkéi Józsefné Orosháza. Soós Ala­dár Szeghalom, Soós Ala- dárné Szeghalom. Gyémántokleveles pedagó­gus: (60 éve végzett a taní­tóképzőben) Adamik Teré­zia Szarvas, Bátori Emilné Szarvas, dr. Pásztor József­né Szeghalom, Schauer La- josné Szentetornya, dr. Tá- pay Istvánné Gyula. Vasokleveles pedagógus: (65 éve végzett a tanítókép­zőben) Bartóki József Mező- berény, Madar Sándor Kö- rösladány. Rubinokleveles pedagógus: (70 éve végzett a tanítókép­zőben) Tóth László Oroshá­za. Az egészségi okokból a debreceni központi ünnepsé­gen megjelenni nem tudó idős pedagógusok a megyei művelődésügyi osztály, a me­gyei pedagógus szakszerve­zet és a járási, városi műve­lődésügyi osztály képviselői­től lakásukon kapják meg a kitüntető jubileumi okleve­let. A kitüntetés alkalmából volt tanítványaik nevében is szívből köszöntjük őket, na­gyon jó egészséget és bol­dogságot kívánva mindany- nyiuknak. Dr. Kertész János csoportvezető, Békés megyei Tanács VB megyénkben jában nem egy saját szerze­ménye szerepel. A 80-tagú kórus hétfőn Gyula nevezetességeivel is­merkedik. Kedden Békéscsa­ba vendégei lesznek, ahol es­te — a zeneiskolában — 7 órától koncertet is adnak. A szerdai nap debreceni kirándulással telik, majd másnap, szeptember 29-én este 7 órától az Erkel Ferenc Művelődési Központban mu­tatkoznak be a gyulai zene­kedvelő közönség előtt. Ezt követően baráti találkozáson vesznek részt a békéscsabai Bartók Béla-, és a gyulai Erkel Ferenc-kórus tagjai­val. Pénteken Elekre utaznak a bolgár vendégek, ahol a ze­nei világnap alkalmából egy finn kórussal adnak közös hangversenyt. Másnap, szom­baton indulnak haza a kó­rus tagjai. II doboziak Békéscsabái választották Véget ért a nyári időszámítás Ennek megfelelően, az ér­vényes rendelet értelmében, hivatalosan szeptember 25- én, vasárnap éjjel egy óra­kor vissza kellett állítani a mutatókat 0 órára, vagyis az eredeti közép-európai idő­számításra. A tömegközlekedésben kü­lönösebb változást nem okoz az óraigazítás, a repülő-, az autóbusz- és a hajójáratok az érvényes menetrend sze­rint közlekednek. A MÁV vasárnaptól ugyan bevezeti a téli menetrendet, de a hoz­zá kiadott pótlás is inkább csak az eddigi — a mostani menetrend májusi megjele­nése óta történt — válto­zásokat tartalmazza, és a ké­sőbbi módosításokat — pél­dául a karácsonyi ünnepek idején nem közlekedő sze­mélyvonatokat ismerteti. Ezenkívül feltünteti a He­gyeshalom—Rajka között is­mét megindult vasúti közle­kedés rendjét. A menetrendi pótlásban sem szerepel viszont, hogy a Szovjetunióban csak szep­tember 30-án igazítják visz- sza az órákat, s emiatt va­sárnaptól néhány napig a két ország közötti forgalom­ban a határállomásokon idő- eltolódások lesznek, és a Szovjetunióból a vonatok a menetrendhez képest egy órát késnek. A dobozi Nagyközségi Ta­nács és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága közös ülést tartott szeptember 22-én, csütörtökön délután. Szatmári János, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte a megjelen­teket, majd beszámolt a végre­hajtó bizottság két tanácsülés közötti munkájáról. A második napirendi pontban Kiss László, a végrehajtó bizottság titkára a cigánylakosság helyzetéről tar­tott beszámolót és a további fel­adatokról is beszélt. Kiemelte, hogy a legnagyobb figyelmet a jövőben a munkaképeskorú ci­gánylakosság foglalkoztatására, állandó munkában tartására és a szakképzettségük növelésére kell fordítani. Javítani kell la­káskörülményeiket, nagyobb gondot kell fordítani az egész­ségügyi felvilágosítási munkára, és a családtervezés elősegítésére, valamint a cigánygyerekek to­vábbtanulására. A harmadik na­pirendi pontban a községfej­lesztési alap ez évi tervét mó­dosították. A községfejlesztési alap módo­sításának megszavazása után a tanács tagjai és a HNF nagy­községi bizottságának tagjai ar­ról szavaztak, hogy 1984. január elsejétől hová tartozzon Doboz közigazgatásilag, Békéscsabához, vagy Gyulához. Az 51 szavazó­ból 41 Békéscsabát jelölte meg. Ezt a döntést talán azzal lehet magyarázni, hogy Békéscsabá­hoz erősebb a gazdasági kötő­dés, jobb a közlekedés, a Do­bozról eljárók 80 százaléka a megyeszékhelyen talál munkát, és az alapellátást meghaladó la­kossági igények kielégítése is zömében a megyeszékhelyhez kötődik. L. S. A TANÉRT Vállalat budapesti Kozma utcai gyáregységében készülnek az általános iskolák biológiai és földrajzi oktatásához a taneszközök. Az oktatási eszközök — a földgömbtől az állatcsontvázakig — folyamatosan kerülnek az iskolákba. Képünkön: a domborzati térkép- modelleket festik (MTl-fotó: Földi Imre felvétele — KS) Gyermekfalvak T alán a legszomorúbb statisztikai tényünk: állami gondozott gyermekeink száma nem csökken az újabb évek, év­tizedek során. Ma is több mint harmincezer olyan gyerek él köztünk, akinek sorsát intézetekben formál­ják, és igyekszenek pótolni a szeretetet és gondosko­dást, amit a család jelent, s amit nem is ismerhetnek ezek a családjuk-vesztett gyerekek. Miért e mozdulatlanság a statisztikában? Hiszen nem pusztítanak gyilkos járvá­nyok, nem dúl háború. Elha- gyottságuk oka nem valódi árvaság. Napjaink állami gondozottal a szülői felelőt­lenség — ritkábban a tehe­tetlenség, betegség vagy ro- kontalanság — elhagyottjai. Egy másik adat nem ke­vésbé döbbenetes: több mint százezer azoknak a gyere­keknek és fiatalkorúaknak száma, akiket veszélyeztetet­teknek nevezünk. Akik szá­mlára nem oltalmat, hanem fizikai, szellemi, erkölcsi ve­szélyt jelent a legszűkebb környezetük, az a legkisebb emberi közösség, amelynek otthon a neve. Tiszteletreméltó anyagi, szellemi és erkölcsi erőfeszí­tés próbálja pótolni ezeknek a gyerekeknek elveszített otthonát. Pedagógusok, pszichológusok, gyermekvé­delemben járatos szakembe­rek keresik annak módjait, hogy kiegyensúlyozott fel­nőttekké érhessenek ezek a válságos kisgyerekkort, ser­dülőkort élő gyerekek is. A statisztika számokban fogalmazott tényei szerint mégis sok sikertelenséget hordoz a gyermekvédelmi munka. A fiatalkorúak, sőt gyerekek által elkövetett bű­nök és kisiklások száma — szomorú tény — évről évre emelkedik. Az anyai szeretet, a test­véri közösség, a saját otthon alig-alig pótolható. A legtö­kéletesebb pedagógiai mód­szerrel, a leggondosabban juttatott anyagi javakkal sem helyettesíthető a legki­sebb és legfontosabb ember­formáló közösség, a család szerepe. Ezeket fontolta meg egy Hermann Gmeiner nevű fia­tal orvostanhallgató az ausztriai Innsbruckban har­minchat esztendővel ezelőtt, két esztendővel az emberiség eddigi történetének legször­nyűbb világégése után. S úgy hitte: minden gyerek­nek elsősorban anyára van szüksége, azután testvérekre és családi otthonra. Olyan kis közösségre, amelyben nevelése megvalósulhat, ki­bontakozhat személyisége ké­pességei szerint. Csak így illeszkedhet be a tágabb kö­zösségbe, ha elveszített ott­hona helyébe új otthont ta­lál. Először három ház épült, három jólelkű, nevelésre al­kalmas asszony fogadott ne­velt gyerekévé hat otthonta­lan kisgyereket. Ma a vi­lágnak számos országában, valamennyi földrészén mű­ködik ez a gyerekvédelmi hálózat, amelynek S. O. S. Kinderdorf International a neve. Nyugat-Európában és Távol-Keleten, Afrika és Dél-Amerika ínség, háború és tudatlanság . sújtotta or­szágaiban. Városok közelé­ben, élő falvak, kistelepülé­sek szerves részeként.. Több mint kétszáz gyermekfalu­ban állnak kis családi há­zak, hasonló stílusban épí­tettek, mint a környezet, öt, hat, legfeljebb nyolc gyere­ket vállal, nevel édesgyere­keiként, egymás testvérei­ként egy-egy nevelőanya. A legelső gyermekfalut Innsbruck közelében, Imst- ben építette fel Hermann Gmeiner professzor, céltuda­tos munka és társadalmi ösz- szefogás eredményeként. Napjainkban szinte gomba módra szaporodnak világ­szerte ezek a minden jól felszerelt intézetnél sokkalta' jobb mesterséges otthonok. Az első otthonokból már három gyereknemzedéket indítottak útnak a nevelő­anyák. Akiknek saját család­juk, saját gyerekük nincsen, de tizenöt-húsz felnőtt ász- szony és férfi szólítja így őket: mama. S ez a fajta — az otthont valóban helyettesítő — in­tézmény az évtizedes sta­tisztikai számok szerint is bevált: alig-alig fordul elő, hogy ezek a hajdani otthon­talan gyerekek ne tanulnák meg egy életre, milyen alap­vetően fontos a család. A gyermekfalvakban ne­velkedett gyerekek felnőtt életében a válás is ritkább, saját családi életüket úgy formálják, hogy otthonuk valódi otthon legyen. Nem ritka az sem, hogy vér sze­rinti szüleikkel, rokonaikkal is megtalálják újra a kap­csolatot, de valamennyiük életében megmarad igazi háttérnek a gyerekfalubeli otthon is,'ahol felnőttek, a testvéri és tágabb környe­zetbeli közösség, s akihez mindig visszatérhetnek: a nevelőanya. Egy-egy gyermekfalu-kö­zösség nem zárt világ. A szomszédos házak, hasonló családok élő kapcsolatot tar­tanak a község lakóival. Az óvoda, az iskola, a sportpá­lya közös. A legkorszerűbb, legjobban szervezett intézet is — noha védelmet, gondos­kodást és nevelést ad — eh­hez képest mégiscsak elkü­lönít. S ami a legnehezebb: az intézet védelméből kike­rülőknek: a felnőtt fejjel hirtelen újra támadt otthon- talanság és árvaság. A gye­rekfalvak családi házaiból kikerülőket ugyanúgy várja az otthon, mint azokat, akik a saját családjukba, testvé­reik, szüleik körébe térnek haza. Az S. O. S. gyermekfalu mozgalom nem kísérlet a vi­lág országaiban. Valamennyi földrészen, ahol csak kér­ték, ahol csak épültek ilyen falvak, bevált. Hiszen min­denütt az adott ország gaz­dasági, társadalmi, kulturá­lis életének szerves része, csakúgy, mint az egészséges család. A gyermekvédelem lehetséges útjai közül a biz­tosan járható utak egyike. Évek óta foglalkoznak az­zal a gondolattal a szocialis­ta közösség országaiban — így nálunk, Magyarországon is —, hogy e világszervezet­tel kapcsolatot találjanak, hogy intézeteink, nevelő­szülői hálózatunk további építése mellett gyermekfal­vak is épüljenek. E z a törekvés Magyar- országon ma már több mint ötlet, töp­rengés, tájékozódás. Gyer­mekvédelmünkért felelős szakembereink és az S. O. S. gyermekfalu mozgalom ve­zetői megtették a szükséges lépéseket. Kijelölték az első magyarországi gyermekfalu helyét is, Battonyán. A gyermeknevelést főhivatás­ként vállalókban sincs hi­ány, a faluépítés anyagi fel­tételeiről — mint mindenütt a világon — a nemzetközi szervezet gondoskodik. A felelősségtudat és jobbító szándék hamarosan megte­remti Magyarországon is az első gyermekfalut, a vér sze­rinti családot valódi otthon­nal sikerrel helyettesítő in­tézményt. Egy olyan nagy­községben, amely elsőként érte meg a felszabadulást, s amelyben több nemzetiségű lakosság él ma is. Rab Nóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents