Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

1983. szeptember 22., csütörtök Zsflhft termekről álmodom Dzsessz-rock koncert Békéscsabán Mondják, a 21 nyerő­szám. Kártyán bizonyára, esetleg a lottón is. De ha egy dzsesszkoncerten 21 be­lépőjegy talál gazdára, bi­zony nem túl szerencsés. Pontosan ennyi hallgatója volt ugyanis Békéscsabán, a vasutas művelődési házban fellépő Hobbi Art együttes-^ nek. Jó szívvel még azt sem mondhatom: bánhatja, aki nem jött el. Mert az ott le­vők sem kaptak maradékta­lan élményt. Persze, a dzsessz is olyan műfaj, ahol szükséges a megfelelő „lég­kör”, a közönség jelenléte, reagálása, visszajelzései, hogy felforrósodjék a han­gulat, s a zenészek érezzék: él a muzsikájuk, érdemes belefeledkezni a ritmusba. Mindez pedig hiányzott a Hobbi Art koncertjén. Rá­adásul időnként olyan pokoli hangerőre kapcsoltak, amely már élvezhetetlenné tette a produkciót. Szabadtéren vagy sportstadionban kellene olyan erősítő, mint amilyen­nel a zárt térben tették pró­bára a dobhártyákat. Kár ezért az estért, hiszen az együttes tagjai — Köles Ist­ván, Mentes Adám, Kovács Gábor és Fábián Tamás — valamennyien képzett, tehet­séges muzsikusok. Saját kompozíciókat és a dzsessz- történet klasszikusait, siker­számait mutatták be, s ami­kor élni hagyták a pianókat, a meghittebb muzsikát, érez­ni lehetett, hogy ebben a felállásban is többre hiva­tott az együttes. Felemás eredményt hozó bemutatkozás után illendő lenne talán udvariasan hall­gatni az estről. Mégis — re­mélve. hogy nem hiábavaló — hadd jegyezzek le néhány gondolattöredéket a koncert utáni beszélgetésünkből. Ahogy a zenészek látták: — Mi is éreztük, hogy hangos volt az erősítő, de a technikusunk, aki a keverőt kezeli, a rockzenéhez szo­kott. — Sajnos, általános az ér­dektelenség a dzsessz iránt. Diszkóba, konzervzenére megy a nép, s úgy tűnik, nagy és hálátlan feladatot vállal, aki ebben a műfaj­ban meg akarja őrizni az élő muzsikát. — Békéscsabán nagy űr támadt mind a dzsesszkon- certek, mind a közönség ne­velése tekintetében. Jól szer­vezett, kellő propagandával segített, hosszas munka után lehetne csak fellendíteni a színvonalas dzsesszmuzsikát. — Ebben a felállásban most szerepelünk először Bé­késcsabán. Korábban vala­mennyien megjártunk már több együttest. Fesztiváldí­jakkal jutalmaztak, rádiófel­vételeink voltak. Szeretnénk, így együtt, sajátos hangot, jó színvonalat elérni. Egyi­künk se hivatásos zenész, tanárok, műszaki, kereske­delmi képzettségűek va­gyunk. Hárman Szegeden élünk, Köles Pista Békés­csabán pedagógus. — Ami szerelést magunk­kal viszünk, olyan hét­nyolcszázezer forintot ér. Nem kocsira, nyaralóra gyűjtöttünk. hanem mind­nyájan hangszereket vásá­roltunk. Ez a szenvedélyünk, enélkül nem élhet meg egyetlen együttes se. — A török időkben volt Szegeden egy basa, Hóbiárt- nak nevezték. Utcanév is őrzi az emlékét. Amikor az együttesünk alakult, szójá­tékkal e derék török nevét vettük fel: Hobbi Art. Jó lenne, ha muzsikánk révén mind többen megismernék e nevet. Andódy Tibor Kovars (labor. I ábian Tamás. Mentes Adám. Köles István i- <;.i: Kein Gondolatok egy könyvkiállításról A közelmúltban a Békés megyei Művelődési Központ­ban a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat rendezésé­ben szlovák könyvkiállítás nyílt meg. Békéscsabán, amely ízelítőt ad a szlová­kiai és a hazai szlovák iro­dalom legújabb terméséből. A kiállítás kapcsán számta­lan gondolat mozdult meg bennem, melyekből néhányat le is írtam. A nemzetiségi lét kulcs­kérdése az anyanyelv műve­lése, melyben a főszerepet a család, az iskola és a könyv­tár . tölti be. S hogy ezt a szerepet minél magasabb szinten betölthessék, annak érdekében — lenini nemzeti­ségi politikánk szellemében — számos párthatározat és minisztériumi intézkedés született. Tavaly volt tíz éve annak, hogy elkezdődött a nemzetiségi olvasók anya­nyelvükön nyomtatott köny­vekkel való rendszeres és módszeres ellátása. 1972-ben kezdett kialakulni a nemze­tiségi báziskönyvtárak háló­zata, melyek létrehozásához a Művelődési Minisztérium hétszázezer forint anyagi alapot biztosított évente. A báziskönyvtárak könyvállo­mányának alapját az anya­országokból behozott köny­vek képezik. A nemzetiségi báziskönyvtárakban működő módszertani csoport szak­emberei gondoskodtak arról, hogy a községi, városi-és is­kolakönyvtárak könyvállo­mányába a helyi igényeknek megfelelő könyvek jussanak el. A másik csatorna, ame­lyen keresztül eljutnak a könyvek a nemzetiségi olva­sókhoz, az olyan könyves­boltok hálózata, amelyekben a nemzetiségek nyelvén nyomtatott könyvek is vásá­rolhatók. Ez a hálózat az utóbbi évben az igények nö­vekedése miatt tovább bő­vült. Az, hogy milyen ezek­nek a könyveknek az olva­sottsága, a helyi körülmé­nyektől és számos egyéb té­nyezőtől függ. A legfőbb té­nyező a szlovák irodalmi nyelv művelésének a színvo­nala, amely, sajnos, nem azonos az egyes szlovák lak­ta helységekben, tannyelvű és nyelvoktató iskolákban. Az számít ideális körül­ménynek, ha egy adott hely­ségben 33 éven át megsza­kítás nélkül folyt a szlovák nyelvoktatás, ha jó a mun­kakapcsolat a szlovák nyelv­oktató pedagógus és a könyv­táros között, és ha emellett szlovák nyelvművelő klub is működik. Ilyen helyen álta­lában a szülők hozzáállása is pozitív, igénylik, hogy gyermekük minél magasabb szinten sajátítsa el a szlovák irodalmi nyelvet. Az anyanyelv művelése terén igen pozitív változás várható attól a minisztériu­mi intézkedéstől, mely sze­rint a jövőben, ahol ez le­hetséges, a szlovák nyelvet oktató iskolákat fel kell fej­leszteni szlovák tannyelvű iskolává. A nemzetiségi ol­vasók körének bővítését egy­re jobb eredménnyel szol­gálják a nemzetiségi olvasó­táborok, amelyek célja az irodalmi nyelv művelésén kí­vül, hogy felébresszék a fiatalokban az önművelés és nemzetiségi önismeretük gyarapításának igényét. En­nek az ügynek igen jó szol­gálatot tesznek továbbá a nemzetiségi író-olvasó talál­kozók és a nemzetiségi nyel­ven tartott előadások, fog­lalkozások is. Az 1948-ban kialakult szlovák nemzetiségi iskola- hálózat komoly fejlődést ho­zott a szlovák irodalmi nyelv művelésében. Az anyanyelvi művelődés az utóbbi 33 év­ben megteremtette azokat a feltételeket, amelyek alap­ján kialakulhat nemzetisé­günk önálló szellemi élete, amely biztosítja a szilárd szocialista tudattal és egész­séges nemzetiségi öntudattal rendelkező értelmiségi réteg folyamatos utánpótlását. En­nek a folyamatnak első stá­diuma nemzetiségi irodal­munk megteremtése. Min­den új irodalom kialakulá­sának, egzisztenciájának há­rom alapvető feltétele van: az írók, az irodalmi művek és az olvasók jelenléte. Az utóbbi tíz év alatt kialakult a hazai szlovák írók és köl­tők olyan csoportja, akik­nek száma és alkotói igé­nyessége egyre növekszik. Olvasók nélkül azonban nemzetiségi irodalmunknak és egyáltalán, a Magyaror­szági Szlovákok Demokrati­kus Szövetsége kiadványai­nak nem lenne semmi értel­me, jelentősége. A nemzetiség a nyelvében él tovább, mégpedig irodal­mi nyelvében. Ezért jelen­leg legfontosabb a nemzeti­ségi irodalom ügye. Hiszen nálunk az irodalmi nyelvet legmagasabb szinten a nem­zetiségi irodalom ápolja, amely ugyanakkor megbíz­ható mércéje és serkentő eszköze a nemzetiségi öntu­dat és önismeret fejlődésé­nek. Végül, hadd idézzek egy 1842-ben kiadott magyar tankönyv előszavából egy tanulságos részletet, amely nyilván a bécsi udvar egy­kori németesítő politikájá­val polemizál: „Nincs féltőbb kincse egy nemzetnek, mint nemzeti nyelve. A világ legrégibb történeti bizonyítják, hogy azon nemzet, amelynek nyel­ve gondatlansága által el- korcsosodott vagy idegennek majmolása és felvétele mi­att elenyészett, az az élő nemzetek sorából kitörülte- tett, s azt többé életre hoz­ni semmi sem vala képes. Törvényeket, melyek el­avultak, ismét felébreszteni és újakat teremteni lehet, de a kihalt nyelvet többé feléleszteni soha nem lehet." Kormos Sándor HANGSZÓRÓ Hallgatom a szombat délelőtti Családi fakort Nem mon­dom, hogy kedvenc műsoraim közé tartozik: eddig túlbonyo­lítottnak és arcnélkülinek éreztem. Valahogy nem döntötték ei a szerkesztők — Juhász Judit és Németh Miklós Attila —. hogy mit is akarnak? Közben az is eszembe jut, hogy nemegyszer mégis elégedetten, mi több: érdeklődéssel hall­gattam a Családi tükört. Tehát egyenetlen a színvonal, mondhatnám most, és ha mondom, közel járok az igazság­hoz. Ez a legutóbbi, szombati is ilyen értékelést nyerhet. Volt benne igencsak érdekes, jól követhető riport, csevegés, az­tán olyan, amire bizony nehezen koncentrált az ember, mert elcsörgedezett, mint a kis patak. Az, ami jó, azt tovább is lehet gondolni. Töprengeni rajta, keresni a válaszokat. Ezúttal az volt ilyen, amelyben a sza­bad idő és a pénzkereset összefüggéseit bogozták, alapvető­en a család szemszögéből. A család egy tagjának — általában a férfinak — szabad ideje döntő részét (vagy az egészet) pénzkeresetre kell fordí­tania, hogy a család életszínvonalát fenntarthassa. Ez azon­ban a haszna mellett káros is, mert: a szabad idejét mun­kára fordító családtag elfárad, ingerült lesz, nem tud részt vállalni a család munkájából, életéből, hol előbb, hol később felsorakoznak az ellentétek, megkezdődik a civakodás, ve­szekedés, jön a válás. Rossz esetben. De a „jobb" eset sem éppen rózsás, a család összhangja mindenképpen megbom­lik. Mi a teendő? Nos, ez az, amit még senki sem talált ki. Illetve: ha lemondunk a szabad időben történő pénzcsiná- lásról, kevesebb lesz a jövedelmünk, kevesebb marad — a család alapellátásán kívül — ruházkodásra, kultúrára, stb. Hát, ugyebár, meggondolandó. Tessék meggondolni. Még mindig a Családi Tükör. Ezúttal nagyon tetszett a „Fszt, nem hallom a tévét!" című csevegés, mely a képernyő lélektani terrorját ecsetelte. Hogy sokan mégis kifejezetten örömmel vetik alá magukat ennek- a terrornak, annak több oka is van. Aki a tévét nézi, annak nem kell beszélgetnie: amíg a tévét nézi a család, nincs veszekedés, de nincs közös öröm sem. Van viszont sör, ropi és néha a türelmetlen fel­kiáltás: „Pszt, nem hallom a tévét!” Igen, ez már valóságos „előre gyártott mondat” a családi érintkezésben. Mi lenne, ha nem lenne tévé? Szörnyű! Be­szélgetni kellene. De miről? Egyre jobban elfelejtjük ezt a „miről”-t. Kár. Emlékszünk (már aki emlékezhet) arra az időre, amikor a számok bűvöletében éltünk? Jobban mondva „számokkal bűvölték” a dolgozót, s ezek a számok hol ezer tonnák, hol 500 százalékok képében hallatták szirénhangjaikat. Ugye, mára már szinte hihetetlen, hogy mindez valóság volt? Mondhatnám „véres valóságnak is, mert, aki nem tette hoz­zá a maga mázsáit, tonnáit, szuperszázalékait a „nagy egész­hez”, annak — jobb esetben — felkopott az álla. Mondom, jcibb esetben, mert könnyen kiderülhetett róla az is. hogy „rés”, és nem „bástya”. Vállalom, hogy a huszonévesek megmosolyognak azért, amit leírtam. Mosolyogjanak csak, milyen jó nekik, hogy mosolyra tudják váltani a régiek félelmeit. Aztán, amikor hétfőn bekapcsoltam az Ötödik sebességet a Petőfi rádióban, hallom ám, hogy megint versenyről be­szélgetnek. De hogyan? Ég és föld volt az akkori és a mos­tani „kíncsengés". Itt és most egy fiatalember közölte, hogy megnyerték a panelösszerakó versenyt: egy nap alatt egy brigád 13 lakást rakott össze. „Különben nem is ez, hanem a minőség volt a lényeg" — fejezte be a mondatot, és érez­tem a szavaiból, hogy kemény hit munkál azokban. Hogy csak így lehet, és ezt kell tenni. Hogy a rohammunkával összetákolt lakásokból senki nem kér. mert nem lakás az, hanem önbecsapás. Mennyit megy előre a világ, elképesztő! Nekik viszont ez a természetes, és azt nem értik, hogy néhanapján minek örülünk annyira? Volt egy olyan műsor is hétfőn, hogy „Irodalmunk a fel- szabadulás után”. A líráról beszélgetett Fodor András, La­tor László és Lengyel Balázs. Szóba jött — többek között — a lírai túltermelés, meg az az érthető is, meg nem is maga­tartás, hogy ifjú költők első dolga odaállni a „LÍRA" elneve­zésű tábla elé, és letörölni arról mindent és mindenkit. Ha­sonlít ez arra, amikor a hetvenes években így mondták a feltörekvő türelmetlenek: „Meszesgödörbe az öregekkel!" Nos, akadt egy jó válasz ebben a műsorban. „Nem elég letörölni a táblát, írni is kell rá valami újat, rá kell találni a nemzedék igazi problémáira.” Látszólag semmiség, hiszen ezt mindenki „tudja”, aki meg akarja váltani a világot. S miközben írni próbál, kiderül: ne­hezen fog a kréta. „ > Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Verbunkosok, nóták. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj, sípom. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szimfonikus müvek. 11.24: Vásározók. 11.39: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Beethoven: cisz-moll vo­nósnégyes. 13.41: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 14.30: Operettfelvételekből. 15.05: Népzene. 15.28: Hull-e a hó Nakonxypan- ban? Beszélgetés egy hangjáték ürügyén. 16.00: Csajkovszkij: III. szimfó­nia. 16.49: Könyvszemle. 17.05: Olvastam valahol. 17-25: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 19.15: Tudósítás a kötöttfogású birkózó VB-ről Kijevből. 19.25: Bach- és Mozart-müvek. 20.04: Az 1923. szeptember 23-i népi felkelés Bulgáriában. 20.24: Rossini: Hamupipőke. Opera. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folyta­tása. 23.22: Kockáztattam. 23.32: Népdalok. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az MRT gyermekkórusa énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körze­ti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Gitármuzsika. 14.00: Olimpiai bajnok és zene­szerző: Elek Ilona. 14.35: Vásárrádió. 15.05: A szórakoztató osztály hangmúzeuma. 16.00: Katona József lázadásáról. 17.30: Tanakodó. 18.35: Böngészde a zenei antik­váriumban. 19.25: Nóták. 19.55: Slágerlista. 20.35: S. Nagy István 25 éves szerzői jubileuma. 21.35: Szimfonikus könnyűzene. 22.20: A Gateway együttes ját­szik. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Vonósnégyesek. 10.18: A 13. drezdai nemzetközi dixielandfesztivál műsorá­ból. 11.05: Operaegyüttesek. 11.57: Händel Hat concerto grosso. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.07: Magyar zeneszerzők. 14.51: Igor herceg. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Népdalaink világa. 17.00: Pophullám. 18.15: Az MRT énekkarának hangversenye. Kb. 19.05: A természet festője. Kb. 19.20: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 20.05: Paul Tortelier gordonká- zik. 20.38: A Mike Club Congrega- tion együttes felvételeiből. 21.35: Kilátó. 22.20: Szimfonikus zene. 22.50: Tom Johnson zeneszerző­vel Demény P. János be­szélget. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Janis Joplin felvételeiből. 17.15: Kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.25: Virágénekek. 17.35: Hajtóerő. Riporter: Kardos Ernő. 17.50: Akik Szolnokról indultak. Szakácsi Sándor énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.15: Tévétorna, (ism.) 8.20: Iskolatévé. Magyar Iroda­lom. 9.00: Földrajz. 9.10: Deltácska. 9.30: Magyar irodalom. 9.55: Oasicaek a Theater ander Wienben. Zenés- film. 11.20: Meghökkentő mesék. Té­véfilmsorozat. (ism.) 11.45: Pixiláció. 15.00: Iskolatévé. (ism.) 15.35: Történelem. 16.05: Élővilág. 16.50: A zöld erdő meséi. Rajz­filmsorozat. XIII/6. 17.15: Tévébörze. 17.45: Telesport. 18.15: A kivirágzott nádpálca. 18.25: Kikapcsoló. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19..‘>0: Tv-híradó. 20.00: Nagyvizit. Tévéjáték. 21.30: Panoráma. Külpolitikai adás. 22.30: Képzőművészeti film. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Nasa Obrazovka — a mi képernyőnk. 18.45: Sorstársak. 19.05: Unser Bildschirm — a mi képernyőnk. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Zágráb ’82. Kukkantó egy fesztiválra. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Kikapcsoló, (ism.) 21.40: Röplabda EB. Döntők. BUKAREST 16.05: Arabella. Film. (Befejező rész.) 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.35: Műhelytitkok. 21.30: Riportműsor. 22.05: Milliárd ember. Kanadai film. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. dfetet 16.50: Ütőn az ismeretlenwí^^ 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Természetvédelem. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Rékám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Halló, jó estét! — vetél­kedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Az energia racionalizálá­sa — tudományos adás. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Slágerlista helyett — ifjú­sági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: BITEF (belgrádi színház­művészeti fesztivál): szín­házi eőadás felvételről. 21.10: Rékám. 21.15: Zágrábi körkép. 21.30: Adás a kultúra köréből. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Várkastély a Kárpátokban, 6 és 8-kor: öld meg a sogunt! Békéscsabai Sza­badság: de. 10 és du. 4-kor: Sze­gény Dzsoni és Arnika, 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Bé­késcsabai Terv: fél 6-kor: Flep, a róka, fél 8-kor: Harc a vízen. Békéscsabai Kert: Kémek a lo­kálban. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Repülő szélmalom, fél 8-kor: Apacsok. Gyulai Petőfi: 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6 és 8-kor: Tűtorony. Orosházi Béke: Bűnös életem. Orosházi Partizán: Ez igen. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Fekete város I—II.

Next

/
Thumbnails
Contents