Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

1983. szeptember 22., csütörtök

Zsflhft termekről álmodom

Dzsessz-rock koncert Békéscsabán

Mondják, a 21 nyerőszám. Kártyán bizonyára, esetleg a lottón is. De ha egy dzsesszkoncerten 21 belépőjegy talál gazdára, bizony nem túl szerencsés. Pontosan ennyi hallgatója volt ugyanis Békéscsabán, a vasutas művelődési házban fellépő Hobbi Art együttes-^ nek. Jó szívvel még azt sem mondhatom: bánhatja, aki

nem jött el. Mert az ott levők sem kaptak maradéktalan élményt. Persze, a dzsessz is olyan műfaj, ahol szükséges a megfelelő „légkör”, a közönség jelenléte, reagálása, visszajelzései, hogy felforrósodjék a hangulat, s a zenészek érezzék: él a muzsikájuk, érdemes belefeledkezni a ritmusba. Mindez pedig hiányzott a Hobbi Art koncertjén. Ráadásul időnként olyan pokoli hangerőre kapcsoltak, amely már élvezhetetlenné tette a produkciót. Szabadtéren vagy sportstadionban kellene olyan erősítő, mint amilyennel a zárt térben tették próbára a dobhártyákat. Kár ezért az estért, hiszen az együttes tagjai — Köles István, Mentes Adám, Kovács Gábor és Fábián Tamás — valamennyien képzett, tehetséges muzsikusok. Saját kompozíciókat és a dzsessz- történet klasszikusait, sikerszámait mutatták be, s amikor élni hagyták a pianókat, a meghittebb muzsikát, érezni lehetett, hogy ebben a felállásban is többre hivatott az együttes.

Felemás eredményt hozó bemutatkozás után illendő lenne talán udvariasan hallgatni az estről. Mégis — remélve. hogy nem hiábavaló — hadd jegyezzek le néhány gondolattöredéket a koncert utáni beszélgetésünkből.

Ahogy a zenészek látták:

— Mi is éreztük, hogy hangos volt az erősítő, de a technikusunk, aki a keverőt kezeli, a rockzenéhez szokott.

— Sajnos, általános az érdektelenség a dzsessz iránt. Diszkóba, konzervzenére

megy a nép, s úgy tűnik, nagy és hálátlan feladatot vállal, aki ebben a műfajban meg akarja őrizni az élő muzsikát.

— Békéscsabán nagy űr támadt mind a dzsesszkon- certek, mind a közönség nevelése tekintetében. Jól szervezett, kellő propagandával segített, hosszas munka után lehetne csak fellendíteni a színvonalas dzsesszmuzsikát.

— Ebben a felállásban most szerepelünk először Békéscsabán. Korábban valamennyien megjártunk már több együttest. Fesztiváldíjakkal jutalmaztak, rádiófelvételeink voltak. Szeretnénk, így együtt, sajátos hangot, jó színvonalat elérni. Egyikünk se hivatásos zenész, tanárok, műszaki, kereskedelmi képzettségűek vagyunk. Hárman Szegeden élünk, Köles Pista Békéscsabán pedagógus.

— Ami szerelést magunkkal viszünk, olyan hétnyolcszázezer forintot ér. Nem kocsira, nyaralóra gyűjtöttünk. hanem mindnyájan hangszereket vásároltunk. Ez a szenvedélyünk, enélkül nem élhet meg egyetlen együttes se.

— A török időkben volt Szegeden egy basa, Hóbiárt- nak nevezték. Utcanév is őrzi az emlékét. Amikor az együttesünk alakult, szójátékkal e derék török nevét vettük fel: Hobbi Art. Jó lenne, ha muzsikánk révén mind többen megismernék e nevet.

Andódy Tibor

Kovars (labor. I ábian Tamás. Mentes Adám. Köles István

i- <;.i: Kein

Gondolatok egy könyvkiállításról

A közelmúltban a Békés megyei Művelődési Központban a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat rendezésében szlovák könyvkiállítás nyílt meg. Békéscsabán, amely ízelítőt ad a szlovákiai és a hazai szlovák irodalom legújabb terméséből. A kiállítás kapcsán számtalan gondolat mozdult meg bennem, melyekből néhányat le is írtam.

A nemzetiségi lét kulcskérdése az anyanyelv művelése, melyben a főszerepet a család, az iskola és a könyvtár . tölti be. S hogy ezt a szerepet minél magasabb szinten betölthessék, annak érdekében — lenini nemzetiségi politikánk szellemében — számos párthatározat és minisztériumi intézkedés született. Tavaly volt tíz éve annak, hogy elkezdődött a nemzetiségi olvasók anyanyelvükön nyomtatott könyvekkel való rendszeres és módszeres ellátása. 1972-ben kezdett kialakulni a nemzetiségi báziskönyvtárak hálózata, melyek létrehozásához a Művelődési Minisztérium hétszázezer forint anyagi alapot biztosított évente. A báziskönyvtárak könyvállományának alapját az anyaországokból behozott könyvek képezik. A nemzetiségi báziskönyvtárakban működő módszertani csoport szakemberei gondoskodtak arról, hogy a községi, városi-és iskolakönyvtárak könyvállományába a helyi igényeknek megfelelő könyvek jussanak el. A másik csatorna, amelyen keresztül eljutnak a könyvek a nemzetiségi olvasókhoz, az olyan könyvesboltok hálózata, amelyekben a nemzetiségek nyelvén nyomtatott könyvek is vásárolhatók. Ez a hálózat az utóbbi évben az igények növekedése miatt tovább bővült. Az, hogy milyen ezeknek a könyveknek az olvasottsága, a helyi körülményektől és számos egyéb tényezőtől függ. A legfőbb tényező a szlovák irodalmi nyelv művelésének a színvonala, amely, sajnos, nem azonos az egyes szlovák lakta helységekben, tannyelvű és nyelvoktató iskolákban. Az számít ideális körülménynek, ha egy adott helységben 33 éven át megszakítás nélkül folyt a szlovák nyelvoktatás, ha jó a munkakapcsolat a szlovák nyelvoktató pedagógus és a könyvtáros között, és ha emellett szlovák nyelvművelő klub is működik. Ilyen helyen általában a szülők hozzáállása is pozitív, igénylik, hogy gyermekük minél magasabb szinten sajátítsa el a szlovák irodalmi nyelvet.

Az anyanyelv művelése terén igen pozitív változás várható attól a minisztériumi intézkedéstől, mely szerint a jövőben, ahol ez lehetséges, a szlovák nyelvet oktató iskolákat fel kell fejleszteni szlovák tannyelvű iskolává. A nemzetiségi olvasók körének bővítését egyre jobb eredménnyel szolgálják a nemzetiségi olvasótáborok, amelyek célja az irodalmi nyelv művelésén kívül, hogy felébresszék a fiatalokban az önművelés és nemzetiségi önismeretük gyarapításának igényét. Ennek az ügynek igen jó szolgálatot tesznek továbbá a nemzetiségi író-olvasó találkozók és a nemzetiségi nyelven tartott előadások, foglalkozások is.

Az 1948-ban kialakult szlovák nemzetiségi iskola- hálózat komoly fejlődést hozott a szlovák irodalmi nyelv művelésében. Az anyanyelvi művelődés az utóbbi 33 évben megteremtette azokat a feltételeket, amelyek alapján kialakulhat nemzetiségünk önálló szellemi élete, amely biztosítja a szilárd szocialista tudattal és egészséges nemzetiségi öntudattal rendelkező értelmiségi réteg folyamatos utánpótlását. Ennek a folyamatnak első stádiuma nemzetiségi irodalmunk megteremtése. Minden új irodalom kialakulásának, egzisztenciájának három alapvető feltétele van: az írók, az irodalmi művek és az olvasók jelenléte. Az utóbbi tíz év alatt kialakult a hazai szlovák írók és költők olyan csoportja, akiknek száma és alkotói igényessége egyre növekszik. Olvasók nélkül azonban nemzetiségi irodalmunknak és egyáltalán, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kiadványainak nem lenne semmi értelme, jelentősége.

A nemzetiség a nyelvében él tovább, mégpedig irodalmi nyelvében. Ezért jelenleg legfontosabb a nemzetiségi irodalom ügye. Hiszen nálunk az irodalmi nyelvet legmagasabb szinten a nemzetiségi irodalom ápolja, amely ugyanakkor megbízható mércéje és serkentő eszköze a nemzetiségi öntudat és önismeret fejlődésének.

Végül, hadd idézzek egy 1842-ben kiadott magyar tankönyv előszavából egy tanulságos részletet, amely nyilván a bécsi udvar egykori németesítő politikájával polemizál:

„Nincs féltőbb kincse egy nemzetnek, mint nemzeti nyelve. A világ legrégibb történeti bizonyítják, hogy azon nemzet, amelynek nyelve gondatlansága által el- korcsosodott vagy idegennek majmolása és felvétele miatt elenyészett, az az élő nemzetek sorából kitörülte- tett, s azt többé életre hozni semmi sem vala képes. Törvényeket, melyek elavultak, ismét felébreszteni és újakat teremteni lehet, de a kihalt nyelvet többé feléleszteni soha nem lehet."

Kormos Sándor

HANGSZÓRÓ

Hallgatom a szombat délelőtti Családi fakort Nem mondom, hogy kedvenc műsoraim közé tartozik: eddig túlbonyolítottnak és arcnélkülinek éreztem. Valahogy nem döntötték ei a szerkesztők — Juhász Judit és Németh Miklós Attila —. hogy mit is akarnak? Közben az is eszembe jut, hogy nemegyszer mégis elégedetten, mi több: érdeklődéssel hallgattam a Családi tükört. Tehát egyenetlen a színvonal, mondhatnám most, és ha mondom, közel járok az igazsághoz.

Ez a legutóbbi, szombati is ilyen értékelést nyerhet. Volt benne igencsak érdekes, jól követhető riport, csevegés, aztán olyan, amire bizony nehezen koncentrált az ember, mert elcsörgedezett, mint a kis patak.

Az, ami jó, azt tovább is lehet gondolni. Töprengeni rajta, keresni a válaszokat. Ezúttal az volt ilyen, amelyben a szabad idő és a pénzkereset összefüggéseit bogozták, alapvetően a család szemszögéből.

A család egy tagjának — általában a férfinak — szabad ideje döntő részét (vagy az egészet) pénzkeresetre kell fordítania, hogy a család életszínvonalát fenntarthassa. Ez azonban a haszna mellett káros is, mert: a szabad idejét munkára fordító családtag elfárad, ingerült lesz, nem tud részt vállalni a család munkájából, életéből, hol előbb, hol később felsorakoznak az ellentétek, megkezdődik a civakodás, veszekedés, jön a válás. Rossz esetben. De a „jobb" eset sem éppen rózsás, a család összhangja mindenképpen megbomlik. Mi a teendő? Nos, ez az, amit még senki sem talált ki. Illetve: ha lemondunk a szabad időben történő pénzcsiná- lásról, kevesebb lesz a jövedelmünk, kevesebb marad — a család alapellátásán kívül — ruházkodásra, kultúrára, stb. Hát, ugyebár, meggondolandó. Tessék meggondolni.

Még mindig a Családi Tükör. Ezúttal nagyon tetszett a „Fszt, nem hallom a tévét!" című csevegés, mely a képernyő lélektani terrorját ecsetelte. Hogy sokan mégis kifejezetten örömmel vetik alá magukat ennek- a terrornak, annak több oka is van. Aki a tévét nézi, annak nem kell beszélgetnie: amíg a tévét nézi a család, nincs veszekedés, de nincs közös öröm sem. Van viszont sör, ropi és néha a türelmetlen felkiáltás: „Pszt, nem hallom a tévét!”

Igen, ez már valóságos „előre gyártott mondat” a családi érintkezésben. Mi lenne, ha nem lenne tévé? Szörnyű! Beszélgetni kellene. De miről? Egyre jobban elfelejtjük ezt a „miről”-t. Kár.

Emlékszünk (már aki emlékezhet) arra az időre, amikor a számok bűvöletében éltünk? Jobban mondva „számokkal bűvölték” a dolgozót, s ezek a számok hol ezer tonnák, hol 500 százalékok képében hallatták szirénhangjaikat. Ugye, mára már szinte hihetetlen, hogy mindez valóság volt? Mondhatnám „véres valóságnak is, mert, aki nem tette hozzá a maga mázsáit, tonnáit, szuperszázalékait a „nagy egészhez”, annak — jobb esetben — felkopott az álla. Mondom, jcibb esetben, mert könnyen kiderülhetett róla az is. hogy „rés”, és nem „bástya”.

Vállalom, hogy a huszonévesek megmosolyognak azért, amit leírtam. Mosolyogjanak csak, milyen jó nekik, hogy mosolyra tudják váltani a régiek félelmeit.

Aztán, amikor hétfőn bekapcsoltam az Ötödik sebességet a Petőfi rádióban, hallom ám, hogy megint versenyről beszélgetnek. De hogyan? Ég és föld volt az akkori és a mostani „kíncsengés". Itt és most egy fiatalember közölte, hogy megnyerték a panelösszerakó versenyt: egy nap alatt egy brigád 13 lakást rakott össze. „Különben nem is ez, hanem a minőség volt a lényeg" — fejezte be a mondatot, és éreztem a szavaiból, hogy kemény hit munkál azokban. Hogy csak így lehet, és ezt kell tenni. Hogy a rohammunkával összetákolt lakásokból senki nem kér. mert nem lakás az, hanem önbecsapás.

Mennyit megy előre a világ, elképesztő! Nekik viszont ez a természetes, és azt nem értik, hogy néhanapján minek örülünk annyira?

Volt egy olyan műsor is hétfőn, hogy „Irodalmunk a fel- szabadulás után”. A líráról beszélgetett Fodor András, Lator László és Lengyel Balázs. Szóba jött — többek között — a lírai túltermelés, meg az az érthető is, meg nem is magatartás, hogy ifjú költők első dolga odaállni a „LÍRA" elnevezésű tábla elé, és letörölni arról mindent és mindenkit. Hasonlít ez arra, amikor a hetvenes években így mondták a feltörekvő türelmetlenek: „Meszesgödörbe az öregekkel!"

Nos, akadt egy jó válasz ebben a műsorban. „Nem elég letörölni a táblát, írni is kell rá valami újat, rá kell találni a nemzedék igazi problémáira.”

Látszólag semmiség, hiszen ezt mindenki „tudja”, aki meg akarja váltani a világot. S miközben írni próbál, kiderül: nehezen fog a kréta. „ >

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Verbunkosok, nóták.

9.20: Irodalmi évfordulónaptár.

9.44: Szólj, szólj, sípom.

10.05: Diákfélóra.

10.35: Szimfonikus müvek.

11.24: Vásározók.

11.39: Irodalmunk a felszabadulás után.

12.45: Filmtükörkép.

13.00: Beethoven: cisz-moll vonósnégyes.

13.41: Irodalmunk a felszabadulás után.

14.30: Operettfelvételekből.

15.05: Népzene.

15.28: Hull-e a hó Nakonxypan- ban? Beszélgetés egy hangjáték ürügyén.

16.00: Csajkovszkij: III. szimfónia.

16.49: Könyvszemle.

17.05: Olvastam valahol.

17-25: Irodalmunk a felszabadulás után.

19.15: Tudósítás a kötöttfogású birkózó VB-ről Kijevből.

19.25: Bach- és Mozart-müvek.

20.04: Az 1923. szeptember 23-i népi felkelés Bulgáriában.

20.24: Rossini: Hamupipőke.

Opera.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Az operaközvetítés folytatása.

23.22: Kockáztattam.

23.32: Népdalok.

0.10: Táncdalok.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Az MRT gyermekkórusa énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Napközben.

10.00: Zenedélelőtt.

12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből.

13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót.

13.20: Éneklő Ifjúság.

13.35: Gitármuzsika.

14.00: Olimpiai bajnok és zeneszerző: Elek Ilona.

14.35: Vásárrádió.

15.05: A szórakoztató osztály hangmúzeuma.

16.00: Katona József lázadásáról.

17.30: Tanakodó.

18.35: Böngészde a zenei antikváriumban.

19.25: Nóták.

19.55: Slágerlista.

20.35: S. Nagy István 25 éves szerzői jubileuma.

21.35: Szimfonikus könnyűzene.

22.20: A Gateway együttes játszik.

23.20: A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

9.00: Vonósnégyesek.

10.18: A 13. drezdai nemzetközi dixielandfesztivál műsorából.

11.05: Operaegyüttesek.

11.57: Händel Hat concerto grosso.

13.07: Töltsön egy órát kedvenceivel.

14.07: Magyar zeneszerzők.

14.51: Igor herceg.

16.00: Zenei Lexikon.

16.20: Népdalaink világa.

17.00: Pophullám.

18.15: Az MRT énekkarának hangversenye.

Kb.

19.05: A természet festője.

Kb.

19.20: A hangversenyközvetítés folytatása.

Kb.

20.05: Paul Tortelier gordonká- zik.

20.38: A Mike Club Congrega- tion együttes felvételeiből.

21.35: Kilátó.

22.20: Szimfonikus zene.

22.50: Tom Johnson zeneszerzővel Demény P. János beszélget.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. Janis Joplin felvételeiből.

17.15: Kiskertek kedvelőinek.

Szerkesztő: Zentai Zoltán.

17.25: Virágénekek.

17.35: Hajtóerő. Riporter: Kardos Ernő.

17.50: Akik Szolnokról indultak. Szakácsi Sándor énekel.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Tánczene a szerzők előadásában.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.15: Tévétorna, (ism.)

8.20: Iskolatévé. Magyar Irodalom.

9.00: Földrajz.

9.10: Deltácska.

9.30: Magyar irodalom.

9.55: Oasicaek a Theater ander Wienben. Zenés- film.

11.20: Meghökkentő mesék. Tévéfilmsorozat. (ism.)

11.45: Pixiláció.

15.00: Iskolatévé. (ism.)

15.35: Történelem.

16.05: Élővilág.

16.50: A zöld erdő meséi. Rajzfilmsorozat. XIII/6.

17.15: Tévébörze.

17.45: Telesport.

18.15: A kivirágzott nádpálca. 18.25: Kikapcsoló.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19..‘>0: Tv-híradó.

20.00: Nagyvizit. Tévéjáték.

21.30: Panoráma. Külpolitikai adás.

22.30: Képzőművészeti film.

23.00: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.30: Nasa Obrazovka

— a mi képernyőnk.

18.45: Sorstársak.

19.05: Unser Bildschirm

— a mi képernyőnk.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Zágráb ’82. Kukkantó egy fesztiválra.

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Kikapcsoló, (ism.)

21.40: Röplabda EB. Döntők.

BUKAREST

16.05: Arabella. Film. (Befejező rész.)

16.30: Fiatalok stúdiója.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.15: Gazdasági figyelő.

20.35: Műhelytitkok.

21.30: Riportműsor.

22.05: Milliárd ember. Kanadai film.

22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videooldalak. dfetet

16.50: Ütőn az ismeretlenwí^^ 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Természetvédelem.

17.40: Hírek.

17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adás.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Rékám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Politikai magazin.

21.00: Reklám.

21.05: Halló, jó estét! — vetélkedő.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Az energia racionalizálása — tudományos adás. 18.45: Érdekes utazás.

18.55: Kiválasztott pillanat.

19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: BITEF (belgrádi színházművészeti fesztivál): színházi eőadás felvételről. 21.10: Rékám.

21.15: Zágrábi körkép.

21.30: Adás a kultúra köréből.

MOZI

Békési Bástya: 4-kor: Várkastély a Kárpátokban, 6 és 8-kor: öld meg a sogunt! Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Szegény Dzsoni és Arnika, 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Flep, a róka, fél 8-kor: Harc a vízen. Békéscsabai Kert: Kémek a lokálban. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Repülő szélmalom, fél 8-kor: Apacsok. Gyulai Petőfi: 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6 és 8-kor: Tűtorony. Orosházi Béke: Bűnös életem. Orosházi Partizán: Ez

igen. Szarvasi Táncsics: 6-kor:

Fekete város I—II.