Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TBNACS LAPJA 1983. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Kádár János Helsinkiben Az Orosházi Üveggyár munkásgyűlésén Kupcsenko Mihail Szergejevics mondott beszédet Fotó: Gál Edit Magyar-szovjet baráti napok megyénkben Békegyűlések Orosházán Hivatalos megbeszéléssel kezdődött Kádár János teg­napi programja Helsinki­ben: az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kalevi Sorsa miniszterelnök­kel ült tárgyalóasztalhoz az államtanács dísztermében. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Kovács Lász­ló, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese és Osmo Lippo- nen, a finn külügyminiszté­rium szakértője is — első­sorban az európai biztonság és együttműködés témakörét tekintették át. Megállapítot­ták: a madridi zárónyilatko­zat nagy horderejű kötele­zettségeket ró mindkét ál­lamra: a jövő hónapban Hel­sinki ad otthont az európai bizalomerősítő intézkedések­kel foglalkozó stockholmi konferencia előkészítő érte­kezletének, s 1985-ben Bu­dapesten rendezik meg az európai kulturális fórumot Mindent megteszünk azért — hangzott el mindkét részről —, hogy ezeken az összejö­veteleken eredményes mun­kát végezzenek. Együtt, ugyanazokért a célokért kell dolgoznunk — húzták alá—, hiszen e találkozók jelentő­sége a jelenlegi nemzetközi helyzetben jószerivel felbe­csülhetetlen. Természetesen szóba kerültek a két ország' gazdasági, államközi kap­csolatai és — lévén Kalevi Sorsa egyben a Finn Szociál­demokrata Párt elnöke — a két párt szoros, konzultatív kapcsolatai is. A délelőtt hátralevő ré­szében Kádár János és fe­lesége a Finn—Magyar Tár­Két fontos témáról ta­nácskozott tegnapi, szerdai ülésén a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt békéscsabai városi bizottsága. Az ülésen, amelyen több meghívott vett részt, Sasala János, a párt végrehajtó bizottság tagja, a megyeszékhely ta­nácselnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Zsilinszki András, a városi pártbizott­ság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést ahhoz az írásos je­lentéshez, amely az idei gaz­daságpolitikai feladatok el­ső félévi teljesítésének ta­pasztalatait összegezte. Mindkét előterjesztésből kitűnt, hogy Békéscsaba és környéke gazdálkodó egysé­gei az első félévben a tava­lyi hasonló időszakhoz ké­pest növelték termelésüket és nyereségüket. Ugyanak­kor nem közömbös, hogy a tervhez viszonyítva mind a kettőben szerényebbek az eredmények. Vagyis, az év első hat hónapjában itt is hatottak a világgazdaság­ban érvényesülő negatív tendenciák. A megyéhez ha­sonlóan e területen is jelen­tősen sújtotta a mezőgazda­ságot az aszály, melynek kártétele a gyors számítások alapján mintegy 70 millió forintra tehető. Természete­sen mindez kihatott az élel­miszeripari termelésre is. A vitában felszólalók töb­bek között elmondták, hogy ennek ellenére a gazdálko­dó szervezetek jól alkal­mazkodtak a megváltozott saság vendége volt. A két nép barátságát ápoló társa­dalmi egyesület — erről Heikki Koski elnök tájékoz­tatta a Központi Bizottság első titkárát ;— több mint három évtizede működik. Harminchat tagszervezetében 5300 aktivistát tömörít, kü­lönösen büszkék 17 testvér- városi kapcsolatukra Ma­gyarországgal a látogatók emelkedő száma bizonyítja, hogy igen vonzóak különbö­ző rendezvényeik: nyelvtan- folyamaik, előadásaik, isme­retterjesztő és szórakoztató műsoraik. Sok kölcsönzője van 3000 kötetes könyvtá­ruknak, lemeztékájuknak is. Kádár János megköszönte a szíves fogadtatást, majd kijelentette: — Országunk politikai ve­zetése, népünk nagyra érté­keli a magyar—finn barát­ságot. Sokoldalú együttmű­ködésünk szilárd, egységes alapokon nyugszik, s közös az elhatározásunk, hogy kapcsolatainkat még tovább fejlesszük. E szellemben zaj­lottak tárgyalásaink, mind Koivisto elnökkel, mind Sor­sa miniszterelnökkel. Meg kell mondanom: örömmel jöttem Finnország­ba, jól érzem magam önök­nél. Érzem az élő finn—ma­gyar barátságot, amelynek jeleivel mindenütt találkoz­tam. Együttműködésünk ter­mészetesen nem csak a ma­gyar—finn kapcsolatokra ter­jed ki. Vannak közös, egy célt szolgáló teendőink is: a két ország, a két nép létér­deke a béke megőrzése egy enyhültebb világban. Köztu­körülményekhez. Jelentős eredményeket értek el az energiatakarékosságban, s a tapasztalatok szerint széle­sedett az üzemi demokrácia. Ugyanakkor olyan, életből merített tapasztalat is el­hangzott, hogy az áruátvé­telnél erősíteni kell a szer­ződéses fegyelmet. A mező- gazdaságról szólva jogos az a követelmény is, miszerint most az egyik legfontosabb tennivaló: a jövő év meg­alapozása. A testület Zsilinszki And­rás összefoglalója után a vitában elhangzott észrevé­telekkel és javaslatokkal együtt elfogadta az előter­jesztéseket. > Ezután dr. Szemenyei Sándor, a városi pártbizott­ság titkára egészítette ki szóbeli tájékoztatójával a munkahelyi közművelődés helyzetéről készített jelen­tést. Mind a jelentés, mind a szóbeli kiegészítés részlete­sen elemezte a munkahelyi közművelődés helyzetét, azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyeket az előterjesztésben összefoglaltak. Ennek meg­felelően jogosan szóltak a vitában résztvevők arról, hogy a nehezedő gazdasági körülmények közepette is szükség van a munkahelyi közművelődés tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a szocialista életmóddal ösz- szefüggő feladatoknak az eddiginél színvonalasabb végrehajtására. Mindez ter­mészetesen igen összetett domású, hogy akadnak a vi­lágon, akik szándékosan éle­zik a nemzetközi helyzetet, de nem kicsi azoknak a tá­bora sem, akik békésebb vi­lágért küzdenek. Akadnak persze megoldásra váró prob­lémák, amelyeket tárgyalá­sokkal kell — kellene — ren­dezni, de vannak mestersé­gesen szított-táplált konflik­tusok is. A béke hívei — ide sorolom Finnországot is, hazámat is — szívósan küz­denek, s nem kis szómban tudhatnak maguk mellett harcostársakat a világon. Küzdelmünk nem eredmény­telen, példa rá a madridi ér­tekezlet sikere. E sikerben a semleges országoknak, így Finnországnak éppúgy érde­mük van, mint a szocialista államoknak, így Magyaror­szágnak is. Elhatározott szán­dékunk a helsinki folyamat továbbvitele, s ebben Finn­országnak éppúgy megvan­nak a konkrét feladatai, mint Magyarországnak. Ismeretes: az önök fővárosa rendezi meg az európai bizalomerő­sítő intézkedésekkel foglal­kozó stockholmi konferencia előkészítő értekezletét, s Bu­dapest ad majd otthont az európai kulturális fórum­nak. A felelősséget viselő em­berek munkáját mind Ma­gyarországon, mind Finnor­szágban nagy mértékben könnyíti 'népeink hagyomá­nyos barátsága. Sokat jelent számunkra, hogy azzal a meggyőződéssel dolgozha­tunk, hogy népeink óhajá­nak teszünk eleget. (Folytatás a 2. oldalon) tevékenység. Nélkülözhetet­len hozzá az irányítás, a koordinálás, a végrehajtás összehangoltabb munkája. A közművelődésen belül fontos a munkahelyi, vala­mint a lakóterületi közmű­velődés feladatainak egyez­tetése és teljesítése, együtt­működésének és kiegészíté­sének javítása. Amint a vitában elhang­zott, végre valahára — és ezt az élet követeli — szük­ség lenne arra, hogy minden vállalatnál, gazdálkodó egy­ségnél és intézménynél ön­álló előadók legyenek a gaz­dái e fontos tevékenység­nek. Természetesen a párt- szervezetek irányító és koor­dináló munkája mellett fon­tos a KISZ, a szakszervezet, valamint a tömegszerveze­tek, -mozgalmak mindenna­pos támogatása és segítése. A pártbizottság a jelen­tést és a szóbeli kiegészítőt — a vitában elhangzottak­kal együtt — elfogadta. Mégpedig azzal az igénnyel, hogy — a témát napirenden tartva — ezután is nagy fi­gyelmet kell szentelni a Központi Bizottság 1974. március 19—20-i határozatá­nak végrehajtására. Befejezésül dr. Szemenyei Sándor tájékoztatta a tes­tület tagjait a két pártbi­zottsági ülés közötti mun­káról, majd az ülés az elnök­lő Sasala János zárszavával fejeződött be. P. P. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Moszkvából Tegnap, szerdán hazaér- érkezett Moszkvából Aczél György, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságai ideoló­giai és nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó titkárai­nak moszkvai tanácskozásán. A delegáció kíséretében volt Barabás János, Kótai Géza és Radics Katalin, a KB osztályvezető-helyettesei. A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Százéves a magyar kábelipar A hazai kábelipar cente­náriuma alkalmából ünnep­séget tartottak a Hilton Szállóban, melyre a Magyar Kábelművek több mint száz külföldi üzleti partnerét is meghívták. Az ünnepségen megemlékeztek a vállalat elődjéről, az 1883-ban ala­kult Perei Schacherer első magyar távirdasodrony- és kábelgyárról, mely 60—70 dolgozóval kezdte meg a távíró- és a telefonvezeté­kek gyártását. A kezdet óta jelentősen fejlődött a hazai kábelgyártás. A Magyar Ká­belművek négy gyárában je­lenleg 3600-an dolgoznak, s több mint 6 ezer féle ká­belt. illetve vezetéket állí­tanak elő. A vállalat évi ter­melésének értéke meghalad­ja a 6 milliárd forintot. Tegnap, szerdán a Nemze­ti Színházban díszelőadással emlékeztek Madách Imre: Az ember tragédiája című műve bemutatásának 100. évfordulójára. Az ünnepsé­gen ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István miniszterelnök­helyettes, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, ott volt a budapesti diplo­máciai képviseletek több ve­zetője. Megjelentek politikai, társadalmi, kulturális életünk kiemelkedő képviselői. Malo- nyay Dezsőnek, a színház igazgatójának köszöntőjét követően Köpeczi Béla mű­velődési miniszter mondott ünnepi beszédet: — A magyar drámairoda­lom, s egyszersmind a ma­gyar kultúra nagy ünnepét üljük — mondotta beveze­tőül: 100 esztendővel ez­előtt mutatták be először az akkori Nemzeti Színházban. Paulay Ede rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiáját. Madách valami rendkívülire vállalkozott: emberiségpoémát akart írni, amely végigkíséri az em­ber sorsát a történelem­ben. Nagy ihletője Goe­the „Faust”-ja, de hat A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága ma­gyar—szovjet baráti napokat rendez szeptember 21-én, 22-én és 23-án Orosházán, Szeghalmon és Békéscsabán. Tegnap, szeptember 21-én a KISZ Békés megyei bizott­sága, valamint a városi és üzemi KISZ-bizottságok szervezésében Orosházán zajlottak a békenap esemé­nyei. — A szovjet emberek ne­héz körülmények között küzdenek a béke megőrzé­séért, támogatják a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és kormányának békeprog­ramját, imperializmus elle­ni harcát — mondotta Kup­csenko Mihail Szergejevics, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának igazgatóhe­lyettese az Orosházi Üveg­gyárban délután rendezett munkásgyűlésen. Búza Ka­talin, az üzemi KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte a nagy számú hallgatóságot és a vendégeket, köztük Bocs­kai Mihálynét, a HNF me­gyei bizottságának alelnö- két. Kiss Pált, a városi KISZ-bizottság titkárát, Tarján Józsefet, az üzemi pártbizottság titkárát és Né­meth Ferencet, az ÁKG üzemi KISZ-bizottságának titkárát. A szovjet vendég a továbbiakban hangsúlyozta a szocialista országok együtt­működésének fontosságát. rá a korabeli társadalomtu­domány is, amely akár He­gel történetfilozófiája, akár a ppzitivizmus, akár az utó­pista szocializmus gondolat­rendszerében azt keresi, hogy mi az ember útja e földön. A nagy rendszerépí­tők időszaka ez, s mi csak büszkék lehetünk arra. hogy egy magyar író a XIX. szá­zad közepén a kort megha­tározó eszmei áramlatok szellemében megkísérel ön­álló álláspontot kialakítani az emberiség alapkérdésé­ben. Nem elvont elmélkedés­ről van szó, Madách merít saját tapasztalataiból is, az 1848—49-es szabadságharc élményéből, amelyben részt vett, s amelyért börtönbün­tetést szenvedett, és szemé­lyes élete drámájából. — A tragédia bemutatásá­nak 100. évfordulóján jutott számomra az a megtisztelő megbízatás, hogy bejelent­sem : a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa — a közóhajnak is eléget téve — határozatot hozott az új Nemzeti Színház építésére, amelyet 1989-ben át kell ad­ni rendeltetésének. (A beje­lentést vastaps fogadta.) Re­méljük, hogy a központi for­beszélt Jurij Andropov, az SZKP főtitkárának békefel­hívásairól, és a teljes lesze­relést támadó imperialista törekvésekről. A nap további részének rendezője az Alföldi Kőolaj­ipari Gépgyár KlSZ-bizott- sága volt. Délután a műve­lődési központ előterében Kupcsenko Mihail Szergeje­vics nyitotta meg a 60 éves a Szovjetunió című repre­zentatív fotókiállítást. A vá­rosi fúvószenekar térzenéjét követően ifjúsági békenagy­gyűlést tartottak. A Szovjet Kultúra Házának igazgató- helyettese itt is felszólalt, majd a fiatalok felolvasták az amerikai háborús tö­rekvések elleni tiltakozó táviratukat. Ezután megte­kintették a Duna Művész- együttes műsorát, meghall­gatták a Sirokkó együttes koncertjét, és játszottak a művelődési házban rende­zett pol-kaszinóban. Ma, szeptember 22-én Szeghalmon fogadják a szovjet vendégeket. Talál­koznak a község társadalmi, politikai aktíváival, és ellá­togatnak a helyi üzemekbe. Szeptember 23-án, pénteken Békéscsabán, a Volán 8. sz. Vállalatának vendégei lesz­nek. délután fél 3-tól pedig a MÁV-kultúrházban. a Penza klub találkozóján vesznek részt. rásokból és a közadakozásból felépülő új Nemzeti Színház a magyar drámairodalom­nak. a magyar színművé­szetnek méltó otthona lesz. s egyben kulturális életünk egyik messzire sugárzó köz­pontja. A tragédia bemuta­tásának 100. évfordulója al­kalmából ennél nagyobb ajándékot népünk nem ad­hatott a magyar művelődés­nek. A művelődési miniszter beszéde után Kállai Ferenc, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke ismertette a Hazafias Népfront, a Ma­gyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Építő­művészek Szövetsége felhí­vását, amellyel hazánk né­péhez és a külföldön élő magyarsághoz fordultak: já­ruljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthoná­nak felépítéséhez. Az új Nemzeti Színház építésére ma, csütörtökön védnökség és operatív bi­zottság alakul. Az állampol­gárok, intézmények anyagi hozzájárulásának lehetősé­geiről tájékoztató jelenik meg. Ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága B. Zs. Díszelőadás Az ember tragédiája centenáriumán Felépül az új Nemzeti Színház

Next

/
Thumbnails
Contents