Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1 MEGYEI IMACS URH 1983. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Az indiai külügyminiszter nyilatkozata Hazánkba látogat az Amerikai Egyesült Államok alelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára szeptember 19-én, hétfőn hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. (George Bush életrajza lapunk 2. oldalán olvasható.) Megkezdődött a Szolnok megyei rendezvénysorozat Budapesti hivatalos prog­ramjának befejeztével P. V. Naraszimha Rao, indiai kül­ügyminiszter szombaton nyi­latkozott a Magyar Távirati - Iroda munkatársának. Az indiai diplomácia ve­zetője a két ország közötti kapcsolatokat kitűnőnek minősítette. Elmondta, hogy látogatását eredményesnek tarja, a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásait a szí­vélyes légkör jellemezte. A megbeszéléseiken a politikai, nemzetközi kérdések mellett a gazdasági kapcsolatok is jelentős helyet foglaltak el. Tárgyaltak a kétoldalú ke­reskedelem. valamint az egyéb gazdasági jellegű kér­désekről. Ezeknek több év­tizedes hagyományai van­nak. s az árucserén túlme­nően a kooperációk is jól fejlődnek. P. V. Naraszimha Rao rámutatott: — Mind­amellett őszintén véleményt cseréltünk arról a tényről is, hogy többet is lehetett vol­na tenni ezekben a vonat­kozásokban. és még számos érintetlen és kihasználatlan együttműködési lehetőség van India és Magyarország között. Magyar vendéglátó­im qészéről ebben messze­menő egyetértést és segítő­készséget tapasztaltam. Az indiai külügyminiszter elmondotta, hogy a világ- gazdaság jelenlegi — amint ö jellemezte — „eléggé za­varos” helyzete is szóba ke­rült a magyar vezetőkkel való tanácskozásain, amely­nek során egyetértettek ab­ban, hogy ennek leginkább szenvedő részesei a fejlődő országok. Gondjuk minden­napi létüket fenyegető, nem­zetközi kihatású, az egész harmadik világot érinti. P. V. Naraszimha Rao hangsúlyozta, hogy látogatá­sára olyan nemzetközi hely­zetben került sor, amelyre a nyugtalanság és zavar a jel­lemző: — Vannak bizonyos erők — mondotta —, amelyek e zavar és nyugtalanság foko­zására törekszenek. A mi törekvésünk az, hogy ennek elejét vegyük, és hogy a jó­zanság legyen úrrá, hiszen egy nukleáris katasztrófa ki­törésével nem maradnak túl­élők. A békés együttélésnek nem lehet más alternatívája. A békeszerető országoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük ezért. Magyarorszá­gi látogatásom, 'tárgyalásaim megerősítettek abban, hogy ezt a problémát itt is így látják — mondotta befeje­zésül P. V. Naraszimha Rao. Tegnap, szeptember 17-én. a Jókai Színházban rendez­ték meg a Szolnok megyei napok ünnepélyes megnyitó­ját. Megnyitó beszédet mon­dott dr. Sipos Károly, Szol­nok megye Tanácsának el­nökhelyettese. Ezt követően a Szocialista Kultúráért és a Kiváló Együttes címmel ötszörösen kitüntetett Tisza táncegyüt­tes mutatkozott be. Ugyancsak szombaton, a Jókai Színház előcsarnoká­ban a Jászkun Fotóklub munkájával ismerkedhettek a résztvevők. Az alkotásaik­ból rendezett kiállítást ok­tóber 15-ig láthatják az ér­deklődők. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A Kondoroson úira Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Veres Erzsi Budapesten tartotta ülését az IMF-világbank országcsoport Fogadás a résztvevők tiszteletére Az indiai külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban, szom­baton Balatonfüredre láto­gatott. Ütjára elkísérte Túri Ferenc, hazánk delhi nagy­követe és Aravinda Ra- machandra Deo, India buda­pesti nagykövete. Az indiai diplomácia irányítója fel­kereste Rabindranat Tagore Nobel-díjas költő szobrát a füredi parkban, és az indiai szokásoknak megfelelően vi­rágfűzért helyezett el azon. Ezt követően a Tagore-sé- tányon fát ültetett a ko­rábban hazánkban járt ne­ves indiai személyiségek már lombosodó fáinak szom­szédságában, majd bejegyez­te nevét Balatonfüred város emlékkönyvébe. P. V. Naraszimha Rao tiszteletére Balatonfüred vá­rosi Tanácsa ebédet adott. Szombaton Budapesten tartotta egyeztető ülését a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak az az országcsoportja. amelynek — Ausztria, Belgium, Lu­xemburg és Törökország mellett — Magyarország is tagja. A megbeszélés célja az volt, hogy a tagországok az ENSZ két szakosított pénz­ügyi intézményének köz­gyűlését megelőzően egyez­tessék álláspontjukat az azok működésével kapcsolatos el­vi és gyakorlati kérdések­ben. Az országcsoport ülésén Willy de Clercq, belga mi­niszterelnök-helyettes, pénz­ügy- és külkereskedelmi mi­niszter elnökölt. A tagorszá­gok képviseletében a pénz­ügyminiszterek. más kor­mánytisztviselők és a köz­ponti bankok elnökei vet­tek részt az ülésen. Hazán­kat a tanácskozáson Fekete János, a Magyar Népköztár­saságnak az IMF-hez dele­gált kormányzója, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese és Pulai Miklós, a Világbankhoz kinevezett kormányzónk, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese képviselte. Az ülés mun­kájában részt vett Jacques de Groote, a két nemzetkö­zi pénzügyi szervezetben az országcsoport érdekeit kép­viselő ügyvezető igazgató. Marjai Józsej, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Parlamentben fogadást adott az országcsoport ülésére ér­kezett belga, luxemburgi, osztrák és török személyisé­gek. valamint az IMF és a Világbank tisztségviselői tiszteletére. A fogadáson je­len volt Hetényi István pénzügyminiszter. Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter, Madarasi Attila, Nagy János és Villányi Miklós ál­lamtitkár, Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, Nyers Rezső, az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottságának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke, mi­nisztériumok és országos fő­hatóságok vezető munkatár­sai, a magyar gazdasági és pénzügyi élet több képvise­lője. Részt vettek a fogadá­son a Belga Királyság, a Tö­rök Köztársaság és a Hol­land Királyság budapesti nagykövetségének vezetői. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a nap folyamán hivatalában megbeszélést folytatott Willy de Clercq miniszterelnök­helyettessel, a belga kor­mány pénzügyi és külkeres­kedelmi miniszterével. Tár­gyalt Jacques de Groote IMF ügyvezető igazgatóval, a Nemzetközi Valuta Alap ügyvezetőségének tagjával. Az ELEKTHERMAX pápai villamoskészülék-gyárában esz­tendőnként készítenek a legújabb típusú, energiatakarékos tűzhelyből. A villanytűzhely érdekessége, hogy ventillátor segíti az egyenletes hőmérséklet kialakítását a sütőtérben. Ez az úgynevezett légkavarásos megoldás ma a legdivatosabb egész Európában. Az új termékből jelentős mennyiséget szál­lítanak exportra is. Képünkön: sorozatban készülnek a vil­lanytűzhelyek ((MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Mindenki segítsen! A természet erőivel folytatott szakadatlan küzdelem­ben a különböző korokban emberek tömegei és egyének is sokszor egészségükkel, testi épségükkel fizettek a leg­kisebb eredményekért is. Ne tagadjuk, a társadalom nem mindig hálálta meg az áldozatokat. A testi fogyatékossá­gú, rokkant embernek sokszor a kirekesztettség, a kita­szítottság volt osztályrésze. Valójában csak korunk fel­ismerése, hogy a testi fogyatékosságban szenvedő em­bertársaink, a megfelelő feltételek biztosításával, teljes értékű, hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. E fel­ismerésnek az eredménye — egyebek közt — az ENSZ kezdeményezésére született világméretű megmozdulás, az 1981-ben megtartott rokkantak éve volt. Magyarországon — ahol a felszabadulás óta ugyan már nagyon sok történt annak érdekében, hogy a szo­cialista társadalom humanista eszményrendszerének ki­bontakoztatásával, új életfeltételeket teremtsenek a rok­kantaknak — a rokkantak éve a vártnál is kedvezőbb változásokat teremtett az érdekeltek életvitelében. A vi­lágrendezvényhez kapcsolódóan hazánkban is megala­kult a rokkantak éve programját szervező bizottság, s ez a kiemelt esztendő végeztével nem szüntette meg, hanem- még fokozott lendülettel folytatta, s folytatja munkáját. E bizottság 1981-ben hozott határozatának értelmében minden évben szeptember 18-a országosan a rokkantak napja. E megemlékező nap jó alkalom arra, hogy számot vessünk: mit tettünk az év során, hogy testi fogyatékos embertársaink megtalálják helyüket a társadalomban. Az idei mérlegkészítés ugyan nem tehet még elégedet­té bennünket az eredményekkel, de az elvégzett munka arra mutat, hogy az ügy jó úton halad. Mindenekelőtt szólnunk kell arról, hogy a mozgáskorlátozottaknak ma már több mint húszezer tagot számláló, olyan társadal­mi. érdekvédelmi szervezete van, amelynek az ország egész területére kiterjedő a hálózata. Nap mint nap nyomon követik, s egyre több esetben eredményesen szorgalmazzák az egészségi állapotuk miatt cselekvésük­ben korlátozottak rehabilitációs munkafeltételeinek biz­tosítását. Az eredmények sorába tartozik az is, hogy már nemcsak állami, hanem össztársadalmi ügy a rokkantak problémáinak megismerése, s azok megoldása. Néhány követésre méltó példa: ebben az évben fel­épült a fővárosban az első olyan kis lakótelep, amely a legjobban szolgálja a testi fogyatékosok életvitelét. A lakótelep építése tovább folyik. Javultak a munkaválla­lási feltételek is. Számos vállalat keresi és megtalálja a lehetőségeket: Pesthidegkúton például olyan számítógé­pes központot hoztak létre, ahol csakis csökkent mun­kaképességűeket foglalkoztatnak képességüknek megfe­lelő munkakörben. A társadalmi felismerés jele, hogy a kereskedelemben mind több helyen segítenek abban, hogy a csökkent mozgási képességűek megfelelő feltételek mellett bonyo­líthassák le vásárlásaikat. Vácott a hét egy napján a nyitás előtt állnak a rokkantak rendelkezésére. Segítik őket, hogy közlekedőkocsijaikkal mozogni tudjanak a bevásárlógondolák között. Az Alkalmi Áruház az idei rokkantak napján külön vásárlási napot rendez a moz­gásukban korlátozottaknak. Sok tény bizonyítja, hogy nem pusztán egyetlen napon teszünk megváltozott munkaképességű embertársainkért valamit. A rokkantak napja csak egy nap a sok közül, amikor azok figyelmét is felhívjuk a cselekvésre, akik­ben még nem érett meg a tettekre sarkalló gondolat: az együttérzés kevés, tenni a rokkantakért az önbecsülés is kötelez. Kasznár Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents